Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
Farkas András: Európa Minden kis része osztva-mérve ös Ázsiától tengerig, Nines szürke foltja, se 'fehérje — Mondják, akik jól ismerik. Valami furcsa idegesség • Titkon s gyorsan bujkálja át E földrész ráncos, csipke testét, Ahogy dobálja önmagát, Mert háborúból háborúba, Mint narancshéj a vizen, E vén test a jövőbe fúrja Üsző testét. — És én hiszem: Amit élünk, az a törvény, Gondolatunkra felfigyel A négy világrész, örökölvén Mindazt, amit megélni kell. Itt minden hit és üldözött rend Küzd és győzelmet akar, Király és szolga egyre töpreng, Mit lépjen későn vagy hamar, A lélek kínján meggyötörtén Gondolkodók egész raja Űj célt keresve — bújva töpreng: Kinek mit kell vállalnia? Mit adjon rendszer, hány menetrend Szabdalja szét az utakat? Amíg a föld, a szív remeg, reng, Hogyan lehet az ész szabad? Zilált, de munkál ez az egység. A hit tárgya, formája is Más-más, azért, hogy megkeressék, Melyik a jel, mely jóra visz. Zilált a bölcsek terve-vágya, Keresik, mit kell tenniök: írók, pár elnök és a pápa Agyában egy orsó pörög, £s Ariadné fonalára Sorsunkat rá kell kötniük, Mert drága minden élet ára, S az élet bármilyen — örök. Utóját: Az agyban, robbanó atomban A vész, remény is emberi, Bennük öröm, tett és Iszony van. Ki az, ki a rosszat meri? mondta. Eddig magában hajtogatta: nincs, nincs, nincs... s most kicsúszott a száján. — Niincs?! — kérdezte fe- nyegetően a pallér, alighogy túl volt az első meglepetésen — aztán miért? — Az én anyám beteg..! — Beteg? Talán influenza? — gúnyosan nevetett. A kölyök megrázta a fejét, s érezte, hogy arcán néhány forró könnycsepp gördül végig. — A vonat... suttogta; A pallér talán nem is hallotta, mert elfordult, aztán odább ment. Csak úgy futtában vetette vissza: — Csomagold a holmidat, aztán irány haza!... A kölyök érezte, hogy mindjárt elesik, arccal bele az agyagos pocsolyába. Ekkor egy forró, kérges tenyér fonódott a vállára. Izmos, bátorságot adó tenyér volt, szinte sugárzott belőle az akarat. — Halló Radnay úr! — hallotta az öreg rekedtes hangját. A pallér meglepődve meg. fordult, aztán visszajött. — Miért akarja a gyereket elküldeni? — az öreg hangja furcsán kemény, érces és gúnyos volt —, mert nem hozza el az ebédjét? No nem, mondd csak végig a mondókád fiam! A kölyök most erősnek érezte magát, legyőzhetet. lenr.ek. — Mi van a vonattal? — segített az öreg, hidegen nézett a pallérra. Közben körülvették őket a kőművesek. , — A vonat levágta... még tavaly a lábát... — mondta halkan a fiú, s nem mondta ki az anyja nevét Döbbent csend volt. Hallgattak. A pallér szétvetett lábú, megrendíthetet- lep tornya megingott Az éjjeliőr valahova a távolba nézett, s amikor megszólalt nem pillantott senkire. — Azt hiszem emberek, hogy kettőjük közül az ma. rád itt amelyiknek inkább szüksége van a pénzre. Radnay úr... csomagoljon, a brigádnak nincs szüksége magára! A szavak keményen csengtek. A pallér ijedten pillantott széjjel. Bizonyára csak tréfálnak, persze... Arcára fagyott a kényszeredett mosoly, amint végigsik- lott tekintete az emberék arcán. Káromkodott. Aztán elment. Motorjának égett olajszaga maradt csak ott. Meg a kőművesek. Álltak ott, s minél tovább álltak, egyre erősebben érezték, hogy ami történt, az így van rendjén. Ben esik Máté Cseh író látogat Szarvasra Daljáték a színházban A politikai irodalom népszerűsítése és terjesztése érdekében rendezett téli könyvhetek nagy sikere után a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége további rendezvények megtartását tűzte ki célul a tavaszi hónapok idejére. Március 19-én, csütörtökön Szarvason rendez író— olvasó-találkozót a Csehszlovák Kultúra a járásiközségi pártbizottsággal és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségével közösen. Jan Otcenásek, a Brych polgártárs című, Csehszlovákiában 14 kiadást megért nagy sikerű regény szerzője látogat el a járási székhelyre. A beszélgetés után levetítik a