Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-14 / 10. szám
ÍSM. Január 14. 5 Kedd Olvasómozgalmunk megerősödött, könyvtáraink tovább szépültek 1963-ban Újév elején nemcsak gazdasági, termelőszövetkezeti zárszámadások léteznek. Végzett munkájáról számadást vet a kultúra, a népművelés egésze is. Lipták Pál Kossuth-díjassal, a Megyei Könyvtár igazgatójával és Hanczár Ilona könyvtárügyi előadóval megyénk olvasómozgalmi helyzetéről és az ötéves művelődési terv könyvtárak fejlesztésével kapcsolatos feladatainak teljesítéséről, valamint az 1964. évi kilátásokról beszélgettünk a minap. Először egy tetszetős (vagy divatos kifejezéssel élve: látványos) számadat ragadta meg a figyelmünket: 70 ezer! Ez a szám a helyére illesztve nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy 1965. december 31-ig megyénkben a lakosság .15 százaléka a könyvtárak beiratkozott olvasója lesz. Ha tekintetbe vesszük, hogy az ily módon kölcsönzött és hazavitt könyveket rendszerint a család többi tagja is elolvassa, akkor a kitűzött százalékarány, olvasási számarány tekintetében jóval magasabb. Nyomban megkérdeztük, hol tartanak ma? Kiderült, hogy 13 százalék körül. A hátralévő két év alatt még 13 ezer olvasó szükséges a tervszám eléréséhez. A bizakodó hang arról árulkodik, hogy e tekintetben kellemes meglepetés várható. AhhOZ azonban, hogy az olvasók száma állandóan emelkedjék, a kultúrpolitikai tudatossággal végzett könyvtári munka mellett a könyvállomány állandó, rendszeres gyarapítása is szükséges. 1965 Végére megyénkben — az országosan tervezett szintnek megfelelően — összesen 561 ezerre kell emelni a könyvtárak köteteinek számát. Ez kér esztendő alatt 200 ezer kötetnyi gyarapítást jelent, ami összegben nem kevesebb, mint 6 millió forint. Honnan, miből? Sokféléből: zömmel a rendszeres költségvetési összegből, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium által e célra biztosított póthitelekből, a járási és községi tanácsok költségvetésének év végi maradványaiból, aztán a község- fejlesztési alap bizonyos hányadából. I tervek megvalósításához azonban nemcsak jó és sok könyvre, hanem szakmailag képzett, sokoldalúan művelt könyvtárosokra is szükség van. Míg 1962-ben a terv 47 függetlenített, azaz ebből a munkából élő könyvtárost és 220 társadalmi munkában könyvtá- roskodót említ, 1963-ban az előbbiekből már 54, az utóbbiakból 230 szerepel tervszámként. Vajon elérték-e az apparátus személyi j ellátottságának ezt a fokát? Kiderül, hogy túl is haladták, ameny- nyiben a múlt évben Csabán és a hálózatban összesen már 60 függetlenített és 232 társadalmi könyvtáros tevékenykedett. Képzésüket is fontosnak tartják: csak a múlt nyáron 98 könyvtáros vett részt alapfokú tanfolyamon. A függetlenítettek közül jelenleg tizennégyen hallgatói a szegedi két és fél éves középfokú könyvtáros- képző tanfolyamnak, melyet előzőleg húszán már elvégeztek. Felsőfokú (főiskolai, egyetemi) végzettséggel heten rendelkeznek, míg a battonyai és a gyomai könyvtár vezetői levelező egyetemi hallgatók könyvtárszakon. Természetesen az lenne a legjobb, ha minden önálló, tehát nem fiók jellegű könyvtár, mielőbb függetlenített vezetőhöz jutna. Ez azonban nem pusztán helyi elhatározás kérdése, hanem a minisztérium státuszlehetőségeinek a függvénye. A terv utolsó két évében Békés megye még nyolc ilyen státuszt kap, amit háromezer lakoson felüli községekben realizálhat: idén kettőt, és remélhetőleg 1965 végéig a többi hatra is sor kerül. A meg'ele'ő könyvtárosgárda és magas könyvállomány mellett a községi könyvtárak egy részének rangosabbá, mintakönyvtárrá fejlesztése is az általános fejlesztés egyik fontos része. A Megyei Könyvtár, közvetve pedig a Művelődésügyi Minisztérium ilyen irányú törekvése már 1963-ban is szép eredményeket hozott. A csor- vási községi könyvtár például bekerült az új kultúrházba és korszerű berendezéssel látták el.A zsa- dányinak a helyzete is javult. Bi- harugrán kétablakos, szép új helyiségbe került az intézmény. A kétsopronyinak szintén az új kul- túrház adott hajlékot és berendezését is felfrissítették. A muro- nyi könyvtárat a tanácsháza fogadta be. Eleken bővítették a helyiséget és a bútorzatot — tsz- segítséggel — felújították. Lőkös- házán önálló helyiséget szereztek s a berendezést kiegészítették. Végegyházán, ha egyelőre kicsi, de méltó helyre, illetve körülmények közé került... A tájékoztatás alapján az a megállapítás szűrhető le, hogy a megye könyvtárügye, olvasómozgalma az elmúlt évben is mind tartalmilag, mind eszközeiben tovább fejlődött, gyarapodott. Remélhető, hogy megyénk könyvtármozgalmi, olvasómozgalmi ötéves tervének 19fl4-es időszaka is gazdag lesz eredményekben. II. R. A gépjavító állomások és a szövetkezetek szeretójeloltjei között A mezőgazdaság gépesítésének lesztenek a sznkisko’án társadal- kezdetén a traktoroskfpző bölcső- mi munkában. Tavaly 1« mintegy je volt Kétegyháza. Az» utóbbi 70 ezer forint értékű társadalmi Eiler Márton, Sferle Imre és társaik előadást hallgatnak. években azonban szerelőket nevel munkával toldották meg a kapott a javító állomások és a termelő- csaknem egymillió forint értékű szövetkezetek műhelyei számára, épület- és gépi beruházási összeget. Az iskola KlSZ-szervezeté- isk tagjai leg'nkább a környékbeli termelőszövetkezetekben dolgoztak, s a kapott 10 ezer forint egy részén rexasztalt vásároltak. Hagyomány az ilyesmi, az eddigi öt tanfolyam mindegyike vásárolt már társadalmi munkában kapott Pénzéért valamit: rádiót, biliárdasztalt, televíziót stb. Most a 6. tanfolyamon 131-en tanulnak, azaz vizsgáznak most már néhány nap múlva. Egy részük Békés megyei, s ezért főleg róluk készítettük felvételeinket. Kor szerint Eiler Márton a legidősebb a hallgatók között: negyvenhárom éves. Tíz évvel ezelőtt lett traktoros a Mezőberényi Gépállomáson, s most a fejlődésnek megfelelően ö is szerelőnek képezi ki magát. Nem könnyű a tanfolyam még annak se, aki eg> évtizedet töltött el a traktoron, hiszen öt hónap alatt rengeteg elméleti és gyakorlati tanulnivaló van. Sferle Imre, a szomszédos Elek községből, a Lenin Tsz-ből jött a Hanyecz Miklós és Hagya József a gyújtásbevizsgáló műszernél Nehéz volna hirtelen összeszámolni, hogy eddig hányán hagyták el a szakiskola kapuját elméleti és gyakorlati tudással felvértezve. De még nehezebb volna megmondani azt, hogy hányán tanulnak majd itt a következő években. Bizonyára sokan, hiszen mint az | eddigi években, az idén is több j mint egymillió forintot fordítanak a berendezések és az épületek | korszerűsítésire, ráadásul a taná- i ri kar és a hallgatók is sokat fejA szakiskola hallgatói a tanfolyam idején számos modem, sőt ritkaságszámba menő munkagépekkel is megismerkednek. Ilyen ritkaságszámiba menő a gyújtásbevizsgáló műszer, amelyből még nagyon kevés van az országban, a szakiskolák közül is mindössze kettőnek jutott belőle. Hanyecz Miklóst a gyomai, és Hagya Józsefet a Mezőkovácsházi Gépállomás szerelőjelöltjét már nem éri meglepetés, ha munkája során ilyen műszerrel találkozik. A tanműhelyben rendelkezésre álló 33 különböző típusú erőgép és mintegy 70 munkagép mindegyikét szinte részekre bontva tanulmányozzák a hallgatók mind működési elvük, mind pedig széjjel- és összeszerelésük szempontjából. Az orosházi Szító Ferenc és a telekgerendási Szlávik György is sokszor kézbe vette már a Zetor dinamóját tanulmányozás végett. Apró Attila, a szakiskola igazgatója, de a tanárok is meg vannak elégedve a tanfolyam hallgatóinak szorgalmával, igyekezeSzitó Ferenc és Szlávik György a dinamó tanulmányozása közben. tével. Bizonyára sikeresen vizsgáznak most január 20-án, s aztán ki-ki ott, egy életen keresztül, X. : Miért vagy olyan borús, mintha égne a házad? Y. : Nem ég a házam, de a házamban sem ég semmi. Nincs egy szem szenem se. Képtelen vagyok megérteni, hogy még ma, 1963-ban sem tudjuk ellátni a lakosságot szénnel. X. : Termelésünk kb. —,-val emelkedett. Pontosan nem tudom menynyivel, csak éppen nincsen elóg xxisúti kocsink. Y. : De hát azt olvasom, hogy vasúti kocsikat exportálunk. X.: Csak nem állítjuk le az exportot és nem borítjuk fel külkereskedelmi mérlegünket két- három tonna szén ked- yéért?! Szenet egyébX + Y = Z ként lehet kapni, csak telefonálni kell. Y.: Nincs telefonom. Már öt éve adogatom be a kérvényeket és sehol semmi. De hát a telefonért is telefonálni kell. X. : Biztosan van valami oka. Y. ; Hogyne, mindig ugyanazt a nyomtatványt kapom: műszaki okoknál fogva... X. : Ugye, látod? Y. : De az alattam lakó ifjú birkózónál nem volt semmilyen műszaki ok. Amint kérte, megkapta a telefont. X. : így van ez rendjén, fiataloké a világ. Y, : Igen ám, de a világ nem világ, ha tájait nem kötik össze telefonnal. De, ha már a sportolókat emlegetjük, hallottál róla, hogy a Vaszo- vics vissza akart menni a „Partizánhoz?" X. : Helyes. Minek kössük gúzsba szerződésekkel a sportolókat? Végeredményben szabad emberek. Y. : Kicsit túlságosan is szabadok. Azt mondják, hogy amikor egyikük átvándorolt egyik klubból a másikba, megkapta annak a miniszternek a lakását, aki diplomáciai szolgálatba ment. X.: Ez csak olyan me wie.monda. Y.; Dehogy mendemonda. Közöljék példa, ul a sajtóban, miből adnak a labdarúgóknak lakásokat és akkor majd nem terjednek mendemondák. X. : Te folyton csak méltatlankodsz. Y. : Én csak azt bírá. lom, ami nem tetszik. Te pedig megvedesz mindent, ha tetszik, ha nem. X. : Nekem kialakult álláspontom van. Y. : Igen, ha az újságból olvasod ki. X. : Bal lábbal keltél fel. Y. : Lehetetlen. Dupla ágyban alszunk és én vagyok a jobb oldalon. Ford.: Péter Zsuzsa A tanulás szünetében és esténként nagy biliárd-, rex- és sakkcsatát vívnak a hallgatók, de a kultúrteremben jobbnál jobb filmeket és televíziót is nézhetnek. szerelőképzőre. Ö a legüatalabbak ahol majd dolgozni fog, például közé tartozik, mindössze 25 éves. Varga Zoltán a magyarbánhe- | Négy évvel ezelőtt kezdte a trak- gyesi Béke Tsz-ben, O’áh József r torosságot, de most már szerelő a Mezőgyáni Gépállomáson. iakar lenni, ezért tanul. K. L
