Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

1964. március 31. 4 Szombat A társadalmi bíráskodás tapasztalatai a szarvasi járásban Már két esztendeje annak, hogy megjelent a társadalmi bírásko­dást szabályozó törvényerejű ren­delet és a SZOT elnökségi hatá­rozata. A jogi szabályozás alapgondola­ta a szocialista demokratizmus ér­vényesítésével a népi igazságszol­gáltatás kiterjesztése az emberek nevelése érdekében. Tehát, ha a társadalmi bíróságaink megfelelő­en működnek, elősegítik az üze­mek, vállalatok munkafegyelmé­nek megszilárdítását, a szocialista erkölcsi normák maradéktalan be­tartását, a társadalmi tulajdon vé­delmét. A szarvasi járási párt végrehajtó bizottságának társa­dalmi adminisztratív osztálya — jogász aktívák közreműködésével — megvizsgálta a társadalmi bí­róságok működését. Megállapítot­ták, hogy a társadalmi bíróságok megválasztása a jogszabályoknak megfelelően történt Azok vezetői, tagjai többségükben alkalmasak a feladatok ellátására. A járás területén az Öntözési és Rizstermesztési Kutató intézet gaz­daságánál, a Kísérleti Halastavak gazdaságánál, a Szarvasi Gépjaví­tó Üzemben és a szarvasi, Illetve kondorosi földművesszövetkeze­tekben alakult meg társadalmi bí­róság. A társadalmi bíróságok meg­Április 6—//: III. Magyar Gépipari Hél Tartalmas békéscsabai program A Gépipari Tudományos Egye­sület április 6 és 11 között ren­dezi meg a III. Magyar Gépipari Hetet. Az egyesület szakosztályai és vidéki szervezetei külön-külön, tudományos ülésszakok keretében tárgyalják meg az ipar — pro­filjukat érintő — problémáit. A GTE békéscsabai szervezeté­nek tudományos ülésszakát ápri­lis 9-én, csütörtökön tartják meg a Technika Házában. Előadás hangzik el többek kö­zött a magyar forgácsoló szer­számgyártás helyzetéről, fejlesz­tési irányairól, 'a szerszámgyár­tás automatizálásáról és a nagy vállalatok gyártóeszköz-gazdál­kodásáról. A tudományos ülés­szak elsősorban a gépészmérnö­kök, vasipari szakemberek to­vábbképzését segíti elő. Kellemes húsvétja lesz, j ha bútor- és lak- ! berendezési szük­ségletét mielőbb beszerzi' Tótkomlósi Főldmúvesszmtkezet újonnan megnyílt lakberendezési áruházában! Bőséges áruválaszték! Előzékeny , kiszolgálás! Ha egyszer nálunk vásárol, mindig vevőnk marad! ■ ________________137 I a lakulásuk óta hat ügyet tárgyal­tak. A tárgyalások csekély száma bizonyítja azt is, hogy nyilván nem megfelelően működnek a tár­sadalmi bíróságok. Éppen ezért a pártbizottságon tartott megbeszé­lésen, ahol részt vettek a vállala­tok, üzemek vezetői, pártszerveze­tek titkárai, szakszervezetek, tár­sadalmi bíróságok elnökei az alap­vető feladatokat tárgyaltuk meg. A tanácskozás sikerét segítette az is, hogy a járási pártbizottság ré­széről megjelent Laukó György elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, dr. Molitórisz Pál, járási vezető ügyész, Paraizs Endre, a já­rásbíróság elnöke, Urvai György rendőrőrnagy, a járási kapitány­ság vezetője. Ezen a tanácskozá­son őszintén elmondotta mindenki a véleményét. Az alapvető ok abban keresen­dő, hogy vállalataink, üzemeink, szakszervezeti bizottságaink ve­zetői még nem ismerték fel a tár­sadalmi bíráskodás jelentőségét. Nem látják, hogy a dolgozók ne­velésében milyen nagy segítséget jelentene a társadalmi bíróságok szerepe. Ennek következtében a vállalatoknál vagy üzemeknél el­követett olyan fegyelmi vétséget sem tesznek át a társadalmi bíró­ság elé, amelynek elbírálása az üzem, vagy vállalat kollektívája részvételével erkölcsi tanulságot jelentene a résztvevőknek. Ta­pasztalható az a szemlélet is, hogy egyszerűbb és gyorsabb a fegyel­mi vétséget az igazgató fegyelmi jogkörében elintézni, mint a tár­sadalmi bíróság elé utalni, mivel a társadalmi bíráskodás előkészí­tése külön többletfeladatot ró a szakszervezeti bizottságra és a vállalati igazgatókra is. A jogszabály kimondja, hogy a (61 — Nem, erről nem volt tudo­másom, de e nélkül is egész idő alatt éreztem, hogy tapasztalt és igen veszélyes ellenfél. —■ Ha pedig ez így van, ak­kor nem adhatta meg magát ilyen egyszerűen nekünk, sőt még be is sétáljon a csapdánk­ba? — fejezte be Nyikityin az őr­nagy szavait. — De nézzük csak meg, mit tehetett abban a hely­zetben? Iglickij is, főnöke is természetesen nagyon jól tud­ták, milyen értéket képvisel­nek Gurov tervrajzai. Arról is tudomásuk volt, hogy Gurov és társadalmi bíróságok megszerve­zése, működésének irányítása el­sősorban a’ szakszervezetek fela­data. Társadalmi bíróságaink — különösen a jelenlegi kezdeti idő­szak ban < fokozottabban igénylik a szakszervezeti bizottságok segítsé­gét. Ezért éppen a pártbizottság által szervezett tanácskozás alap­vető feladatként azt szögezte le, hogy a jövőben az üzemek szak- szervezeti bizottságai valóban irá­nyítói, segítői és gazdái legyenek a társadalmi bíróságoknak. Élje­nek a vállalatok azzal a lehetőség­gel, hogy az üzem kollektívájának a véleménye érvényesüljön, egy- egy ügyben valóban a teljes igaz­ság bontakozzon ki. Vállalataink, üzemeink igazga­tóinak változtatni kell azon a szemléleten, hogy a jövőben min­den fegyelmi ügyet csak igazgatói hatáskörben intézzenek el. Sok­kal bátrabban kell kezdeményez­niük, javasolniuk egy-egy jól ki­választott fegyelmi ügynek társa­dalmi bírósági úton történő elin­tézését. És fontos az is, hogy társadalmi bíróságaink a jövőben egy-egy ügy előkészítésénél vegyék is igénybe a járás területén műkö­dő jogászok felajánlott segítségét. Felsorolt feladatok eredményes megvalósításában természetesen továbbra is támaszkodni kell az üzemi pártszervezetek segítségé­re. A jövőben ők is következete­sebben ellenőrizzék és segítsék a szakszervezeti bizottságok társa­dalmi bíráskodást szervező, irá­nyító munkáját, hogy a jelenleg megválasztott társadalmi bírósá­gok valóban működjenek is. Dr. Dande Mihály járási párt-vb társadalmi admin, osztályvezető rriisüljenek Gurov rajzai. Miért nem tette hát ezt? A kérdés elhangzása után az ezredes oly sokáig hallgatott, hogy Kirejevnek az volt az ér­zése, hogy az ő válaszát várja. Az őrnagy már éppen szólásra akarta nyitni a száját, de az ez­redes mérgesen leintette és si­etve befejezte gondolatait: — Iglickij tehát visszaadta a Gurov-féle rajzokat nekünk, hogy elaltassa éberségünket! A teljes kapitulálás látszatát akar­ta kelteni, ugyanakkor pedig a N. TOM A N: Kisregény Fordította: Sárközi Gyula munkatársai csaknem egy fél évet fordítottak csupán a raj­zok elkészítésére. Nem volt ne­héz rájönniük arra sem, hogy .addig, amíg a tudományos ku­tatóintézet igazgatója nem hagyja jóvá e rajzok eredeti­jeit, azokból csupán egy pél­dány van. Ezt a körülményt kü­lönösen hangsúlyozom, mégpe­dig azért, mert ha a rajzok el­tűnnek vagy megsemmisülnek, óriási munkába kerülne újra el­készítésük. Márpedig az egérfo­góba került Iglickijnek elegen­dő volt csupán egy szál gyufát gyújtani, hogy örökre megsem­Nyugdijelőkészítö bizottság a textilipari üzemekben Két-három évvel ezelőtt hoz­ták létre a nyugdijelőkészítö bi­zottságokat megyénk nagyobb textilipari üzemeiben. Jelenleg a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a Pamuttextilművek békéscsabai gyárában és a Gyulai Harisnya­gyárban működük aktívan a bi­zottság. E három helyen tavaly 57 nyugdíjat készítettek élő, 48 dolgozót búcsúztattak él ünnepé­lyesen. (A többi ez év tavaszán megy nyugdíjba.) Az önzetlen segítséget jó néven veszik az idős emberek. Sok ki­lincseléstől, járkálástól menti meg őket a bizottság. Mire eljön a nyugdíjazás napja, az összes irat készen áll, idejében megkap­ják a határozatot is, Ha problé­ma merül fél, a bizottságok se­gítenek eloszlatni. Gyakori eset, hogy vita tárgya az 1945 előtti munkaviszony éveinek elismeré­se. A bizottságok itt keveset tud­nak segíteni. Jó lenne, ha az SZTK-alközponttói megkapnák az elismert munkaviszonyokat. Ezzel gördülékenyebbé válna az előké­szítés. A bizottságok tagjait a Textil­ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága évente tovább­képzésre hívja össze, segítséget nyújt a munkához. Emellett nem ártana, ha a helyi, üzemi szak­szervezeti bizottságok többet tö­rődnének az ügyintézés szervezé­sével és ellenőrzésével. Eddig még sehol sem kerítettek sort az előkészítő bizottságok munkájá­nak elemzésére. Csorvás, Medgyesegyháza, Mezöb erény