Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-24 / 70. szám
W64. március 24. 5 Kedd Ipari tanulók és a könyv A napokban egy könyvespolcon rendezgettem, és a kezembe került egy ponyvaregény. Ni- csak, jutott eszembe, ezt annak idején, jó néhány esztendővel ezelőtt valamelyik diákomtól vettem el, amikor azt az óra alatt olvasgatta. Visszapergettem az elmúlt éveket, próbáltam felidézni, mikor vettem el, s kitől. Kiderült, hogy az 1950-es évek táján történt. Azóta Is rendszeresen foglalkozom ipari tanulókkal, de nem emlékszem, hogy az utóbbi időben ponyva- regényt olvastak volna az órákon. Megváltozott fiataljaink olvasási igénye. Eltávolodtak az ál- romantikus olvasmányoktól, s mindinkább a jelenkor problémáját felvető kérdéseket tartalmazó könyveket lapozgatják. Különösen nagy szeretetnek örvendenek szakkönyveink. Persze nem mondhatnám, hogy a könyv iránti szeretet máról holnapra alakult ki az ifjúságban. Számos tényező befolyásolta; a könyvek nagyobb választéka, az is, hogy olcsón lehet hozzájutni, részletre is vásárolható stb. Néhány hónappal ezelőtt az ipari tanuló fiatalok között közvéleménykutatást végeztem számos kérdésből álló kérdőív alapján. A kérdőíven a könyvekkel kapcsolatban is tettem fel kérdéseket, s vártam választ. Háromszáz fiatal töltött ki ilyen kérdőívet, s a megkérdezettek közül csak egy-két tanuló volt, aki említette a ponyvát, de annál többen a klasszikusokat. Arra a kérdésre, hogy van-e saját könyve, hány darab, szinte kivétel nélkül igenlő választ írtak. Némely tanuló két-három- száz könyvet tüntetett fel, mondott sajátjának. Az elmúlt tanévben és a mostaniban is könyveket árultam az ipari tanuló fiataloknak. Akik nem foglalkoznak ilyennel, talán el sem hiszik, milyen érdeklődés nyilvánul meg egy- egy könyvvásár alkalmával. Hogy számokkal illusztráljam, a tanév kezdete után négy hónappal csaknem 20 ezer forint értékű könyvet vásároltak meg a tanulók. A könyvek számát nem is tudnám pontosan megállapítani, hiszen százával vették az Olcsó Könyvtár-sorozat köteteit is. Volt olyan tanuló, aki 3—100 forint értékű könyvet vásárolt. Ezek tények és azt bizonyítják, hogy kulturális forradalmunk jó talajra talált. Az iskolákban közkedvelt a József Attila olvasómozgalom, a könyvtárakat igen nagy számban látogatják a fiatalok, és a fiatalok jól tudják, hogy a szocializmus építéséhez sokoldalúan művelt, kulturált emberekre van szükség. Ennek , egyik nagyon fontos feltétele a könyvek szeretető. Háló Ferenc Kényszerű jegyváltás A vasútállomás jegypénztára előtt egy fiatalasszony állt, türelmesen várva, míg rákerül a sor. Mellette egy kisfiú ugrándozott, s mint akinek soha nem akar beállni a szája, kérdésekkel ostromolta édesanyját. — Anyucikám, soká megyünk még?... Mikor leszünk a nagymamánál?... Mit is kell mondani a kalauz bácsinak? — Hagyjál kisfiam, majd megbeszéljük a vonaton, mindjárt megyünk — szólt rá a mama és zavartan nézett körül, vajon hallja-e valaki, hogy fiacskája mit mond. A vonaton egy fülkébe szálltunk. A gyerek nem törődve anyja szigorú tekintetével, tovább kérdezősködött: — Anyu, én elfelejtettem, hogy mit kell mondanom, ha megkérdezik, hány éves vagyok. — Négy leszel! — De én már elmúltam négyéves januárban, akkor miért mondjam, hogy leszek? Én már öt leszek — húzta ki a mellét büszkén és diadalmasan nézett körül. — Muszáj azt mindenkinek tudni, hogy te hány éves vagy? Bár soha ne tanítottalak volna meg rá! Várj itt szépen — leszállók, megyek és váltok neked jegyet, még mielőtt a kalauz bácsinak is elmondod, hogy te már elmúltál négyéves!!! U-ka JÖN A TAVASZ! Bő választék várja a vásárlókat női ruhaszövetekből 80,— — 270,— Ft-ig Praktikus, olcsó műszálas ruhaanyagok 45,-------- 160,— Ft-ig 2 239 Borús vasárnapon napsugaras percekkel ajándékozta meg hálás közönségé! a csabai Napsugár Bábegyüites A többszörösen kitüntetett csabai KPVDSZ Napsugár Báb- együttes március 22-én, vasárnap délután Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthon nagytermében lelkes közönség előtt mutatkozott be új, felnőttekhez szóló műsorával, melynek címe: Kacafán vagy Hacafán. A „Monstre-tragédia sok hullával és kacagással” alcímet viselő szatírát Antonin Wolf írta és Lenkefi Konrád, az együttes vezetője rendezte, egyben maga is részt vett az előadásban. A hálás és lelkes közönséget a lendületes, kacagtató, amellett szatirikus mondanivalókkal teli darab mindvégig lekötötte. Különösen Molnár István által életre keltett bábu, a „Király” aratott sikert, de tapsot kaptak a többi szereplők is. Az együttesnek az a terve, hogy ezt a vidám bábdarabot a Balassi Irodalmi Színpad műsorába iktatja és még a mostani művelődési évadiban, de legkésőbb ősszel bemutatják más városokban és községekben is. .................................... F VLntflR4P& Pacsirta Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének filmváltozatát tűzte műsorára a battonyai Alkotmány mozi, 1964. március 22-től 24-ig. Katedra a gyulavári határban A gyulavári határban úgy nyargal a márciusi szél, mintha a dombokat akarná elszakítani a helyükből. Olyan, mint a böjti szelek, de nemcsak szilajságra, hanem langyosságra is. Embernek, állatnak jólesik enyhesége Négy évvel ezelőtt is ilyen idő volt. De akikor valahogy lassabban múlt, fárasztóbb, nehezebb napokat éltek át a Lenin Hagyatéka Tsz tagjai. Nemcsak ők, hanem az újonnan al.kult szövetkezet vezetői és az elnök, Kovács József is. Az elnök jól ismerte az embereket, hiszen itt született, s dolgozott közöttük néhány évvel ezelőtt. És mégis neki, a 7500 holdas gazdaság vezetőjének volt a legnehezebb dolga. A budapesti Zrínyi Miklós Katonai Akadémia katedráját és a párttitkári széket cserélte fel a gyulavári határral. Más volt a katedráról szembenézni azzal a néhányszor tíz hallgatóval, akik már azzal elfogadták tanáruknak, hogy beiratkoztak az akadémiára. És más szembenézni katedra nélkül egyazon földön állva ezer érett, a földért komolyan megsarcolt férfivel és nővel, akik közül nem egy és száz idősebb, tapasztaltabb és talán konokabb is. Mert mindaz, ami beléjük rögződött, évszázadok kínja, keserve véste szívükbe és fejükbe, és nem is mindig a legjobban. A kezdet kezdetén nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeni Kovács Józsefnek, amit közvetlenségével és következetességével tudott csak legyőzni. Hatvan tavaszán történt. Vetni kellett, de nem volt elegendő a mag. A gazdákhoz fordult, hogy a padláson, a magtárban lévő gabonát adják a közösbe, év végén majd visszakapják a kölcsönt. Egyesek félreálltak, kételkedve fogadták szavait,/ Az emberek többsége azonban tudta, hogy csak azt tudják ősszel betakarítani, amit tavasszal elvetnek. Cselekedtek, és háromezer holdon földbe került az árpa, a zab, a kukorica magja. Ebben az időben vált szállóigévé az elnök mondata: „Ha többet dolgozunk, több lesz a kenyér és a szalonna az asztalon.” Szavait az idő később igazolta is. ősszel pedig a vetőmagkölcsönt annak rendje-módja szerint visszaadták a tagoknak. Egyenes, nyílt és őszinte beszéddel vetett véget az agrárproletár és a középparaszt között a kezdet- ben még fennálló ellentétnek./ Megmagyarázta,, hogy akik földet vi’tek be meg 'elszerelést, azoknak fizetni kell. A föld nélkül belépők azzal érvei'.o k, hogy ez a munkaegység rovására megy. S ahogy ez lenni szokott, használt a !ó szó Amit Kovács József gyerekkorában megtanult a paraszti munkából, az kevés volt ahhoz, hogy szakképzett vehetője legyen a több ezer holdas szocialista nagyüzemnek. Tudományos alapon kellett megismernie a gazdaság mikéntjét, s ez sikerült is. Állandóan olvasott és olvas ma is szakkönyveket, különösen az üzem- szervezés és az öntözés érdekli. Nyolcmillió forintos beruházással valóságos öntözőkombinátot létesített a tsz-ben. A tagok féltek a felületi öntözés alkalmazásától, de nem tágított. Tizenkét függetlenített vezetővel miunkához kezdett; s két hét alatt sikerült a határban lévő duzzasztóból a vizet a csatornákba vezetni. Mindegyik emberhez van néhány szava. Tavaly például megmutatta, hogyan kell gyorsan és jól egyelni a répát 16 centiméterre. Tanácsát megfogadták, s az eredmény sem marafit el. Kétszázkét mázsás átlagtermést értek el holdanként. Sokáig mindenki Kovács elvtársinak hívta, most rgár csak hivatalos ügyben mondják ezt. Egyszerűen elnöknek szólítják. s ő ezt a bizalom jeleként fogja fel, megbecsülésnek veszi. És ez így van rendjén! Persze minden embernek vannak hibái, neki is. De az ő „hiányosságai” hasznosak voltaik. Eleinte nem választotta ketté a gazdasági és politikai vezetést. Mindenben részt vett, azt hitte, hogy csalk akkor megy jól a munka. ha ő jelen van. Ma azonban már koordinálja a vezetést, teheti, hiszen a szövetkezet megizmosodott, megerősödött. Kovács József nem bánta meg, hogy a katedrát és a párttitkári irodát a tsz-elnöki tiszttel váltotta fel. Igaz, kezdetben nehéz volt, de most már egyre könnyebb. Az akadémiai katedra és a Lenin Hagyatéka Tsz katedrája között van különbség. Nemes és szép feladat mindkettő mellett alkotni, nevelni, de ez a határban lévő tanári asztal valahogy más, közelebb van Kovács Józsefhez. Valahogy itt tudott közel kerülni az emberekhez, akikkel együtt és akikért oly fáradhatatlanul dolgozik immár ötödik esztendeje. Odakinn a földeken a tavasz már a körmeit mutogatja. A langyos, de szilaj szél ballang-kórók hadát görgeti, tova, a barázdák között pedig varjúk kárognak. Izgatott emberek járják a határt, lesik, várják a napot, amikor újra kezdődhet a munka, az élet a gazdag földeken. A nap még korán megül a fák hegyén és hosszúra nyúlik az árnyék, de amíg egészen le nem száll az este, már a tavaszvárás izgalmától hangos a gyulavári határ. Dékány Sándor IS any sikerű cigányból Mezögyánbnn A közelmúltban helyi kezdeményezésre nagyszabású cigány- bált rendeztek a mezőgyáni kul- túrotthonban. Sarkadkeresztúr, Zsadány, Geszt, Kötegyán cigányai is megjelentek. Még a Hajdú-Bihar megyei Böszörmény község is képviseltette magát. A helybeli cigányság több mint kétórás műsorral nyitotta meg a bált a nagy létszámú cigány és a szép számú magyar vendégek előtt. Külön műsorszámokkal kedveskedtek a vidékiek is. A többi között nagy tapsot aratott Németh Aladár böszörményi öregcigány, hortobágyi csikós dalaival. A műsor után reggelig tartó bál fűzte szorosabbra a kapcsolatot a helybeli és a meghívott cigányvendégek, valamint a magyar vendégek között.
