Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
IMI január Zd. 9 Szerda Idei tervek a békési Egyetértés Tsz-ben Egy nap a sarkad i Dózsa Tsz-ben A békési termelőszövetkezetek közül elsőként az Egyetértés Tsz tartotta meg zárszámadó közgyűlését a rosszerdei tanyaközpontban. Az Egyetértés Tsz múlt évi eredményei minden eddiginél jobbak. Egy munkaegységre prémiummal együtt 43 forint jut. Az egy tagra eső átlagos jövedelem 14 300 forint, de jó néhányan van. nak, akik tizennyolc-, húsz-, sőt, huszonnégyezer forintot kerestek. A múlt évi áruértékesítési tervüket jelentősen túlteljesítették. Cukorrépából 270 vagonnal adtak át a cukorgyárnak. Étkezési borsóból a tervezett 400 mázsa helyett 840 mázsát értékesítettek. A Békés megyei Állatforgalmi Vállalatnak hízó marhából száz- egyet, hízott sertésből hatszáz mázsát adtak el. Pecsenyebaromfiból a tervezett 25 341 helyett 41 735-öt szállítottak a BARNE- VÁL-nak. A zárszámadó közgyűlésen még egy jelentős esemény volt: a szomszédos Szabadság Tsz és az Egyetértés Tsz tagsága kimondta a két szövetkezet egyesülését. Az Új vezetőséget meg is választották. Az ötezer holdas gazdaság elnöke Balogh László, főagronó- musa pedig Tóth Gábor lett. A vezetőség nyomban hozzálátott, az egyesült tsz termelési tervének összeállításához, az áruértékesítés szervezéséhez. Búzából 5632 mázsát szeretnének szállítani a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnak. Élő állat és állati termék értékesítési tervükben 173 hízó marhát, 1020 hízott sertést, 787 mázsa baromfit, 1950 hektoliter tejet és 83 ezer tojást adnak az államnak. Ezenkívül 323 vagon cukorrépát, háromezer mázsa paradicsomot és ezerhat- száz mázsa paprikát is értékesítenek. Az idén jelentős összeget fordítanak beruházásra is. Építtetnek egy százférőhelyes tehénistállót, egy kettőszáznegyven négyzetméter alapterületű csővázas gépszínt és a sertéstelepre egy fúrott kutat. Korszerűsítik a csibenevelőt, • új gépeket, önetetőket szerelnék be, s bevezetik a villanyt is. D. S. A mezőkovácsbázi könyvesbolt 1963. évi forgalma: egymillió 750 ezer forint (Tudósítónktól) Régi Ismerősként léptem be a mezőikovácsházi könyvesboltba. Lita- uszki elvtársnővel, a bolt vezetőjével a forgalomról beszélgettünk. Elmondotta, hogy a múlt év utolsó két hónapjában 260 ezer forint volt azoknak a könyveknek és hanglemezeknek az értéke, amit eladtak. A járásban rendezett író—olvasótalálkozók Is segítették a forgalom növekedését, igy történt, hogy Ke- vermesen 13, Mezőkovácsházán 10, Végegyházán 10 és Kunágotán ugyancsak 10 ezer forint értékű' könyvet adtak el. Az említett községekben 1962-ben lényegesen kevesebb könyvet vásároltak, mint 1963-ban. Az ünnepi könyvvásár során mintegy 100 könyvbizományos szorgoskodott. Révész Istvánná a meddegyesgyházl papírbolt dolgozója, Berki Mária, a mezőhegyesl önkiszolgáló bolt pénztárosa, Tóth Balázsné kunágotai, Rocskó Novák, a mező- hegyesi műszaki bolt dolgozója példásan tevékenykedett egész évben. Balanyi Miklósné, a mezőhegyesl 73- as majori Iskola pedagógusa és Bozó Mlhályné, a dombegyházi iskdla nevelője már régi bizományos, és évente mintegy 80 ezer forint értékű könyvet adnak el. A jó eredmények tudatában kezdték meg a mezőkovácsházi könyvesbolt szocialista brigádjának tagjai az 1964. év feladatainak teljesítését. A brigád idei tervét mintegy öt százalékkal szeretné túlteljesíteni, ami egyben a járás kulturális fejlődését és az olvasók számának növekedését is Jelentené. Back Gyula centralizálásához, tegyék meg a sürgetett teljes lépést bizonyos területeik, mindenekelőtt Szicília, a mainál szélesebb, demokratikus alapokon nyugvó autonómiájának megadásában. Folytatható is lenne a megoldásra váró mai olasz problémák hosszú sora: ilyen a mezőgazdasági reform, a földtulajdon-viszonyok megváltoztatásának, a dolgozó parasztokra nézve egyre elvisel, hetetlenebb felesbérlői rendszer megszüntetésének kérdése. A kérdések legsúlyosabbjaira — bár azok már a „középbal”- kormány megszületése idején is nyitottak voltak, most a szocialista párt szakadása irányította legjobban a figyelmet. Kiderült például, hogy az olasz nagytőke számára még a „középbal” igazán enyhe ígéretei sem elfogadhatók. „Az olasz gyárosok többsége ellenségesen áll vele szemben” — írja a kormányról a France Observateur — „s ez nemcsak jelképes gesz-tusokban jut kifejezésre, mint a kereszténydemokratáknak eddig nyújtott szubvenció visszavonása (miköz_ ben a párt jobboldali áramlatai továbbra is kapnak pénzt), hanem főként a gazdasági síkon jelentkező valóságos szabotázsban. A tervezett reformok (a ke. rületek kialakítása, a szakszervezeti jogok biztosítása, terv- szerűség), bármilyen korláto- aofctak is, kemény csatákat fognak felidézni” A „középbal” kormányzat tehát a dolgozó tömegek érdekeivel ellentétes politikáját a nagytőke egy részével sem tudja elfogadtatni — csak a Fiat, a Montecatini és néhány más nagy monopólium támogatja azt, esetleg még egynéhány úgynevezett „reform” erejéig is, különösen akkor, ha az efféle mutatós, nem drága „reformok” éppen a monopóliumok hatalmának megszilárdítását szolgálják... A belpolitikai kérdésekhez hasonlóan súlyos ellentmondások vannak az olasz nemzeti érdekek és a kormánypolitika külpolitikai vonala között. A múlt év októberében Piccioni külügyminiszter „a nemzeti ambíciókról” egyszerűen azt állapította meg, hogy azok „történelemellenesek” — ugyanakkor éppen Olaszország nemzeti érdekeinek figyelembevételével és érvényre juttatásával küzdenek a kommunisták — és mellettük az olasz hazafiak milliós tömegei — a nemzetközi enyhülésért, a nyugat német atomfelfegyverzés ellen, a támaszpontpolitika ellen. Az olasz szocialisták baloldali csoportja sok más probléma mellett éppen Nenniéknek a NATO-ra feltétlen igent mondó álláspont, ja miatt látta szükségesnek a kiválást és új szocialista párt megalakítását. Régi álom beteljesülésének ne. vezte a francia újságíró az olasz A sarkadi vasútállomástól néhány kilométerre az ösi-dűlőben még égnek a villanyok. A hőmérő higanyszála mínusz 15 fokot mutat, de reggel 4 órakor a Dózsa Tsz tehenészei már az istállóban vannak, ök hatan, a legkorábban kelő emberek, a nyolcvan, két jószág gondozói. Naponként ugyanezt a munkát végzik: almoz- nak, etetnek, fejnek. De mindennap van valami érdekes, valami más, ami foglalkozásukat színessé, változatossá teszi. — Miért? — kérdem az egyik fejkendős nénit. Egy nagy bajuszú, kucsmás ember válaszol. „Munkaelosztásra jöttünk. Ez minden reggel így megy, s az ember mindig tudja, hogy mit kell csinálnia. Hiszen már a jövő évi munkaegységekért dolgozunk.” Amíg Kliszek Ferenc főagronó- mus mindenkinek elmondja, hogy mit kell dolgoznia, addig Semjéni József növénytermesztő brigádvezetővel váltunk néhány szót is jelentős mennyiséget akarunk piacra vinni. A sarkadi Dózsa kertészetében virágokkal is foglalkoznak. A szépen virágzó ciklámen, primula és cala gazdája virágaira néz és hosszasan magyaráz: — Most vetjük a petúnia is az agarátum magjait. Néhányan a fikuszdugvány gyökereztetésével és a hortenzia dugványozásával foglalkoznak. Terveink között szerepel, hogy az idén meghonosítjuk a csiperkegombát az üvegházban. Amikor a tehenészetről érdeklődöm, Kovács Lajos tehenészbri- gád-vezető készségesen válaszol: — Az állatok takarmányozása jó. Hatvanegy tehenet fejünk, s az utóbbi hónapokhoz képest javult a fejési átlag, jelenleg 7,9 liter. Az istálló közepén két tehén nyugtalankodik. Gondozójuk tudja, hogy hamarosan elleni fognak. Előkészítik a kötelet, a kreolint és az ilyenkor szükséges többi kelléket. Várnak, s a jószágokat figyelik... Néhány perc múlva két 55—60 kilós borjú lát napvilágot. A csípős hideg nem enged, pedig már hat óra múlt. A szövetkezet központi tanyáján van a sertésszállás. Itt találkozunk Tokay Imre főállattenyésztővel. A fiaztatóba invitál, előveszi a kis mindentudó noteszt, és már sorolja is a szövetkezet sertéstenyésztésével kapcsolatos legfontosabb „tudnivalókat”. . — A napi munka mellett sok gondot fordítunk a tenyésztői munkára is. A legutóbbi fiaiéikor tízes átlagot értünk el. Harminckét anyakocánk a napokban fog fialni. Hízóba 287 bacon típusú süldőt állítottunk be. A főállattenyésztő még hozzáfűzi: Nem kis részük van abban, hogy a tervezett hatszáz mázsa hízott sertés helyett 660 mázsát értékesítettünk. Az iroda előtt sokan várakoznak. szocialisták kormányra kerülését s mindjárt hozzátette, hogy az álom lázálommá kezd válni. Való igaz. Az olasz valóságban egyre keservesebben jelentkező társadalmi, gazdasági és politikai ellentmondásokra egyszerűen nem tudja megadni a megfelelő feleletet egy olyan „középbal” kormányzat, amely zászlajára felírta az antikommunizmus avitt jelszavát is... Az olasz holnap csak olyan kormány irányítása alatt segíthet a társadalom és a gazdaság gondjain, amely tudomásul veszi, hogy az ország választóinak milliói a kommunisták fnögött állnak — az ország második pártjának figyelembevétele nélkül minden úgynevezett „középbaloldali” megoldásból éppen a lényeg hi. ányzik: a baloldali álláspont a dolgozó tömegek érdekeit figyelembe vevő álláspont. Az olasz kommunisták a munkásosztály egységének és minden haladó erő egységének helyreállítását javasolják — mondotta ennek az álláspontnak kidolgozásáról szólva kedden Togliatti. „A kommunistáknak arra kell törekedni, hogy az egységre irányuló erőfeszítéseket pozitív programokkal támasszák alá” — tette hozzá. Ilyen program a kommunisták programja: utat mutat a haladó erők egységéhez s ahhoz, hogy az olasz politika a nép érdekei irányába változzék. Gardos Miklós — Jelenleg a legfontosabb munka a kukoricamorzsolás. Kétszáz mázsát kell átadnunk a Békés megyei terményforgalmi vállalatnak, helyette a sarkadi keverőüzemiből kapunk marha-, sertés- és baromfitáipot. Nálunk jól bevált a gyári készítésű takarmánykeverék. A hétszáz hold őszi kenyér- gabonából eddig már 100 holdon kiszórtuk a fej trágyát. Most leállítottuk a műtrágyaszórást, mert a táblákon kettős jégréteg keletkezett, azonban mihelyt az idő enyhül, azonnal folytatjuk a munkát A gépműhelyben is élénk élet folyik. A tavasza munkákhoz sok munkagépet kell kijavítani, többek között nyolc fogato® vetőgépet és 35 pár fogast Közben a nap kisüt. A tsz kertészetében azok az emberek örülnek ennek a legjobban, akik a melegágyakat készítik. Bent az üvegházban szorgalmasan dolgoznak. A kicsiny palánták között Beliczai Géza főkertész kalauzol. — A primőr paprikapalántákat most ültetjük tápkockába, s az így előnevelt és megerősödött palánták márciusban kerülnek a melegágyakba, s áprilisban már szedni szeretnénk a termést. Ösz- szesen tízezer palántát teszünk tápkockába. Most vetjük a korai káposzta és karfiol magját. Ebből Már késő délután van. A szövetkezet irodájában mégis nagy a sürgés-forgás. Hódor Tibor főkönyvelővel az élen öten hajolnak az íróasztal fölé. — A zárszámadási előkészületeket már befejeztük — mondja. A járási tanács mezőgazdasági osztálya felülvizsgálta az általunk elkészített leltárt, most összesítjük az elmúlt gazdasági év eredményeit. Munkánkat, szeretnénk mielőbb elvégezni, mert február első napjaiban meg akarjuk tartani a zárszámadási közgyűlést. Hódor elvtárs arcán látom, hogy örül, s szavaiból az elégedettség árad. — Az 1963-as évben tagjaink jól dolgoztak, s ennek köszönhető, hogy a tervezett munkegység értéke 1 forinttal több lesz, s így előreláthatólag 25 forintot osztunk munkaegységenként. A sarkadi Dózsa Termelőszövetkezetben minden nap ilyen dolgos. A tagok tudják, hogy mi a feladatuk. Amikdr magunk mögött hagyjuk a falut, még látni lehet a Dózsa Tsz irodájának ablakából kiszűrődő fényt. Még dolgoznak a könyvelők, de segít az elnök, az agronómus, egyszóval: a vezetőség minden tagja. Dolgoznak késő estig azokért, akikkel együtt és egy célért küzdöttek a múlt esztendőben is. Dékány Sándor | Eredményesen zárják a múlt évet, készülnek a tavaszra a Töviskesi Állami Gazdaságban A múlt év tavaszán igen nagy természeti csapást szenvedett a Töviskesi Állami Gazdaság. Háromezer holdon a száraz hideg következtében kipusztult az őszi vetés, 700 hold kukoricát pedig elvert a jég. Mindezek ellenére a gazdaságvezetés a dolgozókkal egyetértésben elejét vette a várható nagy anyagi kárnak. A kipusztult vetések helyét nyomban bevetették. Ennek tudható be, hogy ez az állami gazdaság eredményesen zárta a múlt évet. A termelési tervben a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága 1,3 millió forint nyereség elérését állította az üzem elé az 1963-as esztendőre. Felmérés szerint mintegy félmillió forinttal túlteljesítik a nyereségtervet. A gazdaságban búzából 14 mázsa 30 kilót termeltek 2500 hold átlagában. A tavaszi árpa 1800 holdon 14 mázsájával fizetett, 2500 hold kukoricájukról átlagosan 16 mázsa májusi morzsolt termést takarítottak be. Jól sikerült a lucemaszéna termesztése is. Holdanként 22—24 mázsa termést értek el. A 20 ezer holdas gazdaságban elkezdték a tavaszi előkészületeket. A magtárakban és raktárakban kitisztították a vetőmagvakat, beszerezték a növény véd őszért, helyszínen a műtrágya is. Ha az idő engedi, a gazdaság valamennyi dolgozója a tavaszi munkákhoz lát. A gépműhelyben is jó ütemben halad a traktorok javítása. I i I l I i i i Hálózati és autóvillamossághoz értő, karbantartó villanyszerelőt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítani tudunk. Jelentkezés Hidasháti Állami Gazdaság, Mnrony. . Telefon: 2. 93057
