Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
Január t. KeSé Ne a közös rovására történjen az anyagi ösztönzés! A Népi Ellenőrző Bizottság egyik legutóbbi vizsgálata megállapította, hogy a termelőszövetkezetek és a háztáji állatállomány szemes abrak ellátása körül nincs minden rendben. 1963- ban 2037 vagon volt, 1964-ben pedig 1168 vagon az abralchiány megyénk közös gazdaságaiban. A hiány tulajdonképpen viszonylagos: a szükséges kukorica, az árija ugyanis megtermett, de az elosztás nem a legmegfelelőbb. A szövetkezetek jó részétjen addig jutottak, hogy a premizálás évről évre azonos alkalmazása lassan gátját szabja a közös állatállomány továbbfejlesztésének. Például az orosházi Vörös Csillag Tsz a múlt év őszén 28 vagon kukoricát vásárolt azért, mert túl- osztott^k a termést és most a háztáji gazdaságokban a szövetkezethez képest aránytalanul magas a szemes abrakkészlet. Az orosházi Vörös Csillag Tsz- en kívül még jó néhány szövetkezet küzd hasonló gonddal Megyei szinten a szövetkezetek összes takarmánytermése 1963-ban meghaladta a 27 ezer vagont. Ebből nyolcezer vagon körüli mennyiséget osztanak ki, a közös 1964. évi takarmányalapjába 15 ezer vagon kerül. A háztáji gazdaságok taíkarmányalapja kereken hatezer vagonnal több, mint a szövetkezeteké. Ez a takarmányalap nincs arányban a háztáji gazdaságok árutermelésével. A múlt esztendőben a termelőszövetkezetek 160 ezernél is több hízott sertést adtak a népgazdaságnak, a háztáji gazdaságok pedig mindössze 45— 50 ezret értékesítettek. A háztájiból kikerülő tojás és baromfi mennyisége ' is kívánnivalókat hagy maga után. Éppen ezekért a termelőszövetkezetekben a közös takarmányalap kialakítását és gyarapítását elsőrendű feladatnak kellene tekinteni. Mindenekelőtt a szövetkezet állatállományának biztosítsák a szemes abrakot, ugyanakkor a háztáji árutermelést a meglévő készletek jobb elosztásával ösztönözzék. A premizálás eddig alkalmazott módszereit alapos felülvizsgálással igazítsák a kialakult helyzethez. A szabadkígyósd Szabad Föld Tsz-ben szintén jelentős az abrakhiány. Hogy jövőre kevesebbszer kerüljön ez a téma elő, az állatállomány takarmányszükségletét mindenekelőtt a közös terméséből fedezik, s ennek túlteljesítésére vetik latba az anyagi ösztönzést. Ez a módszer jónak mutatkozik, mert a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésére serkent A lehetőségek jó kihasználása mellett mód van arra, hogy ez a szövetkezet megtermelje saját szükségletét, sőt többet is. Több szövetkezetben a szabad- kígyósiakhoz hasonló módon cselekszenek, mert rájöttek: az anyagi ösztönzés csak akkor váltja be a hozzáfűzött reményeket, ha azt évről» évre a szövetkezetben kialakult helyzethez illesztik. N em a premizálás ellen beszélünk, hiszen amióta premizálnak, több kukorica terem. Ezt mindenki elismeri. Időnként azonban felül kell vizsgálni a termés elosztását, s eltávolítani mindazt, ami a tsz tés, takarmányhiány egyik szövetkezeteit sem. Gok helyen három évvel ez^ előtt is a kukorica össztermésének 20 százalékát adták prémium címén, s az idénre is eny- nyit terveztek annak ellenére, hogy az elmúlt három esztendőben a szövetkezetek állatállománya kétszeresére, sőt háromszorosára fejlődött. A háztáji állatállomány termelése viszont évről évre — megyei átlagban — csökken. Éppen ez az, amiért szóvá tesszük a takarmánykészletek jobb elosztását. A háztájiban jelenleg hatezernél több vagon szemes abrakot tartanak, mint a szövetkezetben. Jó lenne a szemes abrak hasznosítását a jövőben körültekintőbben szervezni, a gazdálkodást pedig úgy irányítani, hogy minden mázsa abrak tejben, tojásban és hízott sertésben realizálódjon. . A járási, városi és községi párt- szervezetek, tanácsok igen sokat tehetnék azért, hogy ebben az évben a termelés anyagi ösztönzése a tavalyinál sokrétűbb és eredményesebb legyen. Nem törvény, hogy a kukorica össztermésének 20 százalékát kell prémium címén kiadni, s emellett a növénytermesztési brigád dolgozóinak kukoricából még munkaegységre is több kilót osztani, mert így kiürül a közös magtár, és a jószágállomány takarmány nélkül marad. fi premizálásban a helyes arányokat úgy kell kialakítani, hogy az minden esetben a szövetkezetek előtt álló célok teljesítésére ösztönözzön. Nem köny- nyű megtalálni a helyes arányt, de a keresését egyszer el kell kezdeni, mert csakis ez a biztosítéka a készletek jobb elosztásának és beosztásának. Dupsi Károly Nem csalódtak az új vezetőségben a gyulai Erkel Tsz tagjai Egy esztendővel ezelőtt a gyulai Erkel Tsz zárszámadó közgyűlésén a tagság, leváltotta a vezetőséget, az elnököt is. Az emberek szemükbe mondták a vezetőknek: nyakassá guk, könnyelműségük sok bajt okozott a közösségnek. Miattuk volt laza a munkafegyelem, rossz az eredmény. Év végén senki nem kapott egy fillért sem, sőt a túlzott előlegezés miatt a tagság nyolcvan százaléka adósa volt a termelőszövetkezetnék. Az Erkel Tsz tagjai új elnököt választottak: Szabó Györgyöt. A többi vezetőségi posztra is újak kerültek. A vezetőség tagjainak nem volt könnyű, dolguk. A tagság bizalmatlanságát meg kellett szüntetni. Elsősorban arra törekedtek, hogy anyagilag jobban érdekelté tegyék a tagokat a terméshozam növelésében. -Jól megszervezték a munkát, kizárták a rendbontó, dologkeriilő tagokat, bevezették a premizálást. Az Erkel Tsz munkája így már a tavasszal javult, s a nyáron és az ősszel már az elsők között emlegették őket Nem maradt mélyszántatlan egy talpalatnyi föld sem, jói megalapozták a jövő évi termést is. Az 1963-as esztendő gyökeres változásit hozott a tsz életében. Megszűnt a mérleghiány, s karácsony előtt már 340 ezer forint olyan földjáradékot fizettek ki a gazdáknak, amivel évek óta tartozott a szövetkezet. A bankban egyszámlájukon egymilliónál több forint áll rendelkezésre. És beszámolhatnak a zárszámadó közgyűlésen arról is, hogy 1963-ban 150 százalékra teljesítették áruértékesítési tervüket, amiért negyedmillió forint kedvezményt kapnak. A növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt terven felüli eredményeket értek el. Cukorrépából korábban nem érték el holdanként a száz mázsát, 1963- ban 197 mázsa termett egy holdon. Búzából terven felül 17 vagonnal adtak el az államnak. Kacsát 30 ezret neveltek eladásra. Az évi kereset több családnál meghaladja a 40 ezer forintot. Vi- dó Sándor feleségével együtt 45 ezer forint értéket keresett a közösben. özvegy Juhász Ferencnc baromfigondozó 30 ezer forint jövedelemhez jutott. Az év végi számvetés napjaiban sokan visszaemlékeznek az egy év előtti közgyűlésre. Maguk sem hitték akkor, hogy egy év alatt ilyen nagyot lépnek előre. — Ary — Gazdag ivadékállomány telel a Körösökben * Egy nap alatt 80 mázsa halat fogtak jég utaU a gyomai Viharsarok Halászati Tsz tagjai A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok — akik az elmúlt évben 29 vagon halat adtak közfogyasztásra — télen sem szüneteltetik a munkát. A vastag jégpáncél, hótakaró és a tartós hideg ellenére naponta friss halat szállítanak a csárdába és a boltokba. A legutóbbi három nap alatt 31 halász jég alatt 150 mázsa halat fogott. Pénteken, egyetlen napon 80 mázsa hal került a hálóba. A halászok örömmel mesélnek arról, hogy a szokásosnál több ivadék él a Körösökben és a holt ágakban. Ezért este soha nem emelik a hálót partra, mert a sötétben nem lenne tökéletes a válogatós. A kora reggeli órákban osztályozzák a zsákmányt s minden méreten aluli pontyot, süllőt és harcsát visszadobnak a vízbe. A halászokkal együtt kemény küzdelmet vívnak a téllel a tehergépkocsivezetők is, akik veszélyes, síkos utakon szállítják a fogyasztókhoz a friss halat. Rövidesen megkezdik járási tanácsaink a tsz-ek zárszámadásának jóváhagyását Megyénk 198 termelőszövetkezetében befejeződött a zárszámadást megelőző vagyonfelmérés, vagyis a leltározás. Néhány helyen azonban még hátravan az adatok összesítése. Azért, mert nem a napi számbavétellel párhuzamosan összesítették a kinmiNem maradhatunk a kőbaltánál... 99 99 Kissé komor épületnek hat Farkashalmi György háza Eleken, a Kétegyházi út 33-ban. A szürke falak, a masszív vaskapu gazdája komolyságára vall. És valóban ilyen ember a házigazda, bár, ha a kisunokákra téved tekintete — akik ott sündörögnek körülötte —, akkor látni igazán, hogy csupa szív, melegség ez az ember. Ilyen a mu nkában is. Térdére ültetve a kis Évát, derűs arccal, a megelégedett emberek nyugalmával beszélget a váratlan vendéggel. Nem volt ilyen nyugodt az élete még néhány évvel ezelőtt. Aki a garast a fogához veri — az boldogul Ezt tartotta éveken át, és úgy dolgozott, úgy garasoskodott, hogy boldogult is. Hét és fél hold földjén gazdálkodott évtizedekig. Ezt a sajátjának mondhatta, de hogy boldoguljon, húsz hold földet bérelt még mellé. Nagy ára vap ennek az előbbre jutásnak. ‘— Dolgoztunk látástól vakulá- sig — mondja —, hogy valamire erősödésének j jussunk. Nagy volt a bér a húsz útjában áll. Az orosházi Vörös holdért. Sokszor nem is termett Csillag Tsz-nek — és még több meg annyi, hogy kifizessük. Pró- tsz-nek is azért kell kukoricát bálkoztam máshol is, jobb földdel, vásárolni, mert időről időre nem Gyula határában, de itt sem tervették alaposan számba a szövetkezet állatállományában beállt mennyiségi és minőségi változást. Most még nem késő elgondolkozni az anyagi ösztönzés módszerein, az állatállomány abrakszüks^gle- tén, hogy jövőre ne érje meglepemett sok. 1929-ben a húsz holdért 50 mázsa búzát kellett fizetni, s a föld csak 53-at adott. Még jó, hogy a kukoricából valamit be tudtam hozni. Így azért jutott is egy kevés. Évekig kuporgattuk össze, fillért fillérre rakva, a ház árát. 1941-ben meg is vették. Azóta változott a ház külseje és belseje is. A verandát beüvegezték, s megtoldottak új épületrésszel. Bevezették a villanyt is. De ezt már az új élet hozta, az, hogy a közösben vannak. Hosszú utat kellett megtenni azonbah, míg ezt mondhatja: Kevesebbet dolgozom, mégis többire jutok, jobb a sorsom. Farkashalmi György mondja is ezt, olyan meggyőződéssel, hogy hinni kell neki, pedig más volt a véleménye a .belépéskor. Ha menni kell... Nem akart ő belépni, nem is gondolt rá. Mert, ha nehezen is, de megélt a maga munkájából, földjének jövedelméből. Amikor a nagy átszervezés volt, amikor megmozdult a falu, sok álmatlan éjszakát okozott neki ez a változás. Győzött a józan megfontolás. — Rosszabb úgy' sem jön — mondja visszaemlékezve ezekre az időkre — így gondoltam és hanem lépek be, valahol a falu távoli határában kapok csereföldet. Nem maradhatunk a kobalténál, ezt tudtam. S ha ez a további fejlődés útja, hát legyen. Nem állok ellent. A közösben lassan változik, formálódik az ember. A szövetkezet fogatosa lett, a munka heve magával ragadta, dolgozott szorgalmasan, hiszen a sajátján is robotolt eleget. Valami be'ső láz fűtötte; még jobban, m^g többet dolgozni, hogy több jusson a családnak, ne szenvedjenek hiányt, ha már ezt az utat választotta. — Ügy láttam, szükség van a tsz-ben rám, s a munkámra, és nekem is rájuk, mert másképp nem élhetnek meg — vallja most- néhány év után. Az első évben 500 munkaegysége volt. S az ezért járó összeg meggyőző érvként hatott: jobb együtt, közös erővel. Kevesebb munkával többre lehet jutni. A szövetkezet legjobbjai között Az idői 538 munkaegysége van, pedig már nem fiatal. Szorgalmáért a megbecsülés sem maradt es. A tavasszal jutalomkiránduláson volt a Mátra legszebb tájain. Soha nem járt még erre. ösz- szel tapasztalatcserére küldték Barcsra, az országos hírű Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. Farkashalmi György korát meghazudtolva, becsületesen dolgozik, s a* belső láz tovább fűti, de most már nemcsak a saját munkáját látja, azzal törődik, hanem a másokéval, a, közösséggel is. Bírál, javasol, ha úgy látja, hogy szükség van erre. Az „én” helyébe tehát a „mi, a mienk” lépett, s úgy gondolja, nem szabad, hogy bármilyen kár is érje a közöst, mert azt ők érzik meg, a tagok. — Menni kell — áll fel az asztaltól, mintegy befejezve a beszélgetést, s már nyúl a kabát után, hogy munkára induljon. -— Nem maradhatnak nélkülem a jószágok. Meg aztán még szállítanivaló is van — teszi hozzá magyarázó- läß» Kasnyik Judit tatott adatokat. Voltak ugyanis termelőszövetkezetek, ahol az ösz- szesítés nagy munkáját mindösz- sze egy emberre bízták. Az ilyen és az egyéb tapasztalt hibákat a megyei tanács és a járási tanács mezőgazdasági osztályainak szakemberei korrigálták ellenőrzéseik folyamán. Termelőszövetkezeteinkben előreláthatólag január 15-ig megtörténik a készletek összesítése, egyeztetése, s aztán a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai hozzálátnak a kész zárszámadások felülvizsgálatához és jóváhagyásához. Azokban a járásokban, amelyekben viszonylag kevesebb szövetkezet van, mint például a gyomaiban, helyszínen vizsgálják felül a tsz-ek zárszámadását. Ez a módszer könnyebbé és gyorsabbá teszi a jóváhagyást. Pontos képet megyénk termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodásáról csak a zárszámadások befejezése ad majd. Az azonban már előrelátható az eddigi felmérések alapján, hogy sokkal jobbak a gazdasági eredmények, s általában magasabb jövedelem jut munkaegységenként a szövetkezeti gazdáknak. A zárszámadás készítésével párhuzamosan megyénk több községében állapodtak meg szövetkezetek abban, hogy ebben az esztendőben egyesülnek, s az így adódó lehetőségek kihasználásával még jobb gazdálkodási eredményt, s nagyobb jövedelmet érnek el. Építőipari technikumi végzettséggel beruházási előadót vesz fed a Békéscsabai TÜZÉP Vállalat 92971
