Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

1984. január 3. 7 Péntek SZÁMVETÉS Mindenütt, ahol csak munkát; végeznek az emberek, s számok- j hoz köthetők az eredmények, az j év végének közeledtén mérleget I készítenek, tervekbe öntik a kö­vetkező esztendő feladatait, kilá- j tásait Az Országos Vérellátó Szolgálat békéscsabai alközpont-! jában és a Magyar Vöröskereszt j Békés megyei Szervezetében is az eredmények összegezésének, s az újabb feladatok meghatározá­sának átgondolt munkálata fo­lyik. A vezetők mérlegelik az 1963. év tapasztalatait, s megálla­pítják, hogy a megye véradó mozgalma mennyiben járult hoz­zá az ország zavartalan vérellátó- ! sához, a vérrel való gyógyítás és i életmentés humanista, hazafias ügyéhez. Ennek a mozgalomnak, amely már külföldön és hazánk­ban is egyre népszerűbbé válik, figyelemre méltó eredményei vannak azáltal, hogy a tömegek szocialista tudatára, az emberek nemesebb erkölcsi értékeire tá­maszkodhat. Véradás — térítés nélkül A térítés nélküli véradás gon­dolatának a megyében már négy­éves múltja van, s a mozgalom 1963-ban a dolgozók tömegeinek I egyetértésével, és dicséretre való eredményekkel párosult. Az em­berek mind nagyobb számban ismerik fel a véradás fontosságát és jelentőségét, mellyel szemben a modem, hatásosabb gyógyászat megnövekedett igényeket tá­Karácsonyi rejtvénypályázatunk megfejtése „A békés egymás mellett élés". ,,A békéért harcolnunk kell”. — Fenyőfa-ünnep. — ötéves terv. JANUAR s. Békési Bástya: Hogy állunk, fiatal­ember? Békéscsabai Brigád: Othello. Békéscsabai Szabadság: Méhkirálynö. Békéscsabai Terv: Tücsök. Gyomai Szabadság: Fűre lépni szabad. Gyulai Erkel: A vérdíj. Gyulai Petőfi: Kéz ke­zet mos. Mezőkovácsházi Vörös októ­ber: Az utolsó össztűz. Orosházi Béke: Hamu és gyémánt. Orosházi Partizán: A nagy kék országút. Sarkadi Petőfi: Fotó Háber. Szarvasi Táncsics: A ko­paszok bandája. Szeghalmi Ady: Nem ér a nevem. A tv műsora január 3-án, pénteken 9.30 Mezőgazdasági filmműsor. Zöld­ségtermesztés nagyüzemekben, (ism.) 10.00 Tv-Hiradó (ism.) 10.15 Tudós az Ezeregyéjszaka földjén. Germanus Gyula professzor útiélm. (ism.) 10.40 Forró pillanatok, stockholmi súlyeme­lő világ- és Európa-bajnokság. (ism.) 10.55 Minisztemé asszony. Jugoszláv film. 13.15 A jövő hét műsora. (MTI) maszt. A véradás szervezői és irányítói, a vöröskeresztes titká­rok és aktívák felbecsülhetetlenül komoly munkát végeztek; kiszé­lesítették a térítésmentes véradók táborát, s ezzel megvetették a nemesebb, hazafiasabb mozgalom alapját. A szervező munka leg­több helyen a párt, a tanács és más szervek vezetőinek irányító, segitő támogatásával találkozott. Köszönetét érdemlő segítséget nyújtottak az orvosok és egész­ségügyi középkáderek is. A ki- szállásos vérvételek eredményei a számok meggyőző erejével is hat­nak, s elismerően tanúsítják a dolgozó emberek jóindulatát, egy­re magasodó erkölcsi szemléletét. A Megyei Vérkonzerváló Állomás a múlt évben 44 kiszállásos vér­vételt hajthatott végre, s mint­egy 1200 liter vért vett térítés nélkül, amelyet megyénk kórhá­zainak ellátásán kívül az országos vérigény kielégítésére fordított. A sarkadi járásban 175 liter vért adtak az emberek a rászorulók­nak, s ezzel a mennyiséggel — a lakosság számát véve alapul — mindegyik járást megelőzték. A mezőkovácsházi járás 253, űz orosházi 272 liter vérrel sietett a gyógyintézetek vérigényének ki­elégítésére. Nem mehetünk el szó nélkül a legnagyobb elisme­rést és köszönetmondást érdemlő eredmények mellett: a Sarkadi Cukorgyárban 143 munkás jelent­kezett véradásra, s a kedves kis faluban, Almáskamaráson 130 em­ber bizonyította szocialista haaa- fiságát a község vezetőivel az élen haladva, Mezőihegyesen 150 véradó értette meg, hogy önzet­lenségükkel a legszebb ajándé­kot adhatják bajba jutott