Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-10 / 58. szám
HMM. március 10. 5 Kedd Elítélték a „halál-galeri" 7 tagját Pontosan meg nem határozható napon és módon egy fiatalokból álló csoport alaléult Orosházán. Tagjai rendszeresen együtt szórakoztak és Időnként kisebb-nagyobb bűncselekményeket követtek eL Nem mind együtt, csak akinek kedve támadt hozzá. Ketten—hárman összeverődve. A laza kapciolatú szervezeten belüli összetartozást csupán a „halál-galeri" elnevezés jelképezte, amit ők adtak maguknak. Persze nem arra kell gondolni, hogy ezek a fiatalok valami álarcos, lovas- vagy autósbanditák voltak, colttal az oldalukon. Nem. Itt éltek közöttünk. Reggelenként eljártak a munkahelyükre, esténként pedig — ha kedvük támadt — szórakoztak. A havi keresete egynek sem volt alacsonyabb 1200 forintnál, akadt azonban olyan, akinek á 2000 forintot is elérte. Amikor tehát egy-egy betörés vagy lopás elkövetését elhatározták, nem az éhség kényszerhatása alatt tették. De aíkkor vajon miért? A járásbíróság nemrég elítélte a halál-galeri hét tagját. Büncselétané- nyük leírása és a bíróság ítélete alkalmas arra, hogy megfelelő következtetéseket vonjunk le belőle. KALAND A JUGOSZLÁV HATÁRON Török Lajos, aki ma 26 éves, az ellenforradalom idején elhatározta, hogy elhagyja az ország területét és 1956. november 23-án engedély nélkül külföldre távozott. 1961-ig Nyugat-Németország- ban élt, majd hazajött 1963-ban a fiatalkorú T. K.-val Jugoszláviába, onnan pedig Ausztriába akart szökni. A Dráváig kerékpáron jutottak el. Ügy határoztak, átúsznak rajta. Társa azonban nem tudott úszni, ezért Török Lajos két kerék pár belsőg u mi t fel. fújtatva mentőövként a derekára kötött, ő pedig kötéllel maga után j húzta. Közben azonban mind a ketten örvénybe kerültek, ezért visszafordultak. A határörök elfogták őket. Tiltott határátlépési cselekményüket befejezni nem tudták. HÁRMAN AUSZTRIA FELÉ Kiss Lajos, aki még csak 21 éves, lopás miatt már büntetve volt és feltételesen szabadult 1963 nyarán újra hasonló bűn- cselekményeket követett el. Megtudta, hogy nyomozás folyik ellene. A felelősségre vonástól tartva elhatározta, hogy külföldre szökik. 1963. november 3-án találkozott a 20 éves Hirchsi Rudolffal, akinek elmondta a szándékát. Csatlakozott hozzájuk a 20 éves Gajdár Ferenc is, aki küe- lentette, hogy velük tart. 1963 novemberében a nyugati határtól 40 kilométerre jutottak, ahol azonban a rendőrség elfogta és Orosházára visszakísérte őket. A tiltott határátlépés tehát sikertelen maradt. A KUTYA UGATNI KEZD, A BETÖRÖK MEGLÉPNEK Nagy Géza 21 éves fiatalember, 1963. augusztus 17-én találkozott Török Lajossal. Török elmondta, hogy Szentetomyán van egy italbolt, ahol pénzt is találhatnak. Azzal váltak el, hogy este találkoznak a Gólyafészekben, ahol megbeszélik a részleteket. A Gólyafészek vendéglőben éppen ott volt a 19 éves Nagy Sándor is, aki beleegyezett abba, hogy részt vesz a betöréses lopásban. Az italboltnál Nagy Sándor figyelt egy fánál, Török Lajos és Nagy Géza pedig közelebb mentek. Látták, hogy vasretesz és lakat van az ajtón, ezért a magukkal hozott vasfűrésszel mindjárt munkához láttak. Az udvarban lévő kutya azonban ugatni kezdett, a tervezett lopást — félve, hogy felfedezik őket — ezért nem folytatták. Hazafelé tartva, a katolikus templom közelében lévő MÉH felvásárlóhelyen Török Lajos az utcai deszkakapu