Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
»M. április 19. 7 Vasárnap „Általános és teljes leszerelést”. Ez a felvétel akkor készült, amikor a híres előadói beszédét mondja az Egyesült Nemzetek Szervezetének palotájában Hruscsov elvtárs. vözlet. N. Sz. Hruscsovot több szocialista ország vezetői személyesen is üdvözölték — közöttük Kádár János elvtárs. A héten Moszkvában tárgyalások folytak a szovjet és a lengyel párt- és kormányküldöttségek körült klikk ellen, tűzharc volt Rio de Janeiróban, fegyver dördült Sao Paolóban és az ország északkeleti részén levő hírhedt „éhségnégyszögben” fegyveres parasztok szállnak szembe a kormány csapataival. távol-keleti testvére „oltalmába vegye” Kambodzsát Gárdos Miklós Saigon Saigon belvárosában szombaton bomba robbanás döreje töltötte be a levegőt — éppen akkor, amikor Rusk amerikai külügyminiszter úton volt Khan tábornok, délvietnami diktátor külügyminisztériumának épülete felé. A biztonsági szervek megállapították, hogy a Rusk tartózkodási helyétől alig néhány épülettömbbel távolabb felrobbant bombát égy arra haladó amerikai katonai csapatszállító kocsira dobták. A bomba repeszei két amerikai katonát megsebesítettek. (MTI) A hadügyminiszter keserű szájízzel távozik Az MSZMP Központi Bizottságának 1964. május 1-i jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május 1., a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! 3. Éljen a munkásosztály legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen és erősödjön a szocialista országok népeinek testvéri barátsága! 5. Erősítsük a testvéri kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységét! 6. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a proletárforradalom, a szocializmus, a kommunizmus úttörője! 7. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép örök barátsága! 8. Éljen és erősödjék a világ dolgozóinak harcos összefogása az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért! 9. Forró testvéri üdvözlet a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek! 10. Köszöntjük a gyarmati elnyomás alól felszabadult népeket! 11. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 12. Éljen dolgozó népünk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! 13. Éljen társadalmunk vezető ereje, a forradalmi harcokban edzett magyar munkásosztály! 14. Éljen a szocializmus útján járó magyar parasztság! 15. Köszöntjük a szocializmust építő értelmiséget! 16. Jó munkával, erőink összefogásával előre a szocializmus teljes győzelméért, népünk boldogabb jövőjéért! 17. Köszöntjük a szocializmus építésében élenjárókat, a szocialista munkabrigádokat! 18. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Előre a második ötéves terv sikeres teljesítéséért! 19. Éljen és erősödjön népünk szocialista nemzeti egysége! 20. Éljen és virágozzék szabad, független hazánk, a Magyar Népköztársaság! 2J- Éljen a világ népeinek barátsága! 22. Békét a világnak! Saigon! „tűzijáték“ Rusk tiszteletére Ezen a héten elsősorban Moszkva félé tekintett a világ. N. Sz. Hruscsov hetvenedik születésnapján az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács és a Minisztertanács üdvözölte a hűséges leninistát, a szovjet állaim és az SZKP kipróbált vezetőjét. „Minden nép nagyra értékeli az ön kiemelkedő hozzájárulását ahhoz a harchoz, amely a béke ügyének megszilárdításáért, a gyarmati rendszer megsemmisítéséért, a társadalmi és nemzeti elnyomás alól való felszabadításért folyik” — mondja a többi között az üdI Kormánya első intézkedései vilá- I gosan mutatják, hogy az elsősorban katonákból álló új vezetés nem pusztán a szabadságjogok ellen lép fel, hanem egyre-'másra visszavonja, eltörli mindazokat a haladó intézkedéseket, amelyeket az elmúlt esztendőkben Guardos és Goulart elnökök hoztak, sőt, megkezdte már a Getulio Vargas által kezdeményezett mérsékelt reformok felszámolását is. Egyetlen államban, Guanabarában egy hét alatt ötezer