Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-27 / 48. szám
február 27, 6 Csütörtök Robin Hood új kalandjai Robin Hood társaival vadászatra indul, hogy élelemhez jusson. A seriff, katonáival emberre vadászik. Aki a seriff ellensége, az Robin barátja. Ezért megmentik a halálosan sebesült üldözöttet és a táborban gondját viselik. Egyszer azonban megjelenik a vásznon Mariann, a csodaszép leányzó». A kalandfilmek szokványos bonyodalma megkezdődik, és meg nem szűnik az utolsó képkockáig. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi, február 24-től március 4-ig.) Társadalmi tulajdonért társadalmi tulajdonnal fizettek a mesőberényi ÁFOR-ügy bünssövetkesetének tagjai nért társadalmi tulajdonnal fizettek. A múlt év novemberében feljelentés érkezett a rendőrséghez: a csárdaszállási Ezüstkalász Termelőszövetkezet két esetben három— három hordó gázolajat kapott az ÁFOR mezőberényi kirendeltségétől, kiszámlázás nélkül. Az azonnali házkutatás, melyet Komlódi Imre ÁFOR kirendeltségvezető és Fekete József segédmunkás lakásén elrendeltek, bizonyította is a feljelentés alaposságát. Komlódénál 25 mázsa csöves kukoricát, egy tízezer forintos takarékbetét-könyvet, Feketénél egy fémhordót, 300 liter gázolajat s ugyancsak 25 mázsa csöves kukoricát foglalt le a rendőrség — amikről nem tüdtak „elszámolni” az ÁFOR említett dolgozód. A nyomozás azóta befejeződött és a bűnügyet átadta a rendőrség az ügyszségnek. A történtekről azonban nem árt néhány szót szólni, márcsak a tanulságok miatt is. Komlódi néhány esetben — ellenérték nélkül — különböző ősz- szegeket adott Feketének, a ki- rendeltség segédmunkásának. A megajándékozottnak nem volt nehéz kitalálni, hogy az ilyen pénz •••■•■■■■■••■■■■»■■■■•■■■■■■■■•■■•■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■••■■•■■•«■■■•■■•■■•■»■■■■■■•A A hőskor nem tarthat örökké Ilyenkor, február táján lassan \ befejeződik a múlt esztendő felmérése, és megkapja az 1963-as j év a maga megérdemelt bizonyítványát. Nagy Gyula, az orosházi Szántó Kovács Múzeum igazgató- { ja (és ^ezenkívül minden más be- j osztottja egy személyben, lévén egyetlen státusza ennek a nemzetközileg is jó nevű intézménynek) szintén összegezte a 63-as évet, és azt mondja róla: „Jó esztendő volt, hasznos, nem minden évben gyűjthet be ennyi eredményt az ember.” Különböző füzetekből, pontosan vezetett naplókból a számszerű adatok tudhatok meg; miniatűr statisztika ez, hasznos tájékozódást, iránytűt ad az érdeklődő kezébe, ha a múzeum életére kíváncsi. A napokban készítette el 5 esztendő tükrét is, igazán szép! Mintegy ízelítőnek: 1959-től 63-ig 41 kiállítást rendeztek, az igazgató — ez esetben mir^J tárlatvezető — 458 alkalommal Kísérte végig a kisebb-nagyobb csoportokban érkezőket az állandó és az időszakos kiállításokon, 10 év alatt pedig egy-egy esztendőben átlag 7655 látogatója volt a múzeumnak. Lényeges viszont, hogy nemcsak látogatókat fogadnak és várnak, (elnézést, hogy akaratlanul is többes számot használunk, de szinte hihetetlen és legalább any- nyira érthetetlen, hogy a megye harmadik múzeumában egyetlen tudományos munkatárs működik) felkeresi az igazgató azokat is, akik még nem jutottak el a múzeum kapujáig sem, és itt — ki mit szeretne hallani alapon — izgalmas ismeretterjesztő előadásokat tart a csorvási ezüst kincsleletről, az orosházi agrárszocialista megmozdulásokról, hovatovább feledésbe merülő néprajzi hagyományokról. Tíz éve kezdett intenzívebben foglalkozni ilyen előadásokkal, azóta 77-szer talált hallgatókat olyan témák számára, amelyek nem mindig találnak könnyű utat az érdeklődéhez. Az idén már 9 előadás került a naplóba, a nőtanácsnál, a gádorosi pártszervezetben, a szabó ktsz-ben és a tűzoltóknál járt többször is. így kerekedett ki a kilenc. „Tavaly alig jutott időm. most aztán egy kicsit nekiduráltam ma- — mondja, és hamarosan az is kiderül, hogy „miért nem jutott ideje”? Gazdagon illusztrált, megraga- dóan ízléses borítólappal burkolt könyvet tesz elém. „Hagyományos földművelés a vásárhelyi pusztán” — ez a.címe annak a szakmai körökben nagy feltűnést keltett néprajzi tanulmánynak, melyet Nagy Gyula tollából tavaly jelentetett meg a Magyar Nemzeti Múzeum—Néprajzi Múzeum, a „Néprajzi közlemények” sorozatban, 17 ív terjedelemben. Hatalmas munka! Méltatására itt sem hely, sem lehetőség nincs, annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tanulmány párját ritkítja és máris több külföldi visszhangja támadt. Legutóbb Ludvik Kunz bmoi muzeológus és néprajzi kutató kereste fel levélben a szerzőt azzal a kívánsággal, hogy egy általa megjelölt fejezet bővebb ismertetését kéri. Ezután — 1963 végén — elhagyta a nyomdát a múzeum 1961—62- es évkönyve is, melyből 100 darab került küllőidre: Svájc, Anglia, Finnország, Csehszlovákia és más országok múzeumaiba. És, hogy az elmúlt év egészen teljes legyen: az 1963-as évkönyv kézirata decemberben nyomdába került és hamarosan megjelenik. Az új esztendő, az 1964-es terveinél időzünk később. A kiállítások ezúttal is évente kétszer cserélődnek a múzeum két termében, bemutatva Orosháza és környéke néprajzi hagyományait, másik két helyiségben viszont kéthavonta lesz új kiállítás, központi anyagok felhasználásával. A földszinti ez évben is változatlan marad, ez Orosháza és környéke régészeti emlékeinek kis töredékét tárja a látogató elé az őskortól a középkorig. Értékes darabjai országosan is ismertek és nevezetesek. Legutóbb Urszuly János cin- kusi tanár itt tartotta meg történelemóráját, hogy mondanivalóját azonnal illusztrálhassa a különböző régészeti leletekkel. Ezt azonban még alig használják ki az orosházi pedagógusok, pedig hasznos tanítási módszer kibontakoztatásának lehetősége rejlik ebben. A kéthavonként cserélődő vándorkiállítások is jó szolgálatot tehetnek az iskolák: I nak, most példán! a Kőszéntelepeink földtani kialakulása című látható, több iskola egy-egy osztálya már járt itt, és tetszett a gyerekeknek. Amikor a kellemesen fűtött igazgatói irodából lesétálunk az épület mögötti raktárba, ahol elképzelhetetlen zsúfoltságban kulacsok, kelta edények és rokkák sorakoznak egymás hegyén-hátán, az igazgató megemlíti, hogy bővítik majd a raktárt, s az erre vonatkozó hivatalos értesítést már kimondhatatlanul várja... Amint telnek a félórák, egyre jobban érzem: ennyi munkát nem végezhet el minden ízében kTogástala- nul egyetlen ember, még ha olyan megszállottan lelkes híve és munkása is a muzeoiógiá- nak, mint amilyen Nagy Gyula. Nem tudom, érdemben szóba került-e már ez a kérdés, ha nem, jó lenne szóba keríteni, nemcsak az orosházi múzeum, de a város és hagyományokkal dús múltja is megérdemelné ezt. „A múlt század vége óta nem jelent meg mindenre kiterjedő történelmi munka Orosházáról, az utolsó tanulmányt Veress József | írta, 1886-ban.,. Ezt is pótolni szeretnénk.” Nagyvonalú terv valósul meg I Nagy Gyula sokszor aprópénzre váltott szellemi energiájával. Írók, ! egyetemi tanárok, tudományos kutatók — összesen 33-an — vállalkoztak arra, hogy megírják Orosháza történetét és néprajzát — ezer oldalon. Tizenegy tanulmány már » múzeum szekrényében van, nyolcat most lektorálnak, a teljes anyag 1964. október 6- ig, Orosháza felszabadulásának 20 éves jubileumáig nyomdába kerül. A közelmúltban Darvas József, a nagy vállalkozás egyik tanulmányának írója járt a városban különböző részletkérdések megbeszélése végett. I Egy híján húszesztendős az orosházi Szántó Kovács Múzeum, és egy híján húsz esztendőt töltött i el itt Nagy Gyula is, az igazgató, i Szép idő. nagy idő, de éppen ide- j je lenne lezárni a hőskort, és na- I gyobb lehetőségeket nyitni a megye második legnagyobb városáI nak múltját őrző intézmény előtt. Sass Ervin csakis valamiféle „többletből” származik. Egyre jobban kialakult a két ember között a kapcsolat, barátokká háltak, majd a „barátság” először ugyan csak szemér- metesen, később nagyon is „bátor” bűncselekménnyé fajult. Az úgynevezett elcsurgásból, valamint a súlycsonkításból most már „eladásra” is jutott. A kirendeltségvezető és a segédmunkás felvette a kapcsolatot a köröstarcsai Petőfi Termelőszövetkezet üzem- anyagbeszerzőjével, Szőke Lajossal s ajánlatot tett: „Biztosítunk a mi többletünkből áron alul olajat, valamit majd adjon a tsz érte.” A beszerző elmondta az .őtletet” a tsz elnökének, Szőke Ká- rolynak, s ezzel pontot is tettek az egyezségre. Az első évben Komlód iék egy hold kukoricaföldet kaptak a tsz-től „honoráriumképpen”. Aztán szerződést is kötöttek. Sőt, „szocialista” szerződést! Eszerint az ÁFOR kirendeltsége munkaidő előtt, illetve munkaidő után is hajlandó kiadni olajat a termelőszövetkezetnek. Mindezt, vagyis a bűnszövetkezést a „szocialista” szóval pecsételték meg. 1963-ban is megújították a szerződést, de ekkor a termelőszövetkezet már nem tudott kukorica- földet biztosítani. A tsz elnöke azonban biztosította őket: — Ne féljenek, nem marad adós a termelőszövetkezet.„ A múlt év őszén szállítási nehézségek miatt zavarok voltak a gázolaj-ellátásban. Komlódiék megnyugtatták a termelőszövetkezetet, sőt, most már két tsz-t, mert közben bevonták üzelmeikbe a csárdaszállási Ezüstkalászt is: — Ha lesz tengeri, lesz olaj... Mindkét tsz hajlott az ajánlatra, s a lopott társadalmi tulajdo1963 nyarán a csárdaszállásiak két—két zsák árpát, két—két zsák lucemadarát szállítottak az ÁFOR-osok lakására, majd később mintegy 1600 kilogramm tengerit, november 3-án pedig ösz- szesen 2880 kilogramm csöves kút koricát. Természetesen nem maradt adós a köröstarcsai Petőfi Tsz sem. Üzérkedtek Komlódiék az úgynevezett MEKALOR olajfűtésű kályhák tulajdonosaival is. Szám- lázatlan gázolajat, valamint fémhordókat adtak el nekik. Nehé2 mindent kideríteni utólag. De lehetetlen bűncselekményt nem látni abban például, hogy Fekete József olajfűtésű kályhát használt lakásán hosszú időn keresztül, olajat azonban egyszer sem vásárolt... A nyomozási jegyzőkönyv így is rengeteg értéket sorol fel, amelyek olaj gyanánt vagy más módon elfolytak a társadalmi tulajdonból. S nem lennénk teljesek, ha nem sorolnánk fel azokat is, akiknek így vagy úgy közük volt a társadalmi tulajdon elherdálásához. A két „áfároson” kívül vádat emelt az ügyészség Kőszegi Adám magánkisiparos, Szőke Károly tsz-elnök, Szőke Lajos anyag- beszerző, Wágner Mártott raktáros, valamint Ábel János főagro- nómus ellen. A bíróság mondja majd ki a végső szót a felsoroltak bűnösségében. De néhány fel nem sorolt embertől is meg kellene kérdezni — ha másképpen nem, fegyelmi úton —, hogy miért hunytak szemet az általuk jól ismert bűncselekmény felett? Varga Tiber Már megint a cukor?! Sokszor írtunk már arról, milyen csúnya és idegesítő dolog, amikor valaki a színháziban, vagy a moziban előadás közben zörgeti a cukroszacskót, hangosan ropogtatja a jé, ízes savanyú cukorkát az előtte és mellette ülők legnagyobb bosszantására. Nemcsak csúnya, hanem illetlen is, amikor — mondjuk egy Csehov-mű előadása közben — az egyik színész filozofál az életről vagy éppen egy szerelmi tragédia játszódik a színen és közben állandóan arra kell figyelnem, hogy meddig rágja, meddig ropogtatja még azt a cukrot!? Befogom a fülem, nem bírom hallgatni a csómcsogást, viszont nem hallom a szöveget, ami pedig nagyon érdekel. Mit tegyek hát? Szóljak, hogy hagyja abba? Akkor talán megharagszik vagy megsértődik. Csöndben hátralesek, lopva a hátam mögöt ülő kezét nézem, vajon van-e még ropogtatni való? S ki lehet ez az illetlen? Fiatal gyerek, nem több 13— 14 évesnél. Hát igen, el is hiszem, hogy jobban érdekelte a cukor, mint Csehov „Három nő- vér”-e. Észrevette, hogy nézem, úgy látszik, őt ez idegesítette, mert mocorogni kezdett a széken, ami hatalmasat reccsent az első mozdulatra. Próbáltam az előadásra koncentrálni, sajnos, nem sikerült. Fiatal barátom ugyan abbahagyta a rágcsálást, de a mellette lévő — szintén vele egykorú fiú, mintha csak munkamegosztásban lennének — monoton hangon kezdett csámcsogni. U—ka. KözüleXek munkaerőigénye Több éves gyakorlattal rendelkező gyors, és gépírónőt azonnali belépéssel alkalmaz a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága, Békéscsaba, Deák u. 2. x Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves szakmunkásokat, valamint kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. S02 Azonnal felveszünk építőipari szakmunkásokat és 18 éven felüli férfi segédmunkásokat állandó munkára. Munkaruhát, munkásszállást és ebédet biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. 88131 Szarvasi ORKI gazdaság rózsási kerülete felvesz traktoros öntözőgépész és vegyes mezőgazdasági munkára dolgozókat. Jelentkezés személyesen a rózsási kerületben. 1892S
