Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-22 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA $ U NÉPÚJSÁG 1964. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Ara 50 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Még elevenebb pár'munkát a Békéscsabai Konzervgyárban | Lábadozik a vésztői Aranykalász Tsz is | A megyei I. osztály Nagyobb sikerre törekvőén Egy kicsit jobban! Az elmúlt éveikben többször hangzott el pár. tünk, s államunk vezetőinek ez a biztatása. S ezek a biztató szavak nemcsak az üzemi, vállalati és hivatali, hanem a mezőgazdaságban dolgozók körében is megértésre, visszhangra találtak. Érthető ez, hiszen az ő érdekük, hasznuk elsősorban az, ha az adott és kapott lehetőségeket minél jobban kihasználva termelnek. Az egy kicsit jobban biztatás most, az új gazdasági év kezdetén, a tavaszi munkák küszöbén sem árt. Megyénk termelőszövetkezeti gazdái általában szorgalmasan dolgoztak, jól alkalmazták a termésátlagokat növelő módszereket, eljárásokat az elmúlt évben. Mindennek a hatása nemcsak abban mutatkozik meg, hogy tavaly egyik-másik növényből — például kukoricából, cukorrépából — együttesen megközelítették vagy elérték azt a holdanként! átlagot, amelyet második ötéves tervünk célul tűzött ki, hanem lényegesen növekedett az áruértékesítés, s a szövetkezeti gazdák egyenkénti és együttes jövedelme is. A múlt év főbb célkitűzései közül elértük azt is, hogy a termelőszövetkezetek zöme anyagilag és erkölcsileg megerősödött, s az 1962. évi 37 helyett csak 7—8 zárta mérleghiánnyal az esztendőt, s a hiány összege szövetkezetenként meg sem közelíti az egy évvél korábbi összeg nagyságát. A nemrég lezajlott zárszámadási közgyűlések alaposan elemezték a múlt évi gazdálkodás jó és gyenge mozzanatait, s levonták a megfelelő tanulságokat. Minden bizonnyal újra levonják még — ahol erre még nem került sor — az ez évi termelési tervet jóváhagyó közgyűlésen is, amikor még élesebben vetődik fel mi, miért sikerült jól vagy rosszul. De még a tervtárgyaló közgyűlés után sem lehet napirendre térni a múlt évi gazdálkodás tapasztalatai felett. Nem, mert egész évben sok apró mozzanattól, módszertől, sok változatos szorgalmú és felfogású embertől függ az, hogy ebben az esztendőben mindenből több teremjen, minden szükséges termékből elegendő jusson a népgazdaságnak, s több jövedelem a szövetkezeti gazdáknak. A múlt évi gazdálkodás, a megsokasodott gazdasági épületek, gépek, felszerelések, de főleg a jobb vezetés, a kielégítőbb számú szakember, a szövetkezeti gazdák növekedett tudásának, a nagyüzemben szerzett jártasságuk hatására — a késői kitavaszodás és a nyári szárazság ellenére — általában sókkal jobb, eredményesebb volt a korábbi évinél. De ha az általános megállapítás után egyenként vizsgáljuk a szövetkezetekben a talajművelés, a vetés, a növény- ápolás, a betakarítás minőségét, az ismert agrotechnikai módszerek alkalmazását, akkor nagyon is tarka képet kapunk. Egyes szövetkezetben holdanként 12—15 mázsa kukorica, 70—130 mázsa cukorrépa, s hasonlóan alacsony termésátlagú egyéb növényt találhatunk, más szövetkezetekben viszont ezeknek általában a dupláját. Az alacsony és magas termésátlagok közti különbségnek nem a földek minősége közti különbség a fő oka, hanem az agrotechnikai módszerek, a vetés ideje, s a növényápolás minősége közti különbség. Sok példa felsorolásával bizonyíthatnánk ezt, de talán elég, ha megemlítjük, hogy a vésztői Aranykalász Tsz-ben egy táblában tavaly volt 30 mázsás és 150 mázsás-répa termést adó, művelésre kimért parcella is, aszerint, hogy idejében vagy késve egyelték, megkapálták-e elégszer, vagy egyszer sem becsülettel. A szövetkezetek által termelt növényfajtáknak egyforma a termőképességük, a hozamok természetesen nem lehetnek egyenlőek, a nagyon jó és a nagyon rossz fogalom széles skálájában váltakozó talajok minősége miatt. A napról napra szóló szorgalmat és igyekezetei s az agrotechnikai módszerek alkalmazását azonban egyenletessé lehet és kell Is tenni mindenütt. Rendelkezésre áll megyénkben most már annyi műtrágyaszóró & permetezőgép, annyi kultivátor, tárcsa, simító, henger és egyéb felszerelés, hogy idejében megfelelő ápolást, gyomirtást kapjanak az őszi vetések, s a lehető legjobb magágyat a tavasnak. A szövetkezeti vezetőkön és gazdákon múlik az, hogy az őszi mélyszántások — amint lehet — simítózást, a gyomtalanításhoz elegendő számú kultivátorozást kapjanak, s az is, hogy a növények tőszámát holdanként ne déd- nagyapáink korabeli felfogás, hanem a talaj terrnőállapota és az öntözés lehetősége határozza meg, Hány meg hány helyen csökkent a kukoricatő-állomány a kívánt 17—18 ezerről 14—15 ezerre, a cukorrépa 55—60 ezer helyett 40—45 ezerre az elmúlt évben is, csak azért, mert vagy a maradi felfogás vagdalta ki, vagy pedig az ekekapa, mert girbe-guiba sorokba és nem megfelelő mélységbe vetették ei. A tavalyi tapasztalatok és tanulságok azt követelik minden szövetkezeti vezetőtől és gazdától, hogy saját jövedelmük növelése érdekében, de a népgazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében is az idén az eddigieknél jobban készüljenek fel a tavaszi és az ez évi munkára. Alkalmazzák jobban az agrotechnikai eljárásokat, idejében és jó minőségben ápolják a növényeket. A tavaszi munka kezdetén, de később a növényápolás és a betakarítás idején se feledjék, hogy az eddiginél valamivel jobban és lelkiismeretesebben végzett munka mindenből magasabb termésátlagot eredményez, s a magasabb átlagok több tíz. és százezer forinttal növelik a szövetkezetek közös vagyonát, s az ív végén osztható jövedelmet. • Kukk Imre Tíz év alatt 25 millió forintról 134 millió forintra emelkedett a tanácsi ipar termelése Több vállalat túlteljesítette múlt évi tervét Bár már régen elmúlt január elseje, de az elmúlt évi tervek teljesítcséről csak most készültek el a megbízható statisztikai adatok. Megyénkben a tanácsi ipar egyre nagyobb részt vállal a lakossági igények kielégítéséből, s ezért nem érdektelen a tanácsi ipar fejlődéséről, eredményeiről szólni. Az elmúlt évben tervüket 112,9 száza’ékra teljesítették. Ez pedig azt jelenti, hogy 15 421 000 forinttal termeltek többet a terv előirányzatánál. Az 1962-es év termeléséhez viszonyítva pedig 25 263 000 forinttal termeltek többet a Békés megyei tanácsi ipari vállalatok. A tervek túlteljesítése abból adódik, hogy minden vállalat a tervek teljesítésének időszakában a belkereskedelem és a külkereskedelem igényeit tartotta szem' előtt, így a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat 3 700 000 forinttal teljesítette túl termelési értékét belföldi és közvetett külföldi exportigények alapján. Aa Orosházi Faipari Vállalat 3 207 000 forint termelési érték túlteljesítése fejében 525 Erzsébet festett hálóval adott többet a kereskedelemnek. A közkedvelt hálógamitúrák mellett erejükből futotta még 460 konyhagamitúra gyártására is. A Gyulai Kötöttipari Vállalat 1 078 000 forint túlteljesítésében gyermekkesztyűk és harisnyanadrágok szerepelnek, amely többségében exportra került. Az Orosházi Vas- és Kályha ipari Vállalat 1 204 000 forint túlteljesítéssel dicsekedhet és ebben jelentős helyet foglal el a Budapesti Kismotor és Gépgyár részére készített járműfejlesztési cikkek, amelyeket az exportra kerülő vasúti kocsikba építettek be. Sajnos, a tanácsi ipari vállalatok tfervteljesítését befolyásolta az a körülmény, hogy nem minden esetben rendelkeztek megfelelő anyaggal. Így például a belkereskedelem igényeit ezért nem tudta kielégíTermelőszovetkezeti asszonyok találkozója Békéscsabán három kerületi nőtanács, az I., IV. és a III. kerületi, közösen rendezi meg vasárnap délután a termelésben élenjáró termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozását a III. kerületi pártszékházban. A tanácskozás napirendjén szerepei a többi között az Országos Nőtanács felhívása, amelyet a termelőszövetkezeti asz- szonyokhoz intézett a baromfinevelésről. A vendéglátók a három kerület termelőszövetkezeteinek asszonyait a tanácskozás után teával vendégelik meg. teoi sem a szőrmeipar, sem a kötöttárugyár. A tanácsi ipar tervteijesítéséről érdemes elmondani még azt, hogy a Gazdasági Bizottság határozata alapján már három tanácsi vállalat minisztériumi irányítás alá ke. rült, s így 49 400 000 forinttal csökkent a tanácsi vállalatok termelési értéke. Ennek ellenére a vállalatokat irányító megyei tanács arra törekedett, hogy az így kiesett termelési értéket a megmaradt tanácsi vállalatokkal, a rendelkezésre álló kapacitás teljes kihasználásával, több vállalatnál második műszak bevezetésével pótolják. Az ipari vállalatok számának csökkenésével azonban a termelési érték mégis növekedett, mert jellemző, hogy 1950-ben 25 millió forint volt a termelési érték, 180 fővel, s 1963-ban a tanácsi ’ vállalatok már 134 850 000 forint termelési értéket értek el, 1433 munkással. Biztatók az 1964. évi tervek ÍS, hiszen termelési értékük, a teljesítés esetén eléri a 149 400 000 forintot. Továbbra is feladata a tanácsi Iparnak, hogy a belkereskedelmi igényeket minél jobban kielégítse, de segítse az exportigények kielégítését is. így a Gyulai Bútoripari Vállalat nyugati exportra bárszekrényeket, három, és négyfiókos kontótokat gyárt. A Gyulai Kötöttipari Vállalat gyermekkesztyűket és a nagy sikert aratott harisnyanadrágokat szállítja a külkereskedelem részére. A belkereskedelmi igények kielégítésére növeli az Orosházi Faipari Vállalat a Béke garnitúra gyártását, amiből háromszázat szállítanák le. Emelkedik a Gyulai Bútoripari Vállalatnál a kombinált szekrények száma. Az elmúlt évi 3450-nel szemben az idén 4909-at készítenek. Nagy népszerűségnek örvend az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat hordozható cserépkályhája. Kívánatos lenne a keresett cikkből minél többet termelni. A megyei tanács vb még az elmúlt évben hozott határozatával máT foglalkozott a vas- és kályhaipari vállalat csemperészlegének fejlesztésével, amelyre a minisztérium részéről ígéret is hangzott el. Remény van arra, hogy az új csempeégető kemencék tervezésével, megépítésével már az 1966. évi termelés emelkedik. Ugyanilyen gondot jelenteti a Békéscsabai Kézmű- és Szőrmeipari Vállalat továbbfejlesztése — konfekció-termelésének növelése. A megyei tanács vb javaslata alapján most a2 önköltségcsökkentési hitelek igénybevételével már ebben az évben biztosítják a hitelfed ezetet»a vállalat fejlesztéséhez szükséges terület kisajátítására. (—czi) Itatás
