Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

1M4. március 3. 4 Kedd Mire lehet következtetni a Műszaki Fejlesztési Hét sikeréből? Beszélgetés a MTESZ megyei titkárával A csodálkozás & elismerés hang- párt és a kormány az eUenforra­Tanfolyamot tartottak a tűzoltóknak Három tanfolyamot szervezett a közelmúltban Békéscsabán a Békés megyei Tűzoltó Osztályparancsnokság megyénk önkén­tes tűzoltói részére. Szombaton fejeződött be a gépkocsivezetők tanfolyama, me­lyet a kismolorfecskendő-kezelők és az önkéntes tűzoltóparancs­nokok egyhetes bentlakásos tanfolyama előzött meg. Képünkön a kézi működtetésű fecskendőt mutatja be és ismerteti Ballangó százados Gyenes György gádorosi. Kovács Lajos református­kovácsházi, Kató László gyomai, Szabó András ecsegfalvi önkén­tes tűzoltópa rancsnokoknak. Megtartotta mér!egzáró közgyűlését a Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz 43 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek ján beszéltek tapasztalataikról azok a neves tudósok, kutatók, mérnökök, akik a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei intéző bizottságának felkérésére feb­ruár 17 és 22 között a Műszaki Fejlesztési Héten Békéscsabán és Gyulán járva előadást tártot­tak. Bevallották, hogy meglepte őket a szakemberek eleven ér­deklődése. odafigyelése, igényes­sége és a rendezés tökéletessége. A „premier” sikerének kimun­kálásából tekintélyes részt vállalt magára a MTESZ megyei titká­ra, Hámori János, akivel egy kis beszélgetésre ültünk asztalhoz a minap. Ö volt a rendező­gárda karmestere, a vendégek egyik kalauza, reggeltől estig fá­radhatatlanul tevékenykedett. A zsúfolt napok elmúltával szíve­sen vállalkozott arra, hogy vé­leményt mondjon, összegezzen. — Mielőtt a műszaki hét ered­ményeit méltatná, egy kis vissza­pillantásra kérem. Mi jellemezte korábban a szakemberek szervezettségéi, közéletét Békéscsabán és a megyében általában? — Különösebb aktivitásról aligha beszélhetünk az ötvenes évék végéig. Egyrészt azért, mert a szaktudás erkölcsi megbecsülé­se körül hiányosságok voltak, a vezető szervek nem nagyon igé­nyelték a szakemberek társadal­mi segítségét, másrészt nem volt olyan szerv, amelyik összefogja, továbbképzésre buzdítsa, szerve­zetbe tömörítse a műszakiakat. A •• •• 11 •• lorul kozok kis hibával... Akkor találkozik az ember e kife­jezéssel, amikor a kereskedelem le­szállított áron ad túl a rendszerint alig észrevehető gyári hibás porté­káján, Am ezúttal nem erről van sző. Számos nőismerősöm panaszolta, hogy a békéscsabai női fodrászaik­ban a ..fejők kikészítéséhez” olyan törülközőket használnak, amelyek nélkülözik a higiénia legelemibb követelményeit Is. Az elmondottak Szerint ezek a fodrászatban nélkü­lözhetetlen eszközök nedvesek, pisz­kosak, nemegyszer csak úgy árad belőlük a közvetlenül megelőző tupl- rozásnál, haj festésnél alkalmazott vegyszerek átható ,ähata”. 3 e több irányú panasz nagyon is egybe­hangzó ahhoz, hogy tollhegyre kí­vánkozzék. Ma már természetes, hogy bármi­lyen szolgáltatásnál, megrendelés­nél magas fokú kulturáltságot kö­vetelünk meg . S fokozottan kerül előtérbe ez a természetes igény az olyan helyeken, ahol az még egész­ségügyi követelményekkel, higiéniá­val is párosul. E vonatkozásban szót érdemei, hogy a férfifodrásza­tokban — az ott használatos szal­vétákkal és lepedőkkel kapcsolat­ban — a legritkábban fordul elő efféle panasz. Miért hát éppen a szépítkezésre oly nagyon hajlamos hölgyeinket fosztják meg az elemi követelményektől? Hiszen köztudo­mású, hogy ők még sokkal kénye­sebbek az ilyen dolgokra! E könnyen megszüntethető kelle­metlenséget áthidalandó, egyes höl­gyek azzal próbálkoztak, hogy ha­zulról vittek magukkal tiszta törül­közőt. Am ezért — nem tudhatni, mi okból — a .,mester” megsértő­dött! Semmi okom, hogy bántsam egyéb­ként derék figaróinkat. Éppen ezért volna egy szerény javaslatom szá­mukra: volt, ami volt. borítsanak tiszta törülközőt a múltra — és a MHgyefc lejére.., (—zár) dalom után felismerte a helyzet fonákságát, kihangsúlyozta a szaktudás igényét, a műszaki fej­lesztés szorgalmazását és ezzel nagy energiák felszabadításához adott inditó erőt. A műszakiak mozgolódni, aktivizálódni kezdtek megyénkben is. Elsőnek a Textil­ipari Tudományos Egyesület, majd röviddel utána (1960-ban) a Gépipari Tudományos Egyesü­let városi csoportja alakult meg Békéscsabán. Ezeket a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari, elektro­technikai, építőipari, közlekedési, erdészeti, nyomdaipari, szilikát- pari, agrártudományi csoportok követték. Ma tíz csoport munká­ját fogja össze és segíti a MTESZ megyei intéző bizottsá­ga. Érdekességként elmondha­tom, hogy Budapesten kívül csak Bprsod és Békés megyében mű­ködik megyei szinten a MTESZ. Az egyes, csoportok önállóan dol­goznak, előadásokat, találkozókat rendeznek, segítséget nyújtanak a különböző állami szerveknek. — Mi inspirálta az intéző bi­zottságot a Műszaki Fejlesz­tési Hét megrendezésére? — A műszaki fejlesztésről nagy plenum előtt nem sok szó esett eddig megyénkben. Az ipar fej­lődése megköveteli, hogy elem­zőén foglalkozzunk részletkérdé­seivel, segítséget nyújtsunk a szakembereknek. Aztán erőpróbá­nak is szántuk a vállalkozást: ké­pesek vagyunk-e széles érdeklő­désre számot tartó rendezvényt produkálni. A megyei intéző bi­zottság a múlt év februárjában alakuló ülésén határozta el a mű­szaki hét megrendezését. Akkor úgy döntöttünk, hogy egybekap­csoljuk a Technika Házának ava­tásával Békéscsabán. Az épület- átalakítás, berendezés késése mi­att csak most februárban üthet­tük nyélbe elgondolásunkat. — Hogyan értékeli az érdek- • lődest, az előadások színvo­nalát, a rendezést? — Összesen harminchárom elő­adás hangzott él, ezeket 280 mérnök, technikus, műszaki vég­zettségű vezető, dolgozó hallgatta meg. Állítom, hogy a színvonal­ul-7* Indulás! — pillantott órájá­ra Kámov. — Sokat időztünk itt. Siet­nünk kell. És a terepjáró teljes sebesség­gel robogott tegnapi nyomdo­kán... Alig mentek pár kilométert, amikor ötven méternyire előttük hirtelen egy hatalmas vadállat ugrott ki a bokrokból az útra. Mind a ketten jól látták, hogy az állat egész testét ezüst színű bunda borítja s hogy feje hosz- szúkás, mint a krokodilé. Az állat megpillantotta a gyorsan közeledő terepjárót s egy pillanatra a „földhöz” la­pult. Aztán hatalmas ugrással eltűnt a bozótban. Kámov megnyomta a jobb hernyótalp fékgombját és a te­repjáró éles fordulattal a bok­rok közé vágott s a bozótokat ' tiporva üldözőbe vette a vadat. — Gázálarcot fél! — kiáltotta Kámov. — Gépét tartsa kéznél! Le kell filmeznie az állatot! — S hirtelen lefékezte a terepjárót. — Ott van! A tó vizétől húsz méternyire lapult a „földön” az üldözött vad. A víz elzárta útját s meg­állásra kónyszerítette. Meűnyi- kov megindította a ledvevőgépet lal, az előadások magvasságával nem volt vaj. Az előadók igénye­sen felkészültek, közülük néhá- nyan remekeltek. Kiemelném Ma- kádi Andrást, a KGM műszaki fejlesztési főosztályvezetőjét, aki a műszaki fejlesztés időszerű kér- j déseiről, Rohrer Emil Kossuth- díjas főkonstruktőrt, aki a trak- i torgyártás fejlesztési irányairól, Kazári István főigazgatót (KPM), j aki Magyarország közúti fejlesz- 1 tési tervéről, Stiller Róbertét j (FM építési főosztály), aki a me- ! tógazdasági építkezésekről és Ma­gas Lászlót (FM állattenyésztési i főigazgatóhelyettes), aki az állat- ! tenyésztés takarmányozási prob- lémáiról értekezett. Az emberek élvezettel hallgatták őket... Ami a rendezést illeti, akadtak apróbb hibák. Néhányan nem tudtak el­jönni előadást tartani. Saját hi- j bántalak kell bevallani, hogy megfeledkeztünk az előadásokon elhangzottak -rögzítéséről. Csak néhányat sikerült megörökíteni. Ezeket tájékoztatókban közöljük. — Az ígéretes nekibuzdulás után mi következik? Hogyan akarják tartani az aktivitást? — Azt a következtetést szeret­ném elmondani, hogy a megye műszaki értelmisége az eddigi­nél még aktívabban fog dolgoz­ni. A megyei tanács segítségével otthont kaptunk, barátságos, jól felszerelt környezetet. A segít­ségre tevékeny igyekezettel aka­runk rászolgálni. Elsősorban a speciális műszaki problémák megoldásához szeretnénk hozzá­járulni. Továbbképzést szolgáló előadásokat tartunk, március 1- től minden csütörtökön filmestet rendezünk itt, a klubban, tagja­ink közül felkérjük előadásra azokat, akik önálló kutatási mun­kát végeztek vagy végeznek. A Műszaki Fejlesztési * Hét elsősor­ban az iparfejlesztést szolgálta. Az őszön a mezőgazdaság műsza­ki fejlesztésének gondjairól, ten­nivalóiról akarunk vitázni, ta­nácskozni, amikor is megrendez­zük Szolnok—Csongrád és Békés megye mezőgazdasági szakembe­reinek találkozóját — mondotta befejezésül a megyei titkár. Pallag Róbert A vad pár másodpercig mozdu­latlanul állít Aztán hatalmas áll­kapcsát szélesen és fenyegetően kitárta: láthatóvá vált néhány fogsora. Fogai háromszögletűek és hegyesek voltak. Az állat hossza — fejétől a lompos far­káig —r 3—3 és fél méter lehe­tett. Törzse három pár lábra tá­maszkodott. Az elülső két kurta, egymáshoz közelálló pár hegyes karmokban végződött. Hosszú hátsó lábai térdben megtörtek, mint a stócskelábak. Kerek, zöl- desszürke szemeit a terepjáró­ra szegezte. Pupillája elkeske­nyedett, mint a macskának. A következő pillanatban kiegyene­sítette hátsó lábait és 12 mé­ternyi távolságból ráugrott a te- ^rep járóra. Melnyikov a váratlan táma­dás láttán hátradobta magát. Kámov nem vesztette el fejét. Az ugrás pillanatában bekap­csolta a sebességet: a terepjáró előrelendült, de ugyanakkor jobbra fordult, nehogy a tóba zuhanjon. A vad teste átsuhant Szombaton, február 29-én tar­totta mérlegzáró közgyűlését a Metókovácsházi Építőipari Ktsz. Az ünnepségen a ktsz dolgozóin | és családtagjain kívül részt vett : Cseszkó Sándor elvtárs, á járási pártbizottság első titkára, Győri : Imre, a járási tanács elnöke, Földi János, a járási tanács elnökhe­lyettese, valamint Goldberger Já­nos, a KISZÖV elnöke. Hajdú József, a ktsz elnöke be- j számolójában elmondotta, hogy' eredményesen zárták az óvet. Egy dolgozónak negyvenhárom napi keresetnek megfelelő nyereségré­szesedést tudtak fizetni. A kifize­tett nyereségrészesedés összege fölöttük s mögöttük ért földet a homokban. De felbőszítette a balsiker, mert helyből villám­gyorsan megfordult és másod­szor ugrott. A terepjáró meg­remegett a rázuhanó testtől. Kámov kikapcsolta a motort. Az állat a tetőn volt. Hallot­ták, amint karmaival vagy taláh fogaival a fémet marja. Az oly nagy fáradtsággal kiásott nö­vény összetörve esett a „földre”. Melnyikov félretette a gépet és puskát fogott. A terepjáró lassan elindult. Am a vad nem ugrott le róla. Farka lecsüngött és a „földet” seperte. — Rá kell kényszeríteni a le- ugrásra! — mondta Kámov. Megnyomta a sziréna gombját. A vad megrémült és megpró­bált leugrani, de karmai meg­csúsztak a fémtetőn és a súlyos test lezuhant. A hátára esett a hemyótalp mellé. Melnyikov egy pillanatra egészen közelről látta az állatnak a levegőben te- heteúenüi kathmpálódzó hat 332 500 forint. A mezőkovácsháai j ktsz az elmúlt év júliuséban fúzió- \ nált a Battónyad Építőipari Ktsz- } szel, amely az első fél évet bizony nagy veszteséggel zárta. Fúzioná- láskor az OKISZ a veszteséget rea­lizálta 189 ezer forinttal. Adóssá­got ugyan nem hoztak át a mező­kovácsházi szövetkezethez, de a nagyobb területhez és létszámhoz, sokkal nagyobb hitelt kellett igé­nyelniük és ez a körülmény nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy két- hónapi kerepelnek megfelelő ré­szesedés helyett negyvenhárom mancsát. Aztán egész testét ösz- szehúzta, átfordult és hosszú, tízméteres ugrásokkal eliramo­dott. Kámov rátaposott a gázra és a terepjáró hamarosan utolérte a vadat. A sziréna még mindig bő_ gött s a marsbéll vad hátra sem nézve rohant előre. Kámov ki­nyitotta az elülső ablakot. — Csak aztán pontosan célozz ■zon! — mondta. — A fejébe lő­jön! Melnyikov követte a vad min­den mozdulatát.' Gyors ugrásai miatt nem tudta jól megcélozni. — Hát ez így nem megy — mondta Kámov. — Kipróbálunk egy másik módszert — Kikap­csolta a szirénáit A hirtelen beállott csend meg­torpanásra késztette a vadat. A terepjáró három lépésnyire állt tőle. Melnyikov most már nem téveszthet célt. Lőtt... Vártak pár percet, aztán óva­tosan, fegyverüket kezükben tartva, közelebb mentek az ál- .lathoz. De a vad már kimúlt: a golyó pontosan a szemei közt ha­tolt a fejébe. — Ez azt bizonyítja — mondta Kámov —, hogy a marsban álla. tok agya ugyanott van, ahol a földi állatoké. (Folytatjuk) napnak megfelelőt fizethettek ki. U-ka GEORGIJ MARTINOV: DCaLand a ^/líai'Súu Sárközi Gyula fordítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents