Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
békés A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V 1964. JANUAR 29., SZERDA Ara 50 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Világ proletárjai* egyesüljetekI NÉPÚJSÁGm Egy nap a sarkadi Dózsa Tsz-ben | Ma hirdetnek ítéletet Sárfalvi Sándor és társa bűnügyében | A labdarúgó nb m. sorsolása | Hideg éjszaka Vágyálom A világpolitikában az utóbbi években nagyon gyakran megtörtént, hogy a valóság éles és csattanói választ adott act amerikai „veszettek” politikai vágyálmaira. Ezúttal a vágyálom nagyobb — és a válasz csattanósabb volt, mint talán bármikor. Persze, nagyabb volt a tét is. Az amerikai titkos- szolgálat, a CIA a Szovjetunió gazdasági helyzetéről készített jelentést. Márpedig a Szovjetunió gazdasági ereje sorsdöntő világ- politikai tényező, % egyik legfontosabb pillére, összetevője a békés egymás mellett élésért folytatott harc 'sikerének. Lenin már a fiatal szovjet állam első éveiben, a létért folytatott harc hősi és súlyos időszakában megmondotta, hogy a munkások állama gazdasági szervezetének és súlyának fejlődésével gyakorolja majd a legkomolyabb hatást a világhelyzetre. Ügy látszik, ezt a hatást akarta a maga módján gyengíteni az amerikai titkosszolgálat, amikor a minap kibocsátott különös jelentésében úgy vélte; a szovjet gazdaság 1963-ban mindössze két és fél százalékkal növekedett, tehát lassabban, mint az amerikai. Á nemzetközi közvélemény — tót, nyugati közvélemény — fókc érettségét bizonyítja, hogy ez a nevetséges jelentés ott sem talált hitelre. A legnagyobb amerikai lapok, a New York Times és a New York Herald Tribune vezércikkei udvarias kétkedésüket fejezték ki — a londoni Times pedig egyenesen csúfolódó hangú vezércikkben „szúrkálta meg” az amerikai tikosszolgáilat botcsinálta gazdasági „szakértőit”. Mindez azonban csak simogatás volt ahhoz a nyakleveshez képest, amelyet a CIA a szovjet gazdaság; A mcigyar kormány válasza Sz. Hruscsov üzenetére élet valóságától kapott. A szovjet statisztikai hivatal a hét végén közzétette az 1903. évre vonatkozó hivatalos tervtájékoztatóját, amely megállapítja, hogy a szovjet ipari termelés nyolc és fél százalékkal emelkedett. Ez több mint kétszer akkora, mint az amerikai ipari termelés növekedése. Az 1963. év újabb eltolódásokat hozott létre az említett ütemkülönbség következtében a nemzetközi erőviszonyokban. A szovjet ipar össztermelése 1963-ban már több volt, mint az amerikai termelés kétharmada — holott 1957- ben még kevesebb volt mint fele, 1953-ban pedig éppen egyhanma- da. Visszatérve ezek után a CIA jelentésére: fel kell vetni a kérdést; miért próbál zsonglőrködni az amerikai titkosszolgálat a valósággal? Fel kell ugyanis tételezni, hogy bőséges információk birtokában az amerikai titkosszolgálat szakértőinek is tudniuk kellett, hogy kombinációik és számításaik ' teljesen légből kapottak. Meglehe- | tős gyanakvást keltett az is, hogy ; az amerikai titkosszolgálat szokásától eltérően kezdettől fogva nyilvánosan kezelte a jelentést, sőt sajtóértekezleten hozta a közvélemény tudomására. Ez pedig nem éppen a felderítő szolgálatok szokásos módszere. Kádár János, a Minisztertanács elnöke január 28-án fogadta G. M. Gyenyiszovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét és átnyújtotta a magyar kormány válaszát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a világ állam-, illetve kormányfőihez intézett 1963. december 31-1 üzenetére, amelyben a szovjet kormányfő javaslatokat tett a területi viták és a határkérdések békés megoldására. N. SZ. HRUSCSOV ELVTARSNAK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK MOSZKVA évezredes álmának valóra váltásáért folyó harc szerves és elengedhetetlen részének tekintjük a gyarmati rendszer teljés megsemmisítését. A gyarmati elnyomás által megalázott, és kiuzsorázott népek harcra keltek szabadságukért, a szocialista országok teljés együttérzéssel támogatják nemzeti függetlenségükért folyó küzdelmeiket. A felszabaduló népek nagy győzelmet aratnak, csapásokat mérnek az imperializmusra a gyarmatvilág minden térségében. De még vannak gyarmati sorbán országok és országrészek, ezek népei szabadságot követelnek és szívósan küzdenek érte. Az elnyomott népek harcát az önálló állami létért olyan. ügynek tekintjük, amelyet minden erővel támogatnunk kell. Üzenetében ön teájes joggal állapítja meg, milyen veszélyt jelentenek a békére, milyen sok szenvedést okoztak már a népeknek a területi viták, a határviszályok. A Tisztelt Hruscsov Elvtárs! Kézhez vettem az állam- és kormányfőkhöz intézett üzenetét. Az üzenetet y amit kormányunk és közvéleményünk is nagy érdeklődéssel fogadott — nagy jelentőségű kezdeményezésnek. tartom, mert mindenekelőtt a bélre megőrzését célozza. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Nép- köztársaság külpolitikai törekvésével. Mi, magyarok most az új társadalom felépítésének útján járunk, népünk nagy sikereket ért el szocialista társadalmunk építésében. Népünk és kormányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, összefogva imnden békéBzerető jírővel, szórós egységben á szocialista tábor országaival küzdünk a népek közötti megértés, a szocializmus győzelméért Az emberiség békéjének megóvásáért, a háború nélküli világ megteremtéséért, a népek e nagy tőkés hatalmak háborús köreinek számításaiban, a katonai összeütközések kiváltásában, háborúk kirobbantásában az ilyen viszályok mindig nagy szerepet játszottak. Az imperialisták mohó területvágya az elmúlt ötven esztendőben két világháború szenvedéseit zúdította a világra. A világ különböző térségeiben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon eltérőek, veszélyes-voltuk nyilvánvaló; elmérgesítik az érdekelt államok, viszonyát, útját állják a népek összefogásának, s lehetőséget nyújtanak az imperialista köröknek arra, hogy kijátsszák a népeket egymás , eilen. Ezért is nagy jelentőségű lenne az ön által ajánlott nemzetközi egyezmény az államok közötti határviták kizárólag békésen, tárgyalások útján történő rendezéséről. Az ön által javasolt nemzetközi egyezmény segítene lehűteni a szenvedélyeket, nyugodtabbá válna a világ. Meggyőződésem, hogy a javasolt egyezmény — amely messze túlhaladja a területi sérthetetlenségnek áz Egyesült Nemzetek Szövetsége alapokmányában rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi feszültséget, javítaná a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti viszonyt, elősegítené a fegyveres konfliktusok kiküszöbölését. Komszomolisia vendégeink A magyar nép, amely keresztülment mindkét világháború szenvedésein, kétszer is elvesztette életerős fiatalságának javát, pusztult az ország, majdnem megszűnt önálló nemzeti lété. Minden okunk megvan arra, hogy a leghatározottabban elutasítsuk a béke- bontó kísérleteket, amelyek közül Európa és a világ népei számára, közöttük a magyar nép számára is különösen veszélye® a nyugatnémet revansisták és támogatóik kísérlete, amely a területi viták és viszályok teremtésével újra a Háborúk pusztító tüzót lobbanthatja ki, ez jelenleg, az atomkorszakban minden eddiginél szörnyűbb következményeket rejt magában. Biztosíthatom Önt arról Hruscsov elvtárs, hogy kormányunk és népünk messzemenően támogatja a béke megóvását célzó kezdeményezését. A népek iránti felelősségérzettől vezérelve kijelenthetem, mi helyeseljük: köttessék nemzetközi egyezmény, amelyben a kormányok kötelezzék magukat, hogy az államok közti mindenféle területi és határvitákban lemondanak a katonai erőszak alkalmazásáról. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amely elősegítheti egy ilyen egyezmény megkötését. Kérem, fogadja igaz nagyrabecsülésem kifejezését. Budapest, 1964. január 24. Őszinte tisztelettel: KADAR JANOS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERT DÁCSÁNAK ELNÖKE Vasárnap délután Koros lomol-kQIilö ttség érkezeti Békéscsabán. A szovjet fiatalok az érkezést követé érákban sétát tettek a városban. Képünk a Szabadság tér sarkán készült. Balról jobbra: L. D. Szaroohln, V. K. Tootsc, Varga Ferenc, a KJSZ KB paraaztifjúsági osztályának munkatársa, V. G. Vaszilenko, a küldöttség vezetője, Sáskát József, a megyei KlSZ-blzottság munkatársa, Zsilinszky András, a városi KISZ-bizottság titkára és Gábor Miklós tolmács, (Képriport a 4. oädalaaj Fotó: Kocziszky L«aló 1 szövetkezeti szervek 1964. évi költségvetését vitatta meg az Országos Föidmftvesszövetkezeti Tanács Kedden, a Pest megyei Tanács székházának nagytermében a földművesszövetkezeti szervek 1964. évi fejlesztési, beruházási programjának vitájával folytatta munkáját az Országos Földműves- szövetkezeti Tanács. Részt vett az ülésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke^ Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. PáJes Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, több minisztérium, a SZÖVOSZ és a társadalmi szervek vezető munkatársai. A tanács elé került javaslat szerint a földművesszövetkezeti szervek 1964. évi beruházásainak értéke meghaladja a 680 millió forintot. Ebből több mint 200 millió forint szolgálja a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás, értékesítés technikai korszerűsítését. (MTI)