alatti nyíláson bebújt, belülről a kisajtó riglijét elhúzta és társait is beengedte. Feszítővassal bontani kezdték az ablak téglázatát, majd Török Lajos ! a nyíláson át bemászott a raktárhelyiségbe. Az asztalfiókban 32 forintot talált, amelyen hárman osztoztak. Nagy Sándor keveselte a pénzt, ő is bemászott, de ez az akció nem járt további eredménynyel. Ezután mind a hárman eltávoztak. ÜRESEK A TEMPLOMI PERSELYEK 1963 szeptemberében az egyik este a galeri több tagja Gyopá- rosról együtt jött a városba. A i katolikus templomhoz érve már j csak négyen voltak. Hirchsi Ru- ! dolf és Deák Sándor eltávozott, Nagy Géza és Kiss Lajos pedig az ablakon bemászva megnézte a perselyeket, de azokban nem talált semmit. Kiss Lajos tavaly nyár végén Gyopárosról jövet, a Szentesi úton az egyik lakóház volt üzlethelyiségének vasrolóval ellátott, de le nem zárt üvegablakát betörve, Koncsek Istvánná kamrájából névleg ismeretlen „galeri-taggal” két-három szál kolbászt kilopott és azt társainak elosztva, útközben elfogyasztották. Egy másik este ugyanezt a Szent István úton ismételte meg Kiss Lajos, ahol Bónus György kamrája szellőző- ! ablakán benyúlva 60 forint értékű kolbászt lopott. A galeri tagjai számos más, kisebb lopást is elkövettek. SZABADSÁGVESZTÉS ÉS JAVÍTÖ-NEVELÖ MUNKA A járásbíróság a bűncselekmények alapján ifjú Török Lajost egy év háromhónapi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől háromévi időtartamra eltiltotta. A fiatalkorú T. K.-t 15 százalékos munkabércsökkentés mellett egyévi javító-nevelő munkára ítélte. Nagy Géza büntetése egy év szabadságvesztés és a közügyektől kétévi időtartamra való eltiltás. Nagy Sándort 15 százalékos murakabércsökkentés mellett egyévi kéthónapi javító-nevelő munkára, Kiss Lajost egyévi hathónapi szabadságvesztésre és a közügyektől háromévi időtartamra való eltiltásra, Hirchsi Rudolfot 7, Gajdár Ferencet pedig hathónapi szabadságvesztésre ítélték. *. P. B. A PULT MÖQÜL |f ell beszélni néhány dologról, ** ami a vendéglátó dolgozóinak szemévéi nézve nem megnyugtató. Végignéztünk nagyon sok egységet. Államit is és szövet» kezetit is. Orosházán, az Alföld Szálloda és Étterem dolgozóinak még csak a minimális lehetőségük sincs meg a tisztálkodásra. A mosdónak (fürdőnek) nevezett helyiségek állapota nem engedi meg, hogy ott valaki is tisztálkodhasson. S éppen azok nem, akik élelemmel, élelmezéssel foglalkoznak. Békéscsabán a Csaba Szálloda és Étterem (cukrászda és eszpresszó) dolgozóinak viszonylag jobb a helyzetük, Gyulán, a Komlóban jók a körülmények. A kisebb egységeknél a szociális helyzetet megemlíteni sem lehet. Legtöbb helyen egy fogas az „öltöző”, és egy eldugott kézmosó a „fürdő”. A Veszely-csárdát a múlt évben hozták létre. Tehát új. Nyáron 25—30 fős személyzetre számolnak. Öltözőt, fürdőt mégis elfelejtettek építeni! A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég foglalkozott a 1 nők munkába állításával. Elhang- j zott ott, hogy e munkát az is aka. dályozza, hogy néhány helyen nem biztosítják a nőknek a szükséges tisztálkodási lehetőséget. Idetartozik, sajnos, megyénk vendéglátóipara is. ' ff z utóbbi egy-két évben á ” Békés megyei állami vendéglátóiparban igen nagy fejlődést tapasztalhattunk. Most már kulturáltak az egységek, kielégítő a kiszolgálás, általában udvari, as a személyzet. Tehát, a ’’pult előtt" viszonylag rendben van minden. Hallottuk, hogy a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat országosan is előkelő helyen áll az elért forgalmával. Lehetséges, hogy ezért elismerést is kap. De beszéljünk most a pult mö. götti állapotokról. Vitathatatlan, hogy a forgalmat az ott dolgozók bonyolítják le, csaposok, szakácsnők, kávéfőzők, felszolgálók és mások. Sok éjszakájuk és vasárnapjuk nyugszik az eredmé. nyességben. Mondhatjuk-e, hogy a szociális ellátottságban is többet érdemelnének ezek az emberek? Nem a lehetőségen túl, hanem azon belül. Sokszor csak egy kis akarat kellene és rögtön elfogadhatóbbak lennének a pult mögötti állapotok. Valahogy az az érzésünk, hogy a vendéglátó szervek (szövetkezeti és állami) vezetőinek kiment a gondolatából a törődés. Az igaz, hogy a forgalom után mérik az eredményességet, ami nagyon fontos, de azok, akik mindezt „végig- izzadják” — azok sem maradhatnak ki az elismerésből, még szociális szempontból sem. Az egészségügyi szervek a megmondhatói, hogy higiénia tekintetében mi mindent kellene azonnal megszüntetni, pontosabban: azonnal jobb körülményt teremteni. A vendéglátó dolgozói szigorú ellenőrzés alatt vannak. Szükséges is, hogy se mennyiségben, se minőségben ne érje kár a vendéget. Mennél több az ellenőrzés, annál kisebb lehetőségek vannak a becsapásra, mert az is igaz, hogy a vendéglátás emberei között vannak, akik nem éppen a becsület jelszavával öntik az italt a pohárba. De az ellenőrzéshez tartozzon hozzá a pult mögöttiek meghallgatása. Az ők jogos igényeiket és panaszaikat is orvosolni kel), I tt van egy másik gondolat. ■ Nem Békés megyei, hanem inkább országos, minisztériumi orvoslás kellene. A vállalatoknál és üzemeknél általában számíthatnak minden évben a dolgozók nyereségrészesedésre. Még ott is, ahol megközelítően sem olyan nehéz, olyan „éjjel-nappali” a munka, mint a vendéglátásban. S ők évek óta nem számíthatnak erre. „Elviszi a nyereségrészesedést a fejlesztés” — kapják évenként a „felvilágosítást”. Nem egyik napról a másikra, de feltétlenül gondolkodni kellene azon, hogy ez helyes-e? Nem jár-e ez egyéb, főleg erkölcsi kárral? Hivatalos fórumon is beszéltek már arról, hogy az egész vendéglátásban valami más erkölcsi norma alakult és alakul ki, mint általában társadalmunk életében. Példákat is mondhatunk. Ha bármelyik szervnél, vállalatnál egy dolgozó „ellép” a becsülettől, sikkaszt, csal, lop megvetés lesz a sorsa. Legtöbb esetben „mennie kell.” Nem egészen így vagyunk a vendéglátásban, ahol, mondjuk meg őszintén, nagyon sok visszásságot fedeznék fel mind a hivatásos, mind a társadalmi ellenőrök. És egy-egy írásbeli figyelmeztetés vagy pénzbírság, súlyosabb esetben áthelyezés egy másik egy. ségbe — ez a büntetés. Több ezer forintos leltárhiányok, súlycsonkítások, vizezések sem vonnak maguk után olyan erkölcsi felelősségre vonást és megvetést, mint másutt az életben. Mintha csak természetes lenne ez, még az irányítók szemével is. Vajon ezt a természetesség-látást nem az eleve anyagi megkülönböztetés okozza? A nyereség- részesedés megvonása is például! Meg más is. Beszélünk a borravaló társadalmi erkölcstelenségéről, jogosan. De mintha csak ezt is beleszámítanánk a felszolgálók fizetésébe, mert hiszen törzsfizetésük 600—800 forint. Igaz, a forgalom után jobb üzletekben jön hozzá még ugyanennyi és talán több is. De ahol kisebb a forgalom, ott nem sok a plusz. Az állami vállalat egységeit túlnyomó többségben megváltoztatták „szorosra”. így papíron megy keresztül a pénz, kisebb a I lehetőség a visszaélésre meg a \ jogtalan keresetre. De például a csaposok fizetését nem, vagy csak alig emelték, hagyták „gebines”-formában, amikor — érdekes, ezt is tudja minden illetékes — annyit keresett, ameny- nyit „nem szégyellt”. A Szoros elszámolásnál — ha csak nincs szó összejátszásról vagy sikkasztásról — nem jut mellékeshez. És talán I éppen ezért van az, hogy egy-egy visszaélés esetén oly túl nagy az elnézés? Mondom, „reparálásra” szorul a vendéglátás „ügyrendje”, bérlistája, éppen azért, hogy valóban a társadalomnak megfelelő erkölcsök alapján folyjon ott is a mun. ka, hogy megbecsülve érezze magát a dolgozó meg, hogy ne károsodjon a vendég se és az állam se. H Munka Törvénykönyve biz■* tosítja, hogy ahol vasárnap is üzemelnek és hétköznapi szabadnapot vezetnek be, ott biztosítom kell minden dolgozónak havonta legalább egy szabad vasárnapot. A vendéglátó egységek többségében nem tartják be ezt a törvényt. Sőt, Békéscsabán például, a hétfői szabadnaposoknak rendszerint hétfőn tartanak különböző tájékoztatókat, megcsonkítva még ezt az egy pihenőna- j pót is. Szükség van a tájékoztatókra, de valahogy másképpen kellene ezt megoldani. A pult mögöttieknek csak egykét problémájáról szóltunk. De még ebben sem törekedtünk teljességre, csupán a gondolatokat akartuk felvetni. Egy-egy egységben külön is vannak jogos sérelmek, panaszok, melyeket külön- külön kell meghallgatni és a lehetőségeknek megfelelően orvosolni. A vendéglátásban dolgozók éppen olyan tagjai a társadalomnak, mint mások. Emellett éjszakákat dolgoznak, sokszor az italtól felbátorodott vendégek megjegyzései, megaláztatása közepette. Lehetetlen nem megadni nekik azt, amit a mi törvényeink előírnak és még egy kicsit többet: a gondoskodást és a megbecsülést;. Varga Tibor Ú] s7abadalom: Gabonaőrlő repítőgép A Találmányi Hivatalban a közelmúltban jegyezték be a Basch —Részier-féle szabadalmat: a gabonaőrlő repítőgépet. Maga a gép a Mezőgép- és Malomgép Fejlesztési Intézet tervei alapján készült el, s a veszprémi malomban, üzemszerű kísérletben már megőrölt 10 000 tonna búzát. Működési elve teljesen eltér a hagyományos hengerszékekétől, az őrléshez tulajdonképpen a centrifugá’is energiát használja fel. A gép gyorsan forgó berendezése a búzaszemeket körberöpíti, s ennek során a saját súlyuknál mintegy 750-szer nagyobb erővel hozzáüti őket a gép stabil falához. A nagy erejű ütések következtében azután a szemek finomra őrlődnek. A repítőgép sok előnyt ígér a hengerszékekkel szemben: kisebb he. lyet, kevesebb anyagot igényel, kezelése sokkal egyszerűbb, mert a szemcsenagyság a könnyen átállítható fordulatszámtól függ, s gömbölyűbb, tehát könnyebben szitálható lisztszemeket ad. (MTI! Lakás - textilvásár Lakástextil és méteráru szakiizleteiken MÁRCIUS 9-től 21-ig perzsa közép szőnyeg bou kié közép szőnyeg futószőnyeg paplan bútorszövet bútorvászon frottírtörülköző függönyök 1500,— forinttól 538,— forinttól 26,— forinttól 173,— forinttól 87,— forinttól 32,— forinttól 24,— forinttól 53,— forinttól 3480,— forintig 960,— forintig 126,— forintig 470,— forintig 210,— forintig 73,50 forintig 76,— forintig 369,— forintig KERESSE FEL BÉKÉSCSABÁN, GYULÁN, OROSHÁZÁN, SZARVASON és BÉKÉSEN lévő szaküzleteinket. 66438
