Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
MM. február *. 2 Vasárnap Pedagógusok tájértekezlete Orosházán A Művelődésügyi Minisztérium Január 30—31-én Orosházán tájértekezletet tartott a szakközépiskolai és 5+1-es munkaoktatás vonatkozásainak módszereiről, eredményeiről. Az értekezleten Békés, Bács, Csongrád és Szolnok megye, valamint Szeged művelődésügyi osztályainak képviselői vettek részt. Miként arról annak Idején tudósításunkban már beszámoltunk, az értekezleten elhangzott előadásokban és vitákban a munkaoktatás helyzetéről, a tanácsok és iskolák, valamint a KISZ ilyen irányú eredményeiről, a középis- kodásclkndk a szakmai oktartásba és a termelésbe való mind nagyobb mérvű bekapcsolódásának gyakorlati tennivalóiról volt szó. Képeink az értékes tájértekezlet néhány mozzanatát ábrázolják. Zaityfcó Sándor orosházi gimnáziumi tanár, a tanulók által a termelőszövetkezetekben létesített kísérleti parcellák legjobb kihasználhatóságának módozatait ismerteti. (intett ki egy hnap alatt az Maii Biztosító Az elmúlt hónapokban az fiiami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának járási fiókjaiban sokan jelentek meg, akik kérték a tűz-, baleset- és egyéb kár megtérítését. Kártérítés címén az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága egymillió 560 ezer forintot fizetett ki ügyfeleinek. Helytállnak a postás dolgozók Dévaványán a belterületen négy asszony és egy férfi hordja a házakhoz az újságokat, a külterületen pedig a négy levélkézbesítő egyúttal ezt a feladatot is ellátja. A nagy hidegekben sokszor késtek a vonatok és többször megtörtént, hogy a posta késve érkezett meg. Emiatt az újságokkal és más postai küldeményekkel pedig csak délben indulhattak el. Nehéz, küzdelmes volt a szolgálatuk ellátása, de egy alkalommal sem fordult elő, hogy kötelességüket ne teljesítették volna, munkájuk ellen panasz nem hangzott el. Különösen jól dolgozott Pocsi Istvánná és Bogya András belterületi, valamint Kónya Sándor külterületi kézbesítő, de a többiek is elismerést érdemelnek. Nekik köszönhető, hogy — ha néha késve is, de — mindennap I eljutott az újság minden olvasó- I hoz. Tizenöt éves a tótkomlós! Viharsarok Tsz A tájértekezlet részvevői nagy fegyelemmel hallgatják Róta Pál Békés megyei tanulmányi felügyelő vitaindító előadását. Ha áz amlitf ■ tótkomlós! mezőgazdasági termelőszövetkezetekre gondol, sok minden eszébe jut. Különösen ilyenkor, amikor kerek tizenöt éves jubileumról emlékezünk. Többek között az, hogy ezek a viharsarki közös gazdaságok az elsők között alakultak meg hazánkban, keresve a jobb r-raszti élet felé vezető utat Az T.kkori ábránd, a szocialista nagyüzemi gazdaságba vetett hit, ma már élő valóság. De, hogy közelebbről is megismerjük a tóbkomlósi mezőgazdasági termelőszövetkezetek küzdelmekben és eredményekben gazdag tizenöt éves múltját és természetesen jelenét, tegyünk egy rövid sétát a tótkomlós! Viharsarok Tsz háza táján. Nem árt egy kis visszapillantás. Alakult 1949-ben, néhány ag- rárproletár család elhatározásából, állami tartalék földön és azo- ; kon a kis parcellákon, amelyeket a tótkomlősi nincstelenek a földreformtól kaptak. Nem volt sem j gazdasági épület, sem közös istálló. De, ha lett volna, sem tud- I lak volna mát a jászolhoz kötni. Volt azonban közös elhatározás, közös oél.„ t De hogyan kezdjenek hozzá? Miedenekeiűit: munkával! Tudták ezt az akkori nincstelenek és emberségesen nekiláttak. Tudták azt is, hogy komoly anyagi befektetések nélkül semmire sem mennek. Éppen ezért elhatározták, hogy a sokoldalú állami segítség tmellett az évi összjövedelem tíz százaléka helyett, annak húsz százalékát fordítják a közös gazdaság fejlesztésére. Elképzeléseikben nem csalódtak. A szocialista nagyüzem beváltotta .hozzáfűzött reményeiket. Erősödött a közös gazdaság, nőtt a tagok száma is, és néhány év után a kereset miatt sem szégyenkeztek. Tervüket azonban ekkor még nem tudták megvalósítani, mert 1959—1960-ban a szövetkezet földterülete csaknem a duplájára nőtt. Hasonlóképpen a tagok száma is. Mindez további gondokat, feladatokat jelentett. Ma 5700 holdon gazdálkodik a szövetkezet ét teljes büszkeségei mondhatAz újságban több esetben Jelent meg cikk arról, hogy bizonyos építkezés határidőre nem készült el. Az átadott lakások nem megfelelő minőségben épülnek, a pékáruk késedelmesen lettek kiszállítva és a kenyér süle'.len stb. Ezekre a cikkekre általában az illetékesek által adott válaszok is megjelentek, azonban az olvasók többsége nem tudja, hogy ezen túlmenőleg van egy szerv, amely a szerződést szegő féllel szemben megfelelő szankciót alkalmazhat és alkalmaz is. A hiányosságok felszámolására kötelezi a szerződést megsértő vagy megszegő feDSniibSzettcógi perek tanúsága lalatl terven alapuló szállítási, építési szerződések ilyen mértékben nem valósultak meg. A szövetkezetek (ktsz, fmsz.) a vizsgált időszakban egymillió 486 ezer 867 forint értékű áruval maradtak le, míg a tanácsok alá tartozó vállalatoknál ß le nem szállított áru értéke 831 ezer 036 forintot tett kL A szerződések meghiúsulását általában kellő gondossággal megkosság és a népgazdaság jobb minőségű áruval való ellátása érdekében. Ezen felül a szervek vezetői kötelesek kivizsgáltatni azt, hogy a minőséghibás áru gyártásáért, szállításáért ki a felelős és esetenként a felelősség megállapítása mellett, szükség esetén a fegyelmi és a kártérítési felelősségre vonást is alkalmazni kell. A döntőbizottság az észlelt hiálet Az a szerv a megyei döntő- kötött szerződés esetében megfője- nyűgökről,. 8ÚIyosab? bizottság. A döntőbizottság feladata, a népgazdaság szocialista szervezetei között keletkezett vagyoni viták eldöntése, valamint a hiányosságok feltárása útján a szocialista törvényesség, a terv- és szerződési fegyelem, az önálló gazdaságos elszámolás megerősítése, a társadalmi tulajdon védelme és az lő munkaszervezéssel és időben történő anyagmegrendeléssel ritka kivételtől eltekintve — el lehetett volna kerülni. A vállalatok tervüket ennek megfelelően zavartalanabbik tudták volna teljesíteni. A vállalatok az említett időszakban 9 millió 323 ezer 996 forint árut szállítottak késedelmesen, a egyéni felelősség érvényesítésének sz5velkezetek í6 millió 971 ezer fokozása. A döntőbizottság a vitás ügyeket a jogszabályok, a jóváhagyott tervek, a szerződések és a Magyar Népköztársaság politikájának általános elvei alapján dönti eh A Békés megyei Döntőbizottság 1963. évben 900 keresetlevelet intézett el, illetve ennyi ügyben hozott határozatot. A beérkezett keresetlevelek közül 482 volt az olyan ügy, amely a késedelmes teljesítéssel, szállítással, a minőséghibás teljesítéssel és a szerződés meghiúsulásával foglalkozott. A kötbér-keresetekből megá1lapít- ható volt, hogy a helyi döntőbizottság előtt tárgyalt kötbér- ügyekben az állami vállalatok ötmillió 780 ezer 083 forint értékű 349 forint értékben, míg a tanácsi vállalatok 7 millió 192 ezer 551 forint értékű áru teljesítésével késtek, illetve sértették meg' a szállítási szerződésben vállalt határidőket. A késedelmes áruszállításról is ugyanazt lehet elmondani, mint a meghiúsulási kötbérnél, ha a vállalat a szerződés teljesítésére kellő körültekintéssel felkészült, azt a reálisan vállalt határidőben teljesíteni lehet A döntőbizottság szem előtt tartja a minőségi követelmények fokozását, a minőségi kötbérek kiszabása területén általában szigorúbb gyakorlatot alkalmazott azzal a célzattal, hogy a vállalatok, szövetkezetek nagyobb gondot forbálysértésekről a rendszeres és magasabb kötbérösszegeket kifizető vállalatok felé feljegyzést készít, amelyben az igazgató vagy a felügyeleti szerv figyelmét' felhívja a hiányosságokra és a szükséges intézkedések megtételére kéri az illetékeseket a tapasztalt hiányosságok felszámolása ügyében. Ezek a feljegyzések is, valamint a kiszabott kötbérek is alkalmasak arra és lényegileg azt a célt szolgálják, hogy a hiányosságok megszűnjenek, vagy legalábbis nagymértékben csökkenjenek, és ezáltal a megyénkben lebontott népgazdasági terv minél nagyobb százalékban teljesítve legyen. Hiányosságként lehet azonban megállapítani, hogy a vállalatok és szövetkezetek nem minden esetben tesznek eleget a jogszabályban előírt azon kötelezettségüknek, hogy jogszabálysértés esetén pert kötelesek kezdeményezni — természetesen abban az esetben, ha a jogszabálysértés, a szerződésszegés egyéb úton nem oldható meg, illetve, ha a kötbért a vállalat önként nem fizeti ki. Itt gyakorlattal, hogy „ha én nem perelek, engem sem perelnek”. Ez a gyakorlat azonban azon túlmenőleg, hogy jogszabályt sért, a nép- gazdasági érdekkel is ellentétes, mivel a szerződésszegések büntetlenül maradnak. A döntőbizottság ezért a vállalatoknál történt és történő ellenőrzések alkalmával különös figyelemmel vizsgálja, hogy szerződésszegés esetén történt-e igény-érvényesítés. Ameny. nyiben nem, úgy az“eljárást hivatalból megindítja. Így került sor a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél, illetve az Orosháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél a hivatalból történő keresetindításra, mivel a sütőipari vállalatokkal szemben a késedelmes kenyérkiszállítás miatt a szövetkezetek kötbért nem érvényesítettek. | ban ja a- nagy család 910 tagja, hogy valóban nagyüzemi módon, szocialista szellemben. És van mit aprítani a tejbe— Néhány eredmény: 1962-ben a szövetkezet minden tagja átlagban megkereste az évi 18 ezer forintot. Ezt a szépnek mondható eredményt 1963-ban tovább emelték 500 forinttal mindenkinél. Beszéljenek még egy kicsit a számok! A szövetkezet az elmúlt esztendőben 4.millió forinttal növelte a szövetkezeti vagyont, 100 hold földterületről 447 ezer forint értékben adtak el árut az államnak! Hogy milyenek az átlagtermések? Kukoricából Tótkomlóson a kisparcellás időkben 12— 13 mázsás átlagokat értek el egy holdon. Ma a szövetkezet 22 mázsás átlagokkal dicsekedhet. Régen Tótkomlóson 5—8 mázsát termett a búza. A Viharsarok 1962-ben 1000 holdas átlagban 16 mázsás búzatermést ért el! A tavalyi aszályos esztendőben is megvolt 1070 holdas átlagban a 11 mázsa. fl gépesítés, a gazdálkod4s belterjesebbé tétele megkívánja a munkaigényes növények termesztését is. Tótkomlóson megtörték a hagyma makói hegemóniáját, amikor bebizonyították, hogy náluk is jó hagyma terem. Ezt egyébként a külföldi átvevők is tanúsíthatják, alcik a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a komlósi hagymáról. Köztük vannak Csehszlovákia, a Német Szövetségi Köztársaság és Anglia képviselői, akik egyenesen Tótkomlósról szállítottak el nagy mennyiségű, jó minőségű hagymát. A Viharsarok 290 holdon termesztette azt a jól jövedelmező növényt, amely kerek ötmilliós jövedelmet nyújtott a szövetkezetnek. Ezek és a cikkben nem is említett eredmények jelentették a közös gazdaságban azt az anyagi alapot, amely lehetővé tette 1963- a tagok munkájának rend Megállapítható volt több földmű- 1 szeres, havi, pénzbeni fizetését, vesszövetkezetnél, hogy a hús- Régi vágyuk volt ez a szövetkeárut nem szállítottak le, és a vál- dítsanak az áru minőségére, a la- lehet találkozni azzal a hely leien ipari vállalat a lehívott húsmeny- nyiséget nem szállította le, ennek ellenére a kötbért így sem érvényesítették, ezért az eljárást szintén hivatalból kellett megindítani. Hasonló eset fordult elő a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalatnál is, amikor a késedelmes szerződés vissza nem küldése miatt előírt kötbérigényt nem érvényesítették. E területen a felügyeleti szervek közreműködésével jelentős lépést lehetne tenni annak érdekében, hogy a vállalatoknál történő vizsgálat alkalmával súlyponti kérdésként kell kezelni a szerződések megkötését, a szerző dések teljesítését és a kötbérigények érvényesítését. A döntőbizottság ugyanis egyedül ezt a fel adatot megoldani képtelen. Dr. Várnai Péter a döntőbizottság vezetője zetieknek, akik nemcsak abban mérik le jelentőségét, hogy minden hónapban biztos keresethez jutnak, hanem abban is, hogy ez a részesedési forma mindenki számára érthetőbb, világosabb, közelebb áll a paraszti gondolkodásmódhoz. Mindenki tudja előre, hogy milyen munkáért, menynyit kap, milyen jövedelemre számíthat a következő hónapban. Nagy jelentősége van ennek a formának különösen a fiatalság számára, amely — mondjuk meg őszintén — sokszor azért fordult el a szövetkezettől, mert az ipari üzemben minden hónapban pénzhez juthatott. Méltó ajóndfkeza 15 éves jubileum alkalmából és egy új, még szebb sikereket hozó korszak kezdete is lehet. Kondacs Pál
