Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-28 / 22. szám
Met január 88. 4 Kedd Nőit a tanulási vágy, megsokszorozódott a mezőgazdasági szakmunkások száma megyénkben A mezőgazdaság rohamos fejlődése egyre több szakembert kíván. Megyénkben az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a mező- gazdasági szakképzés iránt. Egyre több a levelező oktatásban részt vevők száma. Ékről beszélgettünk az orosházi mezőgazdasági technikumi felnőttoktatás előadóival. A felnőtt levelező oktatás 1955- ben indult be megyénkben. Ekkor tartották az első felvételi vizsgákat, melyekre mindössze negyvenen jelentkeztek. Akkor még & napipali tagozattal egyidőben, szeptemberiben kezdték az évet. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően változtatni kell a tanévkezdés időpontján. Néhány év múlva — 1957-ben —* figyelembe véve a hallgatók kérését — áttették az év kezdetét januárra, a azóta igen jelentősen megnőtt a felnőtt levelező oktatásban részt vevők száma. Az első csoport tagjai között volt Csík Péter, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke, Maczkó Katalin, Kára Menyhért és még jó néhányan, akik azóta sem lettek hűtlenek a mezőgazdasági szakmához. Ma is ilyen területen dolgoznak. Aki egyszer belekóstolt a tanulás nagyszerűségébe, nem egykönnyen tud lemondaná erről. Így jártak többen is, akik akkor befejezték a technikumot. Csík Péter, az újkígyósi elnök, Roczkó Borisz, láv battonyai, Kovács Árpád med- gyesegyházi, Kovács János csórva sá szövetkezeti tag, és még Jó néhányan a régiek közül, az agrártudományi egyetemre járnak. