Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
UN. március IS. Csütörtök Eredményes év volt A megyei tanáé» koxaégfejlesxtéai csoportja 1963. évi aárxxámadáaából Ha valaki meghallja azt, hogy megyénk városai, falvai a múlt évtoen 59 millió 168 ezer forintot használtak fel helységeik fejlesztésére, indokoltan kíváncsi, hogy e kiadás mögött milyen objektumok, intézmények, egyéb, a község életét érintő építmények születtek. A községfejlesztés szó magában foglalja a lényeget: ebből az alapiból olyan középítményeknek kell létrejönniük, amelyek a község lakóinak legégetőbb közigényét hivatottak kielégíteni. Darida György elvtárs, a megyei községfejlesztési csoport vezetője és Samola Imre elvtárs, a csoport műszaki előadója társaságában tallóztunk, és válogattunk a zárszámadás tényleges eredményei között A községek, saját fejlesztési alapjukból — vagy besegítve az állami beruházásba — megyénk egészére vagy egy-egy község életét meghatározóan kiható objektumokat hoztak létre. Valamennyit felsorolni képtelenség lenne, éppen csak a leglényegesebbeket említjük meg A Sarkadon felépült tüdőszűrő állomás legkorszerűbb, legmodernebb megyénkben, öt község betegei keresik fel panaszaikkal ezt az egészségügyi állomást, s mind az öten hozzá is járultak községfejlesztési alapjukból ennek felépítéséhez. A nagyszénás úszómedence egymillió 200 forintos költséggel épült fel s nagyszerűen kiegészíti — hozzákapcsolódik a termálfürdőhöz. A esorvási kul- túrház—mozi kombinát, valaA tüdőbetegségből felgyógyult emberekért*.• Előadássorozat a gyógynövény gyűjtéséről a Szeghalmi TBC Gondozó Intézetben Évek óta egyre több egészségügyi intézmény és intézet orvosai, tudományos munkatársai keresik annak megoldását, hogy a tüdőbetegségiből felgyógyultak ismét megtalálják helyüket dolgozó embertársaik között. Országos szántű egészségügyi tanácskozásokon vitatták már számtalan esetben, hogy a felgyógyult — orvosi nyelven: rehabilitált — nem fertőző, de állandó fizikai munkára képtelen emberek visszakerüljenek-e a mindennapi élet forgatagéiba? Tanulmányok, s ezzel párhuzamosan a való tények bizonyítják, hogy a tüdőbetegségből felgyógyultak és nem fertőzők egy részét már el tudják helyezni az iparban, olyan munkakörben, ahol jól meg tudják állni a helyüket. S az ipar ezzel nagy szolgálatot tesz a tüdolbebegséglAől felgyógyult embereknek, akik hitet kap. nak; s nem érzik magukat kitaszítottnak, eltartottnak, visszanyerik lelki egyensúlyukat. Ma még korántsem mondhatjuk azonban, hogy a tüdőbetegségből felgyógyult mezőgazdasági dolgozók is megtalálják helyüket az életben. Sajnos, a mezőgazdaság adottságai nem vagy alig teszik lehetővé, hogy a tüdőbetegségből talpra állt emberek számukra megfelelő munkakörben tudjanak tevékenykedni. Orvosok és társadalmi szervek munkatársai, vezetői keresik, kutatják, hogy e mezőgazdasági dolgozók felgyógyulásuk után hol és egyáltalán milyen munkakörben tevékenykedhetnek. Ennek a problémának egyik megoldását adták meg megyénk szeghalmi tüdőgondozó-intézetében. Dr. Czina Géza, a szeghalmi intézet igazgató-főorvosa a követ, kezőket mondta a tanfolyammá „érett” kezdeményezésűikről: — Végtelenül nagy örömmel fogadtuk a földművesszövetkezetek megyei szövetkezeti központ gyógynövénytermesztési előadóját, amikor azt javasolta, hogy a tüdőbetegségből felgyógyult és nem fertőző betegeknek 40 órás előadássorozatot szeretnének tartani. Az előadássorozatban 32 féle gyógynövényt ismertetnének meg az intézetet hamarosan elhagyó gyógyult emberekkel. Ezután dr. Czina Géza igazgató- főorvos elmondta, hogy a gyógynövénygyűjtést irányító és szer-I vező szakemberek tanácskozása^ elmúlt évben nyitották meg ka- után megkezdték a gyógyult bete, púikat a gyógyulni, —*—< mint a szarvasi kultűrkomblnát felépítéséhez 961 ezer, illetőleg 