Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

» 1964. február 22. Szombat Eredményeit és nehézségeit Látogatás a ItékéscsaSiai rcnáeláintézctlion Hogyan tudja ellátni a békés-! csabai rendelőintézet a havi 22— | 26 ezer beteget, napi 1200—1400 főnyi vizsgálatra jelentkezőt, az intézethez tartozó 140 ezer biztosí­tottat? Van fejlődés az itteni be­tegellátásban? — Erre a kérdésre kerestünk választ az intézet fő­orvosánál és az egyes szakrende­lők orvosainál. A téma felvetése, a felelet ke­resése aktuális. Az emberek a be­tegellátásról beszélve — s könnyen feledve a távolabbi múltat —, hajlamosak negativ vélemény al­kotására. Magyarán szólva: divat szidni az „esztékát”. Emberi rossz tulajdonságunkkal magyarázható az is, hogy például, ha valaki a sebészeten 10 perc alatt végez, elégedetten hazamegy és elfelejti az egészet, de ha egy fél délelőtt megvárakoztatják a fogászaton, legalább három ismerősének si­ránkozik. A rendelőintézet a legutóbbi években is nagyon sokat fejlődött — orvoslétszáma néggyel növeke­dett, a sebészeten, a röntgen- és gégeosztályon hat órával emel­kedett a rendelési idő, az osztá­lyok száma is megszaporodott- Különvált a fizikotherápiai és a röntgenosztály, valamint egy tel­jesen új laboratórium létesült — tájékoztat dr. Ávár Zoltán, a ren- | delőintézet vezető főorvosa, mi- ( közben a sorban állók nagy cso­portján átvágva, benyitunk a sze- 1 mészetre. A szemészeti osztályon dr. Molnár Mária orvosnő el­mondja, hogy bizony elég nehe­zen látja el hatórás rendelési ide­je alatt a napi 130—150 beteget. Tegnap például 60 embert kény­telen volt elküldeni, noha vidé­kiek is voltak közöttük... A szemüveget kérők előjegyzésében már április végénél tartanak. — Vajon miért keresik fel ilyen sokan a szemészetet? Vannak, , aikik feleslegesen veszik igénybe a rendelést? — A zsúfoltság oka röviden az egészségügyi kultúra és felvilágo- sodottság terjedése, amellyel saj­nos, a szakorvosi létszám ma még nem tart lépést. Igen sok szűrő- vizsgálatot végzünk — ezeket leg­utóbb már az óvodás korúakra is kiterjesztették — és rengetegen j ezzel a módszerrel az illető sok­szor két hétig is nyomta az ágyat. Ma az osztályon két-háromszor ecsetelik és sokkal előbb meggyó­gyul. A felemelt létszámmal, a meghosszabbított rendelési idővel lehetővé vált az js, hogy a dolgo­zók és iskolások munkaidő után jöhessenek. — Miáltal emelkedhetne a szak- rendelésen még jobban a beteg- ellátás színvonala? — Egy elektromos hallásvizs­gáló osztály létrehozásával a me­gyében, és a szűrővizsgálatok be­vezetésével egyes szakmákban, főként az élelmiszeriparban. Az első a távolabbi tervek közé tar­tozik, de az utóbbi a közeljövőben megvalósulásra kerül. A röntgenosztály főorvosa, dr. Bardócz László tizenöt éve dolgozik ugyanitt. 1950 ben a szak- rendelés egy elavult géppel mű­ködött, a személyzet sugárvédel­me 0 fokon állt. Ma három orvos dolgozik itt, a rendelési idő 17 óra, az osztály öt helyiségben he­lyezkedik el, s öt készülékkel vég­zik munkájukat. Fejlődés tehát van, de a zsúfoltság ma is igen nagy. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fejlesztéssel egyenes arányban nőtt a betegforgalom. (Előző nap 210 embert vizsgáltak meg.) Hogy miért? — Lélektanilag az emberek technika-igényével magyarázható, hogy igen sokan — feleslegesen — már a legkisebb panasznál is kö­vetelik a röntgenvizsgálatot. A gépben bíznak legjobban... — mondja dr. Bardócz László, majd így folytatja. — Azonban a rönt­gen nem veszélytelen: a gamma- sugárzás káros a vérképző rend­szerre, a nemi funkciókra, s a su­gárzás génártalma veszélyeztet­heti az utódokat is. A röntgen- vizsgálat csak akkor indokolt, ha a diagnózis pontossága megéri a sugárveszély kockázatát... És még egy: ha kevesebben jelent­keznének, több idő jutna egy-egy emberre. A mai zsúfoltság mellett a vizsgálati Idő egy betegnél 5 perc. (Az országos ideális átlag 10 perc.) Márpedig a röntgen a munkaigényes vizsgálatok közé tartozik, az apró elváltozások csináltatnak szemüveget. Üjabban különösen sok falusi ember igé­nyel olvasó-szemüveget. Ugyan­akkor sajnos, naponta 10—15 be­teg feleslegesen jelenik meg osz­tályunkon, „elálmosodom, ha este olvasok” és hasonló panasszal. — Van lehetőség, hogy megol­dódjék a szemészeti osztály zsú­foltsága? — kérdem dr. Ávár fő­orvost. — A közeljövőben aligha. Or­szágszerte kevés a szemészeti szakorvos. Addig is, míg megoldó­dik a létszámprobléma, a betegek türelmét kérjük. Az orr-, fül-, gégeosztály előtt kevés a várakozó. Decem­berben emelték fel a szakrende­lőn dolgozó orvosok létszámát ket­tőre, s azóta csak legfeljebb reg­gel 8 óra körül van egy kis át­meneti csoportosulás az ajtó előtt. Dr. Farkas Attiláné gégész el­mondja, hogy az utóbbi hónapok­ban nemcsak á várakozási idő csökkent, de a kezelés minősége is javult: a vizsgálatokat kompli­káltabban, részletesebben végzik, többször visszarendelik a betege­ket stb. Ha például régebben va­laki torokgyulladással jelentke- aett, orvosságot írtak fel neki, de meglátása az orvos diszponáltsá- gának kérdése: maguk az alanyok nyernének vele, ha csökkenne a vizsgálatok száma. A röntgen­orvos kérése tehát a betegek felé: ne erőszakolják mindenáron, technika iránti babonából, „jár” alapon a röntgenezést.- A sebészeten Francziszczy Lenke doktornővel beszélgetünk. — Nagy a betegforgalom az osz­tályon? Milyenfajta sérülésekkel jelentkeznek leggyakrabban? — Naponta körülbelül 70—75 embert kezelünk s minden beteg­gel bőségesen jut idő foglalkozni, amióta egy új orvos beállításával, mintegy másfél éve, a napi rende­lési időt hat órával meghosszab­bítva összesen 14 órára emelték. A sérülések legnagyobb része űzetni balesetből ered, legtöbben a BARNEVÁL-tól, a konzervgyár­ból és a téglagyárból jelentkez­nek. De a balesetek száma általá­ban és különösen a téglagyárban csökken. — Milyen tanácsot tudnak adni az üzemeknek? — A balesetelhárítás fokozásán kívül szükséges lenne, ha a köny- nyebben sérült dolgozót idősza­kosan áthelyeznék olyan munka­körbe, amelyet nehézség nélkül el tud látni sérülése idején. így ke­vesebb embert vennénk táppénzes állományba, s ezt feltehetően a betegek sem bánnák. — Milyen nehézség akadályozza a sebészeti osztály munkáját? — Nagy problémánk, hogy nincs kifejezett steril-műtőnk, ez azon­ban áprilisra megoldódik, addigra az osztály kap egy fektetővel el­látott műtőt • Hogy kielégítő-e az egyes osztá­lyokon a betegellátás színvonala? A kicsi és a nagy akadályok mel­lett is azt mondhatjuk: igen. Hogy van-e fejlődés? A legrlleiékeseb- bek válasza alapján, és saját ta­pasztalataink alapján is megálla­píthatjuk: feltétlenül, összegezé­sül: a betegellátás színvonalának változása, az egészségügyi kultú­ra terjedése mindenképp a hala­dás, fejlődés irányába mutat a békéscsabai rendelőintézetben is. Padányi Anna Hé vízfürdő után második az országban vízösszetételének gyógyliatása alapján a Gyomai Gyógyfürdő — Hihetetlenül nagy kincs ez ra község. Az egyik fürdővendég kérem — mondogatja egyre a Gyomai Gyógyfürdő fedett ré­szének melegmedencéjében üldö­gélve egy őszbecsavarodott