embert tartóztattak le. A dolgozók harcba léptek az államcsíny útján hatalomra kenamról. A rendkívül ellentmondásos francia álláspont lényege az, hogy a franciák nem tiltakoznak különösebben az amerikaiak délvietnami katonai beavatkozása ellen, de „úgy vélik, hogy a katonai megoldás nem választható el a politikától — azaz Manilában is felvetették Dél-Vietnam semlegesítésének az amerikaiak által többször visszautasított tervét. A manilai megbeszélések egyik érdekessége Szihanuk kambodzsai államfő levele az értekezlethez, amelyben a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a NATO Egy hét a külpolitikában Az olajcsepp-hadművelet — Tengeri blokád Észak-Vietnam ellen — Hová lett a parancsnok? bök a Xja ngsda’of éle olaj csepp -ha dzött. A szovjet—lengyel barátsági nagygyűlésen Hruscsov beszélt az európai béke kérdéseiről is és hangsúlyozta: mihelyt a nyugati hatalmak elismerik a Német Demokratikus Köztársaságot, elhárulnak azok a mesterséges akadályok, amelyek gátolják az európai béke megszilárdítását. Hruscsov javasolta: rögzítsék az Európában jelenleg fennálló területi status quo-t — hangsúlyozta, hogy ezután létrejönnének a szükséges feltételek korunk legfőbb kérdésének, az általános és teljes leszerelésnek megoldására. Ami a leszerelés kérdését illeti, a héten Genfben plenáris ülést tartott a tizennnyolchatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen Carap- ' kin szovjet küldött határozott szavakkal követelte, lássanak hozzá a leszerelés legfontosabb kérdésének megoldásához, rakétákkal vívott nukleáris háború veszélyének kiküszöböléséhez. Amikor a nyugatiak azt hangoztatják, hogy a szovjet terv túlságosan rövid időt irányoz elő a leszerelés végrehajtására, „tulajdonképpen csak leplezni próbálják azt a törekvést, hogy minél több nukleáris fegyvert tarthassanak meg .maguknak”. Carapkin felelt: „a halált hozó fegyverek elpusztítására igen gyors módszer az, ha hajóra rakjuk, a nyílt tengerre visszük és ott egyszerűen a vízbe süllyesztjük azokat”. A nemzetközi politika figyelői számára egyre világosabban bontakozik ki a brazíliai helyzetkép. Már beiktatták a katonai államcsíny útján hatalomra került Em- oeito Castello Branco marsallt. Újra fegyveres összetűzésekről érkeznek hírek Ciprusból. A főváros, Nicosia környékén különböző török csoportok provokatív támadásokat indítottak, majd a főváros környékén különböző hadmozdulatokba kezdtek a Cipruson állomásozó török csapatok is. Maka- riosz elnök, aki a héten Athénben tárgyalt, rendkívül határozottan jelentette ki, természetesen hajlandó tárgyalni a török kisebbség jogainak biztosításáról, de semmi olyan tervnek még megbeszélésébe sem kezd, amely sértené az önrendelkezési jog elveit és az emberi igazságot Ciprus szigetér». Ugyanakkor, amikor az amerikai sajtóban egyre-másra jelennek meg cikkek, amelyek szerint az USA hadügyminisztériuma eltitkolja az amerikaiak valódi dél- vietnami veszteségeit — Mcna- mara hadügyminiszter egy nyilatkozatban bevallotta, hogy az USA- erők 1964. január 1 és április 10 között már elérték a múlt évi teljes veszteség 60 százalékát A dél- vietnami háborúról volt szó a SEATO — a távol-keleti agresz- szív imperialista katonai szövetség — manilai, úgynevezett „jubileumi” ülésén is. A tízesztendős támadó jellegű katonai szövetség minisztertanácsának megbeszéléseit az amerikai—francia nézeteltérés jellemezte. . Ugyanakkor, amikor az amerikaiak arra törekedtek, hogy felsorakoztassanak mindenkit a dél-vietnami háború kiterjesztésére vonatkozó terveik mellett, a franciák még az ellen is tiltakoztak, hogy a SEATO-nyi- latkozatban szó essék Dél-VietRövid néhány hónap alatt Macna- mara amerikai hadügyminiszter másodszor szállt be Saigon repülőterén levert hangulatban szolgálati gépébe és a kísérő vadászok oltalma alatt Taylor tábornok kíséretében hazaindult Dól-Vietnamból. A hadügyminiszter és az amerikai egyesített vezérkarok bizottságának főnöke a