Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
Szépséghibák foppen a minap hallhat, tűk egy megyei mű- velődésarizsgálati be. számolón, hogy akad megyénkben község, ahol a pánt. és a tanácsvezetőség alig néhány tagja látogatja a könyvtárakat, s a táj- színház bérletesei közt is, ha egy-kettő lelhető közülük. Ugyanakkor a község lakosságának nem kis része — felnőttek, fiatalok egyaránt — megtalálhatók a beiratkozott olvasók közt, a színielőadásofcat, műsoros rendezvényeket, ismeretterjesztő előadásokat rendszeresen megtekintek és hallgatók sokadalmában. Két vélekedés adódhat ebből. Az egyik szerint: mennyivel többen művelnék magukat a község lakód közül, ha a párt- és a tanácsvezetőség részéről is állandó és nagyfokú érdeklődést tapasztalnának a kultúrálódás iránt. A vélekedés másik változása szerint: szégyellni való állapot az olyan, amelyben a dolgozó tömegek jobban szomjúhozzák a szocialista társadalom adta kultúrát, mint vezetőik. Természetesen van és egyre több akad az olyan községekből, melyekben a párttitkár és a tanácselnök valamelyik főiskola vagy egyetem levelező hallgatója, sőt már el is végezte és ugyancsak szorgalmasan ta_ múl, művelődik a falu minden felelős beosztású embere. Agrárszakiskolát végzett elnökök is mind nagyobb számmal mutatkoznak és mind kevesebb az olyan „egyszeri elnök”, aki azt mondja, nem kell a tsz-be diplomás fiatal, neki gyerekember ne dirigáljon. Persze, ez esetben a korkülönbség felhánytorga- tása csak álcázás volt. Ez az elnök nem szeret tanulni, s emiatt minden tanult, szakmailag képzett ember az ő pozícióját veszélyeztető ellenfél a szemében. Különben tényleg így van, az ilyen ellenfelektől azonban csak a maradi gondolkodású ember féL Hallottunk olyat is, hogy némely községben a KISZ- édet majdnem a nullával egyenlő. Ilyen helyeken aztán unatkozik és unalmában üres szórakozással tölti idejét az ifjúság. Másutt a családi élettel van baj vagy a nők foglalkoztatásáért kellene és lehetne is tenni valamit, szakmunkássá képzésük érdekében agitálni, de a nőtanács helyi szerve tétlenül ül régi babérokon, s munkája kimerül szabásvarrás tanfolyamok szervezésében, teaestek rendezésében. A szakszervezetek tevékenysége sem áll mindenütt a helyzet magaslatán. A közelmúltban történt, hogy a MEDOSZ egyik művelődési otthona munkájának a bírálatánál a helyes értékeléssel ellentétes, vitatkozó álláspontot fog. lalit él, akaratlanul is gátolva a jobb kultúrmunka kialakítását. Az is tapasztalható, hogy sok helyütt a Hazafias Népfront helyi szerve, miközben a TIT-el magas színvonalú ismeretterjesztő előadásokat ren- deztet, nem tartja napirenden — például — az analfabéták ügyét, nem küzd olyan nem éppen látványos, de égető célokért, mint a falusi tömegek tanulási, szakmai, szórakozási, művelődési igényeinek és lehetőségeinek helyi felmérése, problémáik napirenden tartása és lehetőségeinek helyi felmérése, problémáik napirenden tartása és hasonlók. A tanácsok hasonló vonatkozású tevékenységéről is hasznos szólni néhány szót Községekben vagy városi kerületekben adódnak jogos, közérdekű problémák, ezekkel a lakosság sok esetben a sajtóhoz, rádióhoz, televízióhoz fordul. És mikor azt kéndák tőlük, hogy miért nem először a maguk választotta körzeti vagy kerületi tanácstaghoz