Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-12 / 60. szám

1964. március 12, 3 Csütörtök Rekordévet zártak a körösi halászok A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok rekordévet zártak: 1963-ban 298,6 tonna élő halat adtak köz- fogyasztásra. Az országban ők ad­tak legtöbbet. A kiváló eredmé­nyekről a következőket mondot­ta el Bujdosó Imre tsz-elnök: — A körösi halászok renkívül szívós, szorgalmas emberek, 104- en dolgoznak nálunk s bizony gyakran emberfeletti munkát vé­geznek. Régi halászdinasztia tag­jai, akik már gyermekkorban megismerték a vizeket, a halakat s a halászás különböző fortélyát. Télen hóban, fagyban vagy ép­pen a nyári perzselő melegben panasz nélkül dolgoznak. Ez a titka annak, hogy minden nehéz­séggel megbirkóznak. — Az elmúlt évben például a kései kitavaszodás s a kedve­zőtlen időjárás sok gondot oko­zott. Mégis a szövetkezet fenn­állása óta rekordévet zártunk. Gombüzemet is létesítettünk, s több millió gyöngy- és divatgom­bot értékesítettünk. No, de ez csak mellékes jövedelmet hozott. A tagok évi átlagkeresete 2950 forinttal volt több, mint egy év­vel korábban. Gondoltunk a jö­vőre is: hárommillió 237 ezer fo­rinttal gyarapítottuk a közös va­gyont, pedig 1962-ről 188 ezer fo­rint mérleghiányunk volt év ele­jén. Élenjáró halászaink igen so­kat segítettek. Csak két nevet említek, de sokan megérdemlik a dicséretet: Rafás György és Ka­marás László személyenként negyven mázsánál több halat fog­tak 1962-ben. — A tél ismét komisz volt. Ne­gyedik hónapja borítja jégpáncél a vizeket, néhol 70 centi volt a jég vastagsága s még a jégvágó fűrésszel sem boldogultunk. Pedig számtalan sok léket kellett vág­nunk, ezeket állandóan rendben tartani, tisztítani a jégmezőt, hogy fényhez, levegőhöz jussanak a ha­lak. Az új év eredményeiért tehát már eddig is sokat dolgoztunk. Szeretnénk egy év múlva még jobb eredményekről számot adni s ezért a kollektíva minden tagja nagy erőfeszítést tesz. — Ary — Időben befejezik az őszi kalászosok fejtrágyázását és a szántást Az orosházi járás termelőszö­vetkezeti gazdái a közelmúltban bekövetkezett kedvező időjárást kihasználva, meggyorsították az őszi kalászosok fejtrágyázását. A csaknem 20 ezer 900 holdból már csak 4000 holdon kell elszórniuk a műtrágyát, s ezt a munkát a lee­sett hó és a hideg ellenére is to­vább folytatják. Ugyanakkor a ta- I valyi őszről áthúzódó több mint ' 5 ezer hold szántanivalóból is mintegy 500 holddal elkészültek. Felkészültek a tavaszi munkákra a bucsai termelőszövetkezetek (Tudósítónktól) A község három termelőszövet­kezetében még folynak a téli gép. javítások, de már a munka 90 szá­zalékán túl vannak. Az Üj Alkot­mány Tsz-ben 2 Zetor, 1 gépkocsi, 6 vetőgép és 18 lófogat várja, hegy megkezdhesse a tavaszi munkát. Nemcsak a gépek kifogástala­nok, de a jó minőségű vetőmag is biztosítva van. A műtrágyát meg­rendelték, szállítására hamarosan, sor kerüL 1 Amint elolvad a hó, megvizs­gálják az őszi kalászosok állapo­tát és intézkednek az esetleges futrinkaveszély elhárítására. A község három termelőszövet­kezete csatlakozik a körösladányi. ak versenyfelhívásához és még áprilisban elvetik a kukoricát. Hogy ez a munka időben és minő­ségileg is sikerüljön, célprémiu­mot vezetnek be. Sz. A. jelképéhez”, ezért szorgalmazzák a sokoldalú NATO atomütőerőt. A másik lehetőség, amelyet szintén . megjátszanak: együtt­működés a franciákkal. S a har­madik mód: önállóan kifejleszte­ni és előállítani a kívánt fegy­verfajtákat. A Missiles and Rockets című amerikai szakfolyóirat mór évek­kel ezelőtt utalt arra, hogy a bonni kormánynak van egy há­romlépcsős fegyverkezési terve. Az első szakaszban a NATO-beli szövetségesektől kívánják meg­vásárolni a legkorszerűbb fegy­vereket, elsősorban rakétákat, a második szakaszban hozzálátnak a hazai gyártáshoz szövetségese­ik — főként az amerikaiak — licenszei alapján, s a harmadik szakaszban már a nyugatnémet tervezők által kifejlesztett típu­sokat állítják majd elő. Minden jel arra mutat, hogy az NSZK a rakétafegyverkezés harmadik szakaszánál tart már. Ennek a rakétafegyverkezésnek a tényeit tárta a világ elé a Szovjetunió február 3-i jegyzéke, amely meg­állapította, hogy a Waffen und Luftrüstung égisze alatt önálló rakétagyártás folyik az NSZK- ban. Bonn tagadni próbál, ma­nőverezik. A szovjet jegyzéket követően bejelentették: a Waf­fen und Luftrüstung megszün­teti tevékenységét „a politikai komplikációkra való tekintettel”. De néhány nappal később a rész­vénytársaság új igazgatóságot választott, s az közölte: esze ágában sincs likvidálni a válla­latot. De mindez nem változtat azon a tényen, amelyet az AP nevű amerikai hírügynökség kommentátora február 9-én ekként regisztrált: „A szövetsé­gesek kevés figyelemre méltat­ják a szovjet jegyzéket, a nyu­gatnémet. rakétagyártási prog­ram pedig folytatódik tovább.” Holott — teszi hozzá a hírma­gyarázó — 1954-ben a brüsszeli egyezményben az NSZK raké­tafegyverkezését megtiltották. Körülbelül félszáz cég és tu­catnyi kutatóintézet foglalkozik a rakétaprogrammal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Bundes­wehr az amerikaiak jóvoltából már rendelkezik „Sergant” és „Pershing” típusú rakétákkal, akkor igazat kell adnunk a New York Times-nak, amely azt írja, hogy a nyugatnémet hadse­reg fegyverzet szempontjából egyenértékű az NSZK ban állo­másozó amerikai egységekkel. Igaz, hogy az atom fejeket az amerikaiak egyelőre nem enge­SABLON NEÜC0L TJ árom évvel ezelőtt még csak ““ ízlelgették a szövetkezetek vezetői a premizálást. Volt, aki sokat remélt az anyagi ösztönzés­től, de volt olyan tsz-vezető is, áld keserű pirulaként forgatta szájában az érdekeltség gondola­tát, mondván, ez a közöst gyengí­ti, az egyéni vállalkozás csíráját melengeti. Abban az időben ugyanúgy, mint manapság is, sok mindent él kell követni, hogy a szövetkezeti árutermelés növelése mellett a háztáji gazdaságokban rejlő termelési lehetőségek jól fel. táródjanak, hogy a lakosság ellá­tásában elért eredmények tovább izmosodjanak. Párt. és kormány- határozatok születtek, a szövetke­zetek javaslatokhoz jutottak, az anyagi érdekeltség kiválasztásá­hoz. Ma, három esztendő távlatá­ból elmondhatjuk: megyénk ter­melőszövetkezeteinek többsége megértette Íz anyagi érdekeltség elvét. Lényegében ez volt a moz­gatója annak a jó termelési ered­ménysorozatnak, amely a kukori­ca, a cukorrépa és más növény hozamában növekvő tendenciával napvilágot látott. Három évvel ezelőtt a kukorica átlagtermése — megyei szinten — alig érte el a 14 mázsát, a cukor­répa 80—90 mázsát adött. Tavaly , a kukorica átlagtermése 18,8, a! cukorrépáé pedig jól megközelí-1 tette a 180 mázsát Amíg három évvel ezelőtt négyezer vagonos ta_ karmányhiánnyal küzdött a me­gye állattenyésztése, addig az idei tavaszon van ugyan takarmány­gond, de ez távolról sem olyan aggasztó, mint három évvel ez­előtt. Olyan szövetkezet, mint a dévaványai Lenin és a békés- szén tandrási Rákóczi, ahová egy évvel ezelőtt ömleszteni kellett még a kukoricaszárat is, mert a sajátjukat az anyagi érdekeltség elvének figyelmen kívül hagyása miatt nem tudták betakarítani, az idei tavaszra megoldották az ab­rak. és a szálas takarmány-gon­dot. Jelenleg saját takarmánnyal etetik az állatokat, s annyi a szi- lázsuk, hogy akár kölcsön is tud­nának néhány vagonnal adni. A gyomai Dózsában — hogy az 1963. dik át másnak, de Bonn bízik abban, hogy a sokoldalú atom­erő révén vagy egyéb módon eh­hez is hozzájut előbb-utóbb. A Bundeswehr parancsnoki karában lezajló őrségváltásnak a rakétafegyverkezéssel új sza­kaszba lépő militarizálódás ad­ja a hátterét. A túlságosan kompromittálódott és kiörege­dett főtiszteket (Heusinger, Speidel, Förtsch stb.) nyugdíjba küldik, helyükbe kevésbé is­mert nevű fiatalabbakat állíta­nak, akik azonban a „régi szelle­met” képviselik valamennyien. Trettner tábornok, a Bundes­wehr új főfelügyelője Guernica és Rotterdam tönkrebombázásá- val szerzett „hírnevet”, s szék­foglalójában valóságos progra­mot adott, kijelentvén: „Uraim, potenciális csatatéren élünk ...” Ez a hadsereg egy velejéig re­akciós, békeellenes politika szol­gálatában áll. Felszerelése ra­kéta- és nukleáris fegyverekkel — mint erre Norden professzor nyomatékosan felhívta a figyel­met — megöli a német újra­egyesítés és a leszerelés remé­nyét. Hogy ez mennyire így van, azt a zsákutcába került genfi le­szerelési értekezlet példája mu­tatja a legjobban. Zala Tamás ban gyengén gazdálkodó tsz-ékről beszéljünk —, 1962-ben 300 hold kukoricának alig akadt beműve­lő je. 1963-ban már nem volt ilyen gond, sőt 17,7 mázsa holdankénti átlagtermést értek el. Gyulavári­ban tavaly holdanként 6—7 mázsa kukoricával takarítottak be töb­bet, mint 1962-ben. Az anyagi ér­dekeltség a szövetkezetekben a többtermelés eszközévé vált. Nincs a megyében egyetlen szövetkezet sem, ahol a termelés személyes ér­dekeltségét valamilyen formában nem érvényesítették volna. A termelés fellendítésére al- kalmazott eszköz jónak bi­zonyult. Egyszerűsége, közérthe­tősége egybeesett a tsz és a szö­vetkezeti emberek érdekével. Ezért is alakulhatott ki annyira egyértelműen az egész megyében a premizálás széles skálája. A szövetkezetek többsége az úgyne­vezett nádudvari módszert meg­változtatta, a helyi lehetőségekhez idomította, esetleg olykor bonyo­lította —, mert ilyen is volt —, ha éppen ez felélt meg legjobban a tagság érdekének. Ily módon néha bizony megsértették a közérthető, séget, ami egy sor bizalmatlansági gyanú fogamzásával járt. Előfor­dult olyan eset is, hogy a kuko­rica össztermés 25 százalékát ad­ták ki a 17 mázsa holdankénti tervezett termés erejéig, a ter­ven felüli termésből viszont 50 százalék kiadását fogadtatták el a tagsággal. Az ilyen megoldás bi­zonyos értelemben körülményessé tette az elszámolást és kimondva vagy kimondatlanul fékezte a kö­zös előrébb lépésének gondolatát. ■p* zzel a módszerrel a csaba­A-* csűdi Lenin Tsz-ben az ősz. szes kukoricatermés 35—36 száza, léka került a tagsághoz. A szövet, kezetben javult ugyan az abrak- ellátás, de a 47 vagonos hiányt nem sikerült teljesen megszüntet, ni. A premizálásba vetett bizalom további szilárdítására, a közös ál­lomány takarmányellátáséjiak jobbá tételére az idén már meg­szüntetik az anyagi érdekeltség kettős változatát. Munkaegység­felhasználás nélkül, az össztermés 33 százalékáért műveiül meg a csabacsűdiek a kukoricát. Az anyagi érdekeltségnek ez a módja feltétlen helyes és jobb megoldás, mintha kapálatlan ma­radna egyik-másik kukoricatábla. A szövetkezetek többsége azonban nem a 33 százalékos anyagi érde­keltséget vallja a legcélravezetőbb módszernek, mert ezek a százalé­kok, ha ma még nem is látszik | annyira tisztán, de megszabják a szövetkezet fejlődésének ütemét, ' a haszonállat-tartás alakulását. N éhány szövetkezetben az anyagi ösztönzésnek keresik azt a módját, amely a százalékos vagy részesművelés eddigi gya­korlatát egy ennél sokkal egészsé. gesebb, tényleges premizálással felválthatná Okot ad erre többek között az is, hogy a szövetkezetek közös takarmányalapjába az egy­re növekvő állatállománynak nem jut elegendő abrak. Nem volt rit­ka az olyan eset, hogy a tsz-tagtól a szövetkezet vásárolta meg az anyagi érdekeltségre kiadott ku­koricát. Ezt a keresztül-kasul át­szőtt házi kereskedelmet barátsá­gosabb mederbe kellene terelni. Jó alkalom kínálkozik erre abban az esetben, ha a szövetkezet veze­tősége és tagsága a prémiummal valójában a jó munka jutalmát akarja kifejezni. Ezért tervez né­hány tsz oly módon takarmányga­bonából és kukoricából erre az évre prémiumot, hogy a közös és a munkaegységre kiosztásra java­solt szükségletet mindenekelőtt termelje meg a szövetkezet, s ha valaki szorgos munkája révén töb­bet termel, mint amennyivel az adott területről a közösnek adnia kell, akkor a szükségleten felüli termésből a tsz prémiumot fizet. A premizálásnak, a tulajdonkép­peni anyagi ösztönzésnek ez lenne az igazi lényege. Az anyagi érdekeltség és a pre­mizálás mind szélesebb körű al­kalmazása lényegében — ha nyers változatban is — beváltotta a re­ményeket. A szövetkezeti vezetők, nek, párszervezeteknek ezen túl az érdekeltség tökéletesítésére, csiszolására, a szövetkezet és va­lamennyi tsz-gazda érdekére az eddiginél nagyobb gondot kell for­dítani. Az anyagi érdekeltség mé­lyítésével újabb termelési tarta­lékok, a kukorica 8—10 centis ve­tése, a tőállomány 18 ezerre növe­lése, az eddiginél is jobb minősé­gű munka feltárása szolgálhatja csak a végső célt. A z anyagi érdekeltség módjá- ^ nak megválasztását, hogy melyik tsz melyiket tartja legmeg­felelőbbnek, a párt a szövetkezet egészére bízza. A vezetőknek és a tagoknak szükséges egyeztetni az anyagi érdekeltséget a szövetke­zet fejlődésével, az emberek ér­dekével. Az egyeztetés eredménye a termésátlagok növekedéséből igen jól lemérhető, de ebből ha­tározható meg lényegében a pre­mizálás hatékonyságának további útja is. Dupsi Karoly Közületek munkaerőigénye Ács szakmunkást és segédmunkáso­kat vesz fel az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Két- egyházi úti) telepe. 66506 Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre kőműves szakmunkásokat, va­lamint kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk Vidéki­eknek tanácsigazolás, szakmunkások­nak szerszám szükséges. Munkaruhát adunk. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15. Földszint. X Gyakorlattal rendelkező magasépí­tési képesítésű mérnököt vagy tech­nikust keres a Mezőtúri Építőipari Ktsz azonnali belépéssel. Fizetés meg­egyezés szerint. 51$ Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és Békés megyei építkezéseihez felvesz építészmérnököket és technikusokat, kőműves, ács, festő-mázo- Ió, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, hő- és vízszigetelő, épület- lakatos, burkoló és parkettás szakmában gyakorlott szakmun­kásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szállást, napi egyszeri étkezést, védő- és munka­ruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 66380

Next

/
Thumbnails
Contents