Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

1961. január M. 2 Szombat Súlyos incidens a Panama-csatorna övezetben Lőfegyverrel támadtak a tüntetőkre — Az agresszió vádját emelik a washingtoni kormány ellen Panama Az amerikai megszállás alatt levő Panama-csatorna övezetben véres tüntetések voltak a péntek­re virradó éjjel, amelyekbe be­avatkoztak az amerikai egységek. A panamai kormány felfüggesz­tette diplomáciai kapcsolatát Washingtonnal. A csatorna mentén fekvő ame­rikai zónában már kedd óta foly­tak a tüntetések. Az amerikai kormány 1963 januárjában elvben elismerte Panama felségjogait a csatorna-övezetben is, s ekkor el­rendelték, hogy a középületekre az amerikai zászló mellett a pa­namai zászlót is fel kell vonni. A Panamában tanuló amerikai diá­kok kedden megakadályozták, hogy az övezetben levő iskola­épületekre kitűzzék a panamai zászlót is. Panamai diáktársaik ez ellen hevesen tiltakoztak. Csü­törtökön délután — magyar idő szerint éjféltájban — 2—300 pa­namai diák, két nemzeti zászló­val a csatorna-övezetbe vonult. Az amerikai diákok megtámadták őket és verekedés tört ki — ké­sőbb jóval nagyobb, 2—3000-es tömeg hatolt be a zónába, gépko­csikat gyújtottak fel és betörték néhány amerikai ház ablakát. A tüntetőknek eredetileg az volt a szándéka, hogy érvényesítsék az övezetben is a panamai jogokat. A tüntetés akkor fajult véres tra­gédiává, amikor a csatorna-öve­zetben állomásozó amerikai kato­nai alakulatok — állítólag a pa­namai kormányzó kérésére —lő­fegyverrel támadtak a tüntetőkre. Később a panamai kormány cá­folta, hogy beavatkozásra kérte volna fel Andrew 0,Meara tá­bornokot, az amerikai hadsereg karibi főparancsnokát. Szemtanúk szerint az övezethatáron összevont gépesített katonai egységek tüzet Jelentések Algériából Ben Bella beszéde Algír Az AFP jelentése szerint Oran- ban folytatódott az ítélkezés azoknak az ügyében, akik kedden ellenforradalmi tüntetésekben vet­tek részt. Kilenc vádlottat — akik többek között üzleteiket fosztottak ki — 6—12 hónap börtönbünte­tésre ítéltek. Egy másik AFP-jelentés arról tájékoztat, hogy Ben Bella elnök­letével csütörtökön reggel három­órás ülést tartott az algériai kor- ' mány. Ben Bella elnök beszámolót tartott az oráni helyzetről. Ben Bella csütörtökön rádiónyi­latkozatban is foglalkozott az orá­ni ellenforradalmi puccskísérlet­tel. A nyilatkozat egy algíri szö­vetkezeti vállalat felavatásán hangzott el. Ben Bella kijelentette, hogy Algériát semmi sem tánto­ríthatja el a szocialista fejlődés útjáról. „Szétzúzzuk a burzsoáziát és a kizsákmányolást, miként az ellenforradalom mesterkedéseit is”— mondotta Ben Bella. Az algériai elnök rámutatott, hazájában valóban bonyolult a gazdasági helyzet, számos nehéz­ség van és sokan vannak munka nélkül. A 132 esztendőn át tartó gyarmati uralomnak ezt az örök­ségét akarták kihasználni az oráni puccsisták. „Az ellenforradalom­nak azonban semmiféle program­ja nincs a nehézségek megszünte­tésére, mi viszont következetesen Végrehajtjuk a szocializmus fel­építését” — hangoztatta. — Ezen az úton Algériát a szocialista or­szágok tapasztalatai vezérük. (MTI) nyitottak a tömegre, s a brutális támadásnak állítólag hat halálos és körülbelül 40 sebesült áldoza­ta volt. Az amerikai hatóságok rögtönítélő bíráskodást vezettek be a csatornának ellenőrzésük alatt álló két oldalán. Az ameri­kai főparancsnok felszólította mindazokat, akik lakóhelye az övezeten kívül van, hagyják el a zónát. A panamai kormány, amely évek óta időről időre felvetette az övezethez fűződő jogainak kérdé­sét Washingtonnak, de amely az elutasító válaszban mindig köny- nyen belenyugodott, most igen élesen reagált az eseményekre. Chiari köztársasági elnök hajnali rádióbeszédében bejelentette, hogy tanácskozásra visszarendelte a washingtoni nagykövetet, s egyidejűleg felfüggesztette az or­szág diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Közölte, hogy kormánya az Amerikai Ál­lamok Szervezetében az agresszió vádját emeü a washingtoni kor­mány ellen, s hasonló panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában is. Az amerikai külügy­minisztérium a diplomáciai vi- szony felfüggesztéséről még nem kapott hivatalos értesítést. (MTI) KI ne tudná, hogy Amerikában akárki társa lehet még egy Roc­kefellernek is, ha vesz egy rész­vényt. Persze csendestárs lesz az illető a hangosabb Rockefeller mellett, de hát oda se neki, azért van a propagandagépezet, hogy elmondja: Mr. Smith, az egy részvényével ugyanolyan kapi­talista, mint az ezeregy részvé­nyes Rockefeller. Most azonban híre jött annak, hogy — mint sejtettük — Mr. Smith részvénye egyedül még­sem üdvözít. Mr. Smith jelen esetben három nő alakjában ölt testet. Nevük: Prathia Hall. Ro­berta Yancey, Lillian E. Gregory. Mindhárman négerek, s mind­hárman részvényesei az atalantai Dobbs House Inc. vendéglátó­ipari cégnek. Amikor azonban egy szép téli napon beléptek a „saját” éttermeik egyikébe, a pincér helyett a rendőr sietett feléjük. Hiába magyarázták, hogy ők részvényesei az étter­met üzemeltető cégnek, bevitték őket az őrszobára, mert megsér­tették a törvényt, amely kimond­ja: néger „fehér” étteremben nem ülhet. A New York Herald Tribune beszámol a bírósági tárgyalásról is. Az egyik vádlottat megkér­dezték: — Ezek szerint tehát az tör­tént, hogy önt, mint részvényes társtulajdonost, az étteremben tulajdonképpen a saját alkalma­zottja nem volt hajlandó kiszol­gálni? — Igen — hangzott a felelet. A New York Herald Tribune nem minden irónia nélkül teszi hoz­zá: „A válaszra a közönség har­sány nevetése következett”. De vajon valóban ilyen mulat­ságos-e az eset? (sp) Defferre, De Gaulle ellenjelöltje az elnökválasztásról Moszkva A Pentagon délkelet-ázsiai ag­resszív terveit kommentálva, J. A 7. amerikai flotta terjeszkedése az Indiai-óceánon átcsoportosítása nyílt kihívás e térség országai túlnyomó többsé­gének (Tanganyika, Kenya, Szo- máli, India, Ceylon, Burma, In­donézia, Kambodzsa) elnemköte- lezettségi politikájával szemben. Látnunk kell — írja a cikk szer­zője —, hogy az amerikai hadi­hajók szakadatlan cirkálása e tér­ség partmenti vizein megsérti ezeknek az országoknak a semle­gességét. (MTI) Primakov a következőket írja a Pravda pénteki számában: A 7. amerikai flotta működési területének kiterjesztése az In­diai-óceánra a „globális” nukleá­ris veszély mellett komolyan fe­nyegeti e térség több államának függetlenségét. Ez a lépés komolyan aggasztja és elkeseríti az ázsiai és afrikai országok népeit. A Pentagon óriá­si térségbe tör