Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-21 / 68. szám
1964. március 31. 4 Szombat A társadalmi bíráskodás tapasztalatai a szarvasi járásban Már két esztendeje annak, hogy megjelent a társadalmi bíráskodást szabályozó törvényerejű rendelet és a SZOT elnökségi határozata. A jogi szabályozás alapgondolata a szocialista demokratizmus érvényesítésével a népi igazságszolgáltatás kiterjesztése az emberek nevelése érdekében. Tehát, ha a társadalmi bíróságaink megfelelően működnek, elősegítik az üzemek, vállalatok munkafegyelmének megszilárdítását, a szocialista erkölcsi normák maradéktalan betartását, a társadalmi tulajdon védelmét. A szarvasi járási párt végrehajtó bizottságának társadalmi adminisztratív osztálya — jogász aktívák közreműködésével — megvizsgálta a társadalmi bíróságok működését. Megállapították, hogy a társadalmi bíróságok megválasztása a jogszabályoknak megfelelően történt Azok vezetői, tagjai többségükben alkalmasak a feladatok ellátására. A járás területén az Öntözési és Rizstermesztési Kutató intézet gazdaságánál, a Kísérleti Halastavak gazdaságánál, a Szarvasi Gépjavító Üzemben és a szarvasi, Illetve kondorosi földművesszövetkezetekben alakult meg társadalmi bíróság. A társadalmi bíróságok megÁprilis 6—//: III. Magyar Gépipari Hél Tartalmas békéscsabai program A Gépipari Tudományos Egyesület április 6 és 11 között rendezi meg a III. Magyar Gépipari Hetet. Az egyesület szakosztályai és vidéki szervezetei külön-külön, tudományos ülésszakok keretében tárgyalják meg az ipar — profiljukat érintő — problémáit. A GTE békéscsabai szervezetének tudományos ülésszakát április 9-én, csütörtökön tartják meg a Technika Házában. Előadás hangzik el többek között a magyar forgácsoló szerszámgyártás helyzetéről, fejlesztési irányairól, 'a szerszámgyártás automatizálásáról és a nagy vállalatok gyártóeszköz-gazdálkodásáról. A tudományos ülésszak elsősorban a gépészmérnökök, vasipari szakemberek továbbképzését segíti elő. Kellemes húsvétja lesz, j ha bútor- és lak- ! berendezési szükségletét mielőbb beszerzi' Tótkomlósi Főldmúvesszmtkezet újonnan megnyílt lakberendezési áruházában! Bőséges áruválaszték! Előzékeny , kiszolgálás! Ha egyszer nálunk vásárol, mindig vevőnk marad! ■ ________________137 I a lakulásuk óta hat ügyet tárgyaltak. A tárgyalások csekély száma bizonyítja azt is, hogy nyilván nem megfelelően működnek a társadalmi bíróságok. Éppen ezért a pártbizottságon tartott megbeszélésen, ahol részt vettek a vállalatok, üzemek vezetői, pártszervezetek titkárai, szakszervezetek, társadalmi bíróságok elnökei az alapvető feladatokat tárgyaltuk meg. A tanácskozás sikerét segítette az is, hogy a járási pártbizottság részéről megjelent Laukó György elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, dr. Molitórisz Pál, járási vezető ügyész, Paraizs Endre, a járásbíróság elnöke, Urvai György rendőrőrnagy, a járási kapitányság vezetője. Ezen a tanácskozáson őszintén elmondotta mindenki a véleményét. Az alapvető ok abban keresendő, hogy vállalataink, üzemeink, szakszervezeti bizottságaink vezetői még nem ismerték fel a társadalmi bíráskodás jelentőségét. Nem látják, hogy a dolgozók nevelésében milyen nagy segítséget jelentene a társadalmi bíróságok szerepe. Ennek következtében a vállalatoknál vagy üzemeknél elkövetett olyan fegyelmi vétséget sem tesznek át a társadalmi bíróság elé, amelynek elbírálása az üzem, vagy vállalat kollektívája részvételével erkölcsi tanulságot jelentene a résztvevőknek. Tapasztalható az a szemlélet is, hogy egyszerűbb és gyorsabb a fegyelmi vétséget az igazgató fegyelmi jogkörében elintézni, mint a társadalmi bíróság elé utalni, mivel a társadalmi bíráskodás előkészítése külön többletfeladatot ró a szakszervezeti bizottságra és a vállalati igazgatókra is. A jogszabály kimondja, hogy a (61 — Nem, erről nem volt tudomásom, de e nélkül is egész idő alatt éreztem, hogy tapasztalt és igen veszélyes ellenfél. —■ Ha pedig ez így van, akkor nem adhatta meg magát ilyen egyszerűen nekünk, sőt még be is sétáljon a csapdánkba? — fejezte be