Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

» 1964. JANUÁR 10., PÉNTEK Ara 60 fillér Világ profot árjai, agy esüljetek I NÉPÚJSÁG XIX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Küzdelmes napok I Mi az igazság Telekgerendáson? | Q képV’SClő fogadóóráján | A rádió műsora | Hideg idő 15 millióval több téglát gyárt az idén a békéscsabai téglagyár Automatizálódik a téglagyártás Mezőberényben Új gépek a KGST-n keresztül az NDK-ból Ülést tartott a minisztertanács Még el sem csitultak az 1963-as év tervteljesítési gondjai, máris újabb hatalmas feladatok tornyo­sulnak a Békés megyei Cserép-és Téglaipari Egyesült vállalatok előtt. A tervekről s gondokról Lányi Frigyes termelési osztály- vezető tájékoztatott. — Kétségtelen nagy feladat előtt állunk. Ügy jellemezhet­nénk, még egy esztendőben sem kellett annyi feladatot megoldani, mint az 1964-es évben kell. Ta­lán azzal kezdeném, hogy az 1963-as évben — ha nem is köny- nyen — de teljesítettük, sőt túl­teljesítettük a tervet. így az égetett téglából egymillióval, » nyers téglából ötmillióval gyártottunk többet. Csupán a nyers cserép ter­melésénél volt csekély lemara­dásunk, ezt a hirtelen beköszön­tött tél okozta. Számadatokkal alátámasztva 1963-ban 165 millió égetett téglát és 50,8 millió ége­tett cserepet gyártottunk. Ezzel szemben 1964-ben 180 millió téglát és S6 millió cserepet kell gyárta­nunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az igen nagy mértékben felemelt ter­vünk csak komoly műszaki fej­lesztéssel oldható meg. — Ennék érdekében, minthogy Jelenleg nálunk holtszezon van, Jelentős műszaki problémákat kell a szezon kezdetéig — febru­ár, márciusig megoldani. A kar­bantartók s felújítók már meg­kezdték a gépi berendezések át­alakítását, korszerűsítését. Komoly programot valósítunk meg a ter­melés zavartalanságának biztosí­tásáért vidéki telepeinknél is. Fő feladatunk, hogy több gyárunknál a meglévő gépek korszerűsítésé­vel párhuzamosan új gépeket is beállítsunk. így Eleken, a régi, elavult, sok energiát igénylő transzmissziós meghajtást korsze­rűsítjük. Űj teknős keverőgépet Párizs Az ITíumanité Madridból érke­ző hírekre hivatkozva arról ír, hogy a spanyol hadsereg több tisztje összeesküvést szervezett Franco ellen. A sevillai és huel- vai helyőrségben mintegy száz tisztet letartóztattak, köztük nyolc ezredest. Zaragozában és Burgos- ban a tisztek „védelmi juntát” alakítottak, hogy megakadályoz­zák a katonai akadémia felszámo­lását és a hadsereg tervezett át állítunk üzembe. A 64-es prog­ramhoz tartozik három szárító­szín létesítése is. Ennek megvaló­sításával lehetővé válik a kismé­retű téglák gyártásáról való átté­rés a magasított téglagyártásra. — A gyomai télagyárban a gépi berendezés meghajtásának teljes rekonstrukcióját végezzük el március 30-ig. A felemelt terv teljesítése érdekében újból üzem­be helyezzük a korábban leállított körösladányi téglagyárat, na­gyobb beruházás nélkül, a különböző gyárainknál nélkü­lözhető gépek beállításával, vagyis jórészt saját erőből. — Országos jelentőségű felada­tot fogunk ezenkívül megoldani azzal, hogy a mezőborcnyi I-es számú téglagyárnál az alagútszá­rító és kemence továbbfejleszté­sével egyedül megyénkben válik teljesen automatikussá a terme­lés. A szükséges gép! berendezést a KGST keretében az NDK- tói vásárolja a hazai tégla­ipar. — A békéscsabai telepeken sincs pihenő. Bár a cserépgyártás még folyik, ezzel párhuzamosan az egyes présházak és gépi beren­dezések felújításán dolgoznak szakembereink. A szárítóterület bővítése is most van folyamatban. Ugyancsak nagy jelentőségű az új szűrőpréseknél alkalmazott kalo- ri feres szárítóberendezés, a téli agyagbiztosítás végett. Az új be­rendezéssel sikerül az agyagban keletkező jégkristályokat meg­szüntetni. — A kettes telepünkön is nagy a zsúfoltság. Ennek megszünteté­séért új présházakat létesítünk. — Most folyik csaknem másfél milliós ráfor­dítással az I-es telep 2-es szá­mú kemencéjének felújítása, melyet 130 építőmunkás lát el, minthogy alig több mint egy hó­nap alatt kell vele elkészülni. szervezését. A spanyol hadügy­miniszter utasítást adott a burgo- si katonai körzet parancsnokának, hogy lépjen fel a junta ellen, a parancsnok azonban megtagadta az utasítás végrehajtását. A spanyol tisztek ellenzéki megmozdulását a jelek szerint, a hadsereg tervezett átszervezése robbantotta ki. Egy tábornok a tisztikar egy jelentős részének ne­vében a Prado-palotában tiltako zott az átszervezés ellen. (MTI) Néhány napja adták át az egy­millió forintos költséggel épült új irodaházrészt. Ezzel végleg sike­rült megszüntetni az összevonás folytán beállt adminisztrációs és műszaki széttagoltságot.» — Nagy vonalakban csupán ennyit, de lehetne még sok min­dent mondani. Az elmondottak­ból azonban világosan látszik: nem lesz könnyű dolgunk az 1964- es évben sem. A műszaki appará­tusunk felkészült, a terveink ké­szek. S amint a szezon elkezdő­dik — reméljük, az időjárás is se­gít bennünket —, megismertetjük : dolgozóinkkal a terveket, felada­tokat, hogy minél jobban helyt tudjunk állni az 1964-es évben is. Még annyit: minthogy tervünk nagy, ezért a gyártást a korábbi évektől eltérően már februárban szeretnénk megkezdeni — mon- ; iotta befejezésül Lányi Frigyes. H. F. I (Bonn) Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Erhard kancellár február 14-én kétnapos tárgyalásra ismét Pá­rizsba utazik. — Maga a nyugat­német kormányfő jelentette be ezt csütörtökön délelőtt a bonni parlamentben. Erhard a parla­ment költségvetési vitájában mon­dott beszédet és abban feltűnően részletesen foglalkozott a nyugat­német—francia viszonnyal. Kife­jezte azt a reményét, hogy a „saj­nálatos Argoud-ügy” nem fogja károsan befolyásolni Párizs és Bonn barátságát. „Ismét hitet teszek a francia néppel való ba­rátság és kibékülés mellett” — hangsúlyozta tüntetőén Erhard, majd kijelentette, hogy az Egye­sült Államokkal való szoros ba­rátság semmiképpen nem csorbít­ja a francia—nyugatnémet együtt­működést. De Gaulle vele szem­ben egyáltalán nem lépett fel az­zal az igénnyel, hogy Bonn vá­lasszon Párizs és Washington kö­zött. Erhard azt is hozzátette, hogy a francia—nyugatnémet együtt­működés nem lehet „exkluzív jellegű” és nem szabad „taszító hatást” kifejtenie. A kancellár ki­jelentette: „Angliának a Közös Pi­achoz való csatlakozása ugyan pillanatnyilag nem időszerű, er­ről a kérdésről azonban nem fe­ledkezünk meg és azt nem töröl­tük végleg.” Erhard azután arról beszél*, hogy nem szabad megelégedni az­zal a „gazdasági integrációval”, amelyet a Közös Piac jelent, ha A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a kor­mány elnökhelyettese jelentést tett a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa végrehajtó bizott­ságának X. ülésszakáról. A kor­mány a jelentést jóváhagyta, majd a közlekedés, és postaügyi miniszter előterjesztése alapján elfogadta a KGST-országok közös vagonparkjára vonatkozó egyez­ményt, s úgy határozott, hogy megerősítésre az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kohó- és gépipari miniszter A Szarvasi öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet rózsási kerületében — ahol év végére ki­alakítják a nagyüzemi öntözéses mintagazdaságot'— 1962-1963­ban hat külföldi esőztetöberen- dezést próbáltak ki összehason­lító kísérleteikben. Megfigyelték a nem „politikai egységgé” kell összefogni a nyugat-európai álla­mokat. A De Gaulle-lal folytatott legutolsó megbeszélésekor azt a benyomást szerezte, hogy a fran­cia államfő is egyetért egy ilyen „politikai kezdeményezéssel”, sőt, De Gaulle értésére adta, küszö­bönálló római látogatásakor Er­hard beszélhet az ő nevében s felvetheti ezt a kérdést. Londoni és római látogatása után — feb­ruár közepén — Erhard másod­szor is ellátogat Párizsba, mert — mint mondotta — a francia ál­lamfő szükségét érzi az újabb eszmecserének küszöbönálló ame­rikai látogatása előtt. (De Gaulle márciusban Mexikóban tesz majd látogatást). Amerikai útjáról beszámolva, Erhard büszkén kijelentette: Johnson elnök úgy érzi, hogy Nyugat-N érne tor szag az Egyesült Államok legnagyobb súllyal ren­delkező partnere Európában. Er­hard azt hangoztatta, hogy Nyu- gat-Németország „nem amerikai protektorátus”, majd hozzátette: Ezt a kifejezést csak abban az esetben lehetne elfogadni, ha azt úgy értelmezik, hogy Nyugat-Né- metország rászorul Amerika vé­lelmére. A Johnsonnal folytatott tárgya­lásairól beszámolva Erhard egyébként lényegében megismé- 'elte azt, amit Amerikából való hazaérkezése után mondott. El­mondotta, hogy az amerikai elnök közölte vele, folytatni akarja Kennedy politikáját, a világon Í a magyar—jugoszláv gépipari együttműködésről folytatott tár­gyalásokról, a földművelésügyi miniszter a csehszlovák földmű­velésügyi miniszterrel történt megbeszélésekről számolt be. A kormány a beszámolókat jóvá­hagyta. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke a megye homokos területeinek hasznosítására tett intézkedések­ről és a további tervekről tett je­lentést. A Minisztertanács a je­lentést megvitatta és tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) gépek teljesítőképességét, az üze­meltetés költségeit. A kísérletet az új esztendőben folytatják. A KGST megbízásából 15-féle kül­földi berendezést állítanak mun­kába. Az új gépek a szocialista országokból érkeznek. (MTI) fennálló feszültségeik csökkenté­sére törekszik, s ebben a nyugat­német kormány támogatására is számít. Ezzel kapcsolatban Johnson azt mondotta: Üdvözli Bonnak azt az elhatározását, hogy kereskedelmi missziókat létesít a kelet-európai államokban, továb­bá az amerikai elnök pozitívan értékelte a berlini utazási enge­délyekről kötött megállapodást is. Ami újabb ilyen berlini megál­lapodás kérdését illeti, Erhard hangsúlyozta, Bonn semmi esetre sem járul hozzá olyan egyezmény megkötéséhez, amely „meglazíta­ná Nyugat-Berlinnek az NSZK- hoz fűződő kapcsolatait”, és „alá­támasztaná a háromállam-elmé- letet” (vagyis azt a tényleges helyzetet, hogy a hajdani német állam területén ma három állam létezik: az NSZK, az NDK és Nyugat-Berlin). Erhard beszéde végén csak rö­viden emlékezett meg a Hruscsov szovjet miniszterelnök üzenetét tartalmazó szovjet jegyzékről. Azt mondotta, hogy ezzel kapcso­latban a szövetségesek között a tanácskozások még folynak, ugyanakkor azonban kifejezésre juttatta, hogy Bonn nem szívesen vállalna kötelezettséget az erő­szakról való lemondásra. A kancellár beszéde e részében is­mét csak az NDK ellen irányuló régi propagandaszólamokat is­mételgette és értésre adta, hogy kormánya továbbra sem mond le az NDK bekebelezésére támasa* tolt igéidéről. Franco-ellenes összeesküvés Spanyolországban ? Erhard februárban ismét Párizsba látogat A kancellár parlamenti beszédében hitet tett a francia—nyugatnémet barátság mellett A KGST megbízásából 15-féle esőztetöberendezést proféinak ki Szarvason Ö

Next

/
Thumbnails
Contents