ember­társaiknak. A térítés nélküli vér­adás ügye megértéssel találkozott a honvédség soraiban is: több száz honvéd adta le a vérét a bé­késcsabai és orosházi alakulatok­nál. A megye három városában és néhány nagyközségében még nem tudott kibontakozni — e helysé­gek lélekszámának és vérigényé­nek megfelelően — a térítés nél­küli véradó mozgalom. Köztudo­mású pedig, hogy a békéscsabai kórház csaknem teljesen a hely­beli rászorultakon segít, a gyulai — megyei jellegénél fogva — rendszerint igényel vért, s majd­nem évi ezer liter a fogyasztása. Megyénk szülőotthonai és egyéb egészségügyi, gyógyító intézetei is igénylik a vért. A nyári időszak­ban, a nagy mezőgazdasági mun­kák idején, s télen, amikor a jégpályává fagyott utakon sok- szorozottan veszélyessé válik a közlekedés, s a balesetek 6záma is növekszik, csak a városok tehetik zavartalanabbá vérellátásunkat. A szocialista teherviselés igazsá­több ember életének a megmen­tését, egészségének helyreállítá­sát teszi lehetővé. Ezért a készlet növelésének szüksége széles körű társadalmi összefogást sürget. Újabb kórházi osztályok megnyi­tása, s az eddig keresztülvihetet- len műtétek ma már sikerrel tör­ténhető elvégzése sorakozásra szólítja az önzetlen, szocialista hazájukért, népükért, embertár­saik életéért felelősséget érzőket. Teljesen érthető, hogy vérellá­tásunk nem épülhet a napokra és pillanatokra. Bármennyire szer­vezett és körültekintő is a bal­esetvédelmünk, az emberi munka gépekkel történő gyorsított he­lyettesítése lépten-nyomon áldo­zatokat követel. Az országosan emelkedő statisztika azt mutatja, hogy ilyen következményekkel számolnunk kell. Kiszámíthatat­lanok a bányaszerencsétlenségek, vasúti katasztrófák, s a sebes­ségért vívott — egyébként a köl­tő szavaival élve a tűz Csiholójá- , hoz méltó — küzdelem áldozatai­nak szárma. Rendre hozzák kór­házainkba a betegeket súlyos égé­si sebekkel, akiken csak vérrel segíthetünk, a szülések szerencsés kimenetele érdekében segítő vér után nyúlnak orvosaink, s a vér segítségével súlyos agy-, szív- és tüdőműtétek is elvégezhetők. S a betegeken segíteni kell; orszá­gunk, s összetartó közösségünk tagjainak legemberibb kötelessé­ge ez. Annyi vér kell, hogy min­dig kéznél legyen, hogy bármikor elővehessék orvosaink, mert hiá­nyában elviselhetetlen pirulással az arcunkon le kellene monda­nunk az emberek életéért folyó küzdelem legdrágább eredményei­ről. A küzdelem útja 1964-ben Számvetést tettünk az emberi vérről, s a társadalom egészségé­nek érdekében ismerkednünk kell az 1964-es terveinkkel. Az életért folyó harc csak úgy járhat meg­nyugtató eredménnyel, ha az az egész társadalom feladatává, a szocialista humanizmus minden segíteni akaró embert átfogó, kö­zös ügyévé szélesül. Az év folyamán a vérellátó szolgálat és a megyei Vöröske­reszt 3500 liter vért kíván leven­ni térítés nélkül. Ha megyénk kö­zel félmilliós lélekszámát vesszük alapul, 130 embernek csak egy liter vért kell adni vagy máskép-, pen; minden 100 emberből há­romnak kell jelentkezni véradás­ra, s akkor ezt a nemes emberi feladatot teljesítettük. Komoly reményekkel bízunk abban, hogy a vezetők összefogá­gos elvével ellenkező szemléletet vallanánk, ha vérellátásunk biz­tosításával egy-két községet vagy üzemet terhelnénk meg. A gyógyító vér útja A vér útja a beteg emberhez vezet, s csak egészséges emberek­től indulhat el. A vele való gyó­gyítás széles körű alkalmazása sa, a vöröskeresztes alapszerveze­tek további lelkes, jó munkája, s az emberek megértő, közösségben érző és gondolkozó tábora, a szo­cialista teherviselés igazságos el­vének felismerése a vérrel való gyógyítás terén köszönettel öve­zendő eredményekhez vezet. Szekerczés József I szervező-főelőadó j ««MMWOWiWBCaBOO Tücsök Üj magyar filmet vetít ma este a békéscsabai Terv mo­zi. A film címe: Tücsök, egy faluról városba kerülő lány története. Főszereplő­je: Esztergályos Cecília. SPORT SPORT Gyulai sporthírek A MEDOSZ labdarúgó-szakosz­tálya a legutóbb tartott értekezle­tén több fontos kérdést tárgyalt meg. Többek között megvitatták az 1964. évi bajnokság tavaszi idényére való felkészülést. Vas­vári edző — kinek 1964. december 31-ig meghosszabbította szerződé­sét a Gyulai MEDOSZ — vázolta a felkészülési programot, amely a következő: a csapat a szabadban kezdi meg a felkészülést, és az el­ső barátságos mérkőzést január 26-ra tervezik a Bcs. VTSK vagy a Bcs. Honvéd együttesével. Az edzőmérkőzések programjának ki­dolgozása folyamatban van. A szakosztály úgy tervezi, hogy március 8-ig összesen hat barátsá­gos előkészítő mérkőzést játszik az NB 11-es csapat Az értekezlet utolsó napirendi pontja volt a fe­gyelem megszilárdítása és olyan tennivalók megbeszélése, melyek biztosítani fogják a csapat továb­bi jó szereplését # Lakita László, a Gyulai Kinizsi labdarúgó-játékosa bejelentette, hogy nem kíván a jövőben az egyesületben sportolni és a vára­kozási idő után a Gyulai MEDOSZ színeiben kíván szerepelni. • Most már véglegessé vált, hogy 1964. január 6-án kezdődik az NB Il-es csapat tavaszi előkészü­leti programja. Ezen a napon já­tékos-értekezletet tartanak, ame­lyen közli a szakosztály vezetősé­ge és az edző a feladatokat. Új­ság a játékosállományban, hogy Csomós (Szolnoki Kilián HSE) — aki egyébként tényleges katonai bevonulása előtt a MEDOSZ-ban védett —, Zsinka (Szalvai HSE), Nagy (Sarkadi MSE) került az ed­digiek során az egyesülethez. De szó van még több fiatal játékos átigazolásáról is. A tavaszi szezon 1964. március 8-án kezdődik — egy héttel korábban, mint az NB I-ben, a nagyobb létszám miatt. * ( A napokban járt Gyulán — szülővárosában, ahol a felszaba­dulás előtti időkben éveken át „fo­cizott” — Horváth Károly, a ME­DOSZ fővárosi képviselője. Elbe­szélgetett a szakosztály tagjaival és edzőjével, hasznos tanácsokat adott a bajnokságra való felké­szüléshez. Megyénk sportéletének irányítói Az utóbbi éveikben egyre-más- ra épülték megyénkben uszodák, fürdők. Ezzel párhuzamosam vi­szont nem emelkedett megyénk úszósportjának színvonala. Míg néhány sportágnál elsősorban a feltételek biztosítását tekintettük fő feladatnak, ebben a sportágban viszont a tömegesítés a fontosabb. A megyei úszószövetségnek fél kell mérni a megyénkben levő uszodákat és a lehetőségekhez mérten szorgalmaznia kell az uszodával rendelkező községek úszószakosztályainak létrehozá­sát. Ebben az esetben még a szakemberhiányról sem beszélhe­tünk és az anyagiakra sem lehet hivatkozni, hiszen a fürdőfeüsae- relésék minimális összegbe ke­rülnék. A megyei szövetség tag­jainak tehát, mivel a feltételek biztosítottak, csaknem kizárólag szervezési feladatai vannak. Ha a szövetség Schwézner József elnök, Gáspár Ervin főtitkár, Ricza La­jos, Nagy Sándor, Herceg Gábor és Gajdács László elnökségi ta­gok a jövőben az úszószakosztá­lyok számainak növelésével töb­bet foglalkoznak, a gombamódra szaporodó uszodák mellett me­gyénk úszósportjának színvona­la is felzárkózik a többi megyék - I hez, illetve az országos színvonal- I hoz. Szarvasi Építőipari Kisipari Termelő Szövetkezet az új esztendőben is a lakosság szolgálatában. Összes részlegeink az új esztendőben is a legnagyobb készséggel állnak a lakosság rendelkezésére. Már most jelentse be szövetkezetünknél családi lakóház építési és tatarozás! igényét, hogy azokat a beérkezés sorrendjében előjegyzésbe vehessük. Költségvetést elkészítjük, épitési engedélyt megszerezzük. A fel­építést kulcsátadásig vállaljuk OTP-kölcsönnel vagy anélkül, összes ügyfeleinknek és kedves megrendelőinknek sikerekben gazdag, eredményes BOLDOG ŰJ ESZTENDŐT kíván a SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents