Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-10 / 7. szám
WH. Január 10. 3 Péntek Növekszik a tudás Miután befejeződött a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által Gyulán rendezett tejkezelői tanfolyam, amelyen negyvenen vettek részt, egy újabb indult. Ezen a tanfolyamon harmincötén vesznek részt, s a borjúnevelés leghelyesebb módszereivel ismerkednek meg. Képünkön Kára Menyhért, a tanfolyam egyik előadója két hallgatóval. Anyagi ösztönzés és kispolgári anyagiasság Termelőszövetkezeti vezetőkkel beszélgettünk a minap egy ■társaságban, akik elmondották, milyen jótékony hatással volt egész szövetkezetük termelésére az anyagi ösztönzés elvének alkalmazása, a bevezetett prémiumrendszer. Akadt azonban olyan is közöttünk — nevezzük N. elvtársnak —, aki, bár nem utasította vissza kereken a megállapításokat, mégis fenntartással szólt a prémiumokról, s mint régi párttag, érveit „marxista” alapokra próbálta helyezni: kommunizmust akartunk — mondotta —, amelyben mindenki szükséglete szerint részesedik majd a javakból és képességei szerint dolgozik. Talán ennek az anyagi ösztönzésnek a propagálásával ezt készítjük elő? Aligha. Éppen hogy kispolgári anyagiasságra neveljük az embereket...” Hát, igen, van ebben valami, hallgattak el többen, s csak egy-két ember szállt vitába ezzel a véleménnyel. Helyesen érveltek, de nem összefüggéseiben fogták meg a dolgot Hogyan is állunk ezzel a látszólagos ellentmondással? Átmeneti társadalomban élünk, amelyben társadalmi és szövetkezeti tulajdonban vannak már e termelőeszközök. Végső célunk az, hogy megteremtsük az anyagi javak bőségét, a kommunizmust, ahol mindenki képessége szerint dolgozik és szükséglete szerint részesedik a javakból. Természetesen a kommunizmusban már elveszti jelentőségét az anyagi ösztönzés, de addig a szocialista munkaerkölcs megszilárdításának és kommunistává fejlesztésének alapvető mozgató rugója. Tévedés ne essék, nem egyedül az anyagi ösztönzés, hanem az anyagi és erkölcsi ösztönzés egysége és kölcsönhatása. Igaza van abban N. elvtársnak, hogy az anyagi érdekeltség önmagában — erkölcsi ráhatás nélkül — a kispolgári, egoista törekvéseket táplálja. A mi szocialista viszonyaink között azonban mégsem lehet a kapitalista tudati maradványok szívósságának okát abban keresni, hogy a prémiumrendszer a javak „egyenlőtlen” elosztását eredményezi, az egyenlőtlenség pedig táplálja az anyagiasságot. Miért nem lehet? Mert az egyéni érdek — hogy minél több prémiumot kapjak — a szocializmus viszonyai között már nem magántulajdonosi érdek, mély csak mások rovására valósulhat meg. Ellenkezőleg. Ha minél többet nyújtok például egy fezben vagy egy üzemben, azért, hogy prémiumot kapjak — ezzel a szükségletek szerinti elosztás feltételét jelentő bőséget siettetem megvalósulni. S, ha ezt tudatosan teszem, mert mások megmagyarázták munkám erkölcsi jelentőségét, már nemcsak a több pénzt látom magam előtt, hanem munkám társadalmi hasznosságát is. Más oldalról — mint említettük — az anyagi és erkölcsi ösztönzés kölcsönhatásban áll egymással. Ha az anyagi ösztönzés formája helyes, jó a prémiumrendszer, és ezzel párosul a politikai munka, akkor az napról napra bizonyítja az egyéni és társadalmi érdek azonosságát, s a prémiumban részesülők fokozatosan megszokják, hogy ne csak a kapott pénzt becsüljék, hanem elsősorban saját munkájukat. Még egyszer szeretnénk aláhúzni: saját munkájukat, mert a munka hasznossága adta annak lehetőségét, hogy prémiumot kapjanak, mint ahogy a jó munka teremti majd meg a kommunizmus feltételeit is, amelyben már elveszti értelmét az anyagi ösztönzés elve Visszatérve N. elvtárs véleményére, együtt mondhatjuk a véle vitúzokkal: nem helyes a felfogása. Már az elmúlt gazdasági évben bebizonyosodott szövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés megvalósulásának társadalmi hasznossága. Nem utolsósorban ez eredményezte, hogy minőségileg jobbá vált a talajelőkészítés, a növényápolás, meggyorsult a betakarítás — több terményt mondhatnak magukénak a szövetkezetek. Ezért szükséges továbbfejleszteni, s bevezetni ott is, ahol még nem valósult meg, a prémiumrendszert, mély, ha erkölcsi ösztönzéssel párceul, megóvja az anyagi érdekeltsége' a kispolgári anyagiassággá torzulástól. Varga Dezső Hogyan lehetne több mezőgazdasági szakmunkás Lőkösházán ? Négyezer hold, 526 dolgozó tag, 70 fiatal, hat felnőtt szakmunkás, tizenegy mezőgazdasági tanuló, egy főiskolát végzett szakember a legjellemzőbb statisztikája a Lőkösházán működő Haladás Tsz- nek. Érzik, hogy valami nagy űr tátong a négyezer hold és az egy szakember, valamint a mellette dolgozó néhány szakmunkás között. 1964-ben szívet sajdító jelenség ez. Ma, amikor szerte az országban kiterjedt lehetőség van a továbbtanulásra, a nagyüzemi gazdálkodás módszereinek megismerésére, a hozamok fokozására, falun is a magasabb életszínvonal kialakítására, elgondolkoztató az, ami Lőkösházán van. A szövetkezet alapjaiban véve fiatal. A falu is most bontogatja szárnyait. Sok új lakás, új a kul- túrház, olykor egy-egy mozielőadással minden és semmi. Bár itt is nagyot fordult a történelem, az emberek szívéig mégsem perzselt a láng, talán éppen ezért nem izzik az értelem. Az elégedettségtől elöregedett a gondolat is. Vajon miért van az. hogy egy fiatal, korábban futni akaró község szinte egyik évről a másikra befelé fordul? Talán az emberi célok beteljesültek? Azzal, hogy megvan a ház, a szép bútor, a rádió, a mosó- és porszívógép, esetleg a televízió, tavasztól nyár végéig a munka, a háztájiban I egy-két hízó, ezzel még nincs | j minden kész. Igaz, az elégedettség | akaratlanul is puhává teszi az embert. Lőkösházán ezért is ér-: nek rá, mert a hagyományos gaz-; dálkodással a fez-ben elért ered- mények megnyugtatók. Ügy látszik, hogy a többre törekvésnek ebben a faluban nem sok ember! az igénylője. Lehet, hogy ez is I oka annak, hogy a tanulás még mindig nem tudott magának utat tömi. Sajnos, a falusiak jó része a tanult embert a hajdani intézőhöz hasonlítja. Nem kell a tör- ténelem mélyéig hatolni, Lökösön ' a felszín alatt húzódnak meg az intézők okozta sérelmek. Bár az okozott sebek még ma is fájnak, de az az idő, amikor a lovaglópálcás emberek irányították a cselédemberek életét, elmúlott Nagy sorsfordulók idején és után általában az útkeresés jellemzi az embereket Itt, Lökösön inkább még mindig az egy helyben topo- gás tart Ezért is illik ide az öregedő falu kifejezés. S«k még, rengeteg a munka. Ezt említette Rónavölgyi Mihály, | a szövetkezet elnöke is. Az apró! szövetkezeteket egyesítették, de a tanulás szervezésére, a tengernyi gond közepette nemigen jutott idő. Kevés a szakemberük is. Az emberek azzal érvelnek, hogy aki tanul, az kevesebbet tud dolgozni, így a keresete is alacsoMár a tavaszra gondolnak A községi földművesszövetkezetek és tanácsok január első napjaiban megkezdték a háztáji és a zárt gyümölcsösök tavaszi növényápolási és védelmi munkáinak szervezését. Most írják össze a termelők növényvédőszer-szükségletét. Csorvá- son, Gyulán és Mezőberényben a tavaszi gyümölcsfaápolási munkák végzésére összetársultak a gazdák. A megye többi községében is megalakították a növényvédő brigádokat. Ötszázötven hízott sertés átadására kötöttek szerződést A sarkadkSksztúri Egyetértés Tsz ez évi termelési tervében száz hízó marha, ötszázötven hízott sertés, huszonötezer baromfi és ezernyolcszáz hektoliter tej értékesítése szerepel. A Békés megyei Al- latforgalmi Vállalattal, a BARNEVÁL-lal és a Gyulai Tejipari Vállalattal gtár megkötötték a szerződést. Ezenkívül harmincegy vagon kenyérgabona, háromszázhúsz vagon cukorrépa és hatvan vagon kender átadását is tervezik. Méhész szakmunkásképző-tanfolyam Szegeden A Békés megyei és a Csongrád megyei MÉSZÖV közös rendezésében január 6-án méhész továbbképző-tanfolyam kezdődött Szegeden. Megyénkből húsz termelőszövetkezeti méhész vesz részt a hat hétig tartó előadássorozaton. A hallgatók megismerkednek a Szakmunkásképzés Sarkadkereszíúron A sarkadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet gazdái a munka mellett tanulnak is. Még a múlt hónapban kezdődött meg húsz hallgató részvételével a politikai oktatás. A január 9-én indult szakmunkásképző-tanfolyamra is húszán jelentkeztek. Azok a hallgatók vesznek részt az előadásokon, akik sikeresen elvégezték az ezüstkalászos gazdatanfo- iyamot. Két személy a sarkad i állattenyésztési továbbképzőn vesz részt, egy pedig a gyulai növényvédő iskolán tanul. méhészet nagyüzemi szervezésé vei és tervezésével. Előadást hal lanak a méhanya-nevelésről és a méztermelés korszerű módszerei ről is. I nyabb a többinél. Ebből követke- [ zik, hogy a szövetkezet nem ősz tönöz sem felnőttet, sem fiatalt a tanulásra. Jó néhány példa mutatja: ahol a tsz-vezetés bátran ösztönöz a tanulásra, ott sokan tanulnak. Megyénk több szövetkezete jövedelemkiegészítést ad azoknak, akik tanulással huzamo sabb időt töltenek. Mivel Lőkösházán nem ösztönzik a tsz-gazdá- kat a továbbtanulásra, érthető, hogy még lasszóval is alig tudtak embereket fogni a szakmunkásképző-tanfolyamra. Nagy nehezen mégis összeszedtek tizenhatot, azután rájöttek: nincs előadójuk. A tanfolyam ezért még ma sem indulhatott be. A járási tanács mezőgazdasági osztályától kaptak ugyan ígéretet, de a szakelőadó január 7-én még mindig nem érkezett meg a szövetkezetbe. A tanulással együtt a fiatalokkal való törődés is kívánnivalói hagy maga után. A hetven fez-fiatalból mindössze tizenegy készül szakmunkásvizsgára. A többiek nem tanulnak. Az estéket tv-né- zéssel. táncolással töltik. A fez- vezetők a szomszéd — Elek — község példáját akarták a fiatalsággal való törődésben másolni, de irányt tévesztettek. Lőkösházán a fiataloknak munkaegységenként év végén 2,5 forint, úgynevezett ifjúsági pénzt számolnak el. Ez lényegében helyes, de ezzel az összeggel elsősorban a szakmunkás-bizonyítvány vagy a technikusi, mérnöki oklevél megszerzésére kellene — az elekiek- hez hasonlóan — inspirálni. Ihhoz tehát. hogy Lőkösházán a tanulásnak követői legyenek, a közgyűlés jóvoltából rendelkezésre bocsátott összeggel a szövetkezet vezetőinek a korábbinál egy kicsit jobban kellene sáfárkodni. Nyúljanak csak bátrabban a tanulás ösztönzéséhez felnőtteknél és fiataloknál egyaránt, mert csak így tanulnak többen és -gyre többen a fez-ben is. Dupsi Károly Öt éven belül törzsbaromfi-állomány lesz a háztáji gazdaságokban is A MÉSZÖV, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a BAR- NEVÁL irányításával a megye tíz községéber» kicserélik a háztáji gazdaságok baromfiállományát. A vérfrissítéssel nagyobb termelőképességű állatokhoz jutnak n háztáji gazdaságok. Az a terv, hogy öt éven belül a megye minden háztáji gazdaságában törzsbaromfi-állomány lesz. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Ütiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1964. február 15-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán.