hajú, bajszú bácsika. A többiek rábó- lintanak, hogy az már így igaz! A kép azonban nem a szokvá­nyos hévfürdői, mikor is öregek ücsörögnek csak a medencében. A gyomai gyógyvíz öregre, fia­talra egyaránt frissítő, egészséget rendben tartó hatású. Ivókúrára is kiválóan alkalmas, noha erre még nincsenek berendezkedve, azonban a község főterén, a Kö­rös-szállóval szemben lévő köz- kútból is ugyanez az, ahogy itt nevezik, „örvosságos víz” buzog elő bárki szabad használatára. A lakosság gyakorlati tapasztalata az, hogy az emésztés és bél műkö­dés kitűnő rendben tartója a gyo­mai gyógyvíz. Bent, a liget fái közt lévő für­dőben gyógy hatásáról jóval töb­bet is megtudunk. Gyomorbán- talmak, ízületi betegségek, általá­ban reumás fájdalmak ellen, női betegségek gyógyítására, töróses és hasonló balesetet követő mű­téteken átesettek utókezelésére nagyszerűen bevált Az Egészség- ügyi Minisztérium 1960 októbe­rében kelt határozatában elismer­te a gyomai fürdő gyógyvízjelle­gét. A hivatalos vegyelemzés sze­rint ez a víz kalcium-nátriumot, kalcium-magnéziumot, ammoniu- mot, vasat, mangánt, nátriumot, nátritot, kloridot, bromnidot, jo- diidot, fluoridot, szulfátot, hidro- gén-karbonádot, metaborsavat, szabad szénsavat és oldott oxi­gént, tehát 16 féle gyógyhatású elemet tartalmaz: Vajon mi lehet az oka, hogy a gyomai fürdő, mely hatását te­kintve a világhírű Hévíz után második az országban és olyan ismert helyek követik, mint a pesti Dagály vagy Hajdúszobosz­ló, alig ismert a megyében? Mert bizony nemigen terjedt híre túl a járáson sem. Sőt, olyasmit is hallottunk, hogy ott helyben, Gyomén sincs mindenki tudatá­ban annak, hogy micsoda gyó­gyító erejű hévvíz birtokában van ottjártunkkor meg is jegyezte: — A gyulaiak kezében már világhí­rű lenne! Viszont, ami igaz, az igaz: a gyógyvíz összetételét jól ismerő helybeli orvosok és a kútra játék „szájpropagandája” útján mégis csak elterjedt a híre. Ma már rendszeresen látogatják hivatalo­san beutalt SZTK-betegek is. Jön­nek ide Békésről, Gyuláról, Med- gyesegyházáról és más helyéről a megyének. Küldi utókezelésre szoruló betegei egy részét a me­zőtúri kórház, sőt, a salgótarjáni üzemek dolgozói közül is mind .többen jönnek. Jellemző a szer­vezett propaganda teljes hiánya­ira az, hogy a salgótarjániak egy ■ Gyomár ól odahelyezett pedagó- | gust ól hallottak a gyógyvíz nagy­szerű hatásáról. A 350 köbméteres víztárolóval rendelkező, két nyűt, két fedett medencével és 10 fürdőszobával (káddal) bíró, külsejére modem gyógyfürdő, a jelenleginél mér­hetetlenül több törődést érdemel­ne. Ha egyszer gyógyhatásban má­sodik az országban, szinte közel­lenes vétek „Hamupipőkeként” kezelni mind a helyi, mind a já­rási és megyei szervek részéről. Még ilyen mostoha hírverési kö­rülmények ellenére is mind töb­ben keresik fel. Szálloda kellene s a fedett rész bővítése. (A strand­részen nyárra megépítik a har­madik, sőt, negyedik medencét is.) A tanács szerint most fonto­sabb beruházások vannak soron, amit kommunális értelemben nem is vonhatunk kétségbe. Azon­ban az is bizonyos, hogy ha a ta­nács a gyógyvízzel kapcsolatban papírt, ceruzát ragadva oszt, szo­roz és összead, feltétlenül rádöb­ben egy olyan vállalkozás lehető­ségére, mely a beruházás sokszo­rosát fizetné vissza rövid időn be­lül a község minden irányú fej­lesztésének javára! Hiszen egy ilyen páratlan gyógyfürdő jó híre még a határokon túlról is vonza­ni nemcsak a betegeket, de az egészségüket megőrizni akaró j többi ezret is az év minden sza- ! kában. Huszár Rezső (21) 19... december 29-én a Mars aerográfiai délkörén, ahol földet ért a szovjet űrhajó, beköszön­tött a reggel. A Nap lassan ha­ladt felfelé az ibolyaszín árnya­latú, sötétkék égbolton, amelyen most is ragyogtak a legnagyobb csillagok. A körös-körül szétszórt tava­kon lágy hullámzás vonult végig. A jég olvadt, amely az éj folya­mán vonta be tükrüket. Gyor­san elolvadt és a víz ismét moz­dulatlanná vált. A növények széttárták és a Nap felé fordí­tották leveleiket. A növények színe a világoskékes szürkéből a kék árnyalatokba ment át. Ma­gasságuk 1—1,30 méter. Vastag száruk egyenesen nőtt, mint a fenyő. Rajta lent ritkán, fent sűrűn, egyméteres, hosszúkás, fo­gazott szélű levelek. Kemények és rugalmasak. Az éj beálltával összecsukódtak, mint a lepkék szárnyai. Nappal kinyíltak, a Nap felé fordultak. Déltől nap­nyugtáig az egész folyamat for­dított sorrendben ment végbe. A Nap magasabbra hágott és sugarai vakí’óan villanok meg a tó partján veszteglő űrhajó GEORGIJ MARTINOV: Dia Iáiul a JH arson Sárközi Gyula fordítása hófehér testén. A kétméteres ke­rekek alaposan belemélyedtek a homokos talajba. A széles szár­nyak sűrű árnyékot vetettek. A gép mellett, majdnem a víznél, egy alacsony, áramvonalas, her- nyótalpas fehér kocsi állt. A sűrű bozótosból most egy kis bundás állat ugrott ki. Hosszú füleivel a földi nyálra emlékez­tetett. Egész testét világoskékes szürke árnyalatú, hosszú szőr bo­rította. Nagy, gömbölyű, mattfe­kete szemei közel voltak egy­máshoz. A kis állat hosszú ug­rásokkal elérte a tóparti homok- sávot és hátsó lábaira ült. Fülei lekonyultak és hátához simultak. Testét összehúzta, mintha nagy ugrásra készülődne. Ám a tárgy, amely megijesztette, mozdulat­lan volt és a kis álla! lassacskán megnyugodott. Fülei ismét fel­álltak s fejét kissé oldalra bil­lentette. Ügy látszik fülelt, de körös-kör ül csend honolt. A bo­/ korból ekkor még két másik kis állat ugrott ki és az előbbihez csatlakozott. Az űrhajó testén halk csöröm­pöléssel félrehúzódott a ne'‘éz ajtó. Prém kezeslábasba bujt ember jelent meg, fején sisakot viselt. Fémlétra hullott nagy zaj­jal a „földre”. A kis jószágok felugrottak s villámgyorsan el­tűntek a bokorban. Az ember, akitől megijedtek, nem használ­ta a létrát, hanem a kétméteres magasságból könnyedén leugrott, öt követte egy másik, hasonló öltözetű ember. — Ezek az állatkák — mond­ta az előbbi — nem tőlünk ijedtek meg, hanem a zajtól. Még sohasem láttak embert és nem tanulták meg, hogy félni kell tőle. De prémjük színe a növények színére hasonlít, ame­lyek között élnek, és ez azt mu­tatja, hogy a Marson van valaki, aki vadászik rájuk és aki elől rejtőzniük kelL Máskülönben védőszínük nem alakult volna ki. — Igaza van — mondta a má­sik ember. — A nyulak nem egyedüli lakói a bolygónak. Fel kell kutatnunk ellenségüket. ■— Óvatosnak kell lennünk. Ki tudja, milyen lények lakják a bolygót! — Tegnap senkit nem láttunk. — A vadakat elijesztette a zaj, amelyet a terepjáró össze­szerelésével csaptunk — felelte Kámov. — De ahol ilyen nyu­lacskák élnek, ott farkasok is vannak! — Az óvatosság nem árt — mond ta Pajcsadze. Az oxigénálarc szorosan lezár­ta az arc alsó részét, de a be­szerelt hangerősitők révén kia­bálás nélkül beszélhettek. Kámov lement a létrán. Mel- nyikov követte filmfelvevő gép­pel a kezében s vállán két ön­működő puskával. A fegyvere­ket átadta Pajcsadzénak. Az expedíció két tagja pisztolyokkal is fel volt szerelve. Mellükön távcső és fényképezőgép függött. {Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents