Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
1904. január 1. 6 Kedd Első lépés a csillagok felé öt esztendővel ezelőtt bámulatos, új szovjet sikernek tapsolt a világ. Január -3-án a Verne regényében megálmodott cél, a Hold felé repült a világon az első holdrakéta, a naprendszer első mesterséges bolygója. Ezzel az emberiség megtette első döntő lépését az űr meghóditása felé. Amíg a szputnyikok a Földet röpülték körül, az 1472 kilogramm súlyú holdrakéta 7500 kilométerre közelítette meg a Holdat, majd egy esztendő múlva 146 millió kilométerre a Napot. A repülés adataiból választ kapott a szovjet űrkutatás sok olyan kérdésre, amely az első szovjet Hold-expedíciót szállító űrhajó megszerkesztésével függ össze. Tudósok megfigyelhették, milyen feltételek szükségesek az ember bolygóközi utazásához, a kozmikus térségben tanulmányozhatták a Hold mágnesességét, belső szerkezetét. A szovjet szakemberek már akkor utaltak arra a lehetőségre, hogy a mesterséges hold visszajuttatható a Földre. S lám, csupán egyetlen év múlt el és a második Lunyik fellövése után — amely lefényképezte a Hold ismeretlen oldalát —, már az első ember, Gagarin is biztonságban repült a Föld körül. Az első Lunyik a naprendszer örök időkig keringő első mesterséges csillaga lett. De segítségével a Hold küszöbére lépett a kommunizmust építő, hős szovjet nép. Ezért emlékezik az első Lunyik fellövésére úgy a világ, mint a béke újabb jelének felragyogására az eddig ismeretlen égbolt felett is. Csillaggá vált a Lunyik, mindenkit figyelmeztet az emberiség közös feladataira. Cs. J. Iskoláztatási rendelkezés az 1964—65-os tanévre A továbbtanulásra jelentkező valamennyi általános Iskolás részére lehetővé kell tenni a felvételt Kik jutottak tovább? Megrendezték a „Ki miben tudós?” megyei dönto/ét Január 3nán és 4-én rendezték meg Békéscsabán a „Ki miben tudós ?”-ve- télikedő megyei döntőjét. Mint ismeretes, ebben a 'versenyformában elsősorban középiskolás diákok tehetnek bizonyságot felkészültségükről. A megyed döntőn — melyet a KISZ megyei bizottsága szervezett és bonyolított le középiskolai tanárok aktiv közreműködésével — irodalommal, matematikával, történelemmel és kémiával kapcsolatos kérdésekre válaszoltak a fiatalok. Közülük többen dicséretre méltó felkészültséggel rendelkeztek. A matematika-versenyt Csirik János (orosházi gimnázium) nyerte meg Jambrik Rozália (gyulai Erkel Ferenc Gimnázium) és- Bondár Mária, (sarkad! gimnázium) előtt. Az irodalomból Durkó Mária (békési gimnázium) bizonyult a legjobbnak. A második helyen Vincze Paula (békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium), a harmadik helyen holtversenyben Szüle Olga (békési gimnázium) és Zeley László (orosházi gimnázium) végzett. A kémia megyei legjobbja German Endre (orosházi gimnázium) lett, megelőzve Kiss Istvánt (gyulai gimnázium) és Szemenyed Sándort (békéscsabai gimnázium). A történelem-döntőt Hali János (szarvasi gimnázium) nyerte meg. A második helyre Kanyó Ferenc (békéscsabai gimnázium), a harmadik helyre Szlávik Lajos (békéscsabai Üt-, Híd- és Vízműépítési Technikum) került. Az első helyezettek tovább jutottak a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztálya és a Magyar Rádió és Televízió ifjúsági osztálya által februárban rendezendő országos selejtezőre. Az országos döntőt a televízió az idén is közvetíti. A Művelődésügyi Minisztériumban elkészült az 1964—65-ös oktatási évre szóló iskoláztatási rendelkezés, amely a korábbiakhoz .képest több figyelemre méltó új vonást tartalmaz. Az idén a rendelkezés hamarabb jelenik meg, mint a múlt évben. Így az iskolák a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációs és tartalmi feladatok elvégzésére kellően felkészülhetnek. A miniszteri rendelkezés kimondja: a tanulmányait eredményesen folytató, s továbbtanulásra jelentkező valamennyi általános iskolás részére — a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével — lehetővé kell tenni a felvételt valamelyik középiskolába vagy szakmunkástanuló- (ipari tanuló) iskolába. Azzal kapcsolatban, hogy előreláthatólag milyen arányú lesz az idei felvétel, közölték: ebben a tanévben az általános iskolák nyolcadik osztályát körülbelül 153 000 fiatal végzi el. Közülük — a tervek szerint — mintegy 78 000-ret vesznek fel a különböző középiskolák első évfolyamaiba. Ez 51 százalékos arány, szemben a jelen tanévi 46,7 százalékkal. A nyolcadikat végzett többi fiatal szakmunkástanuló-iskolákban, gép- és g vor« író iskolákban vagy másutt folytathatja tanulmányait. Egyik új vonása az iskoláztatási rende1 kezesnek, hogy ezúttal először együtt adják közre a középiskolai és a szakmunkástanuló- iskolai felvételekre vonatkozó tennivalókat. Egyszerűsíti az iskoláztatási munkát, hogy megszüntetik a jelentkezési lapok visszaküldését az általános iskolához. Ha az első helyen megjelölt középiskola vagy szakmunkástanulóiskola nem tudja felvenni a diákot, akkor jelentkezési lapját közvetlenül a második helyen megnevezett intézménybe továbbítják. Ezzel egyrészt gyorsul a lebonyolítás, másrészt megkímélik a szülőket az utánjárástól. Az iskoláztatás egységesítésének eredményeként az új jelentkezési rendszer értelmében a középiskola mellett második helyen meg lehet jelölni szakmunkástanuló- iskolát vagy szakmunkástanulód iskola mellett gimnáziumot. A szakmunkástapuló-iskolákba felvételt kérők számára új jelentkezési lapot adnak ki. Ezen ismertetik a mezőgazdasági szakmákat, valamint azokat az ipari szakmákat, amelyek tanulóotthoni elhelyezést is biztosítanak. A mezőgazdasági szakmunkásképzésre jelentkező fiatalok minden szakmában helyet kapnak tanulóotthonban. Tanulószobai felvételre a bejáró és a magánházaknál lakó középiskolás diákok, valamint a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondozottak jogosultak. Ugyancsak új vonása az iskoláztatásnak, hogy a gimnáziumok résziére körzeteket állapíthatnak meg. A körzetesítés elősegíti, hogy az egyes iskolákba arányosan kerüljenek jobb és gyengébb előmenetelű tanulók, ne legyen e téren aránytalanság azokon a helyeken, ahol több gimnázium is van. A körzetesítés egyben köny- nyíti az általános iskolával közös igazgatású gimnáziumok benépesítését Szóvá tették még, hoev sok rondát okoz a minisztériumnak, hogy egyes szülők azt hiszik, nvnden iskolatípusnak a művelődésügyi tárca a főhatósága, s a fel nem vett tanulók ügyében fellebbezésükkel oda fordulnak. Ezúton is felhívják a figyelmet, hogy a technikumok a különböző szakminisztériumok hatáskörébe tartoznak, ilyen esetben tehát a fellebbezést — az iskola úrián —az illetékes szaktárcához kell benyújtani, nem ped'g a Művelődés- ügyi Minisztériumhoz. (MTI) Jó a téli tü%élőellÁtás megyénk iskoláiban Azzal a kérdéssel fordultunk a megyei tanács művelődésügyi osztályához és a megyei TÜ5$ÉP igazgatóságéhoz, hogy az iskolák, kollégiumok és gyermekétkeztetési konyhák téli tüzelőellátásában nincs-e fennakadás? Mindkét helyről az, alábbiakban Régen kezdődött. Én még beszélni tanuló gyerek voltam, ö viszont már akkor is tekintélyes felnőtt, szigorú tekintetű, egyenruhás, hatalmas úr volt, akinek mindenki engedelmeskedett. Utaztunk. Én, mint négy éven aluli gyerek — a MÁV szemében nem létező lény a lélező lények között —, hogy vasúti műszóval éljek, díjmentesen. Anyám az ablak mellett ült, s kötögetett. Én mellette evickél- tem, s az apám még beljebb újságot olvasott. Emlékszem, éppen nyafogtam és zsörtölődtem, mert az anyám nem akart az ölébe venni, amikor betoppant a kalauz. Ijedten bámultam parancsoló magabiztosságát, és megszeppenve elhallgattam. Akkor még nem is sejtettem, hogy rövidesen egy egész életre szóló barátság alakul kf közöttünk. A jegyek kilyukasztgatása után ellentmondást nem tűrő hangon, de mégis udvariasan kijelentette, hogy a gyereket ölbe kell venni, mert nekem, mint díjmentes utazónak, a szabályok értelmében nem jár külön férőhely. Az anyám dühösen letette a kötést és az ölébe vett. Ezt akartam én is. Elégedetten mosolyogtam és a kalauz ettől a perctől kezdve barátommá lett. Szokás szerint én is nőttem, nődögéltem, s újra elutaztunk valahova. Jött a kalauz. Megismertem. Azt hittem ő is, mert érdeklődve végigmért és megkérdezte tőlem, hogy hány éves vagyok. — Négy — vágtam ki büszkén — éppen ma van a születésnapom. — Akkor féljegyet kell váltani a részére — fordult <kl apámhoz —, mert a szabáA barátom lyok értelmében csak a négy éven aluli gyermekek utazhatnák díjmentesen. Ez a fiú pedig nem alatta,van a négynek, hanem éppen annyi, tehát fizetni kell. — Az apám bosszúsan fizetett, én pedig boldog megelégedéssel vettem tudomásul, hogy most már a MÁV anyakönyvi hivatala is besorozott az élők közé. Tovább nőttem, nődögéltem, amikor újra elutaztunk valahova. Jött a kalauz. Már messziről megismertem. tJgy láttam ö is, mert elismerően végigmért. Átvette apámtól a jegyekei, majd az igazolványt kérte tőle. Apám készségesen odaadta. — A legényke részére egész jegyet kellett volna váltani —, mondta az igazolványt nézegetve —, mert betöltötte a tizedik életévét. A szabályok értelmében pedig csak az utazhat féljeggyel, aki tíz éven alul van. Fizetni kell. — Az apám bosz- szúsan fizetett és én boldogan vettem tudomásul, hogy kárpótlásként az első négy évemért, amikor a MÁV mint létezőt tudomásul sem vett, bár akkori értelmem szerint legnagyobb megelégedésemre az anyám ölébe ültetett, most viszont mindenkit megelőzve nagykorúsí- tott. Barátságom a kalauzzal nőttön nőtt. így utazgattam egész jeggyel húszéves koromig. Közben elkerültem otthonról és csak időnként jártam haza. Történt egy alkalommal, hogy a kocsi egyik ablakát valami részeg duhaj beverte és nem akart fizetni. Épa kalauz, megismert, igapen a barátom volt Ügy látszik, ő is mert tanúskodáshoz az én zolványomat kérte el. ■7— ön ma töltötte be a huszadik életévét, és vidéken dolgozik? — kérdezte. — Igen — válaszoltam. — Akkor járjon utána, mert inától kezdve ön ötvenszázalékos kedvezményre jogosult. — Igen! Nagyon köszönöm! — hálálkodtam és úgy lett. Ettől kezdve újra féljeggyel utazgattam. Hát nem ilyen egy igazi barát?! Teltek, múltak az évek, s megnősültem. Ezt a tényt annak rendje és módja szerint a személyi igazolványomba is bejegyezték, de sajnos elfelejtettem közölni, a MÁV-val. Ám miért van az embernek kalauz barátja? Azért, hogy figyelmeztesse. Figyelmeztetett is. Rég találkoztunk, s úgy gondoltam, elfelejtett, mert mint a szabályok azt lehetővé teszik, ellenőrzésként, hogy valóban jár-e a fél jegy kedvezményem, elkérte a személyi igazolványomat is. — ön jogosulatlanul használja az ötvenszázalékos kedvezményt, — szólt az igazolványomat forgatva —, mert ön már nős, a nősöknek pedig ennél nagyobb, nyolcvanszázalékos kedvezmény jár. E jogtalanságért kénytelen vagyok önt megbüntetni. — És hiába apelláltam, hiába vitatkoztam, hiába kiabáltam és káromkodtam, hogy hiszen többet fizettem a kelleténél, megbüntetett. Mivel nem volt nálam elég pénz, az esetről jegyzőkönyvet vettek fel Békés állomáson, figyelmeztetve, hogy a büntetést nyolc nap alatt fizessem ki, mert ellenkező esetben az ügyet felterjeszik az igazgatósághoz és az további zaklatást, végül, ha annak se fizetek, ez bírósági eljárást von maga után. Feldúlva érkeztem haza. Feleségem nem tudta eltalálni, hogy mi bajom. Elmesélve neki az esetet, — óh milyen boldogítók a nők! — szelíden megvigasztalt. Végül kifejtette, hogy köszönjem meg a barátomnak, amiért felvilágosított, hiszen én még évekig is elutazgattam volna a drágább 50 százalékos kedvezménnyel. Megegyeztünk, hogy cikket írok e jótét lélekről, a barátomról, aki engem mindig előrelendített. A cikkért járó honoráriumból kifizetjük a büntetést. Óh, mily gazdaságpolitikusok a nők! Még inkább barátom lesz a barátom, mint volt, hiszen ezentúl lényegesen olcsóbban utazom, és ö figyelmeztetett bennünket arra, hogy jegyeztessük be magunkat a MÁV anyakönyvi hivatalánál is. Megírtam a cikket. Természetesen a feleségem olvasta el legelőször, s felnevetett. — Te, — mondta — ebben az a pláne, hogy az egészből egyedül az utolsó eset az igaz, a többit csak kitaláltad, mégis ez az utolsó tűnik hihetetlennek. — De én nem akarva kisebbíteni a barátomat, erősen állítottam, hogy mind úgy igaz, ahogy leírtam, hiszen oly sok jót tett velem, s Utoljára még végérvényesen meg is házasított. Papszász Ferenc összefoglalható felvilágosítást kaptuk: í Mindazokban a tanintézetekben, kollégiumokban, konyhákon, ahonnan a tüzelőigénylés az előírt módon és‘időben beérkezett, a negyedévi megrendeléseknek megfelelően, a kért mennyiséget időben megkapták. Az elmúlt esztendő harmadik, negyedik negyedében, tehát az idei tél első szakaszában s az azt megelőző hűvös hetekben a tüzelőellátás mindenütt biztosított volt. Ahol esetleg zökkenő fordult elő, mint például Naevkamaráson — ahol a megyei TÜZÉP jelentése szerint azóta már rendeződtek a dolgok — ott közvetlen helyi okok játszottak közre. Az 1964. év első negyedére vonatkozó szén- és farendelések idejében beérkeztek, azokat hasonlóképpen továbbították a budapesti TÜZÉP-központba. Amennyiben a bányák folyamatos termelésében, s a fakitermelésben, továbbá a vasúti szállításban fennakadás nem történik, az iskolák és intézmények tüzelőellátá- sa továbbra is zavartalan lesz. Azonban még az említett objektív nehézségek bekövetkezése esetén is két hétre elegendő úgynevezett „vastartalék” áll mindennemű tüzelőből rendelkezésre a megye TÜZÉP-telepeín, a hiány pótlására. Aranvlakodalom és esküvő Mezőmej»yeren Nevezetes esemény színhelye volt nemrégen Mezömegyer. Id. R. Szabó István ünnepelte házasságának 50. évfordulóját a községi kultúrházban, amelyen köszöntötték őt a község vezetői, szép számú rokonai, ismerősei. A napot emlékezetessé tette, hogy legfiatalabb gyermeke, szám szerint a kilencedik, R. Szabó Mária ez alkalommal ment férjhez Pocsai Imre vasutashoz. Az aranylakodalmon és az esküvőn jelen volt R. Szabó István 17 unokája és egy dédunokája.
