Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

1KH. február 28. 5 Péntek Az eleki )) Mint az ipari tanuló szó, úgy kapott gdzdasági életünkben már értelmet az új forma is: mezőgazdasági tanuló. Ugyan­úgy „lehúzzák” a szakma meg­szerzéséhez a néhány évet ők is, mint az ipar tanulói. S ha nem is hetenként egy-kát nap, de egy évben összegyűjtve, három hónapig tanulják a szakma el­méletét. Eleken szeptember óta tanítja igy a diákokat a szak­iskola. Jelenleg 84 másodéves baromfitenyésztő lány ismer­kedik a mesterséggel, de fel­váltva itt tanulnak a zöldség- termesztők, a szarvasmarha­tenyésztők, valamint a „tejesek” is, A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok „ipari tanu­lói” minden év három hónapjá­ban itt élnek, tanulnak, hogy aztán a „segédlevél” megszerzé­se után a tudomány alapján dolgozhassanak. Fényképezőgéjtünkkel bekuk­kantottunk hozzájuk, hogy el­lessünk életükből egy-egy pil­lanatot, s azt tovább adjuk, hí- resztelve a tanulás nagy-nagy fontosságát a mezőgazdaságban i*. . ipari tanulók“ között Három osztályban tanulnak a mostani diákok. Természetesen szigorúan versenyben. Igaz, érdemes is, hiszen a hallgatók havonta 150-től 200 forintig kapnak ösztöndíjat az előmenete­lüktől függően. Képünk a legjobb osztálybán készült, amikor Vígh Ferencné tanár érája közben a szemléltető tablót nézege­tik a tanulók. A megszólalásig hasonlítanak a „modellek” az élő állatokhoz. A tyúkfajtákról, egyes fajták elő­nyösségéről és hátrányosságáról beszél egyik osztálynál: Kárpáti József, a szakiskola igazgatója. Nem hagyja el e fiatal baromfitenyésztőket a Jókedv soha. Nem vész kárba itt a szabad időnek egy perce sem. Táncolnak, tréfálnak, zenét hallgatnak, emlékverset vagy dalt másolnak egymástól és még sakkoznak is lány létükre. Képünk a dalírás pillanatát örökítette meg. !?s aki már „kifogyott” a kollektív játékból, no meg akinek kötele­zettsége is van — az szívet hímez a borítékra, melyben... igen, a szerelem... Totlák Judit látható képünkön. vt. Fotó: Kocziszky László A „Ki miben tudós?” irodalmi vetélkedő Békés megyei tapasztalatai Megyénk ifjúsága, különösen a középiskolás fiatalok körében élénlk visszhangra talált a „Ki mi­ben tudós?” irodalmi verseny, melyet a KISZ Központi Bizottság és a Magyar Televízió közösen szervezett A helyi selejtezők után 23 isko­la 35 legjobbját küldte a békési, gyulai és orosházi területi fordu­lóra. A legkülönbözőbb irodalmi kérdésekre adott írásbeli válasza­ik dokumentálják, hogy a mai fi­atalok érdeklődése és tájékozott­sága — különböző színvonalon ugyan, de — messze túlmutat a klasszikus irodalmi iskolai anya­gon, és meglepően gazdag és vál­tozatos ez az olvasottság a XX. századi magyar és világirodalom területén. Ugyanakkor megállapít­ható, hogy e fiatalok többsége a viszonylag szélesebb körű irodal­mi tájékozottságot nemcsak az is­kolákban, nem is csak a könyvtá­rakban, irodalmi művek olvasása révén szerezték, hanem a rádió és televízió irodalmi műsoraiból, fil­mekből, néhányan pedig iroda­lomtörténeti tanulmányokból, lexikonokból. Viszonylag kevesen olvasnak rendszeresen irodalmi folyóiratokat és még kevesebben versköteteket, antológiákat. Ki­elégítő mértékben ismerik Balzac és Hugó, Tolsztoj és Gorkij, sőt Maupassant és Zola, Solohov és Hemingway műveit, határozott ál­lásfoglalással az antifasiszta és háborúellenes műveket, mint ami­lyen az „Emberi sors” Solohovtól, „A hetedik kereszt” Anna Seghers- től vagy Brúnó Api'tz műve: Far­kasok közt védtelen című művet. A paraszti téma számos írót és művet juttat eszükbe (Veres Pé­ter, Szabó Pál stb.), de érdeklődé­sűik természetszerűen és egészsé­ges módon fordul a fiatalok felé: Galambos Lajos novelláiról, Fe­jes Endre „Rozsdatemeíő”-jéről véleményt tudnak formálni. Izgat­ja, foglalkoztatja fiataljainkat a modem dráma is. Olvasott vagy még inkább televízióban látott, rádióban hallott művekről beszél­ni is tudnak, de dramaturgiai is­mereteik, a drámai konfliktust megragadó lényeglátás épp annyi­ra ritka, mint a jó verselemző készség és verstani tudás. Hasznosnak, sőt szükségesnek látszik, hogy irodalmi színpadok, irodalmi estek hozzák közel az if­júsághoz a lírai művek és általá­ban az irodalmi alkotások művé­szi értékeit. Klubokban, KISZ- rendezvényeken rendezzenek író -olvasó-találkozókat, olvasói vi­tákat, és a leányolvasók mellett a fiúkat is minél nagyobb arányban hívják ebbe a nemes vetélkedés­be. (A területi versenyzőknek alig egyharmada, a döntőbe ju­tóknak egykilencede volt fiú.) A megyei döntőbe került kilenc versenyző közül már jóval nehe­zebb volt kiválasztani az „egyet­len” legjobbat: ki irodalmi kultu­ráltságával, ki szép beszédstílu­sával, a másik jó fellépésével, a megyei I. helyezést elérő verseny­ző (Durkó Mária békési gimna­zista) imponáló felkészültséggel és a mai magyar költők legjobbjai iránti őszinte rajongásával tűnt ld. összegezve: tanulságos és ered­ményes volt ez az irodalmi vetél­kedő. Megmutatta, hogy fiatalja­ink nem idegenkednek a legújabb magyar és világirodalomtól. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy azok tudnak eligazodni a sokszínű és egymásnak ellentmon­dó modern törekvéseik között, akik jól ismerik a klasszikus irodal­mat is, és kellő esztétikai isme­rettel, irodalmi tájékozottsággal válogatják ki olvasmányaikat, az esztétikai élmény magasabb fokára jutva maguk és környeze­tük számára értékelik is azokat. Ebben nagy segítséget adhat a korszerű iskolai irodalmi nevelés; a jól tájékozott és kultúráit könyvtáros, a magas színvonalú irodalmi propaganda, de elsősor­ban és leghatásosabban maguk a jó könyvek, az értékes irodalmi alkotások. Horváth József > tanár, a vetélkedő zsűrijének elnöke Az emb,ei hiába nem él Msajelenl DunJler Károly 19-es gyulai kommunista mártír életét és politikai munkásságát egybefoglaló első írásmii 9 Lassan — kissé talán túl lassan is —, de biztosan alakul, erősödik mind élesebb részletekkel teli képpé a véres, viharos magyar munkásmozgalmi múlt Békés me­gyei mozaikja. Egymás után je­lennek meg lelkes kortörténeti kutatók önzetlen kezdeményezé­sével, a párt a tanácsi és társa­dalmi szervek erkölcsi bátor! ása nyomán, s anyagi támogatásával, a várva várt történeti munkák. Ezek sorában, most hagyta el a nyomdát a legújabb, Sass Ervin: Az ember hiába nem él című ese­ményrajza. Egy nagyszerű ember, egy 19-es kommunista, Dundler Károly éle­tének és mártíromságának króni­kája ez a könyv. A Körös-vidék ősi kisvárosában, Gyulán élt, har­colt és 1919. április 26-án a gyula —békéscsabai út kanyarulatában, a Veszely-híd közelében oltotta ki életét a megtorlók fegyvere. Nevét és harcos tetteit eddig csak néhány korabeli újság, levéltári irat és közeli kortársainak, a még élőknek, emlékezete őrizte. Sass Ervin eseményrajza végre méltó formában, drámai erejű szövege­zésben, gazdag korabeli kép-, fo«tó- és egyéb dokumentum-anyaggal, mint illusztrációval mutatja be az abban az időben megyénkben leg­következetesebb kommunista ve­zető egyéniségként küzdő s életét áldozó Dundler Károlyt. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és Békés megyei építkezéseihez felvesz építészmérnököket és technikusokat, kőműves, ács, festő-mázo- ló, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, hő- és vízszigetelő, épület- lakatos, burkoló és parkettás szakmában gyakorlott szakmun­kásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szállást, napi egyszeri étkezésit, védő- és munka­ruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 66380

Next

/
Thumbnails
Contents