Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
1W4. Január 12. 3 Vasárnap Egy év alatt 3 és fél millió forinttal emelkedett a kondoros! Dolgozók Tsz tagságának összkereseLe A kondorosi Dolgozók Tsz irodájában reggel nyolc órától este tízig ég a villany, fáradhatatlanul dolgoznak a könyvelők, pénzügyi szakemberek. Az elsők között szeretnék megrendezni a zárszámadó közgyűlést, ezért iparkodnak az illetékesek. A napokban órák hosszat töltöttünk a Dolgozók Tsz irodájában, belelapoztunk a mindent tudó könyvekbe, kimutatásokba, elbeszélgettünk az ott lévő vezetőkkel és tagokkal. Kiderült, hogy nem volt még ilyen jól sikerült, gazdag év a szövetkezet fennállása óta. — A mi termelőszövetkezetünk megyeszerte a legtöbb tagot számlálja — magyarázza Szilágyi Imre főkönyvelő. — Hétezer hold földön gazdálkodunk s 1258 tagról kell gondoskodnunk. Ráadásul Kondoroson rendkívül szorgalmas nép lakik, komoly gondot okoz a rendszeres munka biztosítása. Csak egyet említek: Az öregjeink száma eléri a háromszázat. Többségük még erejéhez képest részt vállal a közös munkából. A legjobb erőben lévő fiatalok száma szintén jóval több száznál, ezek aztán hétköznap, vasárnap, ha kell, éjjel és nappal dolgoztak. — Az elmúlt évben tértünk át • készpénzfizetésre — halljuk a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz példájára mi is az összkereset 75 százalékát adtuk ki havonta készpénzben. Az őszi hónapokban még ennél is többet fizettünk ki. Olyon jól gazdálkodtunk — a magas termés, helyes takarékosság és egyéb intézkedés segítségével —, hogy jelenleg csaknem ötmillió forint készpénz van egyszámlánkon. Elmondották még azt is, hogy a tagság összkeresete 1963-ban mintegy három és fél millió forinttal több lesz, mint egy évvel korábban volt, Ary Róza Prizmarakő gépeket kap a MÉK Néhány évvel ezelőtt, 1955-ben a megyében 30 vagon burgonyát, zöldséget, káposztát és egyéb terméket tároltak a MÉK kirendeltségei. A növekvő igények szükségessé tették, hogy évről évre nagyobb mennyiségű-zöldséget tároljanak. Tavaly már 1200 vagonnal kellett elraktározni. A munka eddig igen nehézkesen ment, mert semmilyen gép nem állt rendelkezésükre. Az idén lényegesen megkönnyítik a prizmarakásokat, mivel négy prizmarakó gépet kap a vállalat. Ezeket a megye nagyobb tárolóhely-dn alkalmazzák. Befejezés előtt a zárszámadás Meghesdődieh a bárányosások Mezőhegyesen A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban — ahol összesen kétezer kisbárányt várnak —, megkezdődtek a bárányozások. A juhhodá- lyokban eddig 200 újszülött látott napvilágot. A juhászok gondosan felkészültek az ellesi időre: éjjelnappal inspekcióznak. Az eddigi tapasztalatok szerint valamivel több az ikerellés, mint az elmúlt évben volt, sőt akadt már olyan anya is, amelyik három egészséges kisbáránynak adott életet Nagy munkát adott a termelőszövetkezeti könyvelőknek az idei zárszámadás, hiszen nemcsak a közös vagyon gyarapodását kellett számba venni, és az egy munkaegységre jutó jövedelmet kiszámítani, hanem ezekkel párhuzamosan kimutatni azt is, hogyan alakult a növénytermesztés és az állattenyésztés önköltsége. Képünkön a kondorost Vörös Október Tsz könyvelői a zárszámadás befejezésén dolgoznak. és szigeteljük el a tényleges ellenséget. A párt forradalmi politikája csak a valóságos helyzet pontos számbavételére és marxista elemzésére épülhet. Az osztályharcos szemlélet ezt követeli meg, nem pedig 'üres frázisokat, az osztály harc jelszavának elvont is. métedgetését. Néhány hovetkezletés A valóságos helyzet józan elemzése több fontos következtetés levonását tette lehetővé a VIII. kongresszuson a párt szövetségi politikájában és az osztályharc vitelében. Az egyik ilyen következtetés az, hogy új lehetőség nyílt a dolgozó osztályok szövetségének kiszélesítésére és elmélyítésére. Népi demokratikus rendszerünk alapja mindig is a munkásosztály és a dolgozó parasztság, valamint a többi dolgozó rétegek szövetsége volt. Addig azonban, amíg társadalmunkban voltak a szocializmussal szemben ellenséges osztályok és rétegek, kizsákmányoló osztályok és maradványaik, ez a szövetség nem terjedhetett ki az egész nemzetre, a tár. sadalom valamennyi rétegére. A szocializmus alapjainak lerakása után, miután a kizsákmányoló osztályok felszámolása befejeződött, a dolgozó osztályok szövetsége nemzeti egységgé szélesedik. Ez a nemzeti egység csak a szocializmus alapjain jöhet létre. Ameddig a szocialista viszonyok nem voltak általánosak a népgazdaság minden ágában, addig még a dolgozó osztályok soraiban is érvényesültek olyan ellentétes törekvések, amelyek akadályozták a szocialista nemzeti egység kialakulását. Ami pedig a jövőt illeti: a szocializmus teljes győzelme és a nemzeti egység összekovácsoló- dása egymástól elválaszthatatlanok. Mindaz, ami a szocializmus teljes felépítését fékezi, akadályozza a nemzeti egység kialakulását is. A szocializmus teljes győzelméért vívott harc a szocialista nemzeti egység kialakításának fő eszköze. A másik fontos következtetés az osztályharc formáira, eszközeire és módszereire vonatkozik. A társadalmunkban végbement változásokból, a szocializmus építésében elért sikerekből és a megoldandó feladatokból következik, hogy az osztályharc súlypontja ma a gazdasági építőmunkára és a tömegek nevelésére, az eszmei harcra tevődött át. A szocializmus ellenségei ma ezeken a területeken tudnak leginkább ártani és nekünk is ezeken a területeken kell eredményt elérni ahhoz, hogy teljesen megverjük, legyőzzük a kapitalizmust. Ez a harc jóval bonyolultabb, mint amikor a szocializmus hívei és ellenfelei politikai pártokba tömörültek vagy amikor fegyverrel kellett harcolni a munkáshatalom védelmében. A szocializmus ellenségei ma már csak ritkán lépnek fel nyíltan. A szocializmus teljes felépítését azonban nemcsak a szocializmus tudatos ellenfeled fékezhetik, az eredményes gazdasági munkát nehezíti, hogy a régi világ sok szokása még ma is tovább él, sok dolgozó fejében még hatnak a kapitalista világ eszméi. Ezekben az esetekben nem a szocializmus ellenségeiről van szó, hanem a szocializmus híveinek gondolkodásában meglevő káros nézetekről, a szocializmustól idegen és ellentétes szokásokról. Éppen ezért itt nem emberek ellen kell harcolni, hanem az emberek megváltoztatásáért. Ennek megfelelően a harc fő módszerei a szervező munka, a nevelés, meggyőzés. Az elmondottak tanúsítják, hogy a párt politikáját változatlanul a marxizmus forradalmi szelleme hatja át, ami megköveteli azt is, hogy a marxizmus tanítását mindig a változó körülményekhez alkalmazzuk. Hazánk az elmúlt évek sikeres munkájr eredményeként közel került a szó. cializmus teljes győzelméhez Ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges forradalmi politika az, amely elősegiti a szocializmus teljes felépítését és ennek a célnak az eléréséhez tömöríti népünk minden erejét. Wirth A«lám a Társadalmi Szemle munkatársa Ismerje meg minden szövetkezeti tag JJivatalos adatok szerint a mezőgazdaság össztermelésé- n:lk értéke tavaly alacsonyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4—5 százalékkal így is meghaladta az 1962. évi eredményt. A felvásárlás összes mennyisége nagyobb arányban növekedett, mint a termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági áru- lermelés aránya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezeteknek van a 'egfontosabb szerepük. S elsősorban a nagyüzemi társasgazdasá- lokon múlik az is, hegy az idén további 4—5 százalékkal termeljen többet a mezőgazdaság, és 7,4 százalékkal adjon több árut fíT öztudomású, hogy államunk kezdettől fogva sok irányú és jelentős támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket. 1958-tól 1963 végéig több mint 30 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz-ek megerősödésének, fejlődésének elősegítésére fordított. Idei népgazdasági tervünk 10,5 milliárd forintot irányoz alő mezőgazdasági beruházásokra. Ez az összeg 2,8 milliárd forinttal több annál, amit ötéves termünk erre a célra szánt 1964-ben. Mint eddig, most is a termelőszövetkezetekben valósul meg a beruházások legnagyobb része. így is van rendjén, hiszen nem csupán a parasztságnak, hanem az egész országnak elsőrendű érdeke, hogy sok árut, olcsón termelő, korszerű szocialista nagyüzemekké váljanak 3 termelőszövetkezetek. Nélkülözhetetlen ez az életszínvonal további javulásához ugyanúgy, mint az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal való jobb ellátásához és az exporttervek teljesítéséhez. A termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszerét 1958 éta a 3004-es számú kormányhatározatok foglalják egységbe. Ezeknek a határozatoknak az alapél vei évről évre változatlanok. Lényegük az, hogy a termelés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti vezetés megjavítására adott kedvezményekkel segíti az állam a tsz-ek.:t. Így járul hozzá a termelési színvonal emeléséhez, a közös vagyon gyarapításához, a tagok jövedelmének fokozásához. Minden új 30O4-es határozatnak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, hiszen egészen más a termelőszövetkezetek helyzete ma, mint például, amilyen 1958-ban volt. Sőt, a körülmények egyik évről a másikra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékonysága érd. kében hasznosítani kell. Ezért jelenik meg minden esztendőben a tsz-ek állami támogatásának rendszeréről szóló kormány ha tá rozat. 3004'6-os számú határozat. amely erre az évre vonatkozik, s január elsejével lépett életbe, már tavaly szeptemberben nyilvánosságra került. Azóta módjuk van a szövetkezeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmányozzák ezt a számukra elsőrendűen fontos jogszabályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sok helyen még a szövetkezeti vezetők sem olvasták el a 3004/6-ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a határozatban foglalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az állam nyújt a szövetkezeteknek. Ha ezekkel nincsenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termeléshez, akár a beruházásokhoz milyen segítséget meríthetnek 1964-ben. Tie nemcsak erről van szó. A 3034 6-os határozat jelentősége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöltött szerepből fakad. Nagyobb, mert az egész szövetkezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalkozik. Márpedig minden tsz alapszabályában benne van, hogy a nagyüzemi társasgazdálkodás valamennyi fontos problémáját a tagsággal együtt kell megvitatni, eldönteni. Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek joga, kötelessége tehát az sem, hogy elhatározzák, miképpen hasznosítják a tsz-ben a 3004/6-os határozat adta lehetőségeket A2 egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a benne tömörült embereké, családoké. Nélkülük döntrni sem a hitelek felvételéről, sem a talajjavításról vagy a szakmai irányítás javításáról, sem más lényeges dologban nem szabad. De más oka is van annak, hogy az állami támogatás rendszerét, mértékét, módozatait a tagoknak is ismerniük kell. Nevezetesen az, hogy a szövetkezeti tagok csak így láthatják világosan, milyen nagy gondot fordít az állam a nagyüzemi társasgazdaságok felvirágoztatására. S ha ezzel tisztában van a tagság, akkor még szívesebben, még lelki ismer tesebben dolgozik. Azt pedig igazán felesleges volna bizonygatni, hogy a szövetkezeti családok helytállása, szorgalma milyen nagy erő, mennyire nélkülözhetetlen az állami támogatás jó hasznosulásához is. ¥7 ppen elég ok van hát arra, hogy a 3004/6-os határozattal megfelelőképpen foglalkozzanak a termelőszövetkezetekben. A mostani időszak bőven kínál erre lehetőségeket. Országszerte tanfolyamokat, előadássorozatokat tartanak a falvakban, a tsz-ekben. Az ismeretterjesztés különféle formáiba sikeresen be lehet iktatni olyan tájékoztatókat, beszélgetéseket, amelyek megismerteik a szövetkezeti tagokkal a 3004/6-os határozatot. Természetesen az a helyes, ha nem elvontan, hanem a helyi adottságokkal, szükségletekkel összefüggésben vitatják meg a határozat egyes részeit, intézkedéseit. Mindenütt elsősorban azokat, amelyek a helyi tsz szempontjából legfontosabbak. Most még van idő arra, hogy ezt a munkát azokon a helyeken is megszervezzék, elvégezzék, ahol eddig elhanyagolták. A termelőszövetkezeti vezetőség, a pártszervezet, a községi tanács, a népfront együttesen feltétlenül képes arra, hogy az állami támogatás rendszerét közismertté tegye a községben. S ha a járási szervek is kellőképpen törődnek ezzel a feladattal, akkor a 3004/6-os határozatban foglaltak megvalósítása még inkább közügy- gyé válik a term. löszövetkezetek- ben, mint eddig. Gulyás Pál
