Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

W(H. április 18. 5 Szombat Az idén 2400 ragon zöldséget és gyümölcsöt hoz forgalomba a MEK a megyében Változások a termesztés szervezésében és az áru felvásárlásában Török Imrének, a MÉK igazgatójának nyilatkozata Cikkeink nyomán „Jogos-e a panasz?“ Fenti cím alatt a Népújság március 19-i számában cikk jelent meg. A benne foglaltakat kivizsgáltuk és a következőket állapítottuk meg: Vállalatunk az alkalmi rakodók bérét továbbra is csak munka­napokon, kedden és pétiteken tudja eszközölni. Intézkedés történt azonban, hogy olyan napokon, amikor az úgynevezett „borítékolás" egybeesik a keddi vagy pénteki nappal, ezeken a napokon az alkal­mi rakodók bérét nem a vállalat főpénztára, hanem az Or utcai SZEFU-kirendeltség eszközli, illetve fizeti. A cikkben javasolt módot — hogy az AKÖV a vagonok kirakása után a helyszínen fizessen —, sajnos az alkalmi bérek nagysága, va. lamint bérszámfejtése miatt egyelőre a vállalat nem tudja megvaló­sítani. Reméljük, hogy ezen bérek kifizetése körül a jövőben reklamáció nem fordul élő. Szabó Lajos osztályvezető Békéscsabai 8. sz. Autóközlekedési Vállalat „Tiszta udvar, rendes ház*' 1964. február 29-én megjelent „Tiszta udvar, rendes ház” e. cik­kükre a MÉSZÖV Igazgatóságának nevében köszönetét mondok. A Sarkad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetőinek felhív­tuk a figyelmét a hibák megszüntetésére. Azóta megcsináltatták a kaput és ahogy az időjárás megengedi, az udvart, s az illemhelyhez vezető utat is rendbehozzák. A cikknek azon részével, amely az ügyvezetőt magatartása miatt elmarasztalja, részben egyetértünk. A cikkírónak igaza van abban, hogy Váradi elvtárs nagy elfoglaltságára hivatkozva (ami van is) nem foglalkozik eleget a dolgozókkal. Azonban itt figyelembe kell venni azt, hogy a Sarkad! Földművesszövetkezet az 1962-as év II. negyed évében lett körzeti földművesszövetkezet, s azóta hozzátar­tozik: Kötegyán, Sarkad keresztár, Üjszalonta, Méhkerék, amelyek korábban önálló földművesszövetkezetek voltak. Az egyesítésük sok gonddal páros, de a sarkadi elvtársak az átszervezést arány­lag jól oldották meg. Köszönjük cikküket, s kérjük, hogy » jövőben is segítsenek a szövetkezeti hálózatban tapasztalt hibák feltárásában és mi igyek­szünk azokat mielőbb megszüntetni. Boros Gergely MÉSZÖV is- elnök „A pult mögül11 A Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főigazgatósága vá­laszolt a március 10-én megjelent A pult mögül című cikkünkre. Dr. tanger Lajos főosztályvezető levelében elmondja, hogy a ven­déglátó szakma a felszabadulás után korszerűtlen hálózatban kezd­te meg üzemeltetését. Az elmúlt évek során azonban számos intéz­kedés történt és az anyagi lehetőségekhez mérten sok tekintet­ben javult a helyzet. Mint írja: „a vendéglátó dolgozók munkakörül. ménveinek megjavítását szolgálja a 7/1961. Bk. M. utasítása, amely előírja, hogy a régi és új egységekben milyen szociális és egészség- ügyi követelményeket kell biztosítani. A vállalatoknak 1965. év vé­gére a fenti utasításban előírt feltételeket valamennyi üzletben biz­tosítani kell. Amennyiben külső okok nem teszik lehetővé az elő­írt feltételek végrehajtását, úgy 1965 végére ezekben az üzletekben az üzemeltetést meg kell szüntetni.” A fogyasztók megkárosítóival szemben hangsúlyozza a válaszle­vél, hogy osztályuk rendszeresen vizsgálja a fogyasztókkal, a tár­sadalmi tulajdonnal kapcsolatos hibákat, vétségeket és a felelős­ségre vonás a hiba mértékétől, nagyságától függ. Végül ezeket írja: „A Békés megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztályának figyelmét felhívtam, hogy a cikkben előforduló konk­rét hiányosságok megszüntetésére tegyen intézkedéseket". Szerkesztői üzenetek Tetszik a lakosságnak, hogy áp­rilis derekán 2—3 forintért korlát­lan mennyiségben vásárolhat pet­rezselyemgyökeret, répát és bur­gonyát A zöldségboltokban ta­pasztalható igen kedvező árala­kulások egyre jobban feledtetik 3 három-négy évvel ezelőtti álla­potot, amikor ilyen tájban 10 fo­rintért sem lehetett húslevesbe való zöldséget vásárolni. Állandó­sítható-e és előnyösen továbbfej­leszthető-e a mai zöldségellátás? A továbbiakban milyen feladatok­kal kell megbirkózni a termesz­tésben és az értékesítés szervezé­sében? Lapunk munkatársa ezek­kel a gondolatokkal kereste fel Török Imrét, a MÉK igazgatóját, hogy néhány kérdésre válaszát kérje. — A mai Jó és folyamatos zö d- ségcllátás milyen alapokon nyugszik? — A zöldségtermesztésben 1963­at a felszabadulás óta legjobb év­nek tartjuk. A MÉK 5000 vagon­nál is több zöldséget, gyümölcsöt vásárolt fel a megyében. Vala­mennyi szövetkezetben a kertész­kedés belterjes irányban fejlődik. A hozamban óriási eltérés van. Amíg 1960-ban 3200, 1964-ben már az előbb említett ötezer va­gon árut vásároltuk fel. A szövet­kezetek az azonos területről csak­nem 30 millió forinttal növelték bevételeiket. — Mi jellemzi jelenleg a MÉK és a termelőszövetkezetek kap­csolatát? — Munkánkban eddig sok ne­hézséggel és bizony sok esetben a megértés hiányával kellett küsz­ködni. A múlt évben nyilváno­san is többször bírálták tevékeny­ségünk egy-egy ágazatát. Mi min­den esetben arra törekedtünk, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a szövetkezetekkel. Elsősorban a termelés biztonságát növeltük, s ezt szeretnénk továbbfinomítani. Jó példa erre az utóbbi hetekben létrejött megállapodás a Békés­csabai Konzervgyár és a mi válla­latunk között. Ennek az a lénye­ge, hogy a konzervgyári területen elsőként beérett árut a termelő- szövetkezet a MÉK-nek adja át, s mi ezt exportáljuk. Később a mi területünkről a konzervgyártól kapott árut visszaadjuk. Tavaly az újkígyósi Aranykalász Tsz a kon­zervgyári területről primőrként négy vagon paradicsomot és ugyanennyi paprikát értékesített. A szövetkezetekkel való kap­csolatunkra a továbbiakban jel­lemző, hogy a 102 tsz-ből erre az évre 91 vállalta, hogy a MÉK üte­mezése alapján szedi, osztályozza, csomagolja és adja át az árut. Sőt 53-al megállapodtunk abban is, hogy a tábláról közvetlen a fo­gyasztóig szállitja a portékát. Ta­valy az osztályozásból és a csoma­golásból másfél, szállításból pedig 0,3 millió forint termelési értéken felüli bevételhez jutottak a tsz-ek. | Ebben az évben csomagolásért és I osztályozásért kettő, szállításért pedig félmillió forintot szeretnénk a szövetkezeteknek fizetni. — Sokszor szóba került már tavaly is az úgynevezett osztá­lyos zöldség felvásárlása. A múlt évben erről nem sok jót mondhattunk. A háziasszonyok az idén számíthatnak változás­ra? — Az osztályos áru felvásárlá­sa eddig mindig bonyodalmat oko­zott. Különösen áll ez a meghatá­rozás a múlt esztendőre. Sok és főként jó minőségű zöldség ter­mett. Körülményes volt az export és az első osztályú áru eladása is. Az idén Igyekszünk a sok évi gya­korlaton változtatni. Azt tervez­zük, hogy attól a tsz-től, amelyik saját szükségletén felüli termését a MÉK-nek eladja, onnan felvá­sároljuk az osztályos árut is. (Az .osztályos árut a napi árnál lé­nyegesen olcsóbban szeretnénk forgalomba hozni.) Ebben az évben az a tervünk, hogy a járási székhelyeket a há­rom városhoz hasonlóan látjuk el zöldséggel és gyümölccsel. Két­ezernégyszáz vagon zöldség és gyümölcs eladását tervezzük, ez csaknem 300 vagonnal több a múlt évi tényleges adatnál. A köz­ségek és a kisebb települések el­látását továbbra is az fmsz-ekre és a tsz-ekre, a helyi lehetőségek jó kihasználására bizzuk. — A zöldségtermesztés bizton­ságossá tételében van-e javu­lás? — Erre a kérdésre határozott igennel válaszolok. Ebben az év­ben exporttervünk 900 vagonos. De lehetséges, hogy ezer vagonnál is több zöldséget exportálhatunk — ami megyei szinten. — 4—5 millió forint terven felüli bevé­telt jelent. Az exportszállítás nagyban hozzájárul a termesztés biztonságossá tételéhez. A korábbi években a melegágy! primőrökre nem kötöttünk termesztési szerző­dést, az idén — a tsz-ekkel és a háztáji gazdaságokkal — két és fél millió paprikára, 2500 mázsa uborkára és 200 ezer fej saláta termesztésére állapodtunk meg. (Százezer fej salátát már . expor­táltunk.) Jövőre szerződünk majd melegágy! hónaposretekre, kara­lábéra és paradicsomra, ugyan­úgy, mint az idén, biztosított fel- vásárlási árral. — A szántóföldi korai zöldség­termesztésre vannak-e tanácsai? — A korai káposztát és karalá­bét a szövetkezetek jelentős pénz­forrásnak tartják. Ez így is van, de csak abban az esetben, ha a karalábé május 20—30-ig, a ká­poszta pedig május 25-től június 10-ig beérik. Ebben az időszak­ban a külföldi piac szinte korlát­lanul átveszi a magyar árut. Az idei késői kitavaszodás a korai szántóföldi kertészkedést visszavetette ugyan, de ez a ki­esés pótolható. A tsz-ek rendelke­zésére állnak azok az eszközök, amelyekkel a fejlődést gyorsíthat­ják, gondolok a műtrágyára és az öntözésre. A korai káposzta és karalábé fejlődésének első kéthar­madában igényli a műtrágyát és az öntözővizet. A harmadik har-j madban adagolt műtrágya káro­san hat: a fejesedést lazává teszi és az érési időszak elhúzódásával j jár, s nem tudjuk exportálni —- fejezte be nyilatkozatát Török Imre elvtárs. Dupsi Károly I P. Jf. szabadltígyósi levélíróval kö­zöljük, hogy honvédelmi hozzájáru­lást köteles íizetni az az 1937. július 1« után született ha<*kötelea dolgozó, aki katonai szolgálatot bármilyen ok­nál íogva nem teljesít, illetve nem teljesített vagy, akit a sorkatonai szolgálatból egy év letöltése előtt le­szereltek. Mentes a hozzájárulási kötelezett­ség alól, aki testi vagy szellemi fo­gyatékosság következtében kereső­foglalkozás folytatására válik végleg képtelenné. A hozzájárulási fizetési kötelezett­ség 36 hónap tartamára terjed ki. Az a dolgozó, aki egy évnél rövldebb, de legalább 2 hónap tartamban sorkato­nai szolgálatot teljesített, a hozzájá­rulást 24, aki pedig két hónapnál rö­vldebb szolgálatot teljesített a hoz­zájárulást 36 hónapig fizeti. Ha a dolgozót sorkatonai szolgálat teljesítése céljából behívják vagy be­tegsége következtében táppénzben ré­szesül, annak időtartama alatt a fi­zetési kötelezettség szünetel. A. J. levélírónknak üzenjük: Szí­veskedjék az illető közelebbi adatait szerkesztőségünknek megküldeni, mert leveléből nem tűnik ki, hogy a bácsi termelőszövetkezeti tag, nyug­díjait élvez vagy teljesen gyermekeire támaszkodik. D. J. Zsadány: Szíveskedjék az il­lető nevét és címét közölni, mert csak így lehet az ügyet kivizsgálni. Egy Népújság olvasó: Címét szíves­kedjék a szerkesztőséggel közölni, pa­naszával másként nem tudunk foglal­kozni. Tanácsköztársaság úti asszonyok: A húsbolt vezetőjét a szabálytalanságok miatt felelősségre vonták. Kovács Sándor, Békéscsaba: Min­denkor a háztulajdonos köteles a jár­dát sepreni, tisztán tartani. Mázán András, Békéscsaba: Pana­szával forduljon a városi tanács igaz­gatási osztályához. M intanagypapa Irta: Achille Gregor Életem 120. évében meglátogatott két új­ságíró azzal a kérés­sel, hogy adjak ne- ! egy kis interjút, legkérdezték tő- , hogy eddigi éle- során mi gyako- i % rám a legna­í t>b hatást? Közöl­t velük: az, hogy c kor Klanovicéban l tüdőkkel megra- k x» olyan gyorsvo- n a akartam fei­st ni, amely ott nem ái meg. nondották nekem, hí ez nemigen ér­ih Iné az olvasókat, ol\ ■ mintanagypapát ke t nek, aki például SOl nem szitkozó­do harcolt a mo­na ld ellen, ledön­töt i Mária Teréziá­szó it, a földrengés­kor tszes fogait el­vés itté, unokáitól ara 'ogsort kapott ajái •kba, szóval ilye és hasonlókra leni szükségük, ami ame t, hogy olvas­tatjí nagát, igen jó­téko an hat az öl­vasó erkölcsére. „B zélhetek őszin­tén?’ — kérdeztem. Bő itotlak. „Se a nem döntöt­tem szobrokat, s ah miatt sem t öldrengés” — nd ttom. „(Vem ta­láltam fel kerülőekét, sem új Pithagoras- tételt, ugyanolyan egyszerűen éltem, mint önök.” „Azért mondjon csak valamit” — biz- tatgattak kenettelje­sen — majd mi az­után átpofozzuk. Nem volt csodagyermek? Milyen kalandja volt az iskolában?" „Az iskolában gyakran rajtakaptak, amint a pad alatt in­dián-történeteket ol­vastam" — mondot­tam, s ők valamit ír­tak. Jegyzetfüzetükbe pillantottam és a kö­vetkezőket olvastam: „Az iskolában a ta­nító meg nem értése üldözte, mivel betil­tott külföldi szerzőket olvasott." „Az érettségi ban­kett után ittas álla­potban „kardot az áruló mellébe” — ki­abáltam, s ordítot­tam, amikor a rendőr a c&endháborítás mi­att pénzbüntetést rótt ki rám.” „A munkámban, saj­nos, uraim, szintén nem tűntem ki — kí­méltem magam. „A hivatalba késve jár­tam, s emiatt nehéz­ségeim voltak felette­seimmel." Jegyzetükben a kö­vetkezőket olvastam: „Kitartóan és fárad- hatalanul harcolt a munkaidő csökkenté­séért, s ezért munka­adói zaklatták." „De rendőrölckel soha semmi dolgom nem volt” — figyel­meztettem őket. „Csupán egyszer ve­zettek elő, amikor Budejovicéba első osztályú kocsin utaz­tam, jóllehet 111. osztályra szólt a je­gyem, de nagy volt a tülekedés.” Ezt így módosítot­ták: ,/iz osztályharc áldozata lett, de ez nem törte meg el­szántságát abban, hogy az osztály nél­küli társadalomért harcoljon, amelyben mindenkinek meg lenne & maga helye." Amikor az egészet elolvastam, rájöttem, hogy nagyon viharos életem volt és remek példány lett belőlem az olvasókönyvek szá­mára. Ez annyira fel­izgatott, hogy le kel­lett feküdnöm, de ha még bele is halok, az zal a kellemes tudat­tal csukom le szeme­imet, hogy emlékem jó kezekben van. (Ford.: Szabó László) Az aszfaltútépitó vállalat építésvezetősége FELVESZ útépítési munkáihoz azonnal, a szakmában járatos segédmunkásokat és brigádokat. Szállást, ebédet biztosítunk. Különélést jogosultaknak fizetünk. Jelentkezés: Békéscsaba, Lenin út 5/a. Telefon: 28—06. 80144

Next

/
Thumbnails
Contents