Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

s IWL február 2. Vasán»* Hóban, fajiban? kódben... Ezefc a képek akikor készültek, amikor mínusz 23 fokos hideg dermesztette a határt. Az élet, a termelés azonban ekkor sem állt meg azokon a munkahelyeken, amelyek fölé a sajátságos körül­mények folytán sohasem kerül fe­dél. Címképünk a tótkomlós! csa­tornaépítők hősies helytállását szemlélteti. Egész télen át hóban, fagyban, ködben 620 méter csa­tornacsövet fektettek le a község főútvonalán. Művezetőjük irányí­tásával —■, aki betegágyból kelt fél, hogy ellássa feladatát — 80 mélyépítő valósította meg végülis Tótkomlós legforgalmasabb Útja- Január elején erre a munkahelyre az országos hírű Széli­^ak korszerű vízié vezetését. brigád tagjai, az ».olajosok”. Jöhet akár 30 fokos hideg is (de ne jöjjön), ők éjjel-nappal ott állnak hatalmas „műszereik»’ mellett, hogy felszínre hozzák a föld rejtett kincsét, a kőola'at. Egy hét alatt 300 métert „ha­ladtak lefelé**, s ez, ilyen mostoha időjárási viszonyok között, nem kis teljesítmény! Olyan kemény a salak, hogy ásó helyett csak csákánnyal lehet kiseb­bíteni a kupacot, megtölteni a csilléket. Kiss Lajosék, a betonozó brigád tagjai ilyen nehéz körülmények között hordják a salakot az épülő oros­házi kórház padlózatának feltöltéséhez. A gőzgép pillanatnyilag elrom­lott az építkezésen, a nagy helyiségekben nem fülének, de még így sem szünetel egészen a munka.. • IStiu.es könny ű dolguk ezekben a napouúu-an a rakodó muiikasouMuaui. Kaszaperen Tóth Ferencék szeptember óta szinte megszakítás nélkül rakják cukorrépával a vagonokat, s irányítják a Mezőhegyes! Cukor­gyárba. A hatalmas prizmák már csaknem teljesen elfogytak. Nem csoda: naponta 700—1000 mázsa répa elszállításával kisebbítik azokat a rakodó munkások. Naponta négy-öt ilyen 80x180 centiméter területű gödröt ásnak a vil­lanyoszlopoknak Kondoroson Nemesek István, Orodán János és ifjú Domokos András, a DAV dolgozói. A kemény, fagyott földiben szinte szikrázik a csákány. A köz^ égfej le sztésd tervek teljesítését azonban nem akadályozhatja meg a zord idő sem, márpedig ebben az évben több utca villamosítása szerepel ebben a tervben, Kondoros és Nagyszénás között teljesít szolgálatot Szuhaj Mihály útőr. Jöhet hó, fagy, eső, sár — mindig becsület­tel teljesíteni keH a szolgálatot. Mikor legrosszabb az idő, legnagyobb a hó, akkor van a legtöbb dolga Szuhajnak is. Tízméterenként vízlevezetőket kell ásnia, meg kell szabadítania öt kilomé­teres szakaszát a hóakadályoktól, tisz­títani kell a kerékvezetőket, s bizony sokszor fordul elő, hogy gémberedet- ten, agyonfagyottan ér haza. V. D. Fotó: Kocziszky László Békés megyében már 20 szakközépiskolai osztály működik A Békés megyei Tanács Műve­lődésügyi Osztálya a Művelődés- ügyi Minisztérium utasítására a közelmúltban! felmérte a közép­iskolai munkaoktétás helyzetét. Ennek érdekében '^Szakközépis­kolában végeztek.'ípmatikus láto­gatási továbbá meghallgatták 7 iskolap^azgató beszámolóját, 6 is- ig. srerryéi|/es\ beszól­ta ttakjaz | igazgatókkal áni^Iókk^l jegyárán t. űjtfést Ráta í’ál me- i felügyelő, Ma- Litauszki János, Radványi György felügyelők végezték. aViyagot a KISZ me- bizottságával egyetértésben a ei művelődésügyi osztály át­nézte, tqegvitajta. Az első szakközépiskolát az 1961/62-es tanévben szervezték Ma már 11 első, 7 második és 2 harmadik osztály működik, s ben­nük összesen 640-en tanulnak. A jelenlegi 158 gimnáziumi tanuló- csoport közül 127-ben 5+1-es, 3- ban heti 2 órás, 28-ban pedig egyéb gyakorlati képzés folyik. Többet kaptak vissza a tss-ek9 mint amennyit biztosítási díjként befizettek Tizenöt éves az A lami Biztosító 1949-ben alakult meg az Álla­mi Biztosító, rögtön azzal a fel­adattal, hogy felszámolja a ka­pitalista biztosítás szervezetét és kialakítsa a lakosság érdekeit szolgáló, új típusú biztosítást. Az elmúlt tizenöt év alatt a kifizetett károk összege 50 százalékkal na­gyobb mértékben emelkedett, mint a díjbevétel — tehát ez is bizonyítja, hogy valóban a lakos­ság érdekeit szolgálja. Ma már az országban alig van olyan család, amelynek valami­lyen formában ne lenne kapcsola. la a biztosítással. A politikai és gazdasági megerősödés, a bizalom a párt és a kormány politikája iránt, a biztosítás terén is érez­hető. Az emberek hosszabb időre előre gondolkodnak, növekszik a lakáskultúra, gazdagodik az ottho­nok berendezése, felszerelése. Érthető tehát, hogy életszínvona­lukat stabilizálni akarják, biz­tonságot kívánnak szerezni rrun- í den eshetőségre. Ezért kötnek egy- I re többen vagyonbiztosítást, hosz- j szú lejáratú élet- és balesetbizrto- i sítást, s védik magukat és család- : jukat előre nem látható bajok ese­tére. ; Megyénkben az elmúlt évben a biztosítások darabszáma 132 000 volt. Ugyanakkor a szolgáltatá­sok összege 37 770 000 forintról 39 810 000 forintra emelkedett 1962. hoz viszonyítva. Nem árt beszélni a kifizetett kárösszegek megoszlá­sáról sem. A termelőszövetkeze­tekre 51 200 000 forint, a lakosság vagyoni káraira 5 690 000 forint, az élet- és balesetbiztosításra 2 300 000 forint kártérítés jutott. összesen 16 320 esetben fizetett ki kártalanítást megyénkben az Állami Biztosító. Célkitűzéséből fakad, hogy a károk megállapítá­sa és kifizetése gyorsan, igazsá­gosan, a károsultak megelégedé­sére történjék. Igaz, hogy előfor­dulnak panaszok is, de ezeknek száma szinte elenyésző a kifizetett károkhoz képesít. Hogyan alakultak az utóbbi években a biztosítás egyes terü­letei. Mint a legutóbbi országos sajtótájékoztatón Fehér Sándor vezérigazgató elvtárs, a főigazga­tóság vezetője elmondotta, 1961 óta a szövetkezeti vagyonbiztosí­tás folytán több mint egymilli- árd forintot fizettek ki a termelő­szövetkezeteknek. A termelőszö­vetkezetek részére 3 éve létre­hozott új rendszerű, több veszély­nemet magában foglaló vagyonbiz­tosításnak az volt a célja, hogy egyetlen biztosítási formában kapjanak anyagi védelmet A so­rozatos elemi csapások, jégverés, fagy, tűz, állatelhullás, árvíz — melyeknek ki van téve minden tsz —, létükben is veszélyeztethe­tik a közös gazdaságot Számta­lan példa bizonyítja, hogy egy- egy súlyosabb természeti csapás következtében tíz-tizenöt forint­tal is alacsonyabb lett volna a munkaegység értéke, ha nem kö­töttek volna biztosítási szerződést. A jégverés által sújtott terület nagysága országosan több száz­ezer hold volt az elmúlt évben is. Sajnos, megyénket sem kerülte el a jégkár. Orosházán ötmillió fo­rintot, Körösladányban három és fél millió forintot kellett kifizet­nie az Állami Biztosítónak jégkár I miatt Az elhullott és kényszer­vágott állatokért összesen 150 mil­lió forintot fizettek ki az ország­ban. Sajnos, ehhez hozzájárul az is, hogy sok helyen még rossz a tartási körülmény, szakszerűtlen az állatok takarmányozása és gon­dozása. Jellemző például, hogy a sertéseknél a biztosításból eredő díjbevétel kevesebb volt az elmúlt évben, mint a kifizetett kárösszeg. A fagybiztosítást tavaly vezet­lek be. A kísérleti év tapasztala­tai alapján módosították ezt a biztosítási formát és kiterjesztet­ték a termelőszövetkezet szántó­földi művelésére termelt vala­mennyi növényére. Megyénkben a termelőszövet­kezetek a befizetett biztosítási díjnál 7 millió 300 ezer forinttal többet kaptak vissza kártérítés cí­mén. Népszerűek megyénkben az úgy­nevezett biztosítási és önsegély­ző csoportok, mely biztosítási for­mát kibővítve most már bevezet­nek üzemekben, hivatalokban, intézményekben is. A termelőszö­vetkezeti tagok már megismer­ték ennek jó oldalát. Megyénk­ben 28 ezer tagja van a tsz ön­segélyző csoportoknak. A nagy népszerűséget az eredményezte el­sősorban, hogy egyetlen biztosí­tás keretében életbiztosítást nyújt, s többféle szolgáltatásban részesí­ti tagjait. Megyénkből a múlt év­ben például 1650 fő vett részt az ország különböző részein kirándu­láson, valamint üdülésen az önse­gélyezőcsoport költségén és 229 fő utazott külföldre. Segélyben pedig 1652-en részesültek, 380 ezer forint összegben. Az egyre nagyobb közúti for­galom folytán sajnos, növekszik a közlekedési balesetek száma is. A kőtelező gépjárműbiztosítás folytán megyénkben az elmúlt év­ben 115 ezer forintot fizettek ki, ebbe beletartozik a gépkocsikban keletkezett károk mellett a meg­sérült személyek ápolási költsé­ge, járadéka is. Viszonylag kevés az önkéntesen köthető törés, tűz, lopás, a vezető és a gépkocsiban ülők sérülése esetére szolgáló, úgynevezett casco-biztosítás. Két­ségtelen, hogy az autósoknak ren­geteg pénzükbe kerül a gépkocsi üzemeltetése, s emellett terhet je­lent a casco-biztosítás havi 80— 140 forint díja is, azonban az is igaz, hogy egy-egy előforduló karambol, baleset sok ezer forin­tos kárt jelent. Mindössze 45 ko­csitulajdonosnak van ilyen bizto­sítása megyénkben. A sok más biztosítási forma kö­zül végül megemlítünk még egyet, a tanuló balesetbiztosí­tást, amely úgyszólván minden ál­talános és középiskolás diáknak megvan megyénkben is. Rendkí­vül hasznos forma ez, hiszen a gyerekek meggondolatlanságuk miatt sokkal több veszélynek vannak kitéve, mint általában a felnőttek. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt évben Békés me­gyében 970 tanulóbaleset miatt 170 ezer forintot fizettek ki. Mondhatjuk tehát, hogy az Ál­lami Biztosító valóban arra töre­kedett az elmúlt tizenöt év alatt, hogy a minél biztonságosabb, nyugodtabb élethez a megfelelő biztosítási formákkal ő is hozzá­járuljon.

Next

/
Thumbnails
Contents