640 ezer forinttal járult hozzá a községfejlesztési alap. Megyénkben az 1963-as évben 4226 folyóméter út épült a községekben, járda pedig 48 ezer folyóméter. Ezeknek forintértéke a társadalmi munkával együtt 6 millió 200 ezer forint. Sarkadke- resztúron és Bélmegyeren — szerencsés kooperációban a megyei tanács egészségügyi osztályával — gyógyszertárak épültek fel. A községfejlesztési alap hozzájárulása 200 ezer forint volt. , A gerlaiak sürgető vízigényét törpevízmú építésével oldották meg. Több utcai kifolyót hoztak létre, s egyre több és több lakásba vezetik be a vizet. A község — fejlesztési alapjából — félmillió forinttal járult ehhez. A Gyula máriafalvai József Attila Művelődési Otthon megépítését 567 ezer forinttal segítette a KÖFA. Dobozon orvosi rendelő felújítására 122 ezer, Kardoskúton orvosi lakás építésére 290 ezer forinttal adott támogatást a községfejlesztési alap. Szinte vég nélkül sorolhatnánk még a strandfürdők, mozik, művelődési otthonok, orvosi rendelők, vízművek sorát, melyek az gek toborzásál — Mi sem hittük volna — folytatta a főorvos —, hogy annyi mezőgazdaságból jött embert érdekel a gyógynövények gyűjtése, pontosabban az a lehetőség, hogy fizi-l kai erőkifejtés nélkül, önálló keresethez tudnak jutni. Az előadássorozat megtartása idején ellátogattunk a szeghalmii tüdőbeteggondozó-intézetbe, ahol a tíznapos és 40 órás ismertetésen 35-ee vettek részt Jó volt látni azt az érdeklődést amit ezek az emberek tanúsítottak. A felgyógyult betegeknek megtartott gyógynövénygyűjtő előadássorozat nagy visszhangra talált a megye hasonló intézeteinek orvosai között Levelek érkeztek a földművesszövetkezetek megyei szövetkezeti központjához, amelyben kérik más tüdőgondozó-intézetben is az előadássorozat megtartását. Hiszen olyan emberekről van szó, akik csökkent fizikai erejüknek megfelelő lehetőségeket várnak a társadalomtól. Balkus Imre szórakozni vágyók: a kulturáltabb életmódot igénylő falusi dolgozók eflőtt Tallózás csupán ez; s megnyugvás, hogy a kiadott, jelentős nagyságú forintösszeg mögött látható az, hogy a lehetőségek előtt járó igényeket a községfejlesztési alapok az elmúlt évben jól kielégítették. I T. F./ Asztalosipari szabad kapacitást keresünk csővázas heverők, fotelek, székek kereteinek, oldalainak, lapjainak gyártására. Anyagot mi adunk. Fémbútor és Drótszövetgyár, XIV., Fo- garasi út 5. Bánkúti, 297—113. 2095 Hat kérdés -- hat felelet Válaszol: Baráti Lajos szövetségi kapitány A hét végén a labdarúgó NB I- \ ról sem, akiket kihagytunk a csa- ben megkezdődnek a bajnoki küz- patból. Hogy újra válogatottak le- delmek. Válogatott játékosaink gyenek, ez egyedül tőlük függ. már az elmúlt héten megkezdték, közös felkészülésüket idei felada- taikra. Ebből az alkalomból ke-1 — Van-e valamiféle elképzelése a szövetségi kapitánynak a válogatott és a klubérdek összehangolásáról, hiszen ez a kettőség gyakorta volt oka különféle súrlódásnak? — örömmel mondhatom el, hogy már eddigi tapasztalataink szerint is sikerült sokkal közelebb kerülnünk a klubokhoz. Ezt példázta az egyöntetű alapozás. Egyesületi edzőink maradéktalanul igyekeznek végrehajtani a többletmunkára és az edzések mi, , , ... nőségi javulására irányuló törekválogatottunkra P^iga franciák yéseinket Kötelezővé tettük ^ edzéstervek elkészítését és a szövetségnek való bemutatását. Kaprestük fel Baróti Lajost, s beszélgettünk vele arról, hogy mit is várhat a szurkoló 1964-ben? — Milyen feladatok várnak válogatott játékosainkra 1964ben? — Két igen fontos feladat áll előttünk. Elsősorban azt szeretnénk, ha olimpiai csapatunk sikeresen szerepelne a spanyolok ellen, majd később Tokióban. A ellen vár nagy küzdelem a Nemzetek Kupájában. A válogatásnál számításba jövő játékosok felkészítése az idén kétirányú. Ismeretes, hogy az olimpiai tornán nem játszhatnak azok a játékosok, akik a VB-n már szerepeltek. Az olimpiai keretben viszont jó néhány olyan játékos akad, akik az A csapatnál is számításba jönnének. Ilyen például Géléi, Novák, Nagy István, Komora, Bene, Math esz, Nógrádi és még tovább folytathatnám a felsorolást — A két igen fontos találkozó mellett egy sor válogatott találkozón veszünk részt ebben az évben. Ügy tervezzük, hogy a két válogatott keret októberben, az olimpia után egyesül majd, s megkezdjük felkészülésünket az 1966-os VB-re. Ősszel válogatott csapatunk 5—6 mérkőzésből álló turnéra Angliába, az 1966-os VB színhelyére utazik, aztán decemberben megkezdjük felkészülésünket az 1965-ös VB-selejtezőkre, ahol az NDK és Ausztria ellen szeretnénk győzni. Ezzel biztosíthatnánk helyünket a VB-n való részvételre. — Milyen elvek szerint történik majd a válogatás? — Továbbra is a képesség lesz döntő, bérelt helye egyetlen játékosnak sem lesz a válogatottban. Csakis a mutatott forma, az erkölcsi és a sportbeli hozzáállás lesz a döntő. A tavalyi esztendő néhány találkozója azt mutatta, hogy kisebb képességű, de lelkes játékosok is szerepelhetnek eredményesebben, mint néhány szív nélkül játszó nagyabb nevű társuk. Nem jelenti ez azt, hogy lemondunk azokról, akik tavaly mérsékelten szerepeltek, sőt azok#VWVWWVWVWWVWVWWWWW>/WVyVWVWWVWVWVWVWWWW>VWWVWWW Képrejtvény . -----Békéscsabáról Szarvasra menet láthatjuk e két táblát, az egyiket íz út jobb, a másikat a bal olda- 'án. Az egyiken Békéscsaba—Kon. loros távolsága 26, a másikon csak 19 kilométer. Hogyan lehetséges ez? csolatainkat egyesületi edzőinkkel állandósítjuk, s az ő véleményük is döntő lesz a jövőben egy-egy játékos beválogatásánál. Mindezen túlmenően válogatottjaink számára kedden és csütörtökön tartunk edzéseket, hogy a klubokban folyó szerdai és pénteki edzések zavartalanok legyenek. — A hét végén megindulnak a küzdelmek az NB I-ben is. Mit vár az új bajnoki idénytől? — Kétségkívül nagyon jó dolog volt a tatai alapozás, de azonnali hatást ettől sem remélhetünk. Nem is ez volt a közös alapozás célja, hanem az, hogy edzőknek és játékosoknak egyaránt bemutassuk, mi az a többletmunkával párhuzamos oktatás, amely a későbbi fejlődést eredményezheti. Amennyiben edzőink továbbra is következetesen építik be edzéseikbe a Tatán tanultakat, akkor, véleményem szerint, az év második felében szembetűnő lesz majd a fejlődés. — Nem volt könnyű lépés tavaly arra az elhatározásra jutnia, hogy három nagynevű játékost is mellőzzön a válogatott összeállításánál. Várható-e következetesség e tekintetben 1964-ben is? — Feltétlenül! Engem a játékosok egyéni érdeke ezután sem érdekel. Nekem a csapat egészének érdeke számít! Azt hiszem, a játékosok tisztában is vannak azzal, hogy következetességemben az idén sem lesz hiány, s éppen ezért a tavalyinál többet kell nyújtaniuk ahhoz, hogy magukra húzhassák a címeres mezt. — Befejezésül még egy kérdés. Véleménye szerint előbbre jut-e labdarúgósportunk ügye az idén? — Nem mondhatok erre a kérdésre egyértelmű igent. Jó néhány tényező játszik majd közre, hogy ez így legyen. Döntő szerepe lesz e tekintetben a rendszerességnek és a következetességnek. Szeretném elmondani, hogy az NB I-ben több mint 300 fiatal tehetséges játékos van. Ezek fejlődését, be- érését szakmai hozzáértéssel siettetni lehet. Őszintén remélem, hogy új. korszerű utakat járó edzőinknek sikerül ez majd. Persze, hogy így legyen, sokat tehet azért a szövetség is, hiszen a korszerű edzések alkalmazása nem külön szövetségi és nem külön edzői feladat. További közös erőfeszítésre van e tekintetben szükség. Nem lesz könnyű éve labdarúgósportunknak 1964. Mégis hiszem és remélem, már az idén is okoznak majd örömet a szurkolóknak NB I-es csapataink, s a válogatott együttes is. Zentai Ferenc
