Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

BÉKÉS KEDVEL Világ proletárjai, agy esüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. MÁRCIUS 25., SZERDA Ára 50 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 8ékés egymás mellett élés és világkereskedelem | Készülnek a tervek | A megyei I. osztály eredményei | Hideg éjszaka A jó eredmények alapozása Kubai vendégek a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben A múlt év Gazén, amikor a no­vember végi 20 fokos meleget egyik napról a másikra a mínusz l 4—5 fokos hideg váltotta fel, az idősebb szövetkezeti gazdák hosz- ' szú télről beszéltek. A több év­tizedes megfigyelésen alapuló kö­vetkeztetés helytállónak bizo­nyult. Lassan március végén já­runk. Hivatalosain tavasz van, az időjárás azonban inkább tél vé­gihez hasonlít Itt-ott még havat is látni. Évekkel ezelőtt már március első napjaiban legtöbb tsz-ben vetették a mákot, a borsót, a ta­vaszi árpát, később a cukorrépát, áprilisban, május első napjaiban pedig a kukoricát. Az idei már­cius, sajnos, az őszi vetések mű­trágyázásán kívül semmilyen nö­vénytermesztési munkának nem kedvezett. Zsákokban van még a borsó, a mák vetőmagja, mert es ideig egyetlen holdon sem te­hetett vetéselőkészítéshez kezde­ni. Most március végén járunk, s minden tavaszi munka, a borsó vetésétől a kukoricáig, jól látha­tóan egy hónapra — áprilisra — sűrűsödik. A szövetkezetek kezelésében lé­vő föld felénél valamivel na­gyobb területet kell majd április­ban szaporán bejárni. Bármeny­nyire is számolgatják a tsz-ek- ben a május elsejéig rendelkezés­re álló napokat — ideértve az ünnepeket is és a vasárnapokat is —, a 60 Vetésre alkalmas napból ez idő tájt — a szokástól eltérően — már csak 35 maradt. Lényegé­ben 30—35 nap alatt kell majd befejezni a tavaszi vetési felada­tokat. A tavaszi munkák energiaigé­nyességét az őszi vetések idején tapasztalt nagy erőbevetéshez lehet majd leginkább hasonlítani. A korábbi évekhez képest — az időjárást leszámítva — az idén mindenféleképpen kedvezőbbek a tavaszvárás jegyei. Egy évvel ez­előtt őszről 60 ezer hold maradt szántanivalóval, kevésbé jól Mja­vított traktorokkal, munkagépek­kel rajtoltak a tsz-ek. Most más a helyzet. Őszről széntamivaló úgyszólván alig maradt. A gépe­ket jól kijavították, a brigádok­kal szinte mindenhol megbeszél­ték a termelési feladatokat. Volt rá idő. így az időjárás kedvezőre fordulásával az első naptól kezd­ve a teljes erőbevetés feltételei megterem tődtek. Az idén több helyen, a vetési sorrendben változásra lehet szá­mítani, mert a tavaszi árpa veté­sével egyidőben szükséges a ku­koricáit is vetni. Éppen ezért szö­vetkezetenként a meghatározott vetési feladatokat helyes lenne két csoportra osztani. Az egyik csoportba az árpa, a borsó, a ta­karmánykeverékek, a cukorrépa és a kender vetése tartozna né­hány más növénnyel együtt, a másikba pedig egyedül a kukori­ca. Indokolja ezt a beosztást — * minden munka haladjon elvén túl — az erőgépek és a fogatok vonóerejének maximális kihasz­nálása, a rendelkezésre álló trak­torok & vetőgépek gazdaságos üzemeltetése, az éjszakai műszak­ban a talajelökészítés szervezése, a nappali vetés összes feltételei­nek, jó biztosítása. Máskülönben is indokolt a vetőbrigádok kapa­citásának gondos meghatározása, hogy az igen korai vetést igénylő növények talajának előkészítésé­ből és a vetésből mennyit tudnak ellátni a fogatosok, mennyi ma­rad a gépekre. A tavaszi árpa, a borsó, a cukorrépa vetése a lu­cerna telepítésével együtt a foga- tosoké maradjon — talajelőkészí­téssel együtt —, a mélyebb vetést igénylő kukorica vetéselőkészíté­se és vetése pedig elsősorban a traktorosbrigádok feladata le­gyen. A kukorica korai vetésével 3— i mázsa termésnövekedés is elér­hető, ha a munka minden teMn- tetben eléri a minőségi követel­ményt. A korai vetés hasznossá­gát megyénk valamennyi szövet­kezetében elismerik. A múlt év sokakat meggyőzött a korai vetés terméseredményeinek igen kedve­ző alakulásáról. Most arról van szó, hogy a tavaszi előkészületek­ről két hónappal ezelőtt tartott megyei értekezlet határozatát minden szövetkezetben váltsák valóra és a kukoricát áprilisban vessék el! A 20—22 mázsa hol­danként! szemes termés elérésé­nek ez egyik lényeges feltétele! A járási, a községi és a szövet­kezeti pártszervezetek a soron lé­vő taggyűléseken, igazgatósági üléseken és közgyűléseken az anyagi érdekeltség elvének ér­vényre juttatásával adjanak han­got a kukoricavetés április 1—30- ig való befejezésének. A tsz-ek- ben a premizálás hatékonyságát, céljutalmak formájában, a kuko­rica vetésére is terjesszék ki! A vetés mennyiségéért és minőségé­ért tegyék érdekeltté a traktoros­brigádokat éppúgy, mint az őszi búzánál tették. A jó eredmények alapozása azonban nemcsak a szövetkezeti­eken múlik. Sok függ attól is, hogy ezzel az áprilisi forgószéllel milyen lesz a mezőgazdasági ter­mesztéssel összefüggő hivatalok, vállalatok, üzemek lépéstartása. Az ÁFOR tud-e időben gondos­kodni megfelelő mennyiségű és minőségű üzem- és kenőanyag­ról? Az AGROKBR meg tud-e birkózni az alkatrész megfelelő utánpótlásával, a gépjavító vál­lalatok a garanciális javítások el­látásával, a MÁV mennyi vagont tud adni a műtrágya és egyéb anyagok szállításához? — és így to­vább. Csak így lesz egész az a nagy gépezet, amely áprilisban itt a megyében is minden izmát meg­feszíti, hogy a termelőszövetke­zetek idei árutermelése, ha késve is, de jól alapozódjék. Kedden a Hazafias Népfront III. kongresszusára érkezett ku­bai küldöttség: Cándidó Justiz és Antomó Moltó Tótkomlós köz­ségbe látogatott el. Velük volt Sándor József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tagja, valamint Szilágyi Péter, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsú­Hétfőn, március 23-án, a há­romezer- lakosú Pusztaföldváron véradónapot szerveztek, mely al­kalommal négyszázan adtak vért. A jól sikerült véradásért sokat tettek a Vöröskereszt aktívái, akik az emberek között hirdették, hogy a gyógyításban semmivel sem pótolható az emberi vér. Az aktivisták munkaiját dr. Tabi László irányította, a falu egész­ségügyi kultúrájának lelkes hir­detője, melyben állandó támoga­tásra talál a helyi pártszervnél és a tanácsnál. csabán, a Brigád filmszínházban .tartotta tervtárgyaló közgyűlését a Lenin Termelőszövetkezet. A tsz vezetősége ismertette a tagság előtt az 1964. évi tervet. Eszerint többek között az idén 280 hízott szarvasmarhát ad át a termelő- szövetkezet az államnak. Ebből az elmúlt héten 30-at már leszál­lítottak. Ezenkívül kétezer hízott sertést is szállítanak. Továbbfejlesztik a szarvasmar­ha-állományukat. Többek között jelenleg 230 tehenük van, év vé­gére 260-at akarnak megtartani. Növelik a fejési átlagot. Az egye­sült három termelőszövetkezet tehénállománya egyedenként át­lagosan 2275 liter tejet adott évente. Ezt a Lenin Termelőszö­vetkezetben 2300 literre akarják emelni. Baromfiból a múlt évben a há­rom szövetkezet összesen 20 484- et értékesített, 205 mázsa súly­ban. Az idén 23 255 vágóbaromfit adnak át, összesen 366 mázsát, s ennek egy része hízott liba lesz. A többletsúlyt ez adja majd. To­jásból 1963-ban 405 ezret szállí­tottak le, az idén 449 ezier tojás átadását tervezik. Igen jelentős és a többterme­nak tagja, a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára, Farkas Isttvánné, az MSZMP Békés megyei bizott­ságának munkatársa, valamint Rusznák János, a Hazafias Nép­front Békés megyei bizottságának titkára. A kedves vendégeket vörös A véradás befejezése után ven­dégül látták a véradókat, ahol dr. Rucz László, a Békés megyei Vérkonzerváló Állomás igazgató főorvosa meleg szavakkal kö­szöntötte azokat, akik a nap fo­lyamán 100 liternél több vért ad­tak díjtalanul a gyógyítás nemes céljára. A Vöröskereszt megyei titkára, Cserei Pálné pedig több­szörös véradóknak nyújtott át oMeveleket, Valamint Vöröske­reszt-aktivistáknak kitüntetést. szemben az idén minden üzem­egységre és minden munkafolya­matra Mterjesztik a premizálást. szegfűcsokrokka! fogadták a tót­komlósa fiatalok. A lakosság ne­vében pedig Urban Pál, a Haza­fias Népfront községi elnöke mon­dott üdvözlő beszédet. Délelőtt a tótkomlósi filmszín­házban ünnepi nagygyűlést ren­deztek, melyen a Hazafias Nép­front III. kongresszusáról élmény- beszámolót tartott Szilágyi Pé­ter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének fő­titkára, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagja. A tót­komi óéi nagygyűlésen felszólalt Cándidó Justiz kubai küldött. Őszinte barátsággal köszöntötte a tóíkomlósiakat, beszélt a hős ku­bai nép életéről, munkájáról. Az ünnepi beszéd után a ven­dégek ellátogattak a Viharsarok Tsz hajtatóházába. Nagy örömük­re szolgált, hogy a termálvíz-fű- téses hajtatóházban pontosan ked­den kezdték meg a saláta expor­tálását Szemtanúi lehettek an­nak, hogyan csomagolták és indí­tották Bécsibe a 11 ezer fej salá­tát. Megtudták azt is, hogy a vi­tamindús, friss salátából az elkö­vetkező napokban még 70 ezer fejet értékesítenek. Megnézték a virágzó „paprikaerdőt”, az 5—6 cm-es kis paprikákat és a szabad­földi kertészetbe szánt paprika-, paradicsom- és egyéb zöldségpa- lántúk millióit. , A kubai vendégek azzal búcsúz­tak, hogy nagyon jól érezték ma­gukat Magyarországon, és külön emlékezetükben marad Tótkomlós vendégszerető lakossága. iz mindannyiunk érdeke. lést lényegesen elősegíti, hogy a Dnpsi Károly 1 szövetkezetben az előző évivel VMMtSMHHMtMMUmtHIWHMMMtHMMIMMMMMMHM« Újdonságok a kézimunka-kiállításon Jól sikerült kézimunka-kiállításit szervezett Békéscsabán az I. kerületi nötanács. A kiállítást az MSZMP L kerületi székhazá­ban rendezték meg. Érdekessége, hogy 20 asszony és lány kézi­munkája közül két újdonságot is bemutattak. Az egyik Kvasz Pálné munkája, melyen a Kreml képmása látható, A másik pe­dig egy csipkebetétes, horgolt terítő — Holló Lászlóné készítette —, mely igen nagy sikert aratott a kiállítás látogatói körében. A háromezer lakosú Pusztaföldváron négyszázan adtak vért Az összes üzemegységre kiterjesztették a premizálást a csabai Lenin Tsz-ben Március 17-én, délelőtt Békés-

Next

/
Thumbnails
Contents