fordultak, azt felelik, hogy nincs idejük elmenni a fogadóórákra. Levélben könnyebb és a „magasabb fórumtól” gyorsabb elintézésit remélnek. Vagy nem bíznak választottjaikban? A felelet egy másik kérdésben rejlik: miért nem előzik meg körzetük, kerületük lakóit a tanácstagok a közösséget érintő hibák, hiányosságok észrevevésében, feltárásában és az orvoslásért való igyekezetben? Ehhez nekik is éppen úgy körülnézni, látni, figyelni kellene! A TIT-ről is valamit! A világnézeti nevelés, a szakismeretek terjesztése mellett az általános műveltség színvonalának emelése a feladata, tnnen-onnan, „vidékről” azonban időnként még most is hallani lehet olyan véleményt, hogy az előadásokat gépiesen bonyolítja le az üzemekkel, intézményekkel, termelőszövetkezetekkel kötött szerződés alapján. Igaz, hogy már történik erőfeszítés a TIT „szervezőirodai” színezetének eltüntetésére. A KISZ, a tanács, a Hazafias Népfront, a nőtanács, a TIT, szakszervezetek egyenként és összességükben sokat tevékenykednék annak érdekében, hogy a maguk területén és eszkö. zeivel pártunk, kormányzatunk művelődéspolitikáját segítsék a mind teljesebb, tökéletesebb megvalósulás felé. Az itt felhozott hibák, hiányosságok egyiknek sem fő, jellemzői, inkább csak tünetnek tekinthetők, mégis kellő figyelmeztetők arra, hogy az eddigieknél is többet tehetnek a szocialista közművelődés szélesebb, mélyebb, alaposabb kiteljesítéséért. Hogyan, miként? Elsősorban évi, havi tervük, programjuk még következetesebb végrehajtásával. A hivatásosoknak az aktivistákkal és még szélesebben: az érdekelt dolgozó rétegeikkel való szoros, állandó együttműködésével, munkájának egybehangolásával, állandó kapcsolattartással és egymás közti jó munka- megosztással, Félre a legcsekélyebb bürokratikus módszerrel is! Az ész és a szív kellő összhangjában kell cselekedni népünk minden irányú kulturális fel- emelkedése érdekében. Ha így történik, akkor mind több község vezetősége válik példamutató kollektívává a tanulásban, művelődésben is, és mind kevesebb tsz-elnök tesz olyan kijelentést, hogy néki a fiatalabb — valójában a tanultabb — ne dirigáljon. Ahol élettelenék a KISZ- szervezeték, életre fognak kelni, a szakszervezetek, a nőtanács, a tanácsok és a TIT is levetkőzi a jobb együttműködés, az átgondoltabb munka során a még fellelhető különféle szépséghibákat. Ez pedig fontos, hiszen az igazi eredmények elérése megköveteli a legkisebb zavaró körülmény megszüntetését is. Huszár Rezső KÖRÖST AJ ____________KULTURÁLIS MELLÉKLET____________ H eszler József: Battonya természetföldrajzi vonathozásai A közelmúltban jelent meg Battonya község tanácsa és a József Attila Művelődési Otthon helytörténeti szakköre gondozásában a „Battonyai füzetek” mölcse lát napvilágot. Hesz- ponti kérdéssé vált, viszont ler József tanulmányát kü- a mezőgazdasági termelést: lönben a Magyar Földrajzi befolyásoló tényezők feltá- Társaság méltán jutalmaz- rása községünkben és kör- ta I. pályadíjával. nyékén elmaradt. Felületes Heszler Józsefnek ezzel a és sokszor rossz megállapí- 2. száma. Szerzője: Hesz- munkájával azért is foglal- fásaink voltak a termelést ler József, a battonyai gim- kozunk, hogy felhívjuk befolyásoló tényezőikről”, názium igazgatója, címe: mindazoknak a figyelmét, A Dél-Tiszántúl területé- Battonya természetföldrajzi akik azon fáradoznak, hogy ről nagyon kevés természe- vonatkozásai. öröm tölt el minél jobban gyarapítsák ti-földrajzi munka jelent mindannyiunkat, ha egy új munka jelenik meg, örömünk különösen akkor teljes, ha azt tapasztaljuk, hogy egy éveken át tartó a szülőföldről szóló ismeretünket, minél alaposabban, meg, ezért minden olyan feldolgozást figyelemmel rendszeresebben és sziszte- ^éll kísérnünk és felkarolnunk, amely . a területre maitikusan gyűjtsük és dolgozzuk fel azokat a törtéSass Ervin: Portré, éles kontúrokkal A rettenthetetlen ember mindenütt, reggel-este egyebet sem csinál, csak kritiaál. o az, ki mindent jobban tud, l£i az elméletben annyira otthonos, hogy nem Is érti miért nem kérdi meg a párt első titkára tőle, hogy mi legyen jövőre s azután. Lehet, hogy megoldják nélkülem is — mondja, kár... Bár ha ott lehetnék, biztos, hogy többet tennék a szocializmusért mint eme aprócska beosztásban. Csodásán elrendezném in a dolgokat — állítja, és tágítja a kört, hol ismerőseit bűvöli, és kürtöli szerteszét nagy tetteit negyvenöttől mostanáig. S otthon, mikor senki se látja a tükör előtt, számára kedvezőbb időket várva, a szája meg sem remeg, ahogy eldarálja: a láncszemekben a soros nem poros: ragyog! Az lesz a dicső, ha már nem az leszek, aki vagyok, ha olyan szép polcra kerülők én. hol körülsimít majd a fény, s az ámuló bámulok csodálattal telnek el, ha belevágok és kritizálok, s a mércét jó magasra teszem! Egyéniségem a szocializmusnak szentelem, cserébe porcelán-cserépbe virágot, gomblyukba egy-két érdemérmet kérek, semmivel se többet, autót, s ilyesmit persze különbet mint másnak, s mig ezt el nem érem, el nem ásnak, esküszöm! Fúrok, faragok, nyüzsgők és harapok, párthűségem és tudásom mennyekig dicsérem, s egyszer az isten lábát én is csak elérem!,., • A házakban és szobákban, presszókban és irodákban, hivatalban, üzletekben, ügyletekben, téeszekben, kátéeszben és gyárakban, ötszázéves végvárakban megterem a szemtelen, kinek látszatra sokszor igaza van, és sarokba szorítja a jellemet, embereken gázol át nevetve, sebekre, fájdalomra nem néz, fő a pénz s a karrier bármi áron. 5 hogy arcképe még teljesebb legyen, hozzáteszem: 6 a kullancs is, a párton. gondos megfigyelő, gyűjtő nélmi és földrajzi ismere- és feldolgozó munka gyű- telket, ■ mélyek figyelembevétele a mindennapi gyakorlati életünkben is érezteti előnyét Heszler József munkája jórészit természettudományos feldolgozás is; a község természeti viszonyait, azok törvényszerűségeit igyekszik feltárná, ugyanakkor az ismeretterjesztést is szolgálja. Egyetértünk az előszó alábbi szavaival: „Régi tartozást kíván törleszteni ez a munka. Mezőgazdaságunk közvonatkozó ismereteinket tudományos megalapozott. Sággal gyarapítja és teljesebbé teszi. Elismerés illeti Battonya község tanácsát, Boika Sándor élvtársat, a tanács vb- elnökét — ki szívügyének tekinti e sorozat megjelentetését — és a Józsiéi Attila Művelődési Otthon vezetőjét, hogy bár szerény keretek között is, de komoly anyagi áldozatok vállalásával elősegíti és lehetővé teszi a „Battonyai füzetek” megjelentetését. Dr. G. L. wwwwwwwwwwwwwwwwwv Koszta Rozália: Lengyel városkép. Sülé István: Tél a tavaszban. Csányi Béla: Csendélet. /