regény nyomán készített játékfilmet. Április elején két megyei szerző találkozik az' olvasókkal. Sass Ervin Az ember hiába nem él című könyv írója Gyulára, fiatalok közé látogat el, míg Vi- rágh Ferenc A Békés megyei szegényparasztság és munkásság helyzete, küzdelme az ellenforradalmi korszakban című tanulmány szerzője Eleken vesz részt író—olvasó-találkozón. A Dankó Pista című 3 felvonásos daljátékot Dé- kány András és Baróti Géza írta, zenéjét Dankó dalaiból összeállította és részben szerzetté Vaszy Viktor. Maga a történet a századfordulón játszódik Szegeden. A színpadon a dalköltő életének az a korszaka elevenedik meg, amikor beleszeret Joó Ferenc festőművész Ilonka lányába. Az apa szívesebben látná veiéül Ördögh polgármester szolgabírói pozícióban gőgösködő Elemér fiát Nem mintha előítélettel viseltetne Dankó cigánysori származásával szemben, de a megélhetését biztosító városi képrendelések a polgármestertől függnek. Az viszont a festő minisztériumi rokonságával való kapcsolatot szeretné a házasság útján fia karrierje érdekében kamatoztatni. Egyébként panamista is, aki a tiszai halászok halfogási jogát a dunai „fisereknek” adja el ezer aranyért Ám a házasság kútba esik, mert Ilonka megszökik Dankó Pistával és feleségül megy hozzá. Bánffy Frigyes Dankőja hol kemény lázadó, hol a leglíraibb érzésekkel teli művészlélek. Ilyen lehetett az igazi is! Székely Tamás a festőművész és édesapa szerepében az érvényesülni akarás és a szülői szeretet összeütközését mély emberábrázoló erővel érzékelteti. Szegő Zsuzsa bájos és szeretetre méltó Ilonkája olyan alakítás, hogy, érthető módon, él-hal érte Dankó Pista. Tömörkény István szerepében Bíró József egyszerű eszközökkel is plasztikusan állította elénk ezt az eredeti íróegyéniséget. Beck György kétszínű, álliberális, néputáló Ördögh polgármestere a nézők legteljesebb ellenszenvét váltotta ki, úgyszintén fia, Elemér, a szolgabíró is, akit Darabos Ferenc alakított hasonló erényekkel! Mátyás Jolán ör- döghnéje méltó volt a família többi tagjához. Cibere polgármesteri, titkárként, hajlongó, talpnyaló stílusban Szépláky Endre komédiázta végig a 3 felvonást, a közönség kacagásától kísérve. Barcz« Éva Aki átment a szivárvány alatt Új könyv a Kossuth Kiadónál Brazíliában, Sao Paulo felhőkarcolóinak tövében, a TI été partján, ahol szemétdombok magasodnak, 8 ahol még a víz Is fertőz, ott Irta meg naplőját Carolina, a háromgyermekes néger asszony, a roskadozó deszkaviskók hétköznapjairól. Másfél évtizedet töltött a társadalom számkivetettjei, a' barakklakók között, s maga Is guberálással kereste meg a lét- fenntartásához szükséges kevés élelmet. 1955-ben, kislánya születésnapján, talán elkeseredése tetőfokán kezdte el Írni naplóját. Harmincöt füzet telt meg, amíg Audalio Dantss, egy Sao Paulo-1 újságíró tudomást nem szerzett róla, s könyv alakban a közönség elé nem tárta. Carolina látszólag érdektelen eseményeket rögzít, de ezeket eleven, friss színekkel gazdagítják a csak álmaiban boldog asszony vágyai, s költői szépségűvé varázsolja az őszinteség. Az ember hiába nem él Sass Ervin könyve Dundler Károlyról A Békés megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya gondozásában jelent meg, s a recenzió írója örömmel ajánlja az olvasó figyelmébe ezt az ízléses borítású könyvecskét. örömmel, mert mind a kiadói szándék, mind a téma, s a feldolgozás most az egyszer harmonikusan találkozott. Hiszen a művelődésügyi osztálynak egyik nagyszerű feladata az, hogy megyénk mindenfajta művelődési, kulturális, tudományos, történelmi értékét hozzáférhetővé tegye minden érdeklődő, tanulni vágyó számára. S ez a könyv a magyar munkásmozgalom egyik mártírjának, Dundler Károlynak alkotó és tragikus életét dolgozza fel, olyan emberi sorsot, mely előtt tisztelegnünk kell, mely példát mutat, ösztönöz és arra int, hogy minden tettünk, cselekedetünk emberibb legyen, olyan, mely erősíti társadalmunkat —, amelyért vértanúhálált halt —, mely soha nem engedi meg az ilyen tragédiák újbóli bekövetkezését. Népünkkel szembeni hazafias és erkölcsi kötelességünk a magyar és a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő alakjai, hősei életének, önfeláldozó munkásságának a széles körű ismertetése, tudatosítása. Népünknek a mindenfajta béklyótól való megszabadításáért sokan ontották vérüket, s ezeknek a nagyszerű embereknek az emlékét büszkén és szüntelenül őriznünk kell. Dundler Károly tetteit, munkásmozgalmi tevékeny, ségét önti krónikába Sass Ervin. Szorgalmasan és fáradhatatlanul kutatott fel minden adatot — sajnos, nagyon kevés állt rendelke. zésére —, felkereste a még élő kortársakat, felkereste a lakóházát, a gyulai szociáldemokraták gyűléshelyét, a tragédia helyét, ahol három társával együtt a megtorlók golyója kioltotta életét, s mindezek alapján az alkotó írói fantáziát segítségül hívva elénk idézte a kort, s a kor sodrában munkástársait helyes irányba vezető Dundler Károlyt. A mű eseményrajz, mely az életrajzi regény és a hiteles riport sok sajátosságát hordozza magában. A feldolgozás irodalmi eszközökkel történik, de az írás módszere, a bemutatott életút, az ismertetett adatok a valóságot tükrözik: az író a történelmi hűséghez ragaszkodva, a dokumentumokra támaszkodva alakította ki a mű szerkezetét és kronológikus sorrendben követhetjük Dundler Károly életútját — hogyan válik a szociális problémák iránt ifjúkortól érzékeny asztalossegédből a gyulai szociáldemokraták egyik vezéralakjává, a tanácshatalom idején a városi direktórium tagjává, hogyan fejlődik tántoríthatatlan kommunistává. Sass Ervin számos új adattal gazdagítja a Dund- lerrői tudottakat. Teljesebb képet kaptunk a családjáról, testvéreiről, korrigálja az ifjúkori németországi útról szóló kortársi téves visz. szaemlékezéseket, érzékletes képet ad a gyulai munkásság harcáról, fejlődéséről. Dundler tragikus halálának körülményeiről szóló jegyzőkönyv bemutatásával hitelesen bizonyítja mártírhalálának pontos idejét és helyét (nem 1919. április 27-én, hanem 26-án ölték meg s a jelenlegi emlékműtől 500 méternyi távolságra). A kötetben közölt képek, felvételek szépen egészítik ki az író munkáját, Dundler markáns, határozott arca, kezevonása olyán emberről tanúskodik, aki hisf a nép ragyogó felemelkedésében, s ezért az életét is kész feláldozni. Ezt a gondolatot fejezi ki a mű egészébe szervesen illeszkedő Űj Rezső Dund- lerről szóló verse is. Hasznos és jelentős népszerűsítő írásműről van tehát szó, mely azt tanúsítja, hogy Dundler Károly és a hozzá hasonló munkáshősök harcát bécsüli, emléküket ápolja a nép — nem élBlaha Lujzája maga a feltámadt eredeti, a „nemzet csalogánya”. A Tömörkény-novellák „célszörű szögény emböreit” idéző szerepkörben kitűnő volt Kürti Lajos halászmestere. Fiát, a Mátét alakító Z»na József, Juli cseléddel, azaz Romvári Gizivel, eleven, talpraesett legényt, lányt játszott. Demény Gyula mint Mucsi prímás és Sándor Imre mint pincér, messze kerülték az ilyen szerepkörökben önként kínálkozó túljátszás vermét. Különösen Deménynek kellett a részére új és karikírozást igénylő szerepben erre ügyelnie. A Németh László vezényelte zenekar igényesen tolmácsolta Dankó muzsikáját és Vaszy Viktor zenéjét. A szereplők dal- és énekszámaikat élvezetesen adták el?5. A korhű díszletek Suki Antal díszletalkotó tehetségét dicsérik. A Dávid Józsefné által tervezett kosztümök a század végi divat hiteles dokumentumai. Gáti Sándor koreográfust a gyors és lassú csárdások betanítása nem állította nehéz feladat elé. Máté Lajos azzal a rendezői tisztelettel nyúlt a darabhoz, amit a halhatatlan dalköltő emléke megkíván. Színes, változatos, a zene- és szövegrészek teljes harmóniáját biztosító, ugyanakkor a mondanivalót is teljességgel érvényre juttató rendezést produkált. A közönség igazán kellemes estét töltött a Jókai Színház átmeneti otthonában, a Trefort utcátek hiába. ban. Lipták Pál- Dánia, halászíalu (tus) Dr. Krupa András Huszár Rezső
