Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-07 / 56. szám
1964. március 1. 2 Szombat U Thant tárgyalásai a ciprusi rendfenntartó erők összetételéről Bolgár párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba Hírügynökségi New York jelentések szerint New Yorkban arra számítanak, hogy pénteken több konkrét lépés is történik a ENSZ ciprusi rendfenntartó erőinek mielőbbi összeállításira. Péntek estére várják a svéd kormány válaszát, amelytől nagymértékben függ a többi felkért ország döntése az ENSZ-csapatokban való részvételi illetően. Hír szerint I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi MunkáSiPa- raszt Kormány meghívására a közeli napokban hivatalos baráti Iá. togatásra hazánkba érkezik a testvéri Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a minisztertanács elnökének vezetésével. (MTI) Malaysia az ENSZ-hez akar fordulni New York ENSZ-körökben csütörtökön közölték, hogy Abdul Rahman, Mall Thant Ausztriához is kérést in- ^si,a miniszterelnöke szerdán bejelentette, szándékában all az tézett ebben az ügyben, de úgy ENSZ~ elé ijesztem tudják, hogy Ausztria állandó ENSZ-küidötte válaszában kijelentette, kormánya szívesebben küldene egészségügyi személyzetet vagy orvosi felszerelést katonai kontingensek helyett. Az ENSZ főtitkára ezenkívül azon fáradozik, hogy a tagországoktól pénzügyi támogatást nyerjen az ENSZ ciprusi akciójához. Ezért körlevelet intézett az ENSZ- tagokhoz, kérve az önkéntes felajánlásokat. A ciprusi ENSZ-csapatok parancsnokát is valószínűleg pénteken nevezik ki. Erre a tisztségre a legesélyesbb jelöltnek továbbra is Gyani altábornagyot tartják, aki január közepe óta mint U Thant személyes képviselője tartózkodik Cipruson. Folynak a tanácskozások a közvetítő személy kijelölése körül. Makariosz elnök a Pourquod Pás című belga hetilapnak adott interjújában kijelentette, nagyon örülne, ha Spaak belga külügyminisztert bíznák meg a közvetítő feladattal. A közvetítő kinevezése az ENSZ-főtit- kár feladata — mondotta Makariosz. a Malaysia és Indonézia között felmerült vitás kérdéseket. Ügy tudják, hogy U Thant ENSZ-főtitkár rövidesen megkezdi a tárgyalásokat Indonézia és Malaysia ENSZ-képvisedői- vel (MTI) Nicosia A Ciprus északi részén fekvő i Karmi faluban csütörtök este újabb fegyveres incidens tört ki, amelynek lecsillapítására kivo- j nul'tak az angol katonák. Szóvivőjük közölte, hogy a katonák parancsot kaptak fegyvereik használatára. Georgadzsisz ciprusi görög belügyminiszter nyilatkozatában válaszolt Kücsük alelnöknék arra a kijelentésére, hogy ciprusi görögök követték el azt a bombamerényletet Nicosia török negyedében, amely négy személyt megsebesített. Ezt az állítást a miniszter nevetségesnek minősítette, hangsúlyozva, hogy ebbe a negyedbe ciprusi görögnek nem szabad belépni, hiszen a törökök letartóztatnak és bebörtönöznek minden görögöt, ki oda merészkedik. Athén Garufaliasz görög hadügyminiszter csütörtök este bejelentette, hogy visszarendelték támaszpontjaikra azokat a haditengerészeti és szárazföldi egységeket, amelyék hadgyakorlatot tartottak az Égei-tengeren. A feszültség enyhülése ellenére tüntetések voltak Athénben csütörtökön egész nap. Az egyetem előtt mintegy ötezer diák gyülekezett, majd először a szovjet nagykövetség elé vonultak, ahol éltették a Szovjetuniót a ciprusi kérdésben elfoglalt álláspontjáért, utána az amerikai és a brit nagykövetséghez mentek és tiltakoztak a ciprusi beavatkozási kísérletek ellen. Az amerikai nagykövetségen küldöttségük határozatot adott át, amely követeli a ciprusi nép szabadságát és önrendelkezési jogát. A tüntetések során incidens nem Witénit. (MTI) Egy kiválóan dolgozó brigád Babakocsit és kerékpárt, cipőt és bútort, élelmiszert, vegyi anyagot és ki tudná félsorolnd, hogy még mi mindent szállítanak Békéscsabáról a szélrózsa, a megye minden irányába a 8-as számú AKÖV darabárus ki rendeltségének „járatosai”. Nap mint nap úton vannak, felpakolnak és lerakodnak, címzetthez juttatják a küldeményt, „háztól házig” szállítják az árut. Fontos feladatot látnak el. Nincs akadály előttük. Télen, nyáron, hóviharban, sárban, rekkenó hőségben róják az országutakat a gépkocsik, mert az áruellátással egy kiskereskedelmi boltiban, vendéglátóipari egységben sem lehet baji Ahhoz, hogy reggel felpakolhassanak és túrára indulhassanak, a nagykereskedelmi vállalatoktól, magánosoktól össze kell gyűjteni az árut. A begyűjtést két brigád végzi Békéscsabán. A raktárakból. összegyűjtött anyagokat a Szarvasi úti darabáruraktárba szállítják, ott osztályozzák, szortírozzák a menetirányoknak megfelelően. A begyűjtők rengeteg árut mozgatnak meg naponta, mintegy ezer mázsát. Mindössze nyolcán vannak, négy gépkocsihoz. Közülük négyen a múlt év júniusában úgy határoztak, hogy brigádba szerveződnek és kifogástalanul dolgozva megpróbálják elnyerni a Kiváló brigád címet. A vállalat szakszervezeti bizottsága támogatta kezdeményezésüket. Hajdú Lajos brigádvezetó Langsádli Jánossal, Susánszki Jánossal és Várai Györggyel ma is együtt dolgozik. Annak idején azt vállalták, hogy károkozás nélkül dolgoznak, hiánymentesen kezelik és számolják ed a fuvarokmányokat, mindig udvarias magatartást tanúsítanak a fuvaroztatókkal szemben. Vállalásukat az elmúlt nyolc hónapon át teljesítették. Gyorsaságuk, pontosságuk, előzékenységük, árukezelésük a fuvaroztatók elismerését többször kivívta. A vállalat szakszervezeti bizottsága rövidesen jutalomban részesíti a lelkiismeretesen, gondosan dolgozó brigádot. P. r. MÉRFÖLDKÖVEK 2,2 milliárd kilo vas Február végén múlt tíz éve, hogy üzembe helyezték a pente- lei fennsíkon épUlt kohászati kombinát első vasolvasztóját, a Dunai Vasmű — „Petőfi kohó”- ját. így szól a szürke hír. Ámde, ha a hír részleteit is szemügyre vesszük, akkor már kigyúl szívünkben a jogos büszkeség piros lámpája, fellobban bennünk a kellemes izgalom: valami történt. Tíz év alatt több mint húszezerszer csapoltak az óriási kohóból. Húszezer csapolás — mennyi hő, mennyi verejték, mennyi lendületes munkaóra és milyen sok kézzelfogható haszon. Mintegy 2,2 millió tonna, azaz — hadd játsszunk kissé a számokkal —, 2,2 milliárd kilogramm acélnyersvas és öntödei vas e tíz esztendő első eredménye. Hatalmas teljesítmény ez. Gépeket, szerszámokat, eszközöket gyártottunk ebből a rengeteg vasból. Azt akartuk, hogy a városi és a falusi ember munkája egyre könnyebb legyen, hogy eltűnjenek a régi, bosszantó hiányok. Modem ipar és modern mezőgazdaság nem létezhet modern vasipar nélkül. El ne feledjük, a szóban levő vasanyagból, ha csupán traktorokat készítettünk volna belőlük — kereken egymillió traktorunk lenne most. Nos, a „Petőfi kohó” nagyszerű műszaki vezetői és fizikai dolgozói folytatják a gigászi csatát. Szakadatlanul növelik a termelékenységet, szakadatlanul csökkentik az önköltséget. Es e „szabványmondatok” mögött pedig ott virul — néha olajosán és kormosán — a szépséges és gazdagodó élet™ t •m Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Tegnap tartotta meg márciusi ülését a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett Vas-Wit- teg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, Maurer Emil, a postásszakszervezet országos központjának munkavédelmi osztályvezetője, Kustra Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsa tervosztályának munkatársa, Kaszás János, a vasutasok szakszervezete központi elnökségének tagja is. A megyei elnökség elöljáróban a postásszakszervezet megyei bizottságának jelentését vitatta meg a SZOT XX. kongresszusán hozott határozat végrehajtásának állásáról és a további teendőkről. Szó volt a postások szervezettségéről, bérhelyzetéről, szociális, kulturális ellátottságáról, lakásviszonyairól, a munkaerőhelyzetről, munkavédelemről és a törvényesség betartásáról. Ezt követően a vasutas-szakszervezet megyei bizottságának hasonló témaköröket érintő jelentését vitatta meg az elnökség. Az ülés második" 'részében a MEDOSZ megyei bizottságának titkára, Sarnyai Ferenc tájékoztatta az elnökséget a mezőgazda- sági üzemek dolgozóinak tavaszi készülődéséről. Ha valaki alapos önvizsgálódás után odáig jut, hogy felvételét kérje a pártba, akkor becsületes munkájának, feddhetetlen életének, a kommunista eszmék tudatos igenlésének, érdektől mentes vállalásának valósága a legtöbbet mondó ajánlólevél számára. Persze megmérettetik általános műveltsége, korábbi mozgalmi tevékenysége, politikai érettsége, cselekvő-készsége is. Azckban a kommunista közösségekben, ahol nem kampány- munkává redukálják a pártépítést, ahol az igényes minőségi mérce mindig kéznél van, ott a fenti kitételek alapján erősítenek. Bár legtöbbször formális, külsőségektől mentes a felvétel, ennek ellenére nyomot hagy a tagjelöltben, belső ünnepet, felemelő érzést kölcsönöz a kézszorítások melege, a tekintetek bátorító villanása, a „ne félj, segítünk, hogy belevaló kommunista váljon belőled” — ígérete, a nagy családhoz való tartozás tudata. Aki valaha is tagjelölt volt, az megőrzi emlékezetében tagjelöltsége időszakát és néha elgondolja: mit is tett akkor, mit követeltek tőle az „öregek”, mivel bízták meg, mire intették, miről faggatták őszinte beszélgetések óráiban, szóval, hogyan nevelték, hogyan faragtak belőle kommunista embert. Van, aki keveset mondhat el, mert nem vallatták erejét, képességét próbákkal, megbízatásokkal, holott szívesen vállalkozott volna azokra. Az ember szeret bizonyítani, ő is szeretett volna de hát nem háborgatták..| „Simán” lett Nevelés vagy „mélyvíz ”? párttag, s ha erre gondol, egy kicsit a csalódottság érzete uralkodik gondolataiban. Többet várt, több bizonyítási lehetőséget, „mutasd meg már most, hogy mát tudsz” — buzdítást. Vannak, akik nem panaszkodhatnak, akiket „megforgattak”, mindig szem előtt tartottak, nyesegették hibáikat, leszoktatták őket egyről s másról, tanulásra ösztönözték, a szó jó értelmében tanították őket. Ezek az emberek jellemformáló iskolának, igazi próbatételnek tartják ma is tagjelöltségük idejét, s nem kényszerű várakozási időszaknak, amit a párt szervezeti szabályzar ta határoz meg. Vajon 5—10—20 év múlva mire emlékeznek a mostani párt- tagjelöltek? Biztosan lesznek közöttük csalódással visszagondolok is, elégedettek is. Mire alapozom ezt a feltevést? Arra, hogy az alapszervezetek (inkább üzemiek) egy részében lelkiismeretesen, eleven odafigyeléssel törődnek a tagjelöltekkel most is, ám jó néhány helyen (tsz-ekben, állami gazdaságokban, hivatalokban) nemtörődömség, igénytelenség, „mélyvíz”-módszer tapasztalható. Különösen ott, ahol nagy létszámú pártszervezet van, ahol „elvesznek” a tömegben a tagjelöltek, holott elég ember van, aki foglalkozhatna velük. A járási-városi pártbizott ági összejöveteleken az utóbbi időben gyakran elhangzott a türelmetlen kérdés: „No, és mit csinálnak a' párttagjelöltek?” A válasz sok esetben köntörfalazó, általános vagy „rózsaszín”... Nyugtalanító dolog ez. Akadnak, akik azzal hozakodnak elő, hogy most nincs forradalmi légkör, nincs újjáépítés, tsz-szerve- zés stb. Akik így beszélnek, azok a látványos, izgalmas töltésű eseményekhez kötik az erények csillogtatását, a képességek megismerhetőségét, ezek segítségével, jelenlétével tudják csak elképzelni a próbatételt, s nem ismerik fel vagy el a ma forra- dalmiságát, a mai lehetőségeket. Sok alapszervezetben töprengenek, hogy feladatot kerítsenek a tagjelölteknek. Amikor valamit kitalálnak, megnyugszanak. A feladat teljesítésének ellenőrzéséről el is feledkeznek. Nem egy esetben a tagfelvétel előtt kérdik csak: „hohó, teljesítette-e megbízatását?” Nevelés ez? Korántsem. Idegesítő nyugalom, megfeledkezés az utánpótlás mindennapi neveléséről, a kommunista kötelességről. Az utóbbi hetekben számos tagjelölttel beszélgettem. Mit panaszoltak? Legtöbben azt, hogy nem érzik a folytonos törődést, a szemmel tartást. Kevés párt- megbízatást kapnak. Azok is olyanok, amit könnyűszerrel teljesíteni lehet. A fiataloknak általában azt mondták annak idején, hogy segítsék a KlSZ-szer- vezetet. De hogy ott mit csináljanak konkrétan, azt nem jelölték meg. Ritkán kérdezik meg, hogy mivel tölti el szabad idejét, mit olvas, mi a véleménye a párttagság aktivitásáról, miért tanul vagy nem tanul, mi foglalkoztatja, hogyan művelődik, szereti-e a vitákat, mi érdekli a legjobban a világból, mit nem ért? Hiányolják az idősebbek közvetlenségét, a velük való jóízű, okos, értelmes beszélgetéseket a falu, a tsz, a műhely, a gyár hétköznapjairól. Az a legrosszabb, ha valakinek elengedik a kezét. A tagjelöltfelvétel után reábízzák, hogy mit csinál, hogyan válik be. A „mélyvízbe” dobják, ezzel tétova emberré teszik, aki nehezen találja fel magát. Vagy közömbös lesz, elfásult, vagy helyét, lehetőségeit felismerve, jól fejlődik. Ha az utóbbit teszi, az önakaratának, öntudatának fejlettségeiről árulkodik, nem pedig az alapszervezet gondoskodásáról. A párttagjelöltekkel vétség rosszul törődni. A nevelés elhanyagolása akkor üt vissza, ha évek múltán kiderül, hogy a sok tapasztalt kommunistának nem volt elég türelme, nem tudott olyan embert nevelni a tagjelöltből, aki képes előtte járni a többieknek, tud tanítani és számon kérni, tenni és hatni, a közösség ügyeiben jól eligazodni, szokásokat, tulajdonságokat megváltoztatni, kommunista emberhez méltóan élni. A csalódástól sok pártszervezet megkímélheti magát. Pallag Róbert
