Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
tMt. január SO. 2 Csütörtök <ÍM »!»N »T» 0?-MW Me»«»«« r^'«VÍfíH: :WWW%' W&** T&so ?V '■•■r**:**.«*"»* v- •• ,»***r*immm Népszavazás Ghánában A „Feftete Afrika" népe! szinte naponként adnak hírt önmagukról. Zanzibárból elkergették az angol zsoldban álló szultánt Tan- ganyikában és Kenyában nyugtalan a helyzet. Számos jele van annak, hogy az öntudatra ébredő afrikai népek a maguk érdekei szerint akarnak berendezkedni új életükre. Ennek a folyamatnak egyik figyelmet érdemlő mozzanata a ghanai népszavazás, amely pontosan egy hétig tart Mintegy 3 millió ghanai férfi és nő arról dönt, módosuljon-e az alkotmány olyképpen, hogy bevezessék az egypár trendszert. Jelenleg két párt van az országban: a Nkru- mah elnök vezette Népi Konvenció Párt és az úgynevezett Egységpárt, amely 13 ellenzéki törpe párt egyesüléséből jött létre. Az imperialistákkal és a neoko- lonialisták legkülönfélébb csoportjaival paktáló ghanai reakció dü- hödten ellenzi az egy pártrendszert, mert ez jólétet, szocializmust és békét akar. A népszavazást beindító nagygyűlés résztvevői (első képünk) lelkesen foglaltak állást az egypártrendszer mellett. A feliratos táblákon ilyen jelszavaik olvashatók: „Igen! Egy vezető, egy párt!” „Bomba vagy puska — Nkrumah sosem hal meg!” „Éljen Ghana, éljen Afrika!” A nagygyűlés elnökségében részt vettek az ország különböző rétegeinek képviselői. (Második képünk.) Harmadik képünkön a lelkes tömeg Ghánát élteti. Két kirohanás Egyre épületesebb az összhang hiánya a NATO soraiban. Azonos jellegű hangvétel érezhető viszont Rusk és Adenauer legutóbbi nyilatkozatában. Amikor ugyanis az amerikai külügyminiszter élesen kirohant a Kubával kereskedő nyugati szövetségesei ellen, ezzel elvileg hasonló politikai vonalat követett a bonni volt kancellárjával. Adenauer szinte fanatikus dühvei támadta a kelet—nyugati kapcsolatok minden megnyilvánulását. Félreérthetetlenül kritizálta a jelenlegi bonni vezető gárdát is. mondván: „aláaknázzák a Párizs—Bonn paktumot”. A kubai kereskedelem kérdésében, minden eddiginél élesebben elsősorban Anglia és az Egyesült Államok állt szemben egymással. A vita csúcspontján az amerikai külügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy egy angol cég 400 autóbuszt adott el Kubának. Ráadásul az amerikaiak meg is fenyegették az angol kereskedőket a hírhedt hajózási feketelistával, vagyis közölték, hogy a Kubának szállító hajókat az Egyesült Államok a jövőben bojkottálnl fogja. Ezzel kapcsolatban a Guardian című angol lap szatirikus hangon felszólította a kormányt, hogy ha legközelebb kubai megrendelés érkezik, a brit hadiflotta válla!ia a szállítást. „Vajon emiatt kiközösítik majd a NATO-ból az angol hadihajókat?” — tette fel a kérdést az angol újság. A kubai hajózás körüli viharok azonban más területekre Is átterjedtek. Az amerikaiak feketelistái ellen t felháborodottan tiltakoztak a japán, a svéd, az angol, a kanadai hajótulajdonosok, nemegyszer az érintett kormányok is. Lester Pearson kanadai miniszterelnök pedig Johnsonnal folytatott tanácskozásai után sajtóértekezleten kijelentette: „A két ország ellentéteit nem sikerült eltüntetni. Kormányom a nemzetközi hajózás kérdésében Washington kívánságaival szemben meg fogja védeni Kanada érdekeit.” így fest tehát a nyugati, ellentmondásoktól terhes politikai egyenlet. Az Egyesült Államok úgyszólván minden partnerével szembekerült a kubai kereskedelem kérdésében. Adenauer szintén a párbeszéd és a kapcsolatok felvétele eilen hadakozik, de neki már az amerikai vonalvezetés sem elég erélyes. Világos, a blokád-politika súlyos problémákat szül, akár Washingtonban hirdetik meg azt. A kibontakozáshoz nem elég a Fehér lláz „elvi” deklarációja a tárgyalási készségről, ha azzal egyidejűleg az amerikai kormány fontos kérdésekben lényegileg együtt hajózik az irreális és ugyanakkor veszélyes vonalat kővető bonni ultrákkal, Szervezett összeesküvés áldozata-e Kennedy? New York A Kennedy-gyilkosság körülményeinek kivizsgálásával megbízott Warren-féle bizottság kedden közölte, hogy a „Minuteman” néven ismert ultrareakciós szervezet tevékenységének kivizsgálásával foglalkozik. E társaság ellen nemrég azt a vádat emelték, hogy húsz kongresszusi tagot fenyegetett meg életveszélyesen. Ennek a szélsőjobboldali csoportnak a vezetői nyíltan dicsekednek, hogy hatalmas feswerrak‘ áruk van. Lee Rank'n, a Warren-bizottság jogi tanácsadója közölte az újságírókkal, hogy a bizottság ki akarja vizsgálni, lehetséges-e összefüggés a szervezet és Kennedy elnök meggyilko’.ása között? A vizsgálat megindítását Gonzales, Texas állambeli demokrata képviselő javasolta, akft a '„Minuteman” emberei szintén megfenyegettek. Gonzales felhívta a Warren-bizottságot folytasson vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy Kennedy elnök esetleg szervezett összeesküvés áldozata lett? A képviselő kijelentette: véleménye szerint az elnök meggyilkolását ez a csoport készítette elő, s rámutatott, hogy tagjai katonai kiképzésben részesülnek. (MTI) Yissza nem térítendő állami támogatás a termelőszövetkezeteknek Az idei népgazdasági terv adataiból ismeretes, hogy államunk az eddiginél is nagyobi? ipértékben segíti a mezőgazdaságot, kiváltképpen a termelő- szövetkezeteket, a termelési színvonal fejlesztésében. Mostani ötéves tervünk első négy esztendejében az eredetileg előirányzottnál 14 milliárd forinttal fordítunk többet beruházásokra. Ennek majdnem a felét — az élelmiszeripart is számításba véve pedig kereken a felét — kapja a mezőgazdaság. Ebben az évben a mezőgazdaság összes beruházása mintegy 13 százalékkal nő a tavalyihoz képest, és az egész népgazdasági beruházásoknak 23 százaléka szolgál mezőgazdasági célokat. Természetes, hogy mivel az ország szántóterületének 40 százalékán tsz-ek gazdálkodnak, a beruházások túlnyomó többsége a nagyüzemi társas gazdaságokban jön létre. Hosszú lenne felsorolni, mennyi minden valósul meg 1964-ben a termelőszövetkezeI tekben. Arra azonban ezúttal sem árt ráirányítani a figyelmet, hogy az, állam Igen sokkal hozzájárul a tsz-ek korszerű nagyüzemekké formálásához. A segítség egy része előnyös hitelek, kedvezmények révén jelentkezik, más része pedig olyan állami támogatás, amit nem kell visszafizetni. A 3004/6-os számú kormányhatározat és végrehajtási utasításai tételesen felsorolják, milyen célokra, mekkora összegű ilyen támogatást kapnak a tsz- ek. Jó, ha a termelőszövetkezeti tagság is tájékozott erről, mert akkor még világosabban látja, hogy milyen nagy gondot fordít az állam a közös gazdaságok megerősítésére, ami az egész ország érdeke ugyan, de legközvetlenebbül a szövetkezeti parasztság javára van. A talajjavításon és a talaj- védelmen kívül, ami kiemelkedő jelentősége miatt külön elemzést érdemel, rendkívül fontos például a szőlő- és gyümölcs- ültetvények, valamint a spárga- és komlótelepítés után, termőre forduláskor nyújtott támogatás. A határozat szerint csemegeszőlőnél 20—10 ezer, borszőlőnél 15—35 ezer, almánál és körténél 8—12 ezer, meggynél, kajszinál és bogyós gyümölcsűeknél 6—10 ezer, egyéb gyümölcsűeknél 3—6 ezer, spárgatelepítésnél tízezer, komlótelepítésnél pedig 25 ezer forint holdanként a vissza nem térítendő állami támogatás összege. A támogatás mértékét a megszabott határokon belül a természeti adottságok és a telepítési mód figyelembevételével állapítják meg. A közös állatállomány növelését és javítását egyebek között azzal mozdítja elő az állam, hogy minden előhasi üsző után — a leelléskor — 4000 forint olyan támogatást ad a tsz- nek, amit nem kell visszafizetni. A termelőszövetkezetek sertésállományának pestis elleni megelőző oltásához ingyen kapják a tsz-ek az oltóanyagot. A termelőszövetkezetek beruházási terheinek csökkentése érdekében a nagyüzémi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új létesítmények üzembe helyezésekor is igen tekintélyes összegű, vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg a tsz-eket. Ha tehénistállót épit a tsz, akkor férőhelyenként 1— 11 ezer forintra jogosult. Földbe épített nyomócsöves esőztető berendezésű öntözésnél holdanként hatezer forint a támogatás. Ha ízületi öntözés-