legnagyobb titokban az ún. olapcsepp-hadművelet megbeszélésére érkezett Saigonba. A Pentagon törzstisztjei már régóta dédelgetnek ogy tervet, a kommunisták elleni harcot Dél-Vietnam területéről át kellene vinni Eszak-Vietnamra is. A pár évvel ezelőtt kidolgozott terv szerint geriUacsapatokat keU bevetni a demarkációs vonalitól északra, blokád alá kell venni Észak-Vietnam kikötőit, légitámadásokat kell indítani az összekötő utak ellen, végül Hanoi térségében két amerikai légiúton szállított hadosztályt kell harcba vetni. A tervet még 1959-ben Langsdale hrigádtábomok dolgozta ki nagyvonalakban, aki a Fülöp-szigeteken állomásozó amerikai hadseregcsoport titkosszolgálatának volt a vezetője. Később a tervezet továbbkerült, s végül Trudeau altábornagy, a csendes- óceáni amerikai hadsereg titkosszolgálatának a vezetője terjesztette jóváhagyás végett a Pentagon bizottsága elé. Különleges alakulatok A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai tanácsadók, amikor egyre inkább meggyőződtek, hogy a kormány csapatai mind többször szenvednek vereséget a népfelszabadító hadsereg egységeitől, ismételten sürgetni kezűméi ve lot megindítását. 1961-ben Langsdale brigádtábomok megbízatást kapott, hogy az US-Army ún. Special Forces (különleges alakulatok) egységeiből szervezzen egy 2000 fős diverzáns csoportot. A különböző ldkiépzőtáborokból odaszállított egységeket Dél-Vietnamban még rövid helyi kiképzésnek vetették alá, majd a legnagyobb titokban megkezdték átszállításukat Eszak-Viet- namba. Rövid néhány hét alatt a népi demokratikus Vietnam hatóságai njitodenütt felszámolták a diverzáns csoportokat, s Langsdale tábornok 85 százalékos veszteségről volt kénytelen beszámolni. Nem sikerült az olaj csepp-man liver! Az volt a terv, hogy különböző helységekben ellenállási bázisokat alakítanak, amelyek olajcsepp módjára terjednek tovább, s végül összefüggő diverzáns központok alakulnak ki. Az 1961-es kudarc után a Kennedy- kormányzat elvetette a közvetlen beavatkozás gondolatát Észak-Vietnam ügyeibe. De a Diem-rendszer bukása után a terv ismét előkerült és mind több szószólója akadt az amerikai vezérkarban. A hadművelet esetleges megvalósításának megbeszélésére utazott Macnamara Taylor tábornok társaságában Saigonba. Megfejthetetlen rejtély Nem túl vigasztalónk voltak azok az élmények a hadügyminiszter számára, amelyekben része volt. Macnamara először Canto városát kereste fel. A hadvezetőség ezt a városkát, a IV. hadsereg főhadiszállását „viszonylag nyugalmas” helynek tartotta. Amikor a magasrangú látogatóik megérkeztek, óriási füstfelhőn kívül semmit sem láttak. Az előző éjjel a népi felszabadító hadsereg egységei akbatűzzel felgyújtották a IV. hadsereg üzemanyag raktárát. A következő napon Giang tartományba való repülésekor a hadügyminiszter szemtanúja volt, amikor a fedezetet képező helikopterek közül az egyik lángolva lezuhant. Lelőtték volna a helikoptert? A francia saj- tótudósltők szerint igen. Az amerikaiak hivatalos közlése szerint: a lezuhanás oka ismeretlen. A harmadik napon meg kellett változtatni az ellenőrző körút programját. Azt a helységet, amelyet Macnamara tanácsadói társaságában meg akart tisztelni, az előző éjjel Viet- cong csapatai megtámadták, és a látogatásra kiszemelt parancsnokot magukkal hurcolták. Igen rossz hangulatban tért vissza a küldöttség Saigonba., Elutazásakor ugyan a hadügyminiszter sokat ígérő hangsúllyal kijelentette: „Készek vagyunk bármilyen összegű gazdasági segélyt, bármilyen katonai felszerelést, bármennyi kiképzőt szállítani mindaddig, amíg az szükséges lesz.” v Az UPI amerikai hírügynökség tudósítója cinikusan jegyezte meg: »•Az a benyomásom, sokkal Inkább szükség volna egy olyan kormányra, amelyet a lakosság is támogat.” Hogyan nyerné el ez a kormány a lakosság támogatását idegen segítséggel, idegen fegyverekkel, ez Macnamara számára a legmegoldhatatla- nabb rejtély. (A Spiegelből fordította: Sz. Lu)
