Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
1964. április 16. 4 Csütörtök Egy év alatt huszonnyolc elfogadott újítás Gazdasági eredménye: 235 ezer forint Már gázfűtésre tervezik az orosházi lakótömböket A Férfi Fehémeműgyár békéscsabai gyárában sok gondot fordítanak arca, hogy újításokkal minél erelményesebbé, gazdaságosabbá tegyék a termelést. A gyár vezetősége évenként feladattervet dolgoz ki, amely meghatározza, mi a legsürgősebb teendő, hol kell változtatni, javítaná az egyes eljárásokon, munkamódszereken. Külön céljutalmat is kitűz az újítók számára. Neller Ica már Aradi István és Csabai Imre övkészítő-app&rátja segítségével dolgozik, mely meggyorsítja, megkönnyíti és minőségileg is javítja a munkáját. Egy-egy övnél 0,63 perc takarítható meg így, ami 6,13 fillért jelent. Az újítás éves gazdasági eredménye meghaladja a 10 ezer forintot. Mindkét felvételünk az orosházi üzemben készült. Á békéscsabai kórház betegforgalma 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 100, tavaly szintén 17 100, az idén első negyedévben pedig négyezerhet- ven beteget kezeltek a békéscsabai kórházban, amely a városi lakosságon kívül ellátja a békési és szarvasi, valamint a gyomai járás betegeit is. A tavalyi év betegeinek — kik összesen 137 680 napot feküdtek a kórházban — több, mint nyolcvan százaléka biztosított, a többi az állam költségére kezelt beteg — pl. szociális gondozott — és fizető beteg volt. Kacsa — Már nálunk is? — Képzelje! * — És hogyan? — Héttőn reggel hajnalban, ponto- jj san 5 órakor álarcos banditák be ha- ; toltak a gyulai bankba. A takarító • néni a szokásos reggeli takarítását S végezte, miközben a banditák gyors l mozdulattal lefogták, összekötözték ■ kezét, lábát és egy szekrénybe zár- J ták. Aztán álkulcsokkal kinyitották S a nagy páncélszekrényt, kivettek S egymillió 200 ezer forintot, majd meg- $ léptek. ; — Ne mondja! Én négymilliót hal- • lottóm... ; — Az kacsai Pontosan tudom, hogy ■ egymillió 200 ezret vittek eL A rendőrség: : — Semmiféle bankrablás nem tör- j tént Gyulán, s másutt sem a me- 1 gyében! : Valóban kacsa volt — az egész! va—ti— £ Az elmúlt évben negyvenen kapcsolódták a mozgalomba. Hetvennégy javaslatot nyújtottak be, melyből 28-at elfogadtak. Ezek gazdasági eredménye együttesein meghaladja a 235 ezer forintot. A legjobb újítók a békéscsabai gyámban és az orosházi telepen: Pesics Zoltánná (Orosháza), Aradi István szakmai instruktor (Békéscsaba), Gáspár Antal műszerész (Békéscsaba), Fi- lipinyl János lakatos (Békéscsaba), Csabai Imre műszerész (Békéscsaba), Földiházi Károly TMK csoportvezető (Orosháza), Héjjas La- josné technikus (Orosháza), Fábián Ferenc gyártásvezető (Orosháza). A gyár 15 ezer forint újítási díjat és csaknem 10 ezer forint céljutalmat fizetett ki az elfogadott újításokért. Az újítási verseny díjait a legjobb nyolc kapta meg. Az idei feladatok főként a rövid varratok automatizálására és egyéb* kézi munkák gépesítésére vonatkoznak. Ilyen többek között a zsebfelvarrás automatizálása, félautomata cím- kefelvarró gép konstruálása, a nyakléc-fordítás és vasalás, valamint a csomagkötözés gépesítése. Cél a gazdaságosság fokozása, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. Az újítási előadó Csók Ilona technikus, Jankó Bálintné olyan apparáttal dolgozik, mely kiküszöböli a lányka-pizsamák varrásánál a vasalást és a stircelést. Egy művelettel oldja meg az elejealátét és bélés összevarrását. Egy munkadarabnál 1,1 perccel csökken a munkaidő, ami 11 fillért jelent. Ehhez még hozzá kell számítani a villamoscnergia-megtakarítást. Az éves gazdasági eredmény: 30—40 ezer forint. Pesics Zoltánné és Héjjas Lajosné újítása. aki nagy gonddal, körültekintés- jó propaganda munkával segíti sei, szakértelemmel teljesíti meg- elő, hogy minél többen foekapcso- bízatását. A feladattervet minden lódjanak a mozgalomba. Jelentős üzemrészbe eljuttatja, pontosan szerepe van az elért sikerekben, vezeti a nyilán tartásokat és a (P) Nyikolaj Toman: — A nővéréhez utazott, tábornok eivtáre. — Legalább senki sem zavar bennünket, hogy megbeszéljünk egy igen fontos dolgot. Üljön le és jól figyeljen. Jersov három napot fordított arra, hogy gondosan előkészítse Szabiin tábornok feladatának végrehajtását. Tanulmányozta Muhtarov és Zsijenbajev titkos Kómregény Fordította: Sárközi Gyula rejtjeleit, begyakorolta gyors használatukat. Mérnökök és műszerészek felügyelete alatt néhány gyakorlati órát vett rádió- technikából. Alaposan áttanulmányozta Muhtarov adóvevőjét. A negyedik napon jelentette Szabiinnak, hogy kész a feladat végreha j tására. — Nem vizsgáztatom le — jegyezte meg a tábornok és elége_ detten szemlélgette az őrnagy délceg alakját. — Maga tapasztalt ember, jól tudja, mire van szüksége a munkához. De figyel, meztetem, hogy ellenfele igen óvatos ember, tehát tapasztalt. Az a szóbeszéd járja róla, hogy megfoghatatlan. Ennek megfele. lő nevet is kapott: Kísértet. Mi már tudakozódtunk a Muhtarov- nál talált cím felől és azt a választ kaptuk, hogy Akszakalsz- ban valóban lakik egy ideiglenesen bejelentett Kllis Zsijenbajev, aki a történelemtudományok kandidátusa, habár még soha senki nem látta az illetőt. Nehogy az ottaniak elriasszák a Kísérletet, utasítást kaptak, hogy semmit ne tegyenek ellene és ne nagy érdeklődést tanúsítsanak Készül a városokon belüli vezetékhálózat kivitelezési terve Az orosházi dolgozók nem egyszer tették már szóvá: az épülő lakótömböket miért nem úgy tervezik, hogy azok alkalmasak legyenek gázfűtésre. A város határáig ugyanis már lefektették a, gázvezetéket, s a perspektíváiig tervek szerint nemcsak az üzemek, hanem a lakóépületek fűtését is gázzal óldják meg Mindezekről írtunk lapunk február 28-i számában. Ahhoz azonban, hogy a lakásokig eljusson a gáz, a városokon belüli vezetékhálózatot kell előbb megépíteni. Ennek kivitelezésére adott megbízást a megyei tanács tervosztálya a tervezőknek. Békéscsaba és Orosháza gázellátásának belső kivitelezési tervei e megbízás alapján már készülnek és a harmadik negyedévben készen lesznek. A városokon belüli vezetékhálózat építését jövőre kezdik meg. Ez a terv a közép- és kisnyomású hálózatot és nyomás- csökkentőket foglalja magában. A városokat összekötő vezetéket az Országos Kőolajipari Tröszt gázipari főosztálya tervezteti és építteti meg, azonban a főosztály még nem foglalt állást, hogy Békéscsaba és Gyula irányába mikor épül meg a gázvezeték. Pedig ennek a függvénye — természetesen Orosházán kívül — Békéscsaba és Gyula új lakótömbjeinek gázellátása. Az Orosházán létesítendő lakótömbökbe már 1966 végén részben, 1967-ben pedig teljes mértékben megvalósítják a gázfűtést. A városi gázvezetékhálózat megépítése után folyamatosan lehet majd bekötni a megépült tömböket is a gázszolgáltatásba. A Szegedi Tervező Iroda a jövőre megépítendő lakásokat már ennek megfelelően tervezi. Rövidesen elkezdik a gyulai mikro-motel építését A Budapesti Kereskedelmi Tervező Iroda elkészítette a gyulai mikro-motel kivitelezési tervét. Az impozáns idényszállóban — mely csak nyaranta üzemel majd — 120 ágy lesz. A modem nyári szálló építési költségei jóval kevesebbe kerülnek, mint a hasonló arculatú és kapacitású balatoni motelek költségei. A jó tervezési és szerkezeti megoldások alapján csupán 21 ezer forintot fordítanak egy ágy beépítésére, míg a Balaton menti motelekbe ugyanez 38 ezer forintot emészt fel. A Békés megyei Építőipari Vállalat a tervek alapján rövidesen megkezdi a mikro-motel építését. A fürdő melletti Csigakertben épül majd fel a nyári szálló, mely minden bizonnyal növeli a város idegenforgalmát. Átadására pedig a jövő évi szezon elején kerül sor: A Békéscsabai Ruhagyárból szocialista brigádvezető utazik a Szovjetunióba A Magyar Ruházati Dolgozók Szakszervezete szocialista brigádvezetők részére ötnapos tanulmányutat szervez a Szovjetunióba. A tanulmányúton és tapasztalatcserén a Férfi Fehérnemű Vállalat Békéscsabai Gyárából Bábé Ilona, a Béke brigád vezetője vesz részt. Május 20-án repülőgéppel utaznak a szovjet fővárosba. iránta. Majd, ha megérkezik, rá. jön magától mindenre. Malimov- kin hadnagyon keresztül fogja tartani a kapcsolatot velünk. Magához lesz beosztva. Világos min. den? — Minden világos, tábornok elvtárs. Szabiin még egyszer megszemlélte Jersovot minden oldalról, végül tekintete az őrnagy bajuszán állapodott meg. — Nem sajnál búcsút venni a bajuszától? — kérdezte mosolyogva. — Hátha nem is kell leborotválni — jegyezte meg Jersov ko. molyán és megszokott mozdulattal megigazította bajuszát. — MegstuccoJom kissé, hogy keleties legyen. Mit szól hozzá, tábornok elvtárs? Szabiin elgondolkozva nézeget, te Jersovot. — Bizony így még természetesebb is lesz — szólalt meg végül. — Csak a fazonját okvetlenül változtassa meg. Kérjen tanácsot erre vonatkozóan Alimovtól. Még felveheti a tübetejkát is, de semmi több keleties dolgot, mert akkor már túlságosan ki lesz maszkírozva. Holnap reggel utazik, addig pedig pihenjen és szotkja meg új nevét. Holnaptól kezdve Muhtarovnak hívják. Jersov őrnagy már régóta ábrándozott arról, hogy részt vehessen egy nehéz és veszélyes vállalkozásban. Emelkedett hangulatban indult hazafelé és boldognak érezte magát. A Kirovkapunál fel akart szállni a villa, mosra vagy buszra, de aztán meggondolta magát. Elhatározta, hogy elutazása előtt még egyszer végigsétál szülővárosán. Holnap kora reggel a Kazáni pályaudvarról elindul vele a gyors és magával röpíti a messzi keletre, az Uralon, Európa határán túlra: szovjet Közép-Ázsiába. Ügy rémlett neki, mintha a szembejövő emberek furcsán nézegetnék. De 5 is más szemmel nézett most mindenkire. Nem minden büszkeség nélkül gondolta: ki tudja, lehet, hogy ezeknek az embereknek az élete, biztonsága bizonyos mértékben attól függ, majd, mennyire tud megbirkózni ezzel a nagy és nehéz feladattal, amelyet az állam bíz rá. Eszébe jutott a lány is... Keresztülvillant agyán a gondolat: jó volna elbúcsúzni tőle. De rögtön arra gondolt: semmi értelme. Arról, hogy elutazik, bizonyára az apjától értesül, ennél többet úgy sem árulhat ed neki senki. Otthon- még egyszer átnézte a rég előkészített holmikat. Csak a legszükségesebbek voltak itt, azok a holmik, amelyeket Muhtarov bőröndjében és zsebeiben találtak. Holnaptól kezdve Muhtarov szerepét kell játszania, amikor beszáll a vonatba. A holmikat meg kell szoknia, mintha a sajátja volna, nehogy aztán az ellenséggel való találkozáskor eL rontsanak mindent. (Folytatjuk)