be, amelyet Afrika és az Arab-félsziget, valamint Burma és Indonézia partjai ha­tárolnak. A Pentagon jelenlegi támadó stratégiájában — folytatódik a cikk — óriási jelentőséget tulaj­donít az atomtöltetű rakétákkal felszerelt atommeghajtású tenger­alattjáróknak. A Csendes-óceán és a Földközi-tenger térségében már állomásoznak Polaris-raké- tákkal felszerelt amerikai tenger­alattjárók. A Pentagon ezeket a tengeralattjárókat most az Indiai­óceánra is szeretné becsempészni. A 7. amerikai flotta egységeinek Ló derer Frigyes, az MTI pári­zsi tudósítója írja: Gaston Defferre, Marseille szo­cialista polgármestere, De Gaulle valószínű ellenjelöltje az elnök­választáson. A Temoignage Chre­tien című lapban kifejtette véle­ményét az elnökválasztásról. Def­ferre cikkében cáfolja azokat a véleményeket, mintha megválasz­tása esetén De Gaulle hatalmi módszereit kívánná folytatni és függetleníteni akarná magát az őt támogató politikai pártoktól. — Teljesen világos — írja Defferre —, hogy a jelöltet csakis politikai program alapján lehet megítélni. Ugyanis nyilvánvaló az is, hogy a „De Gaulle nélküli de- gaulleizmus” folytatása súlyos té­vedés lenne, amit a magam ré­széről sohasem követek el. Ha jelölésem véglegessé válik, a szakszervezetek, a pártok, a poli­tikai klubok feladata lesz, hogy meghatározzák annak a program­nak az alapelveit, amelyet meg akarok védeni. Defferre ezzel magáévá tette a Francia Szocialista Párt álláspont­ját. A Sfio február 1-ére és 2-ára összehívott rendkívüli kongresszu­sán dönt véglegesen Defferre je­löléséről. A Francia Komunista Párt elv­ben ugyanezt az álláspontot vall­ja. A Politikai Bizottság legutób­bi ülésén leszögezte: „Nem arról van szó, hogy egy személyt egy másikkal helyettesítsünk, hanem arról, hogy a személyi hatalom képviselőivel szemben egy közös program a’apján álló közös jelöl­tet állítsunk”. A kommunista és a szocialista párt között azonban lényeges el­lentét áll fenn abban, hogy a szo­cialista Párt a Francia Kommu­nista Párt nélkül akarja kidolgoz­ni az elnökjelölt programját. Wal- deck Rochet, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese csü­törtökön, a Központi Bizottság ta­nácskozása után ismét aláhúzta a párt álláspontját és kijelentette, nincs kizárva, hogy a kommunis­ta párt esetleg saját jelöltet állít az elnökválasztáson. Külföldi kaleidoszkóp AUSTIN John Connally texasi kormány­zó, aki mint ismeretes, Kennedy elnök meggyilkolásakor megsebe­sült, bejelentette, hogy újból pá­lyázók a kormányzói tisztségre. Connallyt szoros politikai és sze­mélyi barátság fűzi Johnson el­nökhöz. DALLAS Oswald özvegye elhatározta, hogy könyvet ír a Szovjetunió­ban töltött éveiről és házasságá­ról. Az özvegyet „szakemberek” segítik munkájában. WASHINGTON Az amerikai haditengerészet az elmúlt év őszén a vandenbergi légitámaszpontról felbocsátott egy kb. 50 kilogrammos, napenergiá­val működő mesterséges holdat. ANKARA A török kormány „nemzeti ér­dekre hivatkozva utasítja a mer- sini kőolaj finomító munkásait, egy hónapra szüntessék be a de­cember 22-e óta tartó bórsztrájk- jukat. ISZTAMBUL Athinagorasz konstantinápolyi patriarcha, csütörtökön bejelentet­te, hogy újabb találkozó lehetsé­ges VI. Pál pápával. Az esetleges megbeszélés helyéről és időpont­csütörtökön adott hírt arról, hogy, járói közelebbit nem mondott; Megérdt a helyzet az ósdi gátak áttörésére A londoni repülőtérre rövide­sen vörös csillagos Aero£lot-kü- lönrepülőgép érkezik: Pa.ohcsev szovjet külkereskedelmi minisz­ter utazik majd Nagy-Britan- niába. 1964-ben ugyanis lejár rz ötéves szovjet—angol árucsere­forgalmi egyezmény, s a szovjet miniszter megbeszéléseket foly­tat az új egyezmény megkötésé­ről, a régi kereteinek kibővíté­séről. A londoni tárgyi! isok azonban többet jelentenek majd egyszerű „rutin”-megbeszélésnél. Amikor ugyanis Erroll angol ke­reskedelemügyi miniszter tavaly ősszel Moszkvában járt, tárgya­lásainak egész légköre világossá lette: megérett a he vzet az an­gol politikában a „ke’eti keres­kedelemmel” kapcsoljto. babo­nák felszámolására, az esdi gá­tak áttörésére. Erroll és Patoli- csev már akkor tanulmányozták, hogyan lehet elhelyez íi nagy szovjet megrendeléseket angol cégeknél, hogyan lehe; k'bővíte- ni az Angliába irányu'ó szovjet exportot. Most mindez közelebbi vizsgálat tárgya lesz a londoni megbeszéléseken. Felvetődik természetesen a kérdés: milyen erők sodorják az angol kormányt a szoci dista or­szágokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval fenntartott k jres- kedelmi kapcsolatok józanabb, reálisabb szemlélete felé? Az el­ső tényező mindenképpen a tő­kés világ konjunkturális fejlő­désének bizonyos megtorpanása, s ezen belül is komoly válság- jelenségek felbukkanása néhány kulcsfontosságú angol iparágban. Ezek közé tartozik mindenek­előtt a hajóipar, valamint a gépipar bizonyos ágai. Az emlí­tett iparágak számára a hideg- háborús jégkorszak maradvá­nyaként ma is meglévő korláto­zások rendkívüli nehézségeket jelentenek. A londoni és bir­minghami kereskedelmi kamara év végi közös jelentése például kimutatta: a Szovjetunió érdek­lődött angol gyártmányú nagy- kapacitású elektronikus számo­lógépek iránt. A megrendelést azonban törölni kellett (nem ke­vesebb, mint 12 millió font ér­tékben), mert az elektronikus számológép szerepelt a tilalmi listán. Az üzleti körök nyomá­sának egyik példája volt húsz vezető brit üzletember emlék­irata, amely kimutatta, hogy a szocialista országok óriási és gyorsan növekvő piacot jelente­nek. A „húszas csoport” jelleg­zetes módon odáig ment, hogy felvetette: a szocialista országok számára a brit piacon ugyan­olyan áruelhelyezési feltétele­ket kell biztosítani, mint a Brit Nemzetközösséghez tartozó or­szágok számára. (!) Ebben a követelésben már érezhető a másik tényező, amely a konjunktúra általános lassu­lásához és az egyes iparágak nehézségeihez hozzájárult: Nagy- Britannia exportháborúja a Kö­zös Piaccal és ezen belül Nyu- gat-Németországgal. A „Statist” című tekintélyes angol gazdasá­gi hetilap év végi szemléje nyíl­tan megírja, hogy az „angol kor­mánynak fel kell vennie a ver­senyt Nyugat-Németországgal a szocialista országok piacain”. A szemle kimutatja, hogy a szo­cialista országokba irányuló ki­vitel ma mindössze 4 százaléka Anglia teljes exportjának. Né­hány döntő fontosságú iparág számára azonban a szocialista export jelentősége már most is jóval nagyobb. így az összes an­gol élelmiszeripari gépexport csaknem harmada, a műanyag- és gumiipari gépexport negyven

Next

/
Thumbnails
Contents