Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

IMI március 15. 7 ▼asárasp A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormá­nyának meghívására 1964. márci­us 9-e és 14-e között hivatalos lá­togatást tett a Magyar Népköz- társaságban a Bolgár Népköztár­saság párt- és kormányküldöttsé­ge, élén Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkárá­val, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével. A küldöttség járt ipari és mező- gazdasági üzemekben, tudomá­nyos kutató- és kulturális intéze­tekben, képet kapott a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a kultúrában elért eredményei­ről. A küldöttség és a magyar dolgozók találkozásai tovább erő­sítették a magyar és a bolgár né­pet összekapcsoló testvéri barát­ságot. A látogatás alatt a két párt és a két kormány képviselői tárgya­lásokat folytattak. A két fél képviselőinek megbe­szélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemében folytak le. L A küldöttségek tájékoztatták egymást országaik szocialista épí­tőmunkájának eredményeiről és tapasztalatairól. Eszmecserét foly­tattak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barát­ságának és együttműködésének továbbfejlesztéséről, valamint a KÖZLEMÉNY a Bolgár Népkpztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A két küldöttség megállapítot­ta, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársaság tató. és tervezőintézeteket hoz létre a gazdasági együttműködés különböző területein. Megbízták a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttmű és következetes erőfeszítéseinek eredményeként kedvezőbbé vált A nemzetközi biztonság megszi­lárdítása érdekében tett jelentős lépés az atomfegyver-kísérletek kapcsolatai a proletárintemacio- ködési Bizottságot, hogy vizsgálja részleges tilalmáról kötött moszk­noliTmno a lrKi/wiXnXe ma — - — — 1—1? - _ ..jtll—1-1-1- . J — - — . — ? — —- r i _ .. _ » .. i e nalizmus, a kölcsönös testvéri se- meg a közös vállalatok gazdasági gítség elvei alapján eredménye- i feltételeit, és dolgozza ki a konk- sen fejlődnek. | rét javaslatokat. Megelégedéssel állapították meg, j A két fél megállapította, hogy hogy az elmúlt években gyümöl-t további lehetőségek vannak az or­ország szágaik közötti kulturális és ide­csözően fejlődtek a két gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatai. Eredményesnek érté­kelték a Magyar—Bolgár Gazda­sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság tevé­kenységét A két fél elhatározta, hogy to­vábbi intézkedéseket tesz a ke­reskedelmi forgalom bővítésére. Megállapodtak abban, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében mind nagyobb mértékben törekszenek a népgaz­dasági tervek összehangolására, a genforgalmi kapcsolatok fejleszté­sére. Megegyeztek abban, hogy előmozdítják a két ország közötti utazási lehetőségek és a turista­forgalom fejlődését, II. A két párt- és kormányküldött­ség teljesen azonos módon ítéli meg a jelenlegi nemzetközi hely­zetet. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben a legfontosabb feladat: küzdeni a világháború veszélyé­nek elhárításáért, a különböző mindkét fél számára előnyös koo- j társadalmi rendszerű országok bé­perációra és szakosításra, az együttműködés bővítésére mind a tudományos és műszaki kutatás­ban, mind a termelésben. Ennek megfelelően a két fél elvilee megál­lapodott abban, hogy közös gazda­sági vállalatokat, tudományos ku­kás egymás mellett élése elvének megvalósításáért. A két fél megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a nemzetközi helyzet a békesze^ető országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, a szocialista országok fáradhatatlan val egyezmény, valamint a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kormányának az a megállapodá­sa, hogy nem bocsátanak a világ­űrbe atomfegyvert hordozó raké­tákat. A két ország állhatatosan harcol a nemzetközi helyzet javításáért, ezért támogat minden olyan kez­deményezést, amely kiküszöböl valamely veszélyforrást, vagy a világ bármely térségében hozzá­járul a feszültség csökkentéséhez. A két kormány nagy fontossá­got tulajdonít a 18-hatalmi lesze­relési bizottság elé terjesztett szovjet javaslatoknak, amelyek átfogó és konstruktív intézkedé­seket indítványoznak a nemzet­közi béke és biztonság megszilár­dítására. Megvalósításuk meg­könnyítené és közelebb hozná az általános és teljes leszerelésre vo­natkozó egyezmény megkötését A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormánya Üdvözli a Szovjetunió kormányá­nak azt a javaslatát, hogy kösse­A Vencel téri fogadalom Az egyik kép, amely a huszonöt év előtti tragikus eseményre em­lékezteti az utókort, két férfit ábrázol: von Neurath bárót, az új helytartót, a hitlerista diploma­ták fehér hajtókás díszegyenru- liájában és nyitott autóban mel­lette ülő, magába roskadt «lin­deres öregurat, Hácha doktort, a leigázott Cseh-Morvaország ná­ciktól kinevezett, majd kivégzett elnökét. A másik kép az esemé­nyek szenvedő hősét, a népet áb­rázolja, Prága lakóinak egyik csoportját, ahogy a Vencel <tér járdáiról öklöt rázva, sírva vagy gyűlölettől égő szemekkel nézi a bevonuló páncélosokat, az SS-kü- lönítmények félelmetes menetosz­lopait. Berlinben még alá sem ír­ták „a védnök ségi kérelem” hír­hedt jegyzőkönyvét, amikor Kei­ner náci tábornok hadseregcso­portja már bevonult Ostravába. A csehszlovák burzsoázia árulá­sa már megfosztotta az országot az esélyes védekezés lehetőségeitől. A Saar-vidéken kezdődött Hit­nem sokban maradt él a német hadseregétől. A kommunisták Abesszínia népének ellenállásá­ra, a spanyol köztársaságiak pél­dájára hivatkoztak, de Benes és társai a kapitulációt választották. sába, életük feláldozásával is küz­denek szabadságáért! S hogy e fogadalom mennyire elszánt volt és igaz, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a huszonöt évvel ezelőtti március . • Amikor a köztársaság határai Be- nesék meghátrálása miatt már sorra leomlottak, Hitler hadai elözönlötték Cseh-Morvaország földjét. A gőgös, világhódításra készülő német militarizmus ban­davezére egyetlen mondatban tizenötödike egyben kezdete lett annak a hat éven át tartó szabad­ságharcnak, amelyben mintegy háromszázhatvanezer hazafi on­totta vérét, áldozta életét A népeknek nem szabad sze­met hunyniuk e figyelmeztető je­er hódításainak sorozata, Auszt­ria megszállásával az Anschluss- szal folytatódott, aztán a Szudéta- :öld került sorra. Korábban, 1918 íszén a müncheni négyhatalnv »zerződés után még lett volna nőd a fegyveres ellenállásra. Csehszlovákiában működtek Kö- rép-Európa legjobb fegy ergyárai ás a hadsereg ereje akkor még foglalta össze győzelmi jelenté­sét: Csehszlovákia halott, nincs többé! A prágaiak elindultak gyász szalagos koszorúikkal a Vencel téri szoborhoz, hogy a szentként isztelt honalapító emlékműve '-lőtt néma főhajtással juttassák kifejezésre fogadalmukat: nem nyugszanak bele hazájuk leigázá­lek láttán. Emberek millióin. . szenvedését és pusztulását el le­hetett volna kerülni, ha a világ •huszonöt évvel ezelőtt másképpen eagál a német militarizmus ki­hívására Ma senki sem lehet kö- -ömbös: a béke és a demokrácia •rői elég hatalmasak ’-ogy a hó- h'ták jogú‘ódainak kísérleteit meghiúsítsák. I» nek nemzetközi megá'l apód ást a területi és határviták békés ren­dezéséről. E megállapodás hozzá­járulna a nemzetek közötti biza­lom megteremtéséhez, s nagy je- ! len-tőséggel bírna a nemzetközi fe­szültség enyhülése szempontjából. A két kormány úgy véli, hogy az európai béke és biztonság meg­szilárdítása szempontjából nélkü­lözhetetlen a második világhábo­rú maradványainak felszámolása, a német, békeszerződés megkötése, Nyugat-Berlin tielyzetének rende­zése és a két német állam kapcso­latainak normalizálása. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormánya kifejezik népeik aggodalmát a vi­lág békéjét veszélyeztető többol­dalú NATO atomütőerő létreho­zásának terve miatt, amelynek megvalósítása atomfegyverhez juttatná a nyugatnémet militaris­ta és revansista köröket. Ezzel szemben üdvözlik a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának azt a javaslatát, amely szerint a két német állam kötele­zettséget vállalna, hogy lemond mindennemű atomfegyver gyártá­sáról, az atomfegyverek kipróbá­lásáról és beszerzéséről, továbbá nem járul hozzá e fegyverek tá­rolásához országa területén. A felek szükségesnek tartják a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtését és támogat­ják a lengyel kormánynak az atomfegyvereknek a Német Szö­vetségi Köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság terüle­tén történő befagyasztására vo­natkozó javaslatát. A Magyar Népköztársaság kor­mánya támogatja a Bolgár Nép- köztársaság kormányának a Bal­kán-félsziget és a Földközi-tenger térségének atommentes övezetté változtatására és a Balkán, félszi­geti országok közötti jószomszé­di és kölcsönösen előnyös együtt­működés kialakítására irányuló erőfeszítéseit. E javaslatok megvalósítása elő­segítené a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását a Bal­gán félszigeten és a Földközi- tenger keleti térségében. A két fél együttérzéséről bizto­sítja a nemzetközi imperializmus agressziós kísérleteivel szemben ' szuverenitását és egységét védel- Tieaő ciprusi népet. 1 A két fél támogatja ázsia, Af­rika és Latin-Amerika nemzeti függetlenségük kivívásáért és megvédéséért, a kolonializmus és neokolonial izmus minden meg­nyilvánulásának felszámolásáért önfeláldozóan harcoló népeit. To­vábbra is támogatják a független­ségét és forradalmi vívmányait hősiesen védelmező, új, szocialis­ta társadalmat építő kubai népet. A két fél támogatja Dél-Vietnam népének hősies küzdelmét az amerikai imperializmus ellen, nemzeti függetlenségének kivívá- ! sáért. Ismételten kifejezik szolida- ' ritásukat Angola népének a por­tugál elnyomók elleni szabadság­harcával, elítélik a Dél-afrikai Köztársaságban folyó fajüldözést és támogatják a fajüldöző kor­mányzat nemzetközi bojkottját. A Magyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság ismételten sífcraszáll a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak legrövi­debb időn belüli helyreállításáért. IIL A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Bolgár Kommunista Párt képviselői eszmecserét 'folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdé­seiről. Megállapították, hogy né­zeteik az összes megvitatott kér­désben azonosak. Megelégedéssel hangsúlyozzák, hogy a két párt testvéri kapcsolatai állandóan erősödnek és fejlődnek, a tapasz­talatcsere elősegíti a szocializmus építésében kifejtett tevékenysé­güket. A két pártot politikájában és kapcsolataiban a marxista—leni­nista testvérpártok által közösen kidolgozott dokumentumok — az 1957-ben és 1960-ban Moszkvában aláírt nyilatkozatok — vezérlik. A Magyar Szocialista. Munkás­párt és a Bolgár Kommunista Párt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának történelmi jelen­tőségű határozatai, valamint üj programjában általánosított ta­pasztalatai felbecsülhetetlen érté­kű eszmei és politikai fegyverek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcában. A két párt a világ kommunis­ta és munkásmozgalmának 1957- ben és 1960-ban kidolgozott doku­mentumai szellemében harcol a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének és ere­jének szüntelen növeléséért, ami a békéért és a szocializmusért folytatott harc sikereinek alapve­tő feltétele. Mindkét párt abból a meggyő­ződésből indul ki, hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok egysége kö­vetkezetes harcot igényel a mar­xizmus—leninizmus tisztaságáért, a dogmatizmus és a revizioniz- mus minden megnyilvánulása el­len. • Todor Zsivkov elvtárs a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága és a Bolgár Népköztár­saság kormánya nevében magyar párt- és kormányküldöttséget hí­vott meg, hogy Kádár János elv­társ vezetésével, a szártiára alkal­mas időben látogasson el a Bol­gár Népköztársaságba. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság kormánya a meghívást köszönettel elfogadta, a látogatás időpontját később ha­tározzák meg. Budapest. 1964. március 13. kadar janos a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke TODOR ZSIVKOV a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents