Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

* Mi február 25. Kedd r Óránként kétezer öreg sör Ismét egy korszerű üzemmel I bású sörfejtő versenyt rendeztek gyarapodott Békéscsaba. Hétfőn hót kirendeitóség csapatainak rész- déflelött ünnepélyes keretek kö- i vételével. Langyos, lúgos, majd hideg vízzel mossák, lámpafényben vizs­gálják meg a palackokat a töltés előtt. Koszec Andrásáé lámpázót láthatjuk munka közben. zott átadták rendeltetésének az Országos Söripari Vállalat új paladktöJtő- és raktárépületét, a A fejtőgépkezelő munkája állandó odafigyelést, szapora moz­gást igényel. Bal kézzel az üres üvegeket kell adagolni, jobb kézzel a telteket Ifell a fejtőgéptől elszedni és továbbítani. Trieb Ferencné kifogástalanul látja el feladatát. Iáptálk András utca 7. szám alatt. Az új üzem több minit kétmillió forintos költséggel létesült, kor­szerű gépekkel felszerelt fejtőte­remmel, hűtött palack- és hordó- raktárral, süllyesztett rákodévá’, á kazánházzal, • központi fűtéssel, üresedényraktárral, szociális he< lyiségekkel, irodákkal rendellke-' zik, egyike az ország legkorsze- > rűbb söripari kirendeltségeinek, óránként kétezer üveget tölthet' nek meg itt sörrel a félautomata töltőgép segítségével. A mintegy 40 község és telepi lés palackozottsör-szükségletét ' biztosító üzem avatásán részt vetít Varga Pál, az Országos Söripari j Vállalat vezérigazgatója, Lerch János, a vállalat áruforgalmi fő- ^ osztályvezetője, Rakó József érté­kesítési osztályvezető és Bányai Sándor, a vállalat szakszervezeti intéző bizottságának elnöke is. Az avató ünnepség után nagysza­Tudomány — technika A Kulesova-„csoda“ nyoméi amerikai kísérlet a „látó ujjakkal“ Képeink az új kirendeltség fej- fŐhelyiségébe kalauzolják el az olvasót. Egy amerikai pszichológus­professzor, aki annak idején az elmúlt tizenkét hónap egyik leg­feltűnőbb tudományos szenzáció­ját egyetlen kézlegyintéssel intéz­te el, most saját tapasztalatai nyomán győződött meg róla, hogy a Kulesova-,,Csoda”, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia is megerősített — igaz. Voltakép­pen természetesen neim „csodá­ról”, hanem egy eddig még telje­sen fel nem derített különös adottságról van szó, amelynek se­gítségével egyes — nem világta­lan személyek tapintás útján is képesek „látni”: olvasni és színe­ket megkülönböztetni. Ezt a meg­figyelést az első kísérleti alanyról, egy 22 éves szovjet lányról ne­vezték el Kulesova-.,csodának”. Eleinte azt gondolták, hogy az ..ujjal látó lány” valóban csodála­tos képessége onnan származik, hogy családjában világtalanok is vannak, s így szinte egyszerre ta­nulta meg az abc-t és a vakok tapintásra épülő írás jelrendszerét. Később azonban a szovjet kuta­tók kimutatták, hogy Kulesova nem egyedi eset: hat ember közül általában egy usyancsák képes pusztán tapintás útján, lega’ábbis a színek megkülönböztetésre. Mrs. Stanley javára Az amerikai professzor éppen egy társaságban vitatkozott, ami­kor egy közgazdász kollégája megemlítette, hogy ő is találkozott hasonló „csodával” még a har­mincas éveikben. A pszichológus, Dr. Richard Youtz kinyomozta Kul -sova amerikai „megfelelőjét”, a Michigan államban élő Mrs. Ferrel Stanley-t, s tavaly április óta 00 rendkívül alapos kísérletet végzett vele — és más személyek­kel is, amiből ugyancsak kitűnt, hogy a szovjet adatoka: megköze­lítően — minden hót ember közül A idliniii.üfflüJ.k te*eVá2iO-etOÍ.£eiö Hat évvel ezelőtt, 1958 febru­árjában iratkozott fal hazánkban az első televízió-előfizető, s most az évben fordulóra jelentkezett a félmilliomodik. A kezdeti esz­tendőket beszámítva évenként több mint százezerrel növekedett a televíziókészülék-túl a jdonosok tábora. A hónap közepén vették nyilvántartásiba a fé-milliomodik 11°!eví7.ió-előfizetőt. Németh János komlói termelőszövetkezeti tagot. i A most készült legfrissebb sta­tisztika szerint hazánkban 502 751 bejelentett televízió mű­ködik, ami azt jelenti, hogy min­den ötödik családnak van tv-je. (MTI) | egy rendelkezik hasonló képessé­gekkel. | Az amerikai professzor egyelőre nem tud magyarázatot adni a kü­lönös jelenségre, amelyet a legkü­lönbözőbb kísérletekkel ellenőr­zött. Még arra is volt gondja, hogy . még véletlenül se hipnotizálhassa I médiumát, ezért egy alkalommal két-két vörös, sárga, zöld. kék, bí­bor, fekete és fehér színmintát he­lyezett a kísérleti sötétkamra-dó- bozba, majd az egészet ö'szeráz- I ta. Mrs. Stanley csak ezután „hú­zott” a dobozból, s a professzor csupán a kísérhet sorozat végén is­mertette az eredményt, hogy ne adhasson támpontot az asszony­nak. Az első kísérletnél 14 textil­minta közül 11, a harmadaknál 14 textilmirita közül 12 színét helye­sen határozta meg a kísérleti alany: tévedni csak a sárga és a fehér esetében tévedett. Az ered­mény nem lehet véletlen műve: ennek valószínűsége — akárcsak a lottónál — egy a millióhoz. Hány fokos tegyen a minta? Az amerikai asszonynak fél—két percnyi időre van szüksége egy- egy színminta felismeréséhez. Nemcsak a textilmintákat „lát­ja” ujjaival — aminél könnyebb­séget jelenthet esetleg a szövés I más-más minőségének érzékelése I —, hanem az üv> színes papírokat ' lönböztetni. Ha | túl vastag, ké; i csökken, bizonyi I gebb vagy melegi dig nem tud fi professzor ebből sékleti tényezők keztet. Azt sem nek, hogy fényei gek játszanak k „szín-tapintásá sérietsorozatot ti pon át vaksötét mintákat kell nek ujjaival feli Az amerikai letsoíjpzatában n| dekes, hogy épi szór erősíti meg si eredmények eredetileg azt ki dekes az is, hoj alany szinte szó: latkozik saját mint annak idej| Mrs. Forrel Sti „A világos szín> hogyan simább bek, légiesebbe tét színek visz| durvábbak, nehi a kék és a zöl szont olyan érzé| mint amikor a a színeket látó: lappal letakart meg tudja kü- nban az üveg lsége fokozottan hőfoknál hide- >b mintákat pe- ismerni. Youtz ■izonyos hőmér- hatására követ- rtja lehetetlen- tromos jelensé- re az asszony ezért, új kí- ez: egy hóna- ■n tartott szín* jd Mrs. Stanley- lemi. ichológus kísér- mcsak az az ér- |n olyan profesz* szovjet kutatá- itelességét, aki gbe vonta. Ér­maga a ki érleti (ál szóra úgy nyi- benyomásairól, !n Kulrsova tette, ley azt mondja: tapintása vala- intha könnyeb- lennének. A sö- nt vastagabbak, ;ebbek. A vörös, tapintásakor vi- lesz úrrá rajtam, alóságban ezeket (sp) Jlő llót te s s ék ! A friss s8rrel telt üvegekre koro­na, kupak kerül, majd cntiKe. Lauvrinyecz Jánosné, a korona- dueraszoló vép kezelőjét és Ko­szec Sándor címkéző! örökítette meg munka közben fotóriporte­rünk. A palackok a raktárba ke­rülnek, majd az üzletekbe, ven­déglőkbe, ízletes ebédek, vacsorák mellé. P. R. Fotó: Kocziszky László A vakok völgye A vakok völgyének nevezik Észak-Rhodézia egyik távoli vidé­kén a 250 mérföld hosszú Laupu- la völgyet. Ezen a területen, amely körülbelül akkora, mint Anglia, alig 250 ezer ember él, és min­ién százezer közül 3285 vak. A gyerekeknél a vakság arányszáma minden valószínűség szerint az agész világon a legnagyobb. Rá­adásul, minden tíz gyermek közül 9 még tízesztendős kora előtt veszti el a szeme világát. Ki ne ismerné Bé­késcsabán „lottó-sap- iiájárál” és ládikójá- ról idős Káté Bélát? Hányszor hangzott 'már el rövid monda­ta: „Lottót tessék!” öt évié árulja a sze­rencsét hozó szelvé­nyeket, melyeken — mint sapkáján — négylevelű lóhere. Hol is találkozhat­tunk volna máshol, mint munkahelyén: a Csaba-étteremben, de ez csak egy a sok közül. Bejárja a bel­város csaknem min­den szórakozóhelyét, ismerősként fogadja a felszolgáló személyzet mindenütt, s nemegy­szer a vendégek is. Ha szóba kerül egy fiatalember, mindjárt tudja, hogy kinek a ! fia, sőt testvéreit is I felsorolja. Talán min­denkit ismer Békés- i csabán. 1893-ban szü­letett. Hetvenegy éves, ötszáz forint nyugdíjat kap, és eh­hez jön még az el­adott lottó-, valamint totószelvények érté­kesítési díja: dara­bonként húsz fillér. Jól kiegészíti a nyug­díjat, mivel négy—öt­száz szelvényt ad el hetente. Legtöbbet hétfőn, kedden és szerdán. — El tudnék adni ezret is — mondja —, de nehezen megy már a sok járkálás. Azután emlékeit kezdi mesélni: — Népi zenekarban játszottam valamikor. Csellóm még most is megvan. Ez a hang­szer egy külön törté­net. Talán három­száz éves, még nagy- szüleimtői örököltem. Családunk valóságos zenészdinasztia: bá­tyám cimbalmon ját­szik, s még most, 75 éves korában is nótá­kat ír. — Játszottam Bu­dapesten is — folytat­ja. — Szép estéket töltöttem az „Emké”- ben, a „Márvány menyasszony"-ban, de már nem is tudom, hogy az utóbbi meg­van-e még? Voltam GyMrben, sőt Nagyvá­radion is zenéltem, de mái megöregedtem és toU|t, lottót árulok. Hol veszik a legfőbbet? A Csabában. So­kat tippeket kérnek töllm, de én magam mem nem játszom. Nifcs szerencsém, hármasom sem vöt soha. Az eladott szel­vények hoztak már mikor szeren­csi? Igen. Egyszer tő- IcA vettek lottót és némy találatuk lett, s ezMrt egy öltöny ru- hcf kaptam ajándék­ba. zabadkozik, feláll esi elsiet. Még sok drmga van. Várják ve­rmi, akik szerencsét almrnak próbálni. M»gy Káté bácsi. In- Jfc§?. is, onnan is szól- neki. Visszafor- dill, átadja a kért szklvényt, majd to­vábbmegy és újra g újra felhangzik isfierős mondata: Ittót tessék! v. z Melegagyi kerté*«rüve rbewxerseés A tavaszi melegágyi kertészet munkáinak zavartalansága érdekében a kereskedelem elegendő mennyi; tosított. tógű üveget biz­28 x 32 2 mm-es 46 x 74 3 mm-es 46 x 144 3 mm-es méretekben. Időben gondoskodjon a beszerzésről. 1 Kaphatják: Termelőszövetkezetek és magánkertészek. Megrendelést az alábbi címre kérünk: ÜVEG ÉS PORCELÁN NAGYKERESKEDE1 MI VÁLLALAT 1 Békéscsaba — Telefon: 10—97 105369

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents