Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-28 / 49. szám
1KH. február 28. 5 Péntek Az eleki )) Mint az ipari tanuló szó, úgy kapott gdzdasági életünkben már értelmet az új forma is: mezőgazdasági tanuló. Ugyanúgy „lehúzzák” a szakma megszerzéséhez a néhány évet ők is, mint az ipar tanulói. S ha nem is hetenként egy-kát nap, de egy évben összegyűjtve, három hónapig tanulják a szakma elméletét. Eleken szeptember óta tanítja igy a diákokat a szakiskola. Jelenleg 84 másodéves baromfitenyésztő lány ismerkedik a mesterséggel, de felváltva itt tanulnak a zöldség- termesztők, a szarvasmarhatenyésztők, valamint a „tejesek” is, A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok „ipari tanulói” minden év három hónapjában itt élnek, tanulnak, hogy aztán a „segédlevél” megszerzése után a tudomány alapján dolgozhassanak. Fényképezőgéjtünkkel bekukkantottunk hozzájuk, hogy ellessünk életükből egy-egy pillanatot, s azt tovább adjuk, hí- resztelve a tanulás nagy-nagy fontosságát a mezőgazdaságban i*. . ipari tanulók“ között Három osztályban tanulnak a mostani diákok. Természetesen szigorúan versenyben. Igaz, érdemes is, hiszen a hallgatók havonta 150-től 200 forintig kapnak ösztöndíjat az előmenetelüktől függően. Képünk a legjobb osztálybán készült, amikor Vígh Ferencné tanár érája közben a szemléltető tablót nézegetik a tanulók. A megszólalásig hasonlítanak a „modellek” az élő állatokhoz. A tyúkfajtákról, egyes fajták előnyösségéről és hátrányosságáról beszél egyik osztálynál: Kárpáti József, a szakiskola igazgatója. Nem hagyja el e fiatal baromfitenyésztőket a Jókedv soha. Nem vész kárba itt a szabad időnek egy perce sem. Táncolnak, tréfálnak, zenét hallgatnak, emlékverset vagy dalt másolnak egymástól és még sakkoznak is lány létükre. Képünk a dalírás pillanatát örökítette meg. !?s aki már „kifogyott” a kollektív játékból, no meg akinek kötelezettsége is van — az szívet hímez a borítékra, melyben... igen, a szerelem... Totlák Judit látható képünkön. vt. Fotó: Kocziszky László A „Ki miben tudós?” irodalmi vetélkedő Békés megyei tapasztalatai Megyénk ifjúsága, különösen a középiskolás fiatalok körében élénlk visszhangra talált a „Ki miben tudós?” irodalmi verseny, melyet a KISZ Központi Bizottság és a Magyar Televízió közösen szervezett A helyi selejtezők után 23 iskola 35 legjobbját küldte a békési, gyulai és orosházi területi fordulóra. A legkülönbözőbb irodalmi kérdésekre adott írásbeli válaszaik dokumentálják, hogy a mai fiatalok érdeklődése és tájékozottsága — különböző színvonalon ugyan, de — messze túlmutat a klasszikus irodalmi iskolai anyagon, és meglepően gazdag és változatos ez az olvasottság a XX. századi magyar és világirodalom területén. Ugyanakkor megállapítható, hogy e fiatalok többsége a viszonylag szélesebb körű irodalmi tájékozottságot nemcsak az iskolákban, nem is csak a könyvtárakban, irodalmi művek olvasása révén szerezték, hanem a rádió és televízió irodalmi műsoraiból, filmekből, néhányan pedig irodalomtörténeti tanulmányokból, lexikonokból. Viszonylag kevesen olvasnak rendszeresen irodalmi folyóiratokat és még kevesebben versköteteket, antológiákat. Kielégítő mértékben ismerik Balzac és Hugó, Tolsztoj és Gorkij, sőt Maupassant és Zola, Solohov és Hemingway műveit, határozott állásfoglalással az antifasiszta és háborúellenes műveket, mint amilyen az „Emberi sors” Solohovtól, „A hetedik kereszt” Anna Seghers- től vagy Brúnó Api'tz műve: Farkasok közt védtelen című művet. A paraszti téma számos írót és művet juttat eszükbe (Veres Péter, Szabó Pál stb.), de érdeklődésűik természetszerűen és egészséges módon fordul a fiatalok felé: Galambos Lajos novelláiról, Fejes Endre „Rozsdatemeíő”-jéről véleményt tudnak formálni. Izgatja, foglalkoztatja fiataljainkat a modem dráma is. Olvasott vagy még inkább televízióban látott, rádióban hallott művekről beszélni is tudnak, de dramaturgiai ismereteik, a drámai konfliktust megragadó lényeglátás épp annyira ritka, mint a jó verselemző készség és verstani tudás. Hasznosnak, sőt szükségesnek látszik, hogy irodalmi színpadok, irodalmi estek hozzák közel az ifjúsághoz a lírai művek és általában az irodalmi alkotások művészi értékeit. Klubokban, KISZ- rendezvényeken rendezzenek író -olvasó-találkozókat, olvasói vitákat, és a leányolvasók mellett a fiúkat is minél nagyobb arányban hívják ebbe a nemes vetélkedésbe. (A területi versenyzőknek alig egyharmada, a döntőbe jutóknak egykilencede volt fiú.) A megyei döntőbe került kilenc versenyző közül már jóval nehezebb volt kiválasztani az „egyetlen” legjobbat: ki irodalmi kulturáltságával, ki szép beszédstílusával, a másik jó fellépésével, a megyei I. helyezést elérő versenyző (Durkó Mária békési gimnazista) imponáló felkészültséggel és a mai magyar költők legjobbjai iránti őszinte rajongásával tűnt ld. összegezve: tanulságos és eredményes volt ez az irodalmi vetélkedő. Megmutatta, hogy fiataljaink nem idegenkednek a legújabb magyar és világirodalomtól. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy azok tudnak eligazodni a sokszínű és egymásnak ellentmondó modern törekvéseik között, akik jól ismerik a klasszikus irodalmat is, és kellő esztétikai ismerettel, irodalmi tájékozottsággal válogatják ki olvasmányaikat, az esztétikai élmény magasabb fokára jutva maguk és környezetük számára értékelik is azokat. Ebben nagy segítséget adhat a korszerű iskolai irodalmi nevelés; a jól tájékozott és kultúráit könyvtáros, a magas színvonalú irodalmi propaganda, de elsősorban és leghatásosabban maguk a jó könyvek, az értékes irodalmi alkotások. Horváth József > tanár, a vetélkedő zsűrijének elnöke Az emb,ei hiába nem él Msajelenl DunJler Károly 19-es gyulai kommunista mártír életét és politikai munkásságát egybefoglaló első írásmii 9 Lassan — kissé talán túl lassan is —, de biztosan alakul, erősödik mind élesebb részletekkel teli képpé a véres, viharos magyar munkásmozgalmi múlt Békés megyei mozaikja. Egymás után jelennek meg lelkes kortörténeti kutatók önzetlen kezdeményezésével, a párt a tanácsi és társadalmi szervek erkölcsi bátor! ása nyomán, s anyagi támogatásával, a várva várt történeti munkák. Ezek sorában, most hagyta el a nyomdát a legújabb, Sass Ervin: Az ember hiába nem él című eseményrajza. Egy nagyszerű ember, egy 19-es kommunista, Dundler Károly életének és mártíromságának krónikája ez a könyv. A Körös-vidék ősi kisvárosában, Gyulán élt, harcolt és 1919. április 26-án a gyula —békéscsabai út kanyarulatában, a Veszely-híd közelében oltotta ki életét a megtorlók fegyvere. Nevét és harcos tetteit eddig csak néhány korabeli újság, levéltári irat és közeli kortársainak, a még élőknek, emlékezete őrizte. Sass Ervin eseményrajza végre méltó formában, drámai erejű szövegezésben, gazdag korabeli kép-, fo«tó- és egyéb dokumentum-anyaggal, mint illusztrációval mutatja be az abban az időben megyénkben legkövetkezetesebb kommunista vezető egyéniségként küzdő s életét áldozó Dundler Károlyt. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és Békés megyei építkezéseihez felvesz építészmérnököket és technikusokat, kőműves, ács, festő-mázo- ló, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, hő- és vízszigetelő, épület- lakatos, burkoló és parkettás szakmában gyakorlott szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szállást, napi egyszeri étkezésit, védő- és munkaruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 66380
