Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-09 / 6. szám
1964. Január 9. 5 Csütörtök Halló! Békési művelődési ház! Mi hír a falusi kulturális napokról? Híre érkezett, hogy Békésein, január 17—18—19-én, a járási művelődésügyi osztály és a művelődési ház közös rendezésében „falusi kulturális napokat” tartanak. Telefonon kerestük Nagy Imre kul- túrottlhon-igazgatót, aki azonban hivatalos ügyben távol volt. Helyette Molnár Lajos művelődés- ügyi előadó válaszolt a háromnapos rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseinkre: — Hol tartják a „falusi kulturális napokat’? — A művelődési házban, azonban egy-két programszámot másutt is. — Valamilyen központi instrukció alapján szánták magukat a feladatra? — Egyáltalán nem. Arra gondoltunk, hogy a hosszú téli estéken a művelődési házba invitáljuk és változatosan elszórakoztatjuk a békésieket. Ez eddig is így volt, most azonban mintegy lendületadónak és kedvcsinálónak a „második félidőre” beiktattuk a három — programmal teli — napot , — Miben részesül a „falusi kulturális napok” alatt a közönség? — Ennek megválaszolására talán az a legegyszerűbb mód, ha ismertetem a műsort. Mint már említettem, minden a művelődési házban bonyolódik le, kivéve a cipész ktsz-ben megtartandó ismeretterjesztő előadást és azt, amit az újtelepi cigány lakosság részére szerveztünk Tarka-barka matematika címmel. Tizenhetedikén, pénteken bábelőadás lesz az általános iskolások alsó tagozatosai részére. Író—olvasó-találkozót is terveztünk erre a napra, de a meghívott Tabi László nem tud eljönni. Este a járás kultúrotthonainak együttesei egyfelvonásosokat mutatnak be. Tizennyolcadikán, szombaton az iskolák csapatvezetőinek a rendezésében a négy általános isAz orvoscíika helyzete megyénkben kola úttörőinek zene- és énekkarbemutatói következnek. Este a Modem divat, modem táncok című műsor következik. A művelődési ház táncosai és tánczenekara működnek közre. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat helyi boltja szolgáltatja a bemutatandó divatruhákat. Ezt követi a hajnalig tartó bál. Tizenkilencedikén, a „falusi kulturális napok” harmadik és egyben utolsó napján, a művelődési ház értelmiségi klubjában dr. Szudy Géza tanár és művészettörténész tart Munkácsy Mihály al- katóművészetéről előadást, mely délelőtt lesz. Délután az úttörőcsapatvezetők rendeznek „Ki, mit tud?”-vetélkedőt a békési pajtások részére. Ennek folytatásaként este felnőttek következnek. Részt vehetnek szavalattal, dallal, tánccal, páros jelenettel és mindennel, amiben bárki érdekeset, értékeset produkál. A napok megrendezésével párhuzamosan más események is lesznek. Január 14—25 között tart nyitva a művelődési házban az a kiállítás, melynek kiállítói a képzőművészeti, a fotó-, a barkácsoló, a mezőgazdasági, gazdasszony-, méhész-, szabász-, és bélyeggyűjtő szakkör tagjai. A kulturális napok keretében vetíti a filmszínház az Udvari bolond című filmet. Ez időben az Október 6. Tsz- ben és a Kossuth Tsz-ben jelentős tsz-akadémiai előadásokra is sor kerül. — Máskor is tartanak majd „falusi kulturális napok”-at? — Időnként feltétlenül, mert az a meggyőződésünk, hegy a népművelési munka állandó folyamatába beiktatott egy-egy Ilyen változatos és kiugró eseménysorozat még több hívet szerez a szocialista kultúrának — hangsúlyozta a telefonbeszélgetés befejezésekor a békési művelődési ház művelődési előadója. (hr) A t orvosetikai bizottság öt- | A negyedik csoportban azok az ” éves fennállása óta 119 esetik vannak számon tartva, esetet tárgyalt. Az orvosetikai amelyekben az etikai bizottság helyzet vonatkozásában ez a szám védelmet nyújtott az orvos részétöbb irányban értékelhető. re. Ezeknek száma 15, Az ügy kiElöljárójában meg kell állapíta- menetelét tekintve figyelmeztetés ni, hogy az orvosok zöme erkölcsi | történt 26 esetben, ugyancsak 26 szempontból kifogástalanul végzi ’ esetben felmentéssel végződött a a munkáját. Ugyanez mondható a ' fegyelmi eljárás. lakosságra is, amely túlnyomó többségben megbecsüli az orvosi munkát. Az esetek, amelyek az erkölcsi, illetve fegyelmi fórumokon előfordulnak, négy csoportba Q t év elég idő arra, hogy az emb:r mérleget készítsen és több irányban levonja a tanulságokat. Ezeket a tanulságokat az oszthatók. A legnagyobb csoportot j et|kai helyzet Mertetése során alkotják azok az ügyek, amelyek többször megemlítettem. Hozzá kóczi úton már verekszenek. Bezúzódott a Meister ruhabolt, a Miklós Béni, a Beregi, a Hauer cukrászda meg a Metropol kirakata. Az egyik detektívet ölben vitték a rendőrök a Rókusba. Riadalom, harsány nevetés viharzott az Emke-sarkon. Egy szakasz lovasrendőr közeledett a Népszínház utcából, de m'.e’őtt elértek volna a Körútra, lovaik ágaskodni kezdtek és úgy rúg- kapáltak, hogy többen kibillenték a nyeregből. Az Állatkert elefántja vonult az úttesten, a közeledő rendőrcsapat láttán harciasán felemelte az ormányát. A megvadult lovak már gazdátlanul vágtattak. Még nagyobb lett a zűrzavar. A rendőrök kétségbeesetten szaladgáltak: egyikmásikuk erősen bicegett. A lovak megtorpantak, útjukat állták a járművek, a járókelők. Aztán ném.lyik irányt változtatott, eltűnt a gazdája elől. Riadóautón érkező gyalogos rendőrök és póruljárt lovasok dühödten vetették magukat a tüntetők közé. Villogott a kard hideg vasa. Hátracsavarták az emberek kezét, ráncigálták, ta- szigálták őket. Kaszás Kati a Gichner szőnyeg- és paplanüzlet előtt ment. Egy idősebb embert úgy talált el a kardlap, hogy vérző nyakkal összeesett. A kislány megtorpant. A k&rdUpozó rendőr fújtatva elrohant mellette, otthagyta lekaszabol» áldozatát. Egy kapu alól szaladtak ki érte. Bevonszolták. Kati továbbment, aztán megállt. Nem messze tőle egy asz- szony sikoltott. A lány látta, amint egy keménykalapos férfi durván vállon ragadta és vonszolni kezdte. Az asszony szabadulni próbált, rimánkodott. De ahelyett, hogy elengedték volna, most már egy rendőr is rávetette magát A lány rémülten nézte a jelenetet. Futni kezdett. Már közel volt a sarok, be akart fordulni. Széttárt karú, magas férfi állta útját: — Megálljunk kicsikém, hová szaladsz? Mire delet harangoztak, több mint százan álltak a Hársfa utcai kapitányság udvarán. Sok volt köztük a sebesült. Orvost senki sem hívott hozzájuk. Társaik zsebkendőkkel, ingből hasított kötésekkel látták el őket. Megkezdődött a kihallgatás. Kati kétségbeesetten sírt. Ott állt a várakozók között. Egy idős munkásasszony vigasztalta — Egy csöppet se félj, lelkem Amint sorra kerülsz, kienged nek. Nem vagy bűnös! (Folytatjuk) szakmai ténykedéssel kapcsolatosak. Ebbe a csoportba tartozó ügyek legtöbb esetben panaszokon alapulnak. Egyes beteg vagy hozzátartozója amiatt tesz panaszt, hogy az orvos sürgős hívásra nem jelent m:g, ingerült, ideges, elutasító, általában véve nem megfelelő hangnemet használt a beteggel szemben. Ezeket a panaszokat azért minősítjük szakmai ténykedéssel kapcsolatosaknak, mert ezek végeredményben érintik a beteg gyógykezelését, gyógyulását. Ebben a vonatkozásban igyekszünk szigorú, de igazságos álláspontot kialakítani. Ua egy-egy orvos helytelenül * ’ jár el, azt elítéljük, részben, hogy ő is okuljon, részben azért is, hogy ezt az egyedi eljárást kiemeljük és ezzel tisztán tartsuk az egész orvosi kollektíva törekvő és sokszor áldozattal teljes munkáját ivei minden elbíráló fórumon 1 1 orvosok vannak, a helyzet megítélése nemcsak általános udvariasság szempontjából történik, hanem az eljárás mélyreható szakmai értékelés is. Volt rá eset, amikor az eljárás során derült ki, hogy valamilyen irányban az orvosnak továbbképzésre van szüksége. A következő csoportba az anyagi természetű ügyek tartoznak. Míg az előbbi csoportban öt év alatt 70 eset fordult elő, ebben a csoportban 16 eset került felszínre. Véleményünk szerint ez a szám alatta marad a valóságnak, de a tendencia — amennyire megítélhető — javuló. A fegyelmi vétség:k során pénz- büntetés is kiszabható, öt év alatt olyan gyakorlat alakult ki, hogy az első és második csoportba tartozó eseteknél pénzbüntetést is szab ki a fegyelmi tanács, öt év alatt körülbelül tíz ilyen büntetés volt. A következő csoportban az orvosok egymás közti viszonya veti fel az erkölcsi megítélés szükségességét. A 119 esetből erre 15 eset jutott, ebből a múlt évben öt. Ezt pozitívan kell értékelnünk, hiszen többek közt arra mutat, hogy egyes elrontott esetekben az orvosok szíves.n fordulnak az ügyek kiigazítására egy orvosokból álló erkölcsi fórumhoz. Orvosilag kifejezve: jobb, ha nem titkoljuk a bajt, hanem feltárjuk, mert így lehet jó diagnózis mellett megfelelő gyógyulást elérni. A Rendtartás megjelenése előtt hasonló megoldásra nem volt lehetőség. kell még fűzni, hogy a számokban kifejezhető adatok nem tükrözik hűen a Rendtartás hatását. Talán a lefektetett erkölcsi alapelvek alkalmazása során kifejtett munkában nagyobb eredményt jelent az a nevelő hatás, amely előrevetítve preventív tényezőket ad. A Rendtartás szelleme át kell, hogy ivódjék az orvos-egészségügyi társadalomba, de jelét látjuk annak is, hogy a lakosság is mindinkább megismeri a Rendtartás erkölcsi irányzatát. Nyilvánvaló, hogy maga a Rendtartás sem tökéle tes és amilyen mértékben haladunk a szocialista építés irányába, olyan mértékben kell, hogy egyes pontjai megváltozzanak. Ma pé’dául a gyógyító munka során egyik igen hangsúlyozott alapelv az, hogy a bíteg ne érezzen különbséget * társadalombiztosítás keretében történő gyógyító munka és a magánorvosi gyógykezelés között. A szocializmusban ez már magától értetődő lesz. A Rendtartás nemcsak a gyóM gyító munkával szembeni kötelességét írja le az orvosnak, hanem figyelme egyéb orvosi tevékenységre is kiterjed, például közegészségügyi járványügyi feladatokkal kapcsolatos magatartásbeli kötelezettségre is. Amilyen mértékben épül a társadalmunk, olyan mértékben ez a szempont mindinkább nagyobb jelentőséget nyer etikai szempontból is. Ezen a téren lehet nagymértékben az egészségügy társadalmasítására számítani és, ha valaki tevőlegesen részt vesz a szocialista egészségügy kialakításában az orvos irányításával, annak az orvos egész tevékenysége tárgyilagosan mutatkozik meg, és a közös munkában való részvétel minden vonatkozásban magas rendű kollektív erkölcsöt alakít ki. Dr. Farkas Ernő megyei főorvos Készül a kissárréti an'.ológia Szeghalom község tanácsa még múlt évi augusztusi tanácsülésén olyan határozatot hozott, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára Szeghalomnak és környékének tájjellegére és történetére olyannyira jellemző Kissárét életéről antológiát jelentet meg. A szerkesztéssel Miklya Jenő tanítót bízták meg. Tekintettel arra, hogy az anyag ö ize gyűjtésé re, adatok szolgáltatására helybeli vállalkozó nem akadt, az antológia összeállítója olyan írók, történelmi, néprajzi és gazdasági szak- tekintélyek közreműködésére számít, akiknek Kissárréttel valamilyen kapcsolatuk van vagy volt. Eddig a következők jelezték részvételüket: az és ír. got. Szabó Ferenc levéltáros, 1848—49-es szabadságharcról egy néprajzi tárgyú témáról Karai Antal tervező mérnök, Szeghalom településtörténetét dolgozza fel. Kocsisné Szirmai Fó- ris Mária néprajzos, körösladá- nyi népszokásokról és népmesegyűjtésekről ad ízelítőt a vidék gazdag folklórjából. Cs. Szabó Lajos lelkész, a harmincas évek választásairól ír visszaemlékezést. A felsoroltakon kívül még mások részvétele is várható, így például ifjú Tildy Zoltáné, Bereczky Imre dévaványai helytörténészé. Tábori György, a csabai Munkácsy múzeum igazgatója, füzesgyarmati gyűjtéséről ad képet. _ , . „ , , Mészáros István, a Halaspusztai Szabó Pál író, aki Szeghalom-. Allami Gazdaság főagronómusa a mai kapcsolatban a letűnt vidéki urak, kiskirályok, ügyvédek nép-1 ellenességéről, Bónus Bálint, Mó-! ricz Zsigmond és mások ellenzéki j politikájáról ír. Zsila Gyula 78 j éves nyugalmazott tanító, 19-es gazdaság fejlődéséről számol be. Miklya Jenő, az antológia szerkesztője, e feladata mellett, Dapsi Gizella, mártírhalált halt óvónő életéről és tragédiájáról ír. Dolveterán, a munkásmozgalom ide- gozatot készít továbbá a kendervalósi harcosa, politikai visszaemlékezéseivel kíván az antológia anyagához hozzájárulni. Szűcs Sándor, a karcagi múzeum igazgatója, néprajzi dolgozatban foglalja össze mindazt, ami a sárréti népi kultúra legősibb rétegébe tartozik, s a magyar néprajz végső kérdéseihez szolgáltat anyafeldolgozás itteni módjáról, hagyományairól. A szeghalmi községi tanács jóvoltából ily módon egy olyan hézagpótló mű lát napvilágot, mely méltán számíthat sikerre nvnd a helybeli lakosság, mind pedig az egész megye közönsége, de a szakértők körében is. Nyugtató — Kérdése jogos, asszonyom — mondja az orvos — a férjének válóban nyugalomra és pihenésre van szüksége. Ezért hát kérem, hogy e nyugtató tablettákból három óránként vegyen be egyet. (A „Nauka i Zsizny”-ből) Felhívás! Felhívja a Városi Tanács VB Pénzügyi Osztálya a gépjárműadó fizetésre kötelezetteket, hogy az 1964. évre szóló gépjárműadó bevalláshoz szükséges nyomtatványok a Városi Tanács VB Pénzügyi Osztálya adócsoportjánál beszerezhetők és ugyanott a gépjárműadólappal a kitöltött bevallásokat 1964. január 31-ig kötelesek beadni. VÁROSI TANÄCS vb PÉNZÜGYI OSZTÁLYA
