Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
1964. március 12, 3 Csütörtök Rekordévet zártak a körösi halászok A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok rekordévet zártak: 1963-ban 298,6 tonna élő halat adtak köz- fogyasztásra. Az országban ők adtak legtöbbet. A kiváló eredményekről a következőket mondotta el Bujdosó Imre tsz-elnök: — A körösi halászok renkívül szívós, szorgalmas emberek, 104- en dolgoznak nálunk s bizony gyakran emberfeletti munkát végeznek. Régi halászdinasztia tagjai, akik már gyermekkorban megismerték a vizeket, a halakat s a halászás különböző fortélyát. Télen hóban, fagyban vagy éppen a nyári perzselő melegben panasz nélkül dolgoznak. Ez a titka annak, hogy minden nehézséggel megbirkóznak. — Az elmúlt évben például a kései kitavaszodás s a kedvezőtlen időjárás sok gondot okozott. Mégis a szövetkezet fennállása óta rekordévet zártunk. Gombüzemet is létesítettünk, s több millió gyöngy- és divatgombot értékesítettünk. No, de ez csak mellékes jövedelmet hozott. A tagok évi átlagkeresete 2950 forinttal volt több, mint egy évvel korábban. Gondoltunk a jövőre is: hárommillió 237 ezer forinttal gyarapítottuk a közös vagyont, pedig 1962-ről 188 ezer forint mérleghiányunk volt év elején. Élenjáró halászaink igen sokat segítettek. Csak két nevet említek, de sokan megérdemlik a dicséretet: Rafás György és Kamarás László személyenként negyven mázsánál több halat fogtak 1962-ben. — A tél ismét komisz volt. Negyedik hónapja borítja jégpáncél a vizeket, néhol 70 centi volt a jég vastagsága s még a jégvágó fűrésszel sem boldogultunk. Pedig számtalan sok léket kellett vágnunk, ezeket állandóan rendben tartani, tisztítani a jégmezőt, hogy fényhez, levegőhöz jussanak a halak. Az új év eredményeiért tehát már eddig is sokat dolgoztunk. Szeretnénk egy év múlva még jobb eredményekről számot adni s ezért a kollektíva minden tagja nagy erőfeszítést tesz. — Ary — Időben befejezik az őszi kalászosok fejtrágyázását és a szántást Az orosházi járás termelőszövetkezeti gazdái a közelmúltban bekövetkezett kedvező időjárást kihasználva, meggyorsították az őszi kalászosok fejtrágyázását. A csaknem 20 ezer 900 holdból már csak 4000 holdon kell elszórniuk a műtrágyát, s ezt a munkát a leesett hó és a hideg ellenére is tovább folytatják. Ugyanakkor a ta- I valyi őszről áthúzódó több mint ' 5 ezer hold szántanivalóból is mintegy 500 holddal elkészültek. Felkészültek a tavaszi munkákra a bucsai termelőszövetkezetek (Tudósítónktól) A község három termelőszövetkezetében még folynak a téli gép. javítások, de már a munka 90 százalékán túl vannak. Az Üj Alkotmány Tsz-ben 2 Zetor, 1 gépkocsi, 6 vetőgép és 18 lófogat várja, hegy megkezdhesse a tavaszi munkát. Nemcsak a gépek kifogástalanok, de a jó minőségű vetőmag is biztosítva van. A műtrágyát megrendelték, szállítására hamarosan, sor kerüL 1 Amint elolvad a hó, megvizsgálják az őszi kalászosok állapotát és intézkednek az esetleges futrinkaveszély elhárítására. A község három termelőszövetkezete csatlakozik a körösladányi. ak versenyfelhívásához és még áprilisban elvetik a kukoricát. Hogy ez a munka időben és minőségileg is sikerüljön, célprémiumot vezetnek be. Sz. A. jelképéhez”, ezért szorgalmazzák a sokoldalú NATO atomütőerőt. A másik lehetőség, amelyet szintén . megjátszanak: együttműködés a franciákkal. S a harmadik mód: önállóan kifejleszteni és előállítani a kívánt fegyverfajtákat. A Missiles and Rockets című amerikai szakfolyóirat mór évekkel ezelőtt utalt arra, hogy a bonni kormánynak van egy háromlépcsős fegyverkezési terve. Az első szakaszban a NATO-beli szövetségesektől kívánják megvásárolni a legkorszerűbb fegyvereket, elsősorban rakétákat, a második szakaszban hozzálátnak a hazai gyártáshoz szövetségeseik — főként az amerikaiak — licenszei alapján, s a harmadik szakaszban már a nyugatnémet tervezők által kifejlesztett típusokat állítják majd elő. Minden jel arra mutat, hogy az NSZK a rakétafegyverkezés harmadik szakaszánál tart már. Ennek a rakétafegyverkezésnek a tényeit tárta a világ elé a Szovjetunió február 3-i jegyzéke, amely megállapította, hogy a Waffen und Luftrüstung égisze alatt önálló rakétagyártás folyik az NSZK- ban. Bonn tagadni próbál, manőverezik. A szovjet jegyzéket követően bejelentették: a Waffen und Luftrüstung megszünteti tevékenységét „a politikai komplikációkra való tekintettel”. De néhány nappal később a részvénytársaság új igazgatóságot választott, s az közölte: esze ágában sincs likvidálni a vállalatot. De mindez nem változtat azon a tényen, amelyet az AP nevű amerikai hírügynökség kommentátora február 9-én ekként regisztrált: „A szövetségesek kevés figyelemre méltatják a szovjet jegyzéket, a nyugatnémet. rakétagyártási program pedig folytatódik tovább.” Holott — teszi hozzá a hírmagyarázó — 1954-ben a brüsszeli egyezményben az NSZK rakétafegyverkezését megtiltották. Körülbelül félszáz cég és tucatnyi kutatóintézet foglalkozik a rakétaprogrammal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Bundeswehr az amerikaiak jóvoltából már rendelkezik „Sergant” és „Pershing” típusú rakétákkal, akkor igazat kell adnunk a New York Times-nak, amely azt írja, hogy a nyugatnémet hadsereg fegyverzet szempontjából egyenértékű az NSZK ban állomásozó amerikai egységekkel. Igaz, hogy az atom fejeket az amerikaiak egyelőre nem engeSABLON NEÜC0L TJ árom évvel ezelőtt még csak ““ ízlelgették a szövetkezetek vezetői a premizálást. Volt, aki sokat remélt az anyagi ösztönzéstől, de volt olyan tsz-vezető is, áld keserű pirulaként forgatta szájában az érdekeltség gondolatát, mondván, ez a közöst gyengíti, az egyéni vállalkozás csíráját melengeti. Abban az időben ugyanúgy, mint manapság is, sok mindent él kell követni, hogy a szövetkezeti árutermelés növelése mellett a háztáji gazdaságokban rejlő termelési lehetőségek jól fel. táródjanak, hogy a lakosság ellátásában elért eredmények tovább izmosodjanak. Párt. és kormány- határozatok születtek, a szövetkezetek javaslatokhoz jutottak, az anyagi érdekeltség kiválasztásához. Ma, három esztendő távlatából elmondhatjuk: megyénk termelőszövetkezeteinek többsége megértette Íz anyagi érdekeltség elvét. Lényegében ez volt a mozgatója annak a jó termelési eredménysorozatnak, amely a kukorica, a cukorrépa és más növény hozamában növekvő tendenciával napvilágot látott. Három évvel ezelőtt a kukorica átlagtermése — megyei szinten — alig érte el a 14 mázsát, a cukorrépa 80—90 mázsát adött. Tavaly , a kukorica átlagtermése 18,8, a! cukorrépáé pedig jól megközelí-1 tette a 180 mázsát Amíg három évvel ezelőtt négyezer vagonos ta_ karmányhiánnyal küzdött a megye állattenyésztése, addig az idei tavaszon van ugyan takarmánygond, de ez távolról sem olyan aggasztó, mint három évvel ezelőtt. Olyan szövetkezet, mint a dévaványai Lenin és a békés- szén tandrási Rákóczi, ahová egy évvel ezelőtt ömleszteni kellett még a kukoricaszárat is, mert a sajátjukat az anyagi érdekeltség elvének figyelmen kívül hagyása miatt nem tudták betakarítani, az idei tavaszra megoldották az abrak. és a szálas takarmány-gondot. Jelenleg saját takarmánnyal etetik az állatokat, s annyi a szi- lázsuk, hogy akár kölcsön is tudnának néhány vagonnal adni. A gyomai Dózsában — hogy az 1963. dik át másnak, de Bonn bízik abban, hogy a sokoldalú atomerő révén vagy egyéb módon ehhez is hozzájut előbb-utóbb. A Bundeswehr parancsnoki karában lezajló őrségváltásnak a rakétafegyverkezéssel új szakaszba lépő militarizálódás adja a hátterét. A túlságosan kompromittálódott és kiöregedett főtiszteket (Heusinger, Speidel, Förtsch stb.) nyugdíjba küldik, helyükbe kevésbé ismert nevű fiatalabbakat állítanak, akik azonban a „régi szellemet” képviselik valamennyien. Trettner tábornok, a Bundeswehr új főfelügyelője Guernica és Rotterdam tönkrebombázásá- val szerzett „hírnevet”, s székfoglalójában valóságos programot adott, kijelentvén: „Uraim, potenciális csatatéren élünk ...” Ez a hadsereg egy velejéig reakciós, békeellenes politika szolgálatában áll. Felszerelése rakéta- és nukleáris fegyverekkel — mint erre Norden professzor nyomatékosan felhívta a figyelmet — megöli a német újraegyesítés és a leszerelés reményét. Hogy ez mennyire így van, azt a zsákutcába került genfi leszerelési értekezlet példája mutatja a legjobban. Zala Tamás ban gyengén gazdálkodó tsz-ékről beszéljünk —, 1962-ben 300 hold kukoricának alig akadt beművelő je. 1963-ban már nem volt ilyen gond, sőt 17,7 mázsa holdankénti átlagtermést értek el. Gyulaváriban tavaly holdanként 6—7 mázsa kukoricával takarítottak be többet, mint 1962-ben. Az anyagi érdekeltség a szövetkezetekben a többtermelés eszközévé vált. Nincs a megyében egyetlen szövetkezet sem, ahol a termelés személyes érdekeltségét valamilyen formában nem érvényesítették volna. A termelés fellendítésére al- kalmazott eszköz jónak bizonyult. Egyszerűsége, közérthetősége egybeesett a tsz és a szövetkezeti emberek érdekével. Ezért is alakulhatott ki annyira egyértelműen az egész megyében a premizálás széles skálája. A szövetkezetek többsége az úgynevezett nádudvari módszert megváltoztatta, a helyi lehetőségekhez idomította, esetleg olykor bonyolította —, mert ilyen is volt —, ha éppen ez felélt meg legjobban a tagság érdekének. Ily módon néha bizony megsértették a közérthető, séget, ami egy sor bizalmatlansági gyanú fogamzásával járt. Előfordult olyan eset is, hogy a kukorica össztermés 25 százalékát adták ki a 17 mázsa holdankénti tervezett termés erejéig, a terven felüli termésből viszont 50 százalék kiadását fogadtatták el a tagsággal. Az ilyen megoldás bizonyos értelemben körülményessé tette az elszámolást és kimondva vagy kimondatlanul fékezte a közös előrébb lépésének gondolatát. ■p* zzel a módszerrel a csabaA-* csűdi Lenin Tsz-ben az ősz. szes kukoricatermés 35—36 száza, léka került a tagsághoz. A szövet, kezetben javult ugyan az abrak- ellátás, de a 47 vagonos hiányt nem sikerült teljesen megszüntet, ni. A premizálásba vetett bizalom további szilárdítására, a közös állomány takarmányellátáséjiak jobbá tételére az idén már megszüntetik az anyagi érdekeltség kettős változatát. Munkaegységfelhasználás nélkül, az össztermés 33 százalékáért műveiül meg a csabacsűdiek a kukoricát. Az anyagi érdekeltségnek ez a módja feltétlen helyes és jobb megoldás, mintha kapálatlan maradna egyik-másik kukoricatábla. A szövetkezetek többsége azonban nem a 33 százalékos anyagi érdekeltséget vallja a legcélravezetőbb módszernek, mert ezek a százalékok, ha ma még nem is látszik | annyira tisztán, de megszabják a szövetkezet fejlődésének ütemét, ' a haszonállat-tartás alakulását. N éhány szövetkezetben az anyagi ösztönzésnek keresik azt a módját, amely a százalékos vagy részesművelés eddigi gyakorlatát egy ennél sokkal egészsé. gesebb, tényleges premizálással felválthatná Okot ad erre többek között az is, hogy a szövetkezetek közös takarmányalapjába az egyre növekvő állatállománynak nem jut elegendő abrak. Nem volt ritka az olyan eset, hogy a tsz-tagtól a szövetkezet vásárolta meg az anyagi érdekeltségre kiadott kukoricát. Ezt a keresztül-kasul átszőtt házi kereskedelmet barátságosabb mederbe kellene terelni. Jó alkalom kínálkozik erre abban az esetben, ha a szövetkezet vezetősége és tagsága a prémiummal valójában a jó munka jutalmát akarja kifejezni. Ezért tervez néhány tsz oly módon takarmánygabonából és kukoricából erre az évre prémiumot, hogy a közös és a munkaegységre kiosztásra javasolt szükségletet mindenekelőtt termelje meg a szövetkezet, s ha valaki szorgos munkája révén többet termel, mint amennyivel az adott területről a közösnek adnia kell, akkor a szükségleten felüli termésből a tsz prémiumot fizet. A premizálásnak, a tulajdonképpeni anyagi ösztönzésnek ez lenne az igazi lényege. Az anyagi érdekeltség és a premizálás mind szélesebb körű alkalmazása lényegében — ha nyers változatban is — beváltotta a reményeket. A szövetkezeti vezetők, nek, párszervezeteknek ezen túl az érdekeltség tökéletesítésére, csiszolására, a szövetkezet és valamennyi tsz-gazda érdekére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Az anyagi érdekeltség mélyítésével újabb termelési tartalékok, a kukorica 8—10 centis vetése, a tőállomány 18 ezerre növelése, az eddiginél is jobb minőségű munka feltárása szolgálhatja csak a végső célt. A z anyagi érdekeltség módjá- ^ nak megválasztását, hogy melyik tsz melyiket tartja legmegfelelőbbnek, a párt a szövetkezet egészére bízza. A vezetőknek és a tagoknak szükséges egyeztetni az anyagi érdekeltséget a szövetkezet fejlődésével, az emberek érdekével. Az egyeztetés eredménye a termésátlagok növekedéséből igen jól lemérhető, de ebből határozható meg lényegében a premizálás hatékonyságának további útja is. Dupsi Karoly Közületek munkaerőigénye Ács szakmunkást és segédmunkásokat vesz fel az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Két- egyházi úti) telepe. 66506 Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves szakmunkásokat, valamint kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát adunk. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15. Földszint. X Gyakorlattal rendelkező magasépítési képesítésű mérnököt vagy technikust keres a Mezőtúri Építőipari Ktsz azonnali belépéssel. Fizetés megegyezés szerint. 51$ Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és Békés megyei építkezéseihez felvesz építészmérnököket és technikusokat, kőműves, ács, festő-mázo- Ió, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, hő- és vízszigetelő, épület- lakatos, burkoló és parkettás szakmában gyakorlott szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szállást, napi egyszeri étkezést, védő- és munkaruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 66380
