Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-22 / 44. szám
» 1964. február 22. Szombat Eredményeit és nehézségeit Látogatás a ItékéscsaSiai rcnáeláintézctlion Hogyan tudja ellátni a békés-! csabai rendelőintézet a havi 22— | 26 ezer beteget, napi 1200—1400 főnyi vizsgálatra jelentkezőt, az intézethez tartozó 140 ezer biztosítottat? Van fejlődés az itteni betegellátásban? — Erre a kérdésre kerestünk választ az intézet főorvosánál és az egyes szakrendelők orvosainál. A téma felvetése, a felelet keresése aktuális. Az emberek a betegellátásról beszélve — s könnyen feledve a távolabbi múltat —, hajlamosak negativ vélemény alkotására. Magyarán szólva: divat szidni az „esztékát”. Emberi rossz tulajdonságunkkal magyarázható az is, hogy például, ha valaki a sebészeten 10 perc alatt végez, elégedetten hazamegy és elfelejti az egészet, de ha egy fél délelőtt megvárakoztatják a fogászaton, legalább három ismerősének siránkozik. A rendelőintézet a legutóbbi években is nagyon sokat fejlődött — orvoslétszáma néggyel növekedett, a sebészeten, a röntgen- és gégeosztályon hat órával emelkedett a rendelési idő, az osztályok száma is megszaporodott- Különvált a fizikotherápiai és a röntgenosztály, valamint egy teljesen új laboratórium létesült — tájékoztat dr. Ávár Zoltán, a ren- | delőintézet vezető főorvosa, mi- ( közben a sorban állók nagy csoportján átvágva, benyitunk a sze- 1 mészetre. A szemészeti osztályon dr. Molnár Mária orvosnő elmondja, hogy bizony elég nehezen látja el hatórás rendelési ideje alatt a napi 130—150 beteget. Tegnap például 60 embert kénytelen volt elküldeni, noha vidékiek is voltak közöttük... A szemüveget kérők előjegyzésében már április végénél tartanak. — Vajon miért keresik fel ilyen sokan a szemészetet? Vannak, , aikik feleslegesen veszik igénybe a rendelést? — A zsúfoltság oka röviden az egészségügyi kultúra és felvilágo- sodottság terjedése, amellyel sajnos, a szakorvosi létszám ma még nem tart lépést. Igen sok szűrő- vizsgálatot végzünk — ezeket legutóbb már az óvodás korúakra is kiterjesztették — és rengetegen j ezzel a módszerrel az illető sokszor két hétig is nyomta az ágyat. Ma az osztályon két-háromszor ecsetelik és sokkal előbb meggyógyul. A felemelt létszámmal, a meghosszabbított rendelési idővel lehetővé vált az js, hogy a dolgozók és iskolások munkaidő után jöhessenek. — Miáltal emelkedhetne a szak- rendelésen még jobban a beteg- ellátás színvonala? — Egy elektromos hallásvizsgáló osztály létrehozásával a megyében, és a szűrővizsgálatok bevezetésével egyes szakmákban, főként az élelmiszeriparban. Az első a távolabbi tervek közé tartozik, de az utóbbi a közeljövőben megvalósulásra kerül. A röntgenosztály főorvosa, dr. Bardócz László tizenöt éve dolgozik ugyanitt. 1950 ben a szak- rendelés egy elavult géppel működött, a személyzet sugárvédelme 0 fokon állt. Ma három orvos dolgozik itt, a rendelési idő 17 óra, az osztály öt helyiségben helyezkedik el, s öt készülékkel végzik munkájukat. Fejlődés tehát van, de a zsúfoltság ma is igen nagy. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fejlesztéssel egyenes arányban nőtt a betegforgalom. (Előző nap 210 embert vizsgáltak meg.) Hogy miért? — Lélektanilag az emberek technika-igényével magyarázható, hogy igen sokan — feleslegesen — már a legkisebb panasznál is követelik a röntgenvizsgálatot. A gépben bíznak legjobban... — mondja dr. Bardócz László, majd így folytatja. — Azonban a röntgen nem veszélytelen: a gamma- sugárzás káros a vérképző rendszerre, a nemi funkciókra, s a sugárzás génártalma veszélyeztetheti az utódokat is. A röntgen- vizsgálat csak akkor indokolt, ha a diagnózis pontossága megéri a sugárveszély kockázatát... És még egy: ha kevesebben jelentkeznének, több idő jutna egy-egy emberre. A mai zsúfoltság mellett a vizsgálati Idő egy betegnél 5 perc. (Az országos ideális átlag 10 perc.) Márpedig a röntgen a munkaigényes vizsgálatok közé tartozik, az apró elváltozások csináltatnak szemüveget. Üjabban különösen sok falusi ember igényel olvasó-szemüveget. Ugyanakkor sajnos, naponta 10—15 beteg feleslegesen jelenik meg osztályunkon, „elálmosodom, ha este olvasok” és hasonló panasszal. — Van lehetőség, hogy megoldódjék a szemészeti osztály zsúfoltsága? — kérdem dr. Ávár főorvost. — A közeljövőben aligha. Országszerte kevés a szemészeti szakorvos. Addig is, míg megoldódik a létszámprobléma, a betegek türelmét kérjük. Az orr-, fül-, gégeosztály előtt kevés a várakozó. Decemberben emelték fel a szakrendelőn dolgozó orvosok létszámát kettőre, s azóta csak legfeljebb reggel 8 óra körül van egy kis átmeneti csoportosulás az ajtó előtt. Dr. Farkas Attiláné gégész elmondja, hogy az utóbbi hónapokban nemcsak á várakozási idő csökkent, de a kezelés minősége is javult: a vizsgálatokat komplikáltabban, részletesebben végzik, többször visszarendelik a betegeket stb. Ha például régebben valaki torokgyulladással jelentke- aett, orvosságot írtak fel neki, de meglátása az orvos diszponáltsá- gának kérdése: maguk az alanyok nyernének vele, ha csökkenne a vizsgálatok száma. A röntgenorvos kérése tehát a betegek felé: ne erőszakolják mindenáron, technika iránti babonából, „jár” alapon a röntgenezést.- A sebészeten Francziszczy Lenke doktornővel beszélgetünk. — Nagy a betegforgalom az osztályon? Milyenfajta sérülésekkel jelentkeznek leggyakrabban? — Naponta körülbelül 70—75 embert kezelünk s minden beteggel bőségesen jut idő foglalkozni, amióta egy új orvos beállításával, mintegy másfél éve, a napi rendelési időt hat órával meghosszabbítva összesen 14 órára emelték. A sérülések legnagyobb része űzetni balesetből ered, legtöbben a BARNEVÁL-tól, a konzervgyárból és a téglagyárból jelentkeznek. De a balesetek száma általában és különösen a téglagyárban csökken. — Milyen tanácsot tudnak adni az üzemeknek? — A balesetelhárítás fokozásán kívül szükséges lenne, ha a köny- nyebben sérült dolgozót időszakosan áthelyeznék olyan munkakörbe, amelyet nehézség nélkül el tud látni sérülése idején. így kevesebb embert vennénk táppénzes állományba, s ezt feltehetően a betegek sem bánnák. — Milyen nehézség akadályozza a sebészeti osztály munkáját? — Nagy problémánk, hogy nincs kifejezett steril-műtőnk, ez azonban áprilisra megoldódik, addigra az osztály kap egy fektetővel ellátott műtőt • Hogy kielégítő-e az egyes osztályokon a betegellátás színvonala? A kicsi és a nagy akadályok mellett is azt mondhatjuk: igen. Hogy van-e fejlődés? A legrlleiékeseb- bek válasza alapján, és saját tapasztalataink alapján is megállapíthatjuk: feltétlenül, összegezésül: a betegellátás színvonalának változása, az egészségügyi kultúra terjedése mindenképp a haladás, fejlődés irányába mutat a békéscsabai rendelőintézetben is. Padányi Anna Hé vízfürdő után második az országban vízösszetételének gyógyliatása alapján a Gyomai Gyógyfürdő — Hihetetlenül nagy kincs ez ra község. Az egyik fürdővendég kérem — mondogatja egyre a Gyomai Gyógyfürdő fedett részének melegmedencéjében üldögélve egy őszbecsavarodott hajú, bajszú bácsika. A többiek rábó- lintanak, hogy az már így igaz! A kép azonban nem a szokványos hévfürdői, mikor is öregek ücsörögnek csak a medencében. A gyomai gyógyvíz öregre, fiatalra egyaránt frissítő, egészséget rendben tartó hatású. Ivókúrára is kiválóan alkalmas, noha erre még nincsenek berendezkedve, azonban a község főterén, a Körös-szállóval szemben lévő köz- kútból is ugyanez az, ahogy itt nevezik, „örvosságos víz” buzog elő bárki szabad használatára. A lakosság gyakorlati tapasztalata az, hogy az emésztés és bél működés kitűnő rendben tartója a gyomai gyógyvíz. Bent, a liget fái közt lévő fürdőben gyógy hatásáról jóval többet is megtudunk. Gyomorbán- talmak, ízületi betegségek, általában reumás fájdalmak ellen, női betegségek gyógyítására, töróses és hasonló balesetet követő műtéteken átesettek utókezelésére nagyszerűen bevált Az Egészség- ügyi Minisztérium 1960 októberében kelt határozatában elismerte a gyomai fürdő gyógyvízjellegét. A hivatalos vegyelemzés szerint ez a víz kalcium-nátriumot, kalcium-magnéziumot, ammoniu- mot, vasat, mangánt, nátriumot, nátritot, kloridot, bromnidot, jo- diidot, fluoridot, szulfátot, hidro- gén-karbonádot, metaborsavat, szabad szénsavat és oldott oxigént, tehát 16 féle gyógyhatású elemet tartalmaz: Vajon mi lehet az oka, hogy a gyomai fürdő, mely hatását tekintve a világhírű Hévíz után második az országban és olyan ismert helyek követik, mint a pesti Dagály vagy Hajdúszoboszló, alig ismert a megyében? Mert bizony nemigen terjedt híre túl a járáson sem. Sőt, olyasmit is hallottunk, hogy ott helyben, Gyomén sincs mindenki tudatában annak, hogy micsoda gyógyító erejű hévvíz birtokában van ottjártunkkor meg is jegyezte: — A gyulaiak kezében már világhírű lenne! Viszont, ami igaz, az igaz: a gyógyvíz összetételét jól ismerő helybeli orvosok és a kútra játék „szájpropagandája” útján mégis csak elterjedt a híre. Ma már rendszeresen látogatják hivatalosan beutalt SZTK-betegek is. Jönnek ide Békésről, Gyuláról, Med- gyesegyházáról és más helyéről a megyének. Küldi utókezelésre szoruló betegei egy részét a mezőtúri kórház, sőt, a salgótarjáni üzemek dolgozói közül is mind .többen jönnek. Jellemző a szervezett propaganda teljes hiányaira az, hogy a salgótarjániak egy ■ Gyomár ól odahelyezett pedagó- | gust ól hallottak a gyógyvíz nagyszerű hatásáról. A 350 köbméteres víztárolóval rendelkező, két nyűt, két fedett medencével és 10 fürdőszobával (káddal) bíró, külsejére modem gyógyfürdő, a jelenleginél mérhetetlenül több törődést érdemelne. Ha egyszer gyógyhatásban második az országban, szinte közellenes vétek „Hamupipőkeként” kezelni mind a helyi, mind a járási és megyei szervek részéről. Még ilyen mostoha hírverési körülmények ellenére is mind többen keresik fel. Szálloda kellene s a fedett rész bővítése. (A strandrészen nyárra megépítik a harmadik, sőt, negyedik medencét is.) A tanács szerint most fontosabb beruházások vannak soron, amit kommunális értelemben nem is vonhatunk kétségbe. Azonban az is bizonyos, hogy ha a tanács a gyógyvízzel kapcsolatban papírt, ceruzát ragadva oszt, szoroz és összead, feltétlenül rádöbben egy olyan vállalkozás lehetőségére, mely a beruházás sokszorosát fizetné vissza rövid időn belül a község minden irányú fejlesztésének javára! Hiszen egy ilyen páratlan gyógyfürdő jó híre még a határokon túlról is vonzani nemcsak a betegeket, de az egészségüket megőrizni akaró j többi ezret is az év minden sza- ! kában. Huszár Rezső (21) 19... december 29-én a Mars aerográfiai délkörén, ahol földet ért a szovjet űrhajó, beköszöntött a reggel. A Nap lassan haladt felfelé az ibolyaszín árnyalatú, sötétkék égbolton, amelyen most is ragyogtak a legnagyobb csillagok. A körös-körül szétszórt tavakon lágy hullámzás vonult végig. A jég olvadt, amely az éj folyamán vonta be tükrüket. Gyorsan elolvadt és a víz ismét mozdulatlanná vált. A növények széttárták és a Nap felé fordították leveleiket. A növények színe a világoskékes szürkéből a kék árnyalatokba ment át. Magasságuk 1—1,30 méter. Vastag száruk egyenesen nőtt, mint a fenyő. Rajta lent ritkán, fent sűrűn, egyméteres, hosszúkás, fogazott szélű levelek. Kemények és rugalmasak. Az éj beálltával összecsukódtak, mint a lepkék szárnyai. Nappal kinyíltak, a Nap felé fordultak. Déltől napnyugtáig az egész folyamat fordított sorrendben ment végbe. A Nap magasabbra hágott és sugarai vakí’óan villanok meg a tó partján veszteglő űrhajó GEORGIJ MARTINOV: Dia Iáiul a JH arson Sárközi Gyula fordítása hófehér testén. A kétméteres kerekek alaposan belemélyedtek a homokos talajba. A széles szárnyak sűrű árnyékot vetettek. A gép mellett, majdnem a víznél, egy alacsony, áramvonalas, her- nyótalpas fehér kocsi állt. A sűrű bozótosból most egy kis bundás állat ugrott ki. Hosszú füleivel a földi nyálra emlékeztetett. Egész testét világoskékes szürke árnyalatú, hosszú szőr borította. Nagy, gömbölyű, mattfekete szemei közel voltak egymáshoz. A kis állat hosszú ugrásokkal elérte a tóparti homok- sávot és hátsó lábaira ült. Fülei lekonyultak és hátához simultak. Testét összehúzta, mintha nagy ugrásra készülődne. Ám a tárgy, amely megijesztette, mozdulatlan volt és a kis álla! lassacskán megnyugodott. Fülei ismét felálltak s fejét kissé oldalra billentette. Ügy látszik fülelt, de körös-kör ül csend honolt. A bo/ korból ekkor még két másik kis állat ugrott ki és az előbbihez csatlakozott. Az űrhajó testén halk csörömpöléssel félrehúzódott a ne'‘éz ajtó. Prém kezeslábasba bujt ember jelent meg, fején sisakot viselt. Fémlétra hullott nagy zajjal a „földre”. A kis jószágok felugrottak s villámgyorsan eltűntek a bokorban. Az ember, akitől megijedtek, nem használta a létrát, hanem a kétméteres magasságból könnyedén leugrott, öt követte egy másik, hasonló öltözetű ember. — Ezek az állatkák — mondta az előbbi — nem tőlünk ijedtek meg, hanem a zajtól. Még sohasem láttak embert és nem tanulták meg, hogy félni kell tőle. De prémjük színe a növények színére hasonlít, amelyek között élnek, és ez azt mutatja, hogy a Marson van valaki, aki vadászik rájuk és aki elől rejtőzniük kelL Máskülönben védőszínük nem alakult volna ki. — Igaza van — mondta a másik ember. — A nyulak nem egyedüli lakói a bolygónak. Fel kell kutatnunk ellenségüket. ■— Óvatosnak kell lennünk. Ki tudja, milyen lények lakják a bolygót! — Tegnap senkit nem láttunk. — A vadakat elijesztette a zaj, amelyet a terepjáró összeszerelésével csaptunk — felelte Kámov. — De ahol ilyen nyulacskák élnek, ott farkasok is vannak! — Az óvatosság nem árt — mond ta Pajcsadze. Az oxigénálarc szorosan lezárta az arc alsó részét, de a beszerelt hangerősitők révén kiabálás nélkül beszélhettek. Kámov lement a létrán. Mel- nyikov követte filmfelvevő géppel a kezében s vállán két önműködő puskával. A fegyvereket átadta Pajcsadzénak. Az expedíció két tagja pisztolyokkal is fel volt szerelve. Mellükön távcső és fényképezőgép függött. {Folytatjuk)
