Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-27 / 48. szám
február ST| ■Mm Csütörtök Huszadik zárszámadás Feketeéren (Tudósí tónktól) Néhány nappal ezelőtt huszadik zárszámadását tartotta a sarkadi Lenin Tsz. A szövetkezet gazdái szép eredményeket mondhattak ez alkalommal magukénak. Sertés-törzsállományuk 110 kocából álL A múlt esztendőben a fialási átlagot 15-re növelték. A tehenészet eredményei is jók. A tehenektől átlagosan négyezer liter tejet fejtek, őszi búzából 13,1, őszi árpából 17,8, kenderből 45, cukorrépából 150 mázsa átlagtermést értek eL A szövetkezet bruttó bevétele meghaladta a kilenc és fél millió forintot. Ebből az összegből három és fél millió forint közép lejáratú hitelt is kifizettek, s mindezek mellett az egy tagra jutó évi jövedelmet 9600 forintra növelték. Dr. M. Gy, Javul a vízellátás a Biharugrai Halgazdaság központjában Bontakoztassák ki teljességgel az alkotóerőt a szeghalmi járásban A Biharugrai Halgazdaság központjában eddig sok gondot okozott a megfelelő ivóvízzel való ellátás. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság most tervet készített erre, mely szerint a feltárt 242 méter mély kútból a központban lévő lakások, irodák, a fürdő és a munkásszállás vízigényének biztosításán felül ellátják a nemrég kialakított előnevelő telepeket is. Tsz-gépelcet is javítanak Tarhoson Ezek naponta 300 köbméter friss vizet kapnak a terv megvalósítása után. Tízmillió forinton felül volt a " mérleghiány 1962-ben, a szeghalmi járás szövetkezeteiben. Tavaly pedig alig haladta meg a félmilliót Egy esztendő alatt „gazdálkodtak ki” ennyit a 76 ezer valahányszáz hold, jórészt szikes földön, hiszen nagyobb talajjavítás csak Füzesgyarmaton és Dé- vaványán volt a járásban. Még idetartozik az is, hogy 1962-ben az időjárás elég mostoha volt. Mégis a nagyüzemi gazdálkodási forma, a gyarapodó földművelési hozzáértés, az emberi akaraterő együttesen ilyen eredményre volt képes. Erről beszél az is, hogy a közősből származó jövedelme egy Az elnök szobája Két évvel ezelőtt vállalt pártmegbízatást a békésszentandrási Rákóczi Tsz-ben Nagy József, az ÖRKI gazdaság vezetője. Amikor a faluba érkezett a szövetkezeti gazdák jó része fenntartással fogadta. Azt mondták: mit akar ő Szentandráson, hiszen nem is odavalósi? Nagy Józsefet Békésszen tanórásra a párt küldte, hogy szakmai Sokáig gondot okozott a munka , . . _____________, __.. ,, k özben elhasználódott növényvédelmi ! felkeszj-útsegevel, szövetkezet- gépek karbantartásának megoldása. dolgozni akaró emberek Mivel a gépállomások nem rendezked- együttes erejevel emeljék ki a tek még be ezek javítására, a Tarho- kátyúba jutott közöst. A termelési Növényvédő Állomáson pedig ko- ; munka szervezésére tulajdonkép- rábban helyszűke miatt nem tudtak Pen esztendő állt az egyete- eleget tenni a megrendelésnek, a j met végzett elnök rendelkezésére, nagyüzemekben használatos Rapid- \ Elgondolásai a múlt év tavaszán tox porozó- és permetezőgépek kar- visszhangra találtak az emberek bantartása a szövetkezetekre hárul, j között, egyre jobban látták a A múlt év végén a Tarhosl Növény- szentandrásiak, hogy Nagy Jóvédő Állomáson lehetőség adódott 32 ö emberük, az 6 javukat 30—35 növényvédő gép nagyjavításó- ja 3I^a' , ... , , . | Egy esztendő is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a holdan- kénti gazdá’kodási eredményt 715 , forintról 2380 forintra növeljék, j Ezzel az eredménnyel kiszabadí- I tották magukat az állami segít- A következő évben még kiterjedteb- séggel gazdálkodó szövetkezetek ben tudnak majd foglalkozni a nö- közül és megyei átlagban — a vényvédő gépek karbantartásával, j közepeseket is megelőzve — a jók nagyjavításával, mert az Idén megva- közé kerültek. Békésszentandrá- lósul a növényvédő állomás rekonst- 1 son most van a tagságnak kent. Az állomás dolgozói sorra járták a tsz-eket és csakhamar meg is kötötték a szerződést a gépek javítására. Azóta sikeresen birkóznak meg a vállalt kötelezettséggel. rukciója, többek között egy nagy szerelőcsarnokot is építenek. nyere, van mit a tejbe aprítania, hízót is vágtak, sőt, ami ennél is több, a szövetkezet egy villaszerű épületet is vásárolt készpénzért a malom közelében. Néhány héttel ezelőtt, amikor az országgyűlés az idei költségvetést tárgyalta, a Rákóczi Tsz-ben történt egy és más. Nagy József, a békésszentandrási Rákóczi Tsz elnöke is ott ült a parlamentben. Az egész országot érdeklő dolgokban tanácskozott és szavazott, többek között a békésszentandrási emberek jólétének továbbnövelé- sére is. A Rákóczi Tsz gazdái ez idő alatt az új tsz-központba költöztették a könyvelőket és a bérelszámolókat Azért csak őket, mert a régi épületben másnak, köztük az elnöknek nem volt sem széke, sem íróasztala. Két éven át motoron járta a határt, az egész elnöki ügyintézést aktatáskából csinálta. Az új épületben a legnagyobb -szoba az övé lett. Az asz- szonyok meszelték fehérre a szoba mennyezetét, ízléses mintát piktoroltak a falra, felsúrolták a padlót, fényesre vikszelték az öreg deszkákat. Szőnyeget terítettek, székeket, szekrényt, íróasztalt és csempekályhát állítottak be. Amikor négy nap múltán az elnök Budapestről hazaérkezett, s benyitott új szobájába, egy pillanatra elállt a lélegzete. Különös érzés futott rajta át. Dupsi Károly val kuporgatták össze javaikat. Lehet, hogy ilyen esetekben a döntés formailag kifogástalan, de mert antihumánus, ellenkezik a szocialista érdekekkel is. Teljesen nyilvánvaló, hogy a bürokráciaollenes harc, nem azonos az adminisztrációéi! enes- séggel, nem áshatja alá intézményeink tekintélyét. Éppen ellenkezőleg: a bürokrácia elleni határozott fellépésinek óvni és védeni kell a néphatalom szerveinek tekintélyét Mélyremyúló történelmi okai vannak annak, hogy az emberek többségében ma még erősen él a hivatal-és adminiszt- rációellenes érzés, hiszen a régi Magyarországot keresztül-kasul szőtték a bürokratizmus hálói. Ráadásul ma is élég sok kellemetlen tapasztalatot szerez az ember. Azért aztán sok hamis általánosítás és előítélet maradt fenn, s így sokan nemcsak a lélektelenül dől. gozó tisztviselőre, de az egész hivatalra, intézményre felhúznák a bürokrácia fekete könyökvédőjét. Nehezíti viszont az előítéletek megváltoztatását, hogy amikor az illető szerv vezetőinek és dolgozóinak él kellene ítélniük a valóban bürokratikus módszereket, amikor el kellene határolódni azoktól, az ellenkezője történik. A hivatal presztízséért, a „mundér becsületéért” inkább azonosulnak vele, semhogy pellengérre ámítsák egy ,kebelbéli” lélektelen ügyintézését. Az ilyen azonosulás pedig nemcsak a hibás vagy egyenesen káros intézkedésit fedezi, hanem csökkenti a bizalmat az illető hatóság, intézmény iránt. álIreQI menni annak a történelmi, letisztulásnak, amely szigorúan kivet, megrostál mindent, ami járulékos, ami ellentmond a szocialista elveknek. Itt lehetnek rövid távú, egy-egy konkrét területet felölelő intézkedések, és lehet, nek hosszabb távban ható változ- A tétel, hogy a szocialista '' ál- tatások, amelyek majd együtt- lamnak és intézményeinek új 'véve megszabadítják társadal- szeilemű és új tartalmú kapcso- munkát a bürokratikus sallangok, latokat kell kiépíteni a lakosság, tói. De közben ki kell fejleszte- gaJ, olyan régi, mint maga a mar. nünk egy megfelelően reagáló xizmus. Ez az állam, miközben bo. társadalmi magatartást, amely nyolult feladatokat old meg, szűk- hevesen tiltakozik minden bürok- segszeruen egyszerűsíti is az igaz. raitücus jelenséggel szemben. Nem gatás munkáját: egyre közelebb engedhető meg, hogy a bürokná- hozza a lakossághoz az állami fel- cia beépüljön életünkbe. Csökeadatokat, egyre több funkció gyakorlását adja át közvetlenül a társadalomnak. Semmi kétség nem férhet tehát ahhoz, hogy történelmileg a bürokrácia kihalásra van ítélve. Látható azonban, hogy ez viszonylag lassú, nehéz harcok és ellentmondások árán kibontakozó folyamat, amelyben stagnálások, sőt átmeneti visszalépések is lehetségesek, ha nem elég következetesen dolgozunk. Erőfeszítéseket kell tennünk a tárgyi feltételek megteremtésében is. Az állami és gazdasági szervek egymással való kapcsolatában, jogrendszerünkben, az anyagi ösztönzők alkalmazásában még végbe vényjelenségnek tekintjük, nem pedig velejárónak, amellyel szem. ben nincs megalkuvás. Kétségtelen, hogy a bürokráciamentes társadalomhoz, a bürokráciaellenes szellemű társadalmon keresztül vezet az út! Vagy mondhatjuk megfordítva is: szenvedélyesen humanizálni kell mindazt, ami a múlt társadalmában az emberi kapcsolatokban dehumani. zálódott, számbavéve az ilyen csökevényjelenségék okozta erkölcsi és politikád károkat. De ehhez az is szükséges, hogy letépjük azt az álarcot, amely a bü. rokráciát személytelenné teszi. Rózsa László szövetkezeti gazdának 1962-ben átlagosan 11 ezer forint volt, 1963- ban pedig 12 406. Hozzáteszem mindjárt: az átlagjövedelem-számításba az 50, vagy ennél alacsonyabb muríkaegység-tel j esi tményék is benne vannak. Azoknak az embereknek a teljesítménye, akik csak bizonyos torlódó munkaidőszakban dolgoztak. A gazdálkodásnak most in” kább emberi vonatkozásait szeretném feljegyezni. Nevezetesen: most már csaknem minden szövetkezetben rendszeresen megtartják a brigádértekezleteket, melyek bei 1 lenek kis közgyűléseknek, hiszen az egész szövetkezet dolgait meghányják-vetik. Nagy dolog ez, mert minden ember megtudja, mi a tennivalója és elmondhatja, mii tart ő jónak vagy éppen rossznak. Ez a közvetlenség, mely abból fakad, hogy kevesebben vannak, mint a közgyűlésen, kölcsönzi, adja meg azt a jelleget, hogy valamennyi gazda alkotóereje kibontakozik. És csak természetes, hogy ily módon a közgyűlés határozatai, az igazgatóság döntései jobban a valóság talajára épülnek. Hogy csak egyet említsek, az anyagi érdekeltséget is jobban a gyakorlathoz tudják igazítani. A z alkotóerő ilyen kibontakoztatásának első vonalbeli képviselői a pártszervezetek, a brigádokban, a munkacsapatokban a pártcsoportok, s a 800 párttaggal közvetlenül is együttműködő, ezernél több pártonkívüli aktíva. Ezek az emberek terjesztik, hirdetik elsősorban a hétezernél több szövetkezeti gazda között, hogyan boldogulhatnak jobban. Ennek az 1806—2000 embernek nagy szerepe volt a tavalyi eredményekben. Ök azok, akik leginkább ismerik és értik tömeges méretekben a kitűzött célok elérésének módjait, akik ismerik minden gazda gondolkodását s megértik, amennyiben tájékoztatják őket, a gazdaságvezetés, a szakvezetés elgondolásait, ők azok, akik ki tudják alakítani az összhangot az irányítás és a végrehajtás között A szeghalmi járás szövetkezeteinek jó részében a gazdaságvezetők, a pártvezetők ezt felismerték, ezért tudták kibontakoztatni az emberek alkotóerejét, ami mázsákban fejeződik ki. Vegyük ötéves mezőgazdasági tervüket néhány növényféleségből. Kukoricából 1965- re — májusi morzsoltban számítva — 15 mázsa átlagtermést terveztek és tavaly elérték a 13,9 mázsát, napraforgóból 8-at és 7 és felet, cukorrépából pedig 156 mázsás átlagtermést terveztek 1965- re és tavaly elérték a 154 mázsát. Búzából az ötéves terv harmadik évére előirányzott mennyiséget nem érték el, 1965-re 12,5 mázsát terveztek és 9,1 mázsa átlagot takarítottak be 1963-ban. A termés növekedése természetesen az áru- értékesítésben is jelentkezik. Ba- romfijjiól 1963-ba.n hatezer mázsát terveztek és 7571 mázsát adtak el, tejeladást 1965-re 30 426 hektolitert terveztek, és 1963-ban 32 754 hektolitert adtak eL kJ em adnánk hű képet, ha nem jegyeznénk ide: jobb eredmények is lehetnének, ha néhány szövetkezetben jobban felismertéli volna az emberekben rejlő alkotóerőt, ha a vezetés konstruktívabb lett volna, ha a gazdaság- és pártvezetés együttműködése teljesebb lett volna. Az ilyen helyeken fordulhat elő, hogy az igazgatósági ülések alkalomszerűek, mint a bucsai Békében, vagy a közgyűlések néha nem határozatképesek, mint a szeghalmi Rákócziban. Az együttműködés hiányának olyan vad hajtásai is vannak, mint a bucsai Alkotmányban, a szeghalmi Kossuthban, ahol olyan a helyzet, mintha nem is egy gazdaságban volnának az irányítók, amit úgy fejeznek ki a helyi emberek: külön utakon járnak. Ennek olyan oka is van, hogy egyes gazdaságvezetők nem becsülik, nem értik meg eléggé a különböző tanácskozások célját. Néhány helyen az embereket dobszóval hívják csak össze értekezletre, vagy éppen a községi hangszórón hirdetik meg annak időpont ját. De hogy mit tárgyalnak meg, miről kell határozniuk, arról az emberek nem tudnak. A felszínesség az egyik gazdaságvezetőnél oly módon is előfordult, hogy nem tudott ott maradni egy politikai oktatáson, mert mint mondotta: „dolga van”. Másik oka, hogy néhány szövetkezeti pártszervezet működése formális, nemigen jut tovább a párttagok általános kijelentéseinél. Az ilyen okok idézték elő, hogy az ifjúsági versenybe benevezett 28 munkacsapat közül csak 20 munkáját tudták értékelni, mert a többi a benevezésnél nem jutott tovább, helyesebben, nem volt aki buzdítsa őket, aki érdemben törődött volna velük. P izonyára, ha az ilyen lehetőségekkel éltek volna, háromszor is megkapálták volna a kukoricát az ilyen helyeken, nemcsak kétszer, vagy helyenként nem maradt volna el 16—20 hold cukorrépa gazolőkapálása, mert későn egyelték. Bizonyára a 150 mázsán felüli holdanként! cukorrépa átlagtermés helyett a szeghalmi Űj Alkotmányban is elérhették volna a 180 mázsát. Az ilyen okok idézik elő, hogy néhány helyen nemigen tűrik meg a nőket a vezetésben, mint a kö- rösladányi Űj Barázda igazgatóságában, „nehogy beleszóljanak a férfiak dolgába”. Az egyik helyen ezt így fogalmazta meg egy asz- szony: Ne csak akkor vegyenek észre bennünket, amikor szorul a kapca, ne csak akkor mondják, hogy „gyertek”, amikor szénát kell gyűjteni, hanem mindig. Ez egyértelmű, közérthető fogalmazás, mely szól a gazdaságvezetőknek, a pártvezetőknek és mindenkinek: dolgozzunk együtt. Ne csak dobol tassunk. • Cserei Pál Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és Békés megyei építkezéseihez felvesz építészmérnököket és technikusokat, kőműves, ács, festö-mázo- ió, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, hő- és vízszigetelő, épület- lakatos, burkoló és parkettás szakmában gyakorlott szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szállást, napi egyszeri étkezésit, védő- és munkaruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 66380