a zenei népművelési munka új állomásai A Békéscsabai Városi Szimfo­nikus Zenekar a téli idény elmúl­tával folytatja ifjúsági bérleti hangversenysorozatát, elsősorban új területen, így Csorváson, Med- gyesegyházán és Mezőberónyben. A felsorolt helyeken ilyen értel­mű zenei népművelési munka még nem volt. A zenekfer a zenetörténelem fontosabb korszakait, stüusait és a különböző zenei formákat tol­mácsolja, bővítve mindezt a ze­nekari hangszerek egyenkénti megismertetésével. A kiadott program szerint már­cius 21-én, szombaton délután 3 órakor a békéscsabai Építők Mű­velődési Otthonában (de kivéte­lesen, mert egyébként rendszere­sen a Balassi Művelődési Otthon­ban adnak hangversenyeket) tart­ják meg a bérleti előadást. Most a második koncert esedékes. A címe: Zenei alkotó-közösségek (a2 orosz Ötök és a francia Hatok!). Az ifjúsági zenebérleti tevé­kenység megyénkben ma már ott tart, hogy vezető kulturális szer­vek figyeltek fel rá. Éppen ezért a közeljövőben ezzel kapcsolat­ban a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya népművelési cso­portjának a szervezésében általá­nos tapasztalatcsere-értekezlet lesz, melyen a Művelődésügyi Mi­nisztérium és az Országos Fil­harmónia is képviselteti magát. —hr— valóságban úgy látszik, megta­lálta a rajzok eltulajdonításá­nak egy másik módját. De mi­lyent? Az adóvevő természete­sen nem jöhet számításba. — De nem teljesen, ezred« elvtárs — felelte Kirejev óva­tosan. — Csupán olyan értelem­ben, hegy a rajzok nem továb­bíthatók rajta. Ám, az adóvevő mégis játszik itt valamilyen sze­repet: elvégre Iglickij közvetle­nül azelőtt használta, mielőtt megadta volna magát. Csövei még ki sem hűltek, amikor hoz­zájuk értem. — Mit következtet ebből? — Miután Iglickij rájött, hogy egérfogóba került, sürgősen kö­zölte rezidensével akciótervét. Lehet, hogy egy új ötletét, amely a végső pillanatban szüle­tett meg agyában. — Hát persze, lehet, hogy iga­za van — bólintott Nyikityin. — De vajon mi lehet ez az új ötlet? — Nem tudóm — vallotta be Kirejev becsületesen. — Egye­lőre semmi biztosat nem lehet mondani. Legfeljebb csak felté­telezni ... — S mit tételez fel? Az őrnagy el gondolkodott. Ügy látszik, nem mert elcihoza- kodni feltevésével. — Amikor házkutatást tartot­tunk a Lopuhov-nyaralóban — kezdte bizonytalanul Kirejev —, elcsodálkoztam azon, hogy az asztali lámpába egy óriási égő volt csavarva, amely előzőleg a nappali szoba csillárjában volt. Külsőleg nemcsak az tűnt fel, hogy ez az égő nem illik a kis méretű lámpaemyőhöz, hanem az is, hogy a műanyag, amiből készült, a nagy hőségtől észreve­hetően megrepedezett. Akkor csodálkoztam ezen ... — És most? — Most pedig már arra gon­dolok, hogy Igüiddjnefc erős fényre volt szüksége. Nyikityin határozottan az asz­talra csapott: — Hát persze! Ez a fény arra kellett neki, hogy lefényképezz«, a Gurov-féle rajzokat. — Én is azt hiszem, ezredes elvtárs — bólintott Kirejev. — közvetlenül azelőtt fényképezte le a rajzókat, mielőtt bekerítet­tük volna a Lopu hov-nyaralót. Addig ugyanis nem volt ideje rá. De Nyikityin már nem is fi­gyelt az őrnagy szavaira. Üjabb sejtelme támadt. Otthagyta író­asztalát és sietve járkálni kez­dett a szobában, olykor régi szo­kásához híven, ujjaival ceettint- getett. — Egyszóval, a Gurov-rajzok most filmen vannak ... — szó­lalt meg elgondolkozva, mintha csak önmagához intézné szavait. — De vajon hová rejthette Ig­lickij ezt a filmet? Természete­sen arra a legcsekélyebb lehető­sége sem volt, hogy átadja vala­kinek: ideje ki volt számítva. Ugyanakkor a Lopuhov-nyaraló egész idő alatt a megfigyelésünk alatt állott, és senki onnan nem távozhatott, és nem léphetett oda be a mi tudtunk nélkül. Az ezredes hirtelen megállt Kirejev előirt s megkérdezte: — Jól átkutatták? — Természetesen, ezredes elvtárs. Öt is megmotoztuk, a nyaralóban sem kerülte él sem­mi a figyelmünket. Ma újra ala­posan átkutattam az egészet. — Csak nem nyelte le azt a filmet? — Bizonyára talált valami ügyes helyet. S nem kétséges, hogy rövidesen külföldről vala­ki feltétlenül ellátogat érte hoz. zánk. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents