Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-13 / 36. szám
(Mi február U. 3 Csütörtök Befejezte az őszi búza és a lucerna fejtrágyázását a Dombegyházi Állami Gazdaság A Dombegyházi Állami Gazdaság — amely az elmúlt évben 1100 hóid á tlagában 20 mázsás búzatermést takarított be — már befejezte az őszi búza és a lucerna fejtrágyázását. A vékony hótakaró alatt üdezöld, jól bok- rosodott növényállományt látni. A búzára holdanként 100 kiló pétisót, a lucernára pedig 100 kiló foszfátot és 50 kiló pétisót szórtak. A korai vetés és a gondos fejtrágyázás sokat segít abban, hogy 1964-ben újabb jó eredményekről adjanak számot Dombegyházán. Takarmánygazdálkodási ankétot tartottak Orosházán Orosházán, a városi tanács dísz termében a város és a járás mezőgazdasági szakembereinek rész vételével takarmánygazdálkodás: ankétot tartottak, amelyen töbt szakelőadás elhangzott. Ugyanak kor a résztvevők is elmondták gyakorlati tapasztalataikat, gond jaíkat, észrevételeiket. Az alább: képeket erről az ankétről készítet tűk. Sipos János, a Földművelésügyi Mi nisztérium állattenyésztési főigazgatósága takarmánygazdálkodási osztá ivának vezetője értékes előadást tar tott a takarmányértékesftésről. 1961- ben figyelték fel az irányzat megfordulására. Amíg 1960-ban az előző — 1959-es — esztendőhöz képest a teljes társadalmi termelés még 9 százalékkal növekedett, addig 1961-ben már a növekedés visszaesett 5,5 százalékra, majd 1962-ben 4 százalékra. Az 1962-es ipari termelés növekedése 1960-hoz képest több mint a felére esett és 1963 első felében a csökkenés továbbá egy- harmad volt, összehasonlítva 1962- vel. A „csoda” korszakának végét és a gazdasági gondok jelentkezését legbiztosabban a tőkébefektetések alakulása mutatja. Az ipari beruházások 1961- ben még 10,5 százalékkal haladták meg az 1960-as szintet, de 1962-ben már csak 1,8 százalékkal az 1961-eset. Az esés lejtője igen meredek, s már komoly nehézségekre utal. A helyzet kedvezőtlen alakulását végül kiegészíti, hogy a külkereskedelem bélsó összetétele gyökeresen a feje tetejére állt: a behozatal növekedése megelőzte a kivitelét. Az import 11,6 százalékkal nőtt, az export csak 3,9 százalékkal. Pontosan ugyanez az irányzat vezetett Franciaországban az éles társadalmi összecsapásokhoz és most a szakszervezetek követelési hullámával elérte Nyugat-Német- országot. Igaz, az utóbbi hónapokban valami változást okozott, hogy Franciaország az infláció leküzdésére növelte behozatalát Nyugat-Németországból, de ez az alapvető helyzeten nem változtat: a bonni állam kilépett a „csoda” korszakából és belépett a gazdasági gondok szakaszába. Ha ennek a fordulatnak az okát keressük, egyértelműen a milita- rizálás politikájára kell utalnunk. Tekintélyes nyugati közgazdászok már régebben rámutattak, hogy az úgynevezett nyugatnémet gazdasági csodában tulajdonképpen semmi csoda sincs. A bonni részállam kezdeti gazdasági eredményei egyszerűen abból fakadtak, hogy a háború után kötött egyezmények megtiltották Nyugat-Né- metországnak a fegyverkezést, nern voltak katonai kiadásai, míg a NATO tagjai fegyverkeztek. Amint Nyugat-Németország is tagja lett az Atlanti Szövetségnek és nyíltan jelentkeztek militarista szándékai, a gazdasági életben is működésbe léptek a fékek. A polgári termelésből a A gépek alapos kihasználását igénylik az idei vegyszeres gyomirtási feladatok I növényvédelmi eljárások, de ezen belül a vegyszeres gyomirtás mind nagyobb és nagyobb jelentőséggel bír országos viszonylatban, így megyénk mezőgazdaságában is. Az, hogy a vegyszeres gyomirtásnak milyen nagy előnye van az agrotechnikai gyomirtással szemben, már ismeretes a mezőgazda- sági nagyüzemek előtt. Ugyanis a vegyszeres gyomirtás olcsó, (különösen az érvényben lévő vegyszerárkedvezményt figyelembe véve) gyorsan kivitelezhető és herbicid hatása az évelő gyomokra is kiterjed. Jelentősége továbbá azzal magyarázható, hogy széles körű alkalmazásával emelkedik a terméshozam. ~ Az 1964. évi vegyszerezés megyénkben minden eddigi gyomirtási feladatokhoz képest sokkal nagyobb jelentőséggel bír. Az FM Növényvédelmi Szolgálata idevonatkozó rendelkezése értelmében a termelőszövetkezetek'hek gabona vetésterületeik körülbelül 50 százalékán kell a vegyszeres gyomirtást elvégezni. A téli terv- készítések során — mint ahogy ez már az idei tapasztalatok alapiján így is történt — a helyi adottságoktól függően a külföldi intenzív búzafajták vetésterületének 70—80 százalékára, a hazai búzafajták vetésterületének mintegy 20—30 százalékára a vegyszeres gyomirtást elő kell irányozni. Bár az elmúlt évben a biztosított Dikonirt-mennyiséghez képest a gyomirtás elmaradt, mégis a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő 144 nagyüzemi növényvédő gépekkel, s a növényvédő állomás húsz gépiével az időben és jó minőségben elvégzett vegyszeres gyomirtott terület 80 549 katasztrális hpld volt. A megye termelőszövetkezeti gazdaságaiban a fentebb említett rendelkezés alapján ez év tavaszán az őszi gabonaféléken mintegy 110 ezer kh-n kell elvégezni a vegyszeres gyomirtást. Az őszi gabonafélék mellett természetesen számolni kell a tavaszi gabonafélékben, mintegy 12—14 ezer katasztrális holdon történő gyomirtásra és a kukorica Hungazinos, valamint Dikonirtos vegyszeres piénzt és ai anyagot átirányították a hadiiparba és a hadseregbe. A bonni közgazdászok számításai szerint 1950 és 1963 vége között a fegyverkezés 132 milliárd márkába került, s ez az összeg 1966-ig még további 80 milliárd márkával egészül ki. A militarizálás folyamata így Nyugat-Németország- nak csaknem annyiba kerül, mint amennyi a Német Szövetségi Köztársaság teljes 1961-es nemzeti jövedelme volt. Ez a magyarázata annak — más kisebb jelentőségű okok mellett —, hogy ma már a tőkés világban sem beszélnék „gazdasági csodáról” és az elemzők miíhdinkább a bajokra irányítják a figyelmet. Ebben az összefüggésben pedig a nyugatnémet szakszervezetek most kibontakozó mozgalma nemcsak a munkásosztály bérköveteléseit, az infláció terheinek elhárítását tűzi zászlajára, hanem a küzdelmet a fegyverkezés ellen is. Erre utal a VI. szakszervezeti kongresszus határozatának félmondata: „A gazdasági hatalom növekvő koncentráltságának... ártalmas befolyása van a külpxi- litikára.” gyomirtására is mintegy 16—18 ezer katasztrális holdon. A növényvédelmi munkák elvégzéséhez jelenleg 208 termelőszövetkezeti nagyüzemi növényvédő gép és 20 növényvédő állomási nagyüzemi gép áll rendelkezésre. Az FM Növényvédelmi Szolgálata tájékoztatása szerint a Békés megyei termelőszövetkezetek a vegyszeres gyomirtás időszakában még körülbelül 40 darab növényvédő gépiét kapnak. Ugyancsak ígéretet kapiott a megye, hogy a repülőgépies növényvédő állomás is segít vagy két gépiegységgel. 1 gyomirtásra rendelkezésre álló idő teljes kihasználásával el kell érni, hogy a termelőszövetkezeti növényvédő gépek átlagosan kalászosokban 400 kát holdat a növényvédő állomási gépiek piedig átlagosan kalászosokban 700 kát. holdat teljesítsenek. Ezenkívül a kukorica és egyéb növények vegyszeres gyomirtása is ezekre a növényvédő gépiekre vár. Az 1964. évi vegyszeres gyomirtás előkészületei már 1963. IV. negyedévében megkezdődtek. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya a megyei növényvédő állomással közösen 1963. december 3-án megbeszélésre hívta ösz- sze a járási, városi főagronómu- sokat, s részletesen megtárgyalták a felkészülési feladatokat A megbeszélésen részt vettek a növényvédő állomás körzeti agronómusai is. Itt az alábbi fontosabb feladatok szerepieltek: A termeMszöveti'ezetinövényvédő gépiek állapotát 1963. december 31-ig félül kell vizsgálni és a szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a gépiek javítása 1964. március 1-ig megtörténjen. (A gépiek javításába a megyei növényvédő állomás is nagymértékben besegít.) — A növényvédő állomás agronómusai kötelesek a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteket felkeresni, s az 1964. évi növény- védelmi feladatok, ezen belül a vegyszeres gyomirtási munkák megtervezésében szaktanácsot ad- di, de tevőlegesen is támogatást nyújtani. A tervezés során a növényvédőszer, gép, eszköz stb. előirányzásáról gondoskodni. — A termelőszövetkezetek által betervezett növényvédőszerek, gyomirtószerek kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak, ugyanakkor elsőrendű feladat a növényvédő gépiek, eszközök beszerzésének szorgalmazása úgy, hogy ezek 1964. március 31-ig — a vegyszeres gyomirtás kezdésére — üzemképies állapotban rendelkezésre álljanak stb... Az ez évi vegyszeres gyomirtás úgy a nagyüzemek vezetőitől, dolgozóitól, mint a szakigazgatási szervektől, valamint a növényvédő állomás dolgozóitól rendkívül nagy odaadást kíván. Gondoskodni kell arról, hogy a jóváhagyott tsz-tervek alapján a növényvédelmi munkák végrehajtása és — különösen a vegyszeres gyomirtás — központi helyre kerüljön, A feladat megvalósítása széles körű szervező munkát, szakértelmet, kijavított állapotban lévő gépieket, helyes irányítást követel. — A termelőszövetkezeti növényvédő gépiek kapiacitásának maximális kihasználása céljából a gépiek munkáját üzemen belüli brigádban, illetve termelőszövetkezetek közti társulásokban történő üzemeltetését megszervezni. Törekedni kell arra, hogy a gyomirtás időszakában valamennyi növényvédőgép dolgozzon és a termelőszövetkezeteink biztosítsanak elegendő számú vonóeszközt. (Ze- tor, K—25, egyéb gépiek stb.) Helyes lesz, ha a növényvédő állomási félbrigádokhoz csatlakoznak az illető tsz-növényvédő gépiek is az állomás által végzett gyomirtás időszakában. — 1964. február 29-ig el kell készíteni az állomás, valamint a termelőszövetkezeti növényvédő gépiek munkatervét a kijelölt terület (tsz, kh) feltüntetése mellett, üzemekre lebontva. — A vegyszeres gyomirtás indokoltságának elbírálása az illetékes szakemberek és tsz-vezetők bevonásával helyszíni szemle alapján történik. Meg kell állapítani és felmérni a kalászos vetések gyom- borítottságának mértékét a termelőszövetkezetekben és intézkedni a vegyszeres kezelés megkezdésére és elvégzésére. Szükséges a munkatorlódások elkerülése érdekében, hogy amikor a talaj állapota, illetve a gyomok, valamint a kultúrnövények fejlettségi állapota lehetővé teszi, a vegyszeres gyomirtást mielőbb kezdjük. Azért, hogy minél nagyobb területen és jó minőségben tudjuk elvégezni a feladatokat, elengedhetetlenül fontos, hogy a gyomirtás időszakában a növényvédő gépieket 12—14 órán át üzemeltessük. — Mielőtt a vegyszeres gyomirtási munkák kezdetüket vennék, célszerű és szükséges lesz a termelőszövetkezeti növényvédő brigádok vezetőit, esetleg kisebb egységek vezetőit megyei szinten körülbelül egyhetes kioktatásban részesíteni a vegyszeres gyomirtás teendőinek ellátásával kapcsolatosán. Ha a hozzáállás, valamint a végrehajtáshoz szükséges gépiek, vegyszerek, növényvédelmi szakmunkások rendelkezésre fognak állni és ha biztosítva lesz a gépiek maximális kihasználása, akkor az 1964. évi vegyszeres gyomirtás sikeres elvégzése nagyban hozzájárul a gabona, kukorica stb. terméseredményeinek növeléséhez, valamint a második ötéves terv célkitűzései megvalósításához. Csomós István a Békés megyei Növényvédő Állomás igazgatója Mezöberényi Építőipari Kisipari Szövetkezet a lakosság szolgálatában Családi lakóházak és sorházak építését kulcsátadásig vállaljuk, OTP-kölcsönnel vagy anélkül. Költségvetést elkészítjük, építési engedélyt megszerezzük. Kérjen tájékoztatást Mezőberény 3-as telefonszámon. x Várkonyi Tibor
