Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
MS4. április IS. 3 Szombat Felelősség A párt megyei bizottságának a sertéstenyésztés és hizlalás ütemes fejlesztésére van egy határozata. Ennek alapján a közeljövőben speciális sertéstenyésztő tsz-ek hálózatát kell létrehozni. Szánt szerint 46 szövetkezetbe kell összpontosítani a sertésférőhely beruházások jelentős részét, hogy a közös gazdaságok áruértékesítése, a megye hizö sertés felvásárlása továbbra is kedvezően alakuljon. A párt megyei bizottsága legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott ezzel a témával. Érthető, hiszen az utóbbi évben a háztáji gazdaságok sertésállománya jelentősen csökkent, így a szövetkezeteknek kell pótolni az onnan eredő árutermelési kiesést. Megyei szinten csakis így tarthatjuk a sertéstenyésztés és hizlalás szinvonalát, csakis így léphetünk majd tovább a vágósertés felvásárlásában. Ez a határozat elsősorban a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak kommunistáit kötelezi: alakítsanak ki olyan légkört, amelyben a sertésférőhelyek beruházását a kijelölt tsz-ekbe összpontosíthatják. Érveljenek, s ágiés feladat táljának a több sertés és a jobb sertéshúsellátás mellett. A határozatért eddig még nem sokat tettek. A megyei tanács sertéstenyésztési előadója tud a döntésről, de a beruházások megkülönböztetett összpontosításáról majd csak a jövőben lesz szó. Az idén a 46 szövetkezet ugyanúgy kap beruházást, mint a többi 142. A férőhelyek korszerűsítésére kapott összegek így 188 felé forgácsolódnak, ahelyett, hogy évről évre több tucat tsz-ben alakítanák ki — a lehetőségekhez mérten — a korszerű tartás és hizlalás feltételeit. A párt megyei bizottsága is e célból hozott határozatot. A testületet az vezette, hogy a sertéstenyésztés gyors fellendítését szorgalmazza és meghatározza — hosszabb-rövidebb időre — a megye vezető szerveiben dolgozó kommunisták munkájának irány, vonalát, amely lényegében egybeesik a megye valamennyi lakójának érdekével. Ezért a határozatért elsősorban a vezető beosztásban dolgozó párttagoknak kell példamutatóan küzdeni, mert sok a feladat és nagy a felelősség. D. K. Hogyan növelhető a kukoricatermés átlaga Békés megyében? Mint a legtöbb kultúrnövény, a kukorica is érzékeny az elővete- ményre. önmaga után vetve kisebb sikerrel termeszthető, mint megfelelő üzemszervezéssel, a leTermésátlag <| kh Elővetemény 1961 1962 Tsz Kukorica Kapás Kalászos Egyéb összesen: A megvizsgált két évre vonatkozóan azonos tendenciák állapíthatók meg az elővetemények hatásaként. Legnagyobb termésátlagot a kalászos után vetett táblák mutatják. A betakarítási nehézségek következtében évről évre csökkenő tendenciát mutat a kalászos után vetett kukorica-vetéshetőségeknek megfelelően helyes vetésforgóba állítva. A következő tábla az elővetemény és a termésátlag kapcsolatát szemlélteti a megfigyelt területre vonatkozóan. Vetésterület százalékos megoszl. 1962 Tsz AG 1962 ÁG 1961 1962 20,2 23,0 51,1 69,3 terület, pedig, ha helyes munka- szervezéssel sikerülne megfelelő vetésforgót biztosítani a kalászosok és a kukorica között, akkor mindkét növény, minden más körülményt változatlannak véve, 2—3 mázsával teremne többet kát. holdanként. Ez pedig igen jelentős termés többletet eredményezne még akkor is, ha a jelenlegi kb 30 százalék kalászos után vetést felemelnénk kb. 60—70 százalékra, akkor kb. 13—14 ezer tonnával termelhetne több kukoricát a megye. A talajelőkészítés is fontos tényező a termésátlag kialakításában. A talajművelés jó célja a lazítás és a csapadéktárolásra való előkészítés. Igen fontos, hogy a talaj a ráhullott csapadékot jól befogadja és tárolja. Ezt elsősorban őszi mélyszántással lehet biztosítani. A megfigyelés adatai szerint a kukoricának egyre nagyobb része kerül a számára legmegfelelőbb őszi szántásokba. 1962. évben a megfigyelt kukoricának 95—96 százaléka őszi szántásban volt, az 1961. évi területnek közel kétszerese. 14,7 17,4 16,1 20,5 20*5 46,4 35,7 3,3 18,0 10,8 23,0 28,6 9,5 27,5 — 16,7 20,5 ■ — 3,7 8,9 16,3 18,9 21,0 100,0 100,0 100,0 Szórják a műtrágyát Szántás ideje Termésátlag q/kh Vetésterület %-os megoszlása és mélysége Tsz AG Tsz A 1961 1962 1962 1961 1962 1962 őszi 30 cm felett 19,5 19,5 20,4 42,8 85,0 27,6 őszi 39 cm-íg 15,4 16,7 22,4 18,4 10,9 67,5 Tavaszi 25 cm felett 15,2 13,2 23,6 23,4 4,1 4,8 Tavaszi 25 cm-ig 10,6 — 21,8 15,4 0,9 összesen: 16,5 18,9 21,0 100,0 100,0 100,0 A tavaszi szántásokba kerülő vetés egyre csökken. Ennek helyességét mi sem mutatja helyesebben, mintha a megvizsgált két év azonos típúsait összevetjük. Az őszi szántásokban állandó, sőt esetenként még növekvő termésátlag is megfigyelhető, ugyanakkor a tavaszi szántásokba vetett kukorica termésátlaga szinte kivétel nélkül alacsonyabb, mint 1961-ben volt. (Itt az állalmi gazdaságok adatai nem hasonlíthatók, mert a tavaszi szántásokban csak a mezőhegyes i gazdaság adatai szerepelnek.) A termésátlag kialakításában a tőszámnak is nagy szerepe van. Ettől függ az egyes növények te- nyészterületének nagysága és alakja. A tenyészterület kialakításánál arra kell vigyázni, hogy a maximális termés biztosításával a növényápolási és betakarítási munkák minél jobban gépesíthe- tők legyenek. A termésátlag nagyságát a tőszám befolyásolja döntően és nem a tenyészterület alakja. A tőszám több tényezőtől függ. Legfontosabb az éghajlat, a talaj, a fajta, a csapadék mennyisége és eloszlása. Termésátlag q/kh Vetésterület •/o-OS megoszlása Tószáat Tsz AG Tsz AG 1961 1962 1962 1961 1962 1962 13 500 alatt 12,8 20,4 16,1 17,8 18,8 0,8 13 500—18 000 15,0 18,2 _____ 1 6,7 29,3 20,8 14,0 19,2 23,0 37,6 36,5 21,4 26,8 21,6 23,1 25,9 3,1 1,8 25,6
