Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

1964. március 25. 3 Szerda imben. A barátság jegyében Román termelőszövetkezeti parasztok látogatása Békéscsabán öt évvel ezelőtt, 1959-ben ala­kult meg az Infratirea, magya­rul a Barátság Kollektív Gazda­ság Arany János szülővárosában, Nagyszalontán. A kezdet csak­úgy, miint hálunk, ott sem ment simán. A szalontai kollektív gaz­daság tagjainak egy csoportja éppen ezért örömmel kapott az IBUSZ kínálta lehetőségen, hogy ez év március közepén át- ránduljana'k Békéscsabára egy kis városnézésre és a helyi Május talatcsere-kiránduláson, elisme­réssel nyilatkoztak a látottakról. Elmondották, hogy tanultak egy­két jó állattenyésztési, főleg bor­júnevelési módszert a békéscsa­bai Május 1 Tsz-ben, azonban hozzátették: minden bizonnyal ta­nulnak majd — ha átmennek Nagyszalontára — a békéscsabai­ak is néhány jó módszert A nagyszalontaiak tehát néhány jó tanulsággal a tarsolyukban 1 Termelőszövetkezet gazdálkodá­sának, termelési módszereinek megismerésére. Rövid volt az egynapos átrán- dulás, de Dómján Ferenc, az Inf­ratirea Kollektív Gazdaság elnö­ke, Bondár Imre elnökhelyettes, Illyés Sándor főagrónómus és Nagy Lajos “főkönyvelő, de mind­azok, akik részt vettek a tapasz­utaztak vissza rövid, egynapi bé­késcsabai látogatásukról, s termé­szetesen mint ahogy az már lenni szokott, nemcsak tapasztalatcseré­ben, hanem szívélyes vendéglátás­ban is részük volt. A Csaba-étte- remben a tiszteletükre adott va­csora után magasra csapott a jó­kedv, szárnyaltak a magyar és a román nép dallamai. Bizonyára így lesz ez, amikor a csabai Május 1 Tsz tagjai viszontlátogatásra utaznak Nagyszalontára, s nem lesz meglepő, hogyha a román és magyar dalok közé szlovák dalok is keverednek, hiszen a Május 1 Tsz tagságának nagy része szlo­vák. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert nálunk is az van, mint amit a szalontai kollektív gazdaság neve hirdet: Infratirea, vagyis az együtt élő népek barát­sága. Készülnek a tervek Szinte áhftatos csend uralkodik a 1 a pauszpapír, siklik a , csak néha zörren meg mellett a ceruza. Békéscsabán, ahogy átmegyünk az élőcsatornán, a Gyulai úton ott áll a Békés megyei Tanács Tervező Irodájának új székháza Az elmúlt év szeptemberi beköl­tözése óta már ebben az új kör­nyezetben született meg jó né­hány terv és ma is serényen ha­jolnak a mérnökök, technikusok 'az asztalok fölé, hogy egy-egy na­gyon várt iskola vagy éppen la­kás terveit elkészítsék. Nehéz llenne néhány szóban visszaadni a küzdelmet, melyet a számok­kal, s a vonalzóval vívnak, hogy a lehető legjobb megoldást talál­ják meg. Hatvanötén dolgoznak itt és ma már szinte rossz álom­nak tűnik a régi hely. ahol em­bertelen körülmények között dol­goztak, ahol nemcsak asztal nem jutott, de jóformán levegő is alig. Mit is terveznek ebben az év­ben? Először talán lássunk egy számadatot. Az elmúlt évben ter­veik alapján 155 millió forint ér­tékben születtek új épületek. Az idén már 230—240 millió forint Az igazgatónő picit hátradőlt a szókén és behunyta a szemét. Kép. zeletében sorra jelentek meg a képző egyes tan­termei és a padokban, szigorú ülésrendben, a lányok... Hopp, már meg is van. Harmadik c ... Az első padban, bal oldalt, mindjárt a kated­rával szemben. Ott ül ez a mindig mosolygó, szép szemű kislány... Várjunk csak... Kató? Magda? Ír énke? Júlia? Hát persze, hogy Júlia... Vasadi Julianna. Az el­sőben tanította is. Azért, akkor még csak olyan süldőcske volt, kis gom­bóc. Most meg csinos, formás — kész nő... Jú­lia... Julianna. Örült, hogy ilyen szép, hozzá­illő neve van. — Szóval, egy napra mennél el, Julika. És miért? — Bírósági .tárgyalá­som lesz, Erzsi néni. Tes­sék, itt az idézés — tette le ügyesen a blankettát az íróasztal közepére. — Tízre szól, de hátha várni kell, akkor nagyon elhúzódhat. Az igazgatónő letekin­tett a cédulára. Nem té­vedett... Vasadi Julian­na. — Mi dolgod neked a bíróságon? — Sértett vagyok — felelte a lány. — Sér­tett és felperes. Az a körülmény, hogy Julika győzelme egyszerre két ilyen fon­tos tisztséget tölt be, szemmel látható elége­dettséggel töltötte el. — Ülj csak le, fiam — intett Erzsi néni. — Tér. mészetesen elengedlek. De mondd, mi ez az ügy, amibe belekeveredtél? — Rágalmazás és be­csületsértés. Tetszik tud. ni — igazította meg szoknyáját a térdén —, a Lacim anyja fűnek- fának azt pletykálja, hogy amióta felköltöz­tem a városba, ide a kol­légiumba, az a fiú kap meg, aki csak akar. Mert, hogy én... olyan rossz­féle lettem. — Micsoda?! — ült ki a döbbenet a kérdező ar. cára. — Ki az a „Lacim anyja"? Milyen jogon terjeszt ilyen gyalázatos­ságokat? — Laci falumbéli — magyarázta türelmesen a kislány. — Már egy éve udvarol. Mire én végzek, addigra ő is leszerel a katonaságtól, feleségül vesz. De Róza néni, az anyja, a Fentös Marikát szeretné menyének. Mert annak önálló fodrász az apja. Ezért pletykál ró­lam ilyeneket. Az igazgatónő lassan levette és egy szarvas- bőr darabkával gépiesen dörzsölni kezdte arany­szegélyű szemüvegét. Sá­padt volt, és valahogy hirtelen nagyon fáradt, nak, kimerültnek lát. szott. — Értem — állt fel. — Hát, csak menj, Julika. Aztán majd meséld el, hogyan végződött a tár­gyalás. Te kis boldogta­lan — nézett utána, amikor a lány kilibbent a szobából. Nálunk még másfél éved van hátra, aztán az elosztásnál sír­va kéred a bizottságot, hogy küldjenek bárhová, minden munkát szívesen vállalsz, de a faludba, oda vissza semmiképpen nem mehetsz... Miért?... Csak... Mert a falu szá­ja — az valami borzasz­tó! Harmadnap, alighogy csengetnek nagyszünetre, illedelmes kopogtatás az igazgatói szoba ajtaján. — Azt tetszett mon­dom, Erzsi néni — buk­kan elő egy fekete für­tös fej a kilincs felett —, jelentsem, hogy mi volt a tárgyaláson. — Ne jelents semmit, hanem gyere be, foglalj helyet és szépen mesélj el mindent. Így ni. Szó­val? „Lacim anyja” ugyebár tagadta, hogy ő pletykált rólad? — Nem tagadhatta, ta­núk voltak rá! — Értem. És te? — Én nem szóltam egy mukkot sem. Még rá is mosolyogtam Róza nő­nemre. Amikor aztán a bíró megkérdezte, van-e valami megjegyzésem, kérdésem, felálltam és letettem a bíró elvtárs elé az orvosi igazolást. Arról, hogy érintetlen vagyok. Több tanút az­tán már nem is hallgat­tak ki. A bíró összeszid­ta Róza nénit és nyolc­száz forintra büntette. Még az ülnökök is ne­kimentek. Az egyiknek a hosszú bajusza is ránga- tódzott mérgében, aho­gyan rákiabált. Alig tud­tam tartani, hogy ki ne pukkadjon belőlem a ka­cagás. — Hát ez idáig nagyon üdvös és tanulságos — sóhajtott fel az igazga­tónő. — És most mi a terved a jövőre nézve? — A jövőre nézve? — kerekedtek ki Julika szemei a csodálkozástól. Hát mi lenne? Ami ed­dig volt. Mire végzek, Laci is leszerel. Felesé­gül megyek hozzá és óvónő leszek nálunk a faluban. — És a „Lacim any­ja"? Tőle nem félsz? — Ugyan — kacagott vidáman a lány. — Ta­karékos, jó gazdasszony az. Még egyszer nem dob ki nyolcszáz forintot az ablakon. Kürti András a terveik alapján épülő beruhá­zások összege. Hiszen az első ne­gyedévben már 80 millió forint értékű beruházási tervet adtak át. S ebben szerepel már olyan, mint a szarvasi 12 tantermes gimnázium terve, de az asztalo­kon van a medgyesegyházi és a dévaványai 8 tantermes gimná­ziumok terve is. Kicsit ünnep a tervezőle mun­kájában, hogy már olyan fel­adattal is megbízták őket, mint a 240 lakásos Mokri utcai OTP- lakótelep terveinek elkészítése. Az első, ütemben, tehát még eb­ben az évben 86 lakás épül meg. Tervezik az Orosházi Gépjavító Állomás háromhajós szerelőcsar­nokát, amelyben 36x60 méteres csarnok teszi könnyebbé a gépja­vítók munkáját. Ha már Oroshá­zánál tartunk, említsük meg az ugyancsak jelentős feladatot je­lentő sportcsarnok tervezését is. Ez a sportcsarnok nemcsak az orosházi sportbarátok örömét, de megyénk fejlődő sportmozgalmát is szolgálja majd, hiszen az ösz- szes teremsport helyet talál a A talajmechanikai egy homokos talaj i gét vl_ laboratóriumban i képessé­gben az évben káKknegoldani a tervezőknek, hiszen, avszarvasiak már nagyon várják a Község csa- tomaművének beruházási prog­ramját és kivitelezési \erveit. Ugyanígy a Békéseuibán \ épül 5 KISZ-lakótelep közművesítésének terveit, de a KISZ-tábor szenny­vízelvezetési tervei is itt készül­Egy kis konzultáció. Az új Intézetben jól felszerelt könyvtár, több ezer szakkönyv, szakmai folyóiratok, s egy kevéske szépirodalom áll | a tervezők rendelkezésére. A hangulatosan berendezett olvasóterem elősegíti a Békés megyei tervezők alkotómunkáját. 120x40 méteres küzdőtéren és ezer nek. A nem hozzáértő számára j néző izgulhatja végig egy-egy iz- csak vonalakat húznak. De a vo- galmas kézilabda-csapat vagy egy nalak nyomán majd a kőműve­birkózóverseny küzdelmeit. Természetesen lehetne még so­rolni a feladatokat, amelyeket sek munkájával új épületek di­csérik tervezőiket. (—czi.) A Hajdú-Bihar megyei Földgáztcnnelő és Értékesítő Vállalat vállal propán- butángáz és földgáz-berendezések (tűzhely, rezsó, vízmelegítő stb.) kis- és nagyjavítását. Kisjavítást a helyszínen is, nagyjavítást a javítóműhelyben. Cím: Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 16. Telefon: 26—27. 61387

Next

/
Thumbnails
Contents