Nyikityin az őrnagy szavait. — De nézzük csak meg, mit tehetett abban a helyzetben? Iglickij is, főnöke is természetesen nagyon jól tudták, milyen értéket képviselnek Gurov tervrajzai. Arról is tudomásuk volt, hogy Gurov és társadalmi bíróságok megszervezése, működésének irányítása elsősorban a’ szakszervezetek feladata. Társadalmi bíróságaink — különösen a jelenlegi kezdeti időszak ban < fokozottabban igénylik a szakszervezeti bizottságok segítségét. Ezért éppen a pártbizottság által szervezett tanácskozás alapvető feladatként azt szögezte le, hogy a jövőben az üzemek szak- szervezeti bizottságai valóban irányítói, segítői és gazdái legyenek a társadalmi bíróságoknak. Éljenek a vállalatok azzal a lehetőséggel, hogy az üzem kollektívájának a véleménye érvényesüljön, egy- egy ügyben valóban a teljes igazság bontakozzon ki. Vállalataink, üzemeink igazgatóinak változtatni kell azon a szemléleten, hogy a jövőben minden fegyelmi ügyet csak igazgatói hatáskörben intézzenek el. Sokkal bátrabban kell kezdeményezniük, javasolniuk egy-egy jól kiválasztott fegyelmi ügynek társadalmi bírósági úton történő elintézését. És fontos az is, hogy társadalmi bíróságaink a jövőben egy-egy ügy előkészítésénél vegyék is igénybe a járás területén működő jogászok felajánlott segítségét. Felsorolt feladatok eredményes megvalósításában természetesen továbbra is támaszkodni kell az üzemi pártszervezetek segítségére. A jövőben ők is következetesebben ellenőrizzék és segítsék a szakszervezeti bizottságok társadalmi bíráskodást szervező, irányító munkáját, hogy a jelenleg megválasztott társadalmi bíróságok valóban működjenek is. Dr. Dande Mihály járási párt-vb társadalmi admin, osztályvezető rriisüljenek Gurov rajzai. Miért nem tette hát ezt? A kérdés elhangzása után az ezredes oly sokáig hallgatott, hogy Kirejevnek az volt az érzése, hogy az ő válaszát várja. Az őrnagy már éppen szólásra akarta nyitni a száját, de az ezredes mérgesen leintette és sietve befejezte gondolatait: — Iglickij tehát visszaadta a Gurov-féle rajzokat nekünk, hogy elaltassa éberségünket! A teljes kapitulálás látszatát akarta kelteni, ugyanakkor pedig a N. TOM A N: Kisregény Fordította: Sárközi Gyula munkatársai csaknem egy fél évet fordítottak csupán a rajzok elkészítésére. Nem volt nehéz rájönniük arra sem, hogy .addig, amíg a tudományos kutatóintézet igazgatója nem hagyja jóvá e rajzok eredetijeit, azokból csupán egy példány van. Ezt a körülményt különösen hangsúlyozom, mégpedig azért, mert ha a rajzok eltűnnek vagy megsemmisülnek, óriási munkába kerülne újra elkészítésük. Márpedig az egérfogóba került Iglickijnek elegendő volt csupán egy szál gyufát gyújtani, hogy örökre megsemNyugdijelőkészítö bizottság a textilipari üzemekben Két-három évvel ezelőtt hozták létre a nyugdijelőkészítö bizottságokat megyénk nagyobb textilipari üzemeiben. Jelenleg a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a Pamuttextilművek békéscsabai gyárában és a Gyulai Harisnyagyárban működük aktívan a bizottság. E három helyen tavaly 57 nyugdíjat készítettek élő, 48 dolgozót búcsúztattak él ünnepélyesen. (A többi ez év tavaszán megy nyugdíjba.) Az önzetlen segítséget jó néven veszik az idős emberek. Sok kilincseléstől, járkálástól menti meg őket a bizottság. Mire eljön a nyugdíjazás napja, az összes irat készen áll, idejében megkapják a határozatot is, Ha probléma merül fél, a bizottságok segítenek eloszlatni. Gyakori eset, hogy vita tárgya az 1945 előtti munkaviszony éveinek elismerése. A bizottságok itt keveset tudnak segíteni. Jó lenne, ha az SZTK-alközponttói megkapnák az elismert munkaviszonyokat. Ezzel gördülékenyebbé válna az előkészítés. A bizottságok tagjait a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága évente továbbképzésre hívja össze, segítséget nyújt a munkához. Emellett nem ártana, ha a helyi, üzemi szakszervezeti bizottságok többet törődnének az ügyintézés szervezésével és ellenőrzésével. Eddig még sehol sem kerítettek sort az előkészítő bizottságok munkájának elemzésére. Csorvás, Medgyesegyháza, Mezöb erény a zenei népművelési munka új állomásai A Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar a téli idény elmúltával folytatja ifjúsági bérleti hangversenysorozatát, elsősorban új területen, így Csorváson, Med- gyesegyházán és Mezőberónyben. A felsorolt helyeken ilyen értelmű zenei népművelési munka még nem volt. A zenekfer a zenetörténelem fontosabb korszakait, stüusait és a különböző zenei formákat tolmácsolja, bővítve mindezt a zenekari hangszerek egyenkénti megismertetésével. A kiadott program szerint március 21-én, szombaton délután 3 órakor a békéscsabai Építők Művelődési Otthonában (de kivételesen, mert egyébként rendszeresen a Balassi Művelődési Otthonban adnak hangversenyeket) tartják meg a bérleti előadást. Most a második koncert esedékes. A címe: Zenei alkotó-közösségek (a2 orosz Ötök és a francia Hatok!). Az ifjúsági zenebérleti tevékenység megyénkben ma már ott tart, hogy vezető kulturális szervek figyeltek fel rá. Éppen ezért a közeljövőben ezzel kapcsolatban a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya népművelési csoportjának a szervezésében általános tapasztalatcsere-értekezlet lesz, melyen a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Filharmónia is képviselteti magát. —hr— valóságban úgy látszik, megtalálta a rajzok eltulajdonításának egy másik módját. De milyent? Az adóvevő természetesen nem jöhet számításba. — De nem teljesen, ezred« elvtárs — felelte Kirejev óvatosan. — Csupán olyan értelemben, hegy a rajzok nem továbbíthatók rajta. Ám, az adóvevő mégis játszik itt valamilyen szerepet: elvégre Iglickij közvetlenül azelőtt használta, mielőtt megadta volna magát. Csövei még ki sem hűltek, amikor hozzájuk értem. — Mit következtet ebből? — Miután Iglickij rájött, hogy egérfogóba került, sürgősen közölte rezidensével akciótervét. Lehet, hogy egy új ötletét, amely a végső pillanatban született meg agyában. — Hát persze, lehet, hogy igaza van — bólintott Nyikityin. — De vajon mi lehet ez az új ötlet? — Nem tudóm — vallotta be Kirejev becsületesen. — Egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani. Legfeljebb csak feltételezni ... — S mit tételez fel? Az őrnagy el gondolkodott. Ügy látszik, nem mert elcihoza- kodni feltevésével. — Amikor házkutatást tartottunk a Lopuhov-nyaralóban — kezdte bizonytalanul Kirejev —, elcsodálkoztam azon, hogy az asztali lámpába egy óriási égő volt csavarva, amely előzőleg a nappali szoba csillárjában volt. Külsőleg nemcsak az tűnt fel, hogy ez az égő nem illik a kis méretű lámpaemyőhöz, hanem az is, hogy a műanyag, amiből készült, a nagy hőségtől észrevehetően megrepedezett. Akkor csodálkoztam ezen ... — És most? — Most pedig már arra gondolok, hogy Igüiddjnefc erős fényre volt szüksége. Nyikityin határozottan az asztalra csapott: — Hát persze! Ez a fény arra kellett neki, hogy lefényképezz«, a Gurov-féle rajzokat. — Én is azt hiszem, ezredes elvtárs — bólintott Kirejev. — közvetlenül azelőtt fényképezte le a rajzókat, mielőtt bekerítettük volna a Lopu hov-nyaralót. Addig ugyanis nem volt ideje rá. De Nyikityin már nem is figyelt az őrnagy szavaira. Üjabb sejtelme támadt. Otthagyta íróasztalát és sietve járkálni kezdett a szobában, olykor régi szokásához híven, ujjaival ceettint- getett. — Egyszóval, a Gurov-rajzok most filmen vannak ... — szólalt meg elgondolkozva, mintha csak önmagához intézné szavait. — De vajon hová rejthette Iglickij ezt a filmet? Természetesen arra a legcsekélyebb lehetősége sem volt, hogy átadja valakinek: ideje ki volt számítva. Ugyanakkor a Lopuhov-nyaraló egész idő alatt a megfigyelésünk alatt állott, és senki onnan nem távozhatott, és nem léphetett oda be a mi tudtunk nélkül. Az ezredes hirtelen megállt Kirejev előirt s megkérdezte: — Jól átkutatták? — Természetesen, ezredes elvtárs. Öt is megmotoztuk, a nyaralóban sem kerülte él semmi a figyelmünket. Ma újra alaposan átkutattam az egészet. — Csak nem nyelte le azt a filmet? — Bizonyára talált valami ügyes helyet. S nem kétséges, hogy rövidesen külföldről valaki feltétlenül ellátogat érte hoz. zánk. (Folytatjuk)
