Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

Január t. KeSé Ne a közös rovására történjen az anyagi ösztönzés! A Népi Ellenőrző Bizottság egyik legutóbbi vizsgálata megállapította, hogy a termelő­szövetkezetek és a háztáji állatál­lomány szemes abrak ellátása kö­rül nincs minden rendben. 1963- ban 2037 vagon volt, 1964-ben pe­dig 1168 vagon az abralchiány megyénk közös gazdaságaiban. A hiány tulajdonképpen viszonyla­gos: a szükséges kukorica, az ár­ija ugyanis megtermett, de az el­osztás nem a legmegfelelőbb. A szövetkezetek jó részétjen addig jutottak, hogy a premizálás évről évre azonos alkalmazása lassan gátját szabja a közös állatállo­mány továbbfejlesztésének. Pél­dául az orosházi Vörös Csillag Tsz a múlt év őszén 28 vagon ku­koricát vásárolt azért, mert túl- osztott^k a termést és most a háztáji gazdaságokban a szövet­kezethez képest aránytalanul ma­gas a szemes abrakkészlet. Az orosházi Vörös Csillag Tsz- en kívül még jó néhány szövetke­zet küzd hasonló gonddal Megyei szinten a szövetkezetek összes ta­karmánytermése 1963-ban megha­ladta a 27 ezer vagont. Ebből nyolcezer vagon körüli mennyisé­get osztanak ki, a közös 1964. évi takarmányalapjába 15 ezer va­gon kerül. A háztáji gazdaságok taíkarmányalapja kereken hatezer vagonnal több, mint a szövetke­zeteké. Ez a takarmányalap nincs arányban a háztáji gazdaságok árutermelésével. A múlt esztendő­ben a termelőszövetkezetek 160 ezernél is több hízott sertést ad­tak a népgazdaságnak, a háztáji gazdaságok pedig mindössze 45— 50 ezret értékesítettek. A háztáji­ból kikerülő tojás és baromfi mennyisége ' is kívánnivalókat hagy maga után. Éppen ezekért a termelőszövetkezetekben a közös takarmányalap kialakítását és gyarapítását elsőrendű feladatnak kellene tekinteni. Mindenekelőtt a szövetkezet állatállományának biztosítsák a szemes abrakot, ugyanakkor a háztáji áruterme­lést a meglévő készletek jobb el­osztásával ösztönözzék. A premi­zálás eddig alkalmazott módsze­reit alapos felülvizsgálással iga­zítsák a kialakult helyzethez. A szabadkígyósd Szabad Föld Tsz-ben szintén jelentős az abrakhiány. Hogy jövőre keve­sebbszer kerüljön ez a téma elő, az állatállomány takarmányszük­ségletét mindenekelőtt a közös terméséből fedezik, s ennek túl­teljesítésére vetik latba az anyagi ösztönzést. Ez a módszer jónak mutatkozik, mert a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésére serkent A lehetőségek jó kihasz­nálása mellett mód van arra, hogy ez a szövetkezet megtermel­je saját szükségletét, sőt többet is. Több szövetkezetben a szabad- kígyósiakhoz hasonló módon cse­lekszenek, mert rájöttek: az anyagi ösztönzés csak akkor vált­ja be a hozzáfűzött reményeket, ha azt évről» évre a szövetkezet­ben kialakult helyzethez illesztik. N em a premizálás ellen be­szélünk, hiszen amióta pre­mizálnak, több kukorica terem. Ezt mindenki elismeri. Időnként azonban felül kell vizsgálni a termés elosztását, s eltávolítani mindazt, ami a tsz tés, takarmányhiány egyik szövet­kezeteit sem. Gok helyen három évvel ez­^ előtt is a kukorica összter­mésének 20 százalékát adták pré­mium címén, s az idénre is eny- nyit terveztek annak ellenére, hogy az elmúlt három esztendő­ben a szövetkezetek állatállomá­nya kétszeresére, sőt háromszoro­sára fejlődött. A háztáji állatállo­mány termelése viszont évről évre — megyei átlagban — csökken. Éppen ez az, amiért szóvá tesszük a takarmánykészletek jobb elosz­tását. A háztájiban jelenleg hat­ezernél több vagon szemes abra­kot tartanak, mint a szövetkezet­ben. Jó lenne a szemes abrak hasznosítását a jövőben körülte­kintőbben szervezni, a gazdálko­dást pedig úgy irányítani, hogy minden mázsa abrak tejben, to­jásban és hízott sertésben reali­zálódjon. . A járási, városi és községi párt- szervezetek, tanácsok igen sokat tehetnék azért, hogy ebben az évben a termelés anyagi ösztön­zése a tavalyinál sokrétűbb és eredményesebb legyen. Nem tör­vény, hogy a kukorica összter­mésének 20 százalékát kell prémi­um címén kiadni, s emellett a növénytermesztési brigád dolgo­zóinak kukoricából még munka­egységre is több kilót osztani, mert így kiürül a közös magtár, és a jószágállomány takarmány nélkül marad. fi premizálásban a helyes arányokat úgy kell kiala­kítani, hogy az minden esetben a szövetkezetek előtt álló célok tel­jesítésére ösztönözzön. Nem köny- nyű megtalálni a helyes arányt, de a keresését egyszer el kell kezdeni, mert csakis ez a biztosí­téka a készletek jobb elosztásá­nak és beosztásának. Dupsi Károly Nem csalódtak az új vezetőségben a gyulai Erkel Tsz tagjai Egy esztendővel ezelőtt a gyu­lai Erkel Tsz zárszámadó közgyű­lésén a tagság, leváltotta a vezető­séget, az elnököt is. Az emberek szemükbe mondták a vezetőknek: nyakassá guk, könnyelműségük sok bajt okozott a közösségnek. Miattuk volt laza a munkafegye­lem, rossz az eredmény. Év vé­gén senki nem kapott egy fillért sem, sőt a túlzott előlegezés miatt a tagság nyolcvan százaléka adósa volt a termelőszövetkezetnék. Az Erkel Tsz tagjai új elnököt választottak: Szabó Györgyöt. A többi vezetőségi posztra is újak kerültek. A vezetőség tagjainak nem volt könnyű, dolguk. A tag­ság bizalmatlanságát meg kellett szüntetni. Elsősorban arra töre­kedtek, hogy anyagilag jobban ér­dekelté tegyék a tagokat a ter­méshozam növelésében. -Jól meg­szervezték a munkát, kizárták a rendbontó, dologkeriilő tagokat, bevezették a premizálást. Az Erkel Tsz munkája így már a tavasszal javult, s a nyáron és az ősszel már az elsők között emlegették őket Nem maradt mélyszántatlan egy talpalatnyi föld sem, jói megalapozták a jövő évi termést is. Az 1963-as esztendő gyökeres változásit hozott a tsz életében. Megszűnt a mérleghiány, s kará­csony előtt már 340 ezer forint olyan földjáradékot fizettek ki a gazdáknak, amivel évek óta tar­tozott a szövetkezet. A bankban egyszámlájukon egymilliónál több forint áll rendelkezésre. És be­számolhatnak a zárszámadó köz­gyűlésen arról is, hogy 1963-ban 150 százalékra teljesítették áruér­tékesítési tervüket, amiért ne­gyedmillió forint kedvezményt kapnak. A növénytermesztésben és ál­lattenyésztésben egyaránt terven felüli eredményeket értek el. Cu­korrépából korábban nem érték el holdanként a száz mázsát, 1963- ban 197 mázsa termett egy hol­don. Búzából terven felül 17 va­gonnal adtak el az államnak. Ka­csát 30 ezret neveltek eladásra. Az évi kereset több családnál meghaladja a 40 ezer forintot. Vi- dó Sándor feleségével együtt 45 ezer forint értéket keresett a kö­zösben. özvegy Juhász Ferencnc baromfigondozó 30 ezer forint jö­vedelemhez jutott. Az év végi számvetés napjaiban sokan visszaemlékeznek az egy év előtti közgyűlésre. Maguk sem hitték akkor, hogy egy év alatt ilyen nagyot lépnek előre. — Ary — Gazdag ivadékállomány telel a Körösökben * Egy nap alatt 80 mázsa halat fogtak jég utaU a gyomai Viharsarok Halászati Tsz tagjai A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok — akik az elmúlt évben 29 vagon halat adtak közfogyasztásra — té­len sem szüneteltetik a munkát. A vastag jégpáncél, hótakaró és a tartós hideg ellenére naponta friss halat szállítanak a csárdába és a boltokba. A legutóbbi három nap alatt 31 halász jég alatt 150 má­zsa halat fogott. Pénteken, egyet­len napon 80 mázsa hal került a hálóba. A halászok örömmel mesélnek arról, hogy a szokásosnál több ivadék él a Körösökben és a holt ágakban. Ezért este soha nem emelik a hálót partra, mert a sötétben nem lenne tökéletes a válogatós. A kora reggeli órákban osztályozzák a zsákmányt s min­den méreten aluli pontyot, süllőt és harcsát visszadobnak a vízbe. A halászokkal együtt kemény küzdelmet vívnak a téllel a te­hergépkocsivezetők is, akik ve­szélyes, síkos utakon szállítják a fogyasztókhoz a friss halat. Rövidesen megkezdik járási tanácsaink a tsz-ek zárszámadásának jóváhagyását Megyénk 198 termelőszövetke­zetében befejeződött a zárszám­adást megelőző vagyonfelmérés, vagyis a leltározás. Néhány he­lyen azonban még hátravan az adatok összesítése. Azért, mert nem a napi számbavétellel pár­huzamosan összesítették a kinmi­Nem maradhatunk a kőbaltánál... 99 99 Kissé komor épületnek hat Far­kashalmi György háza Eleken, a Kétegyházi út 33-ban. A szürke falak, a masszív vaskapu gazdája komolyságára vall. És valóban ilyen ember a házigazda, bár, ha a kisunokákra téved tekintete — akik ott sündörögnek körülötte —, akkor látni igazán, hogy csupa szív, melegség ez az ember. Ilyen a mu nkában is. Térdére ültetve a kis Évát, de­rűs arccal, a megelégedett embe­rek nyugalmával beszélget a vá­ratlan vendéggel. Nem volt ilyen nyugodt az élete még néhány évvel ezelőtt. Aki a garast a fogához veri — az boldogul Ezt tartotta éveken át, és úgy dolgozott, úgy garasoskodott, hogy boldogult is. Hét és fél hold föld­jén gazdálkodott évtizedekig. Ezt a sajátjának mondhatta, de hogy boldoguljon, húsz hold földet bé­relt még mellé. Nagy ára vap en­nek az előbbre jutásnak. ‘— Dolgoztunk látástól vakulá- sig — mondja —, hogy valamire erősödésének j jussunk. Nagy volt a bér a húsz útjában áll. Az orosházi Vörös holdért. Sokszor nem is termett Csillag Tsz-nek — és még több meg annyi, hogy kifizessük. Pró- tsz-nek is azért kell kukoricát bálkoztam máshol is, jobb földdel, vásárolni, mert időről időre nem Gyula határában, de itt sem ter­vették alaposan számba a szövet­kezet állatállományában beállt mennyiségi és minőségi változást. Most még nem késő elgondolkozni az anyagi ösztönzés módszerein, az állatállomány abrakszüks^gle- tén, hogy jövőre ne érje meglepe­mett sok. 1929-ben a húsz holdért 50 mázsa búzát kellett fizetni, s a föld csak 53-at adott. Még jó, hogy a kukoricából valamit be tudtam hozni. Így azért jutott is egy ke­vés. Évekig kuporgattuk össze, fil­lért fillérre rakva, a ház árát. 1941-ben meg is vették. Azóta változott a ház külseje és belseje is. A verandát beüvegezték, s meg­toldottak új épületrésszel. Beve­zették a villanyt is. De ezt már az új élet hozta, az, hogy a közös­ben vannak. Hosszú utat kellett megtenni azonbah, míg ezt mond­hatja: Kevesebbet dolgozom, még­is többire jutok, jobb a sorsom. Farkashalmi György mondja is ezt, olyan meggyőződéssel, hogy hinni kell neki, pedig más volt a véleménye a .belépéskor. Ha menni kell... Nem akart ő belépni, nem is gondolt rá. Mert, ha nehezen is, de megélt a maga munkájából, földjének jövedelméből. Amikor a nagy átszervezés volt, amikor megmozdult a falu, sok álmatlan éjszakát okozott neki ez a válto­zás. Győzött a józan megfontolás. — Rosszabb úgy' sem jön — mondja visszaemlékezve ezekre az időkre — így gondoltam és hanem lépek be, valahol a falu távoli ha­tárában kapok csereföldet. Nem maradhatunk a kobalténál, ezt tudtam. S ha ez a további fejlődés útja, hát legyen. Nem állok el­lent. A közösben lassan változik, for­málódik az ember. A szövetkezet fogatosa lett, a munka heve ma­gával ragadta, dolgozott szorgal­masan, hiszen a sajátján is robo­tolt eleget. Valami be'ső láz fű­tötte; még jobban, m^g többet dolgozni, hogy több jusson a csa­ládnak, ne szenvedjenek hiányt, ha már ezt az utat választotta. — Ügy láttam, szükség van a tsz-ben rám, s a munkámra, és ne­kem is rájuk, mert másképp nem élhetnek meg — vallja most- né­hány év után. Az első évben 500 munkaegy­sége volt. S az ezért járó összeg meggyőző érvként hatott: jobb együtt, közös erővel. Kevesebb munkával többre lehet jutni. A szövetkezet legjobbjai között Az idői 538 munkaegysége van, pedig már nem fiatal. Szor­galmáért a megbecsülés sem ma­radt es. A tavasszal jutalomkirán­duláson volt a Mátra legszebb tá­jain. Soha nem járt még erre. ösz- szel tapasztalatcserére küldték Barcsra, az országos hírű Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. Farkashalmi György korát meg­hazudtolva, becsületesen dolgozik, s a* belső láz tovább fűti, de most már nemcsak a saját munkáját látja, azzal törődik, hanem a má­sokéval, a, közösséggel is. Bírál, javasol, ha úgy látja, hogy szük­ség van erre. Az „én” helyébe te­hát a „mi, a mienk” lépett, s úgy gondolja, nem szabad, hogy bár­milyen kár is érje a közöst, mert azt ők érzik meg, a tagok. — Menni kell — áll fel az asz­taltól, mintegy befejezve a beszél­getést, s már nyúl a kabát után, hogy munkára induljon. -— Nem maradhatnak nélkülem a jószá­gok. Meg aztán még szállítanivaló is van — teszi hozzá magyarázó- läß» Kasnyik Judit tatott adatokat. Voltak ugyanis termelőszövetkezetek, ahol az ösz- szesítés nagy munkáját mindösz- sze egy emberre bízták. Az ilyen és az egyéb tapasztalt hibákat a megyei tanács és a járási tanács mezőgazdasági osztályainak szak­emberei korrigálták ellenőrzéseik folyamán. Termelőszövetkezeteinkben elő­reláthatólag január 15-ig megtör­ténik a készletek összesítése, egyeztetése, s aztán a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztályai hozzálátnak a kész zárszámadások felülvizsgálatához és jóváhagyá­sához. Azokban a járásokban, amelyekben viszonylag kevesebb szövetkezet van, mint például a gyomaiban, helyszínen vizsgálják felül a tsz-ek zárszámadását. Ez a módszer könnyebbé és gyorsabbá teszi a jóváhagyást. Pontos képet megyénk termelő­szövetkezeteinek múlt évi gazdál­kodásáról csak a zárszámadások befejezése ad majd. Az azonban már előrelátható az eddigi fel­mérések alapján, hogy sokkal jobbak a gazdasági eredmények, s általában magasabb jövedelem jut munkaegységenként a szövet­kezeti gazdáknak. A zárszámadás készítésével pár­huzamosan megyénk több közsé­gében állapodtak meg szövetkeze­tek abban, hogy ebben az eszten­dőben egyesülnek, s az így adódó lehetőségek kihasználásával még jobb gazdálkodási eredményt, s nagyobb jövedelmet érnek el. Építőipari technikumi végzettséggel beruházási előadót vesz fed a Békéscsabai TÜZÉP Vállalat 92971

Next

/
Thumbnails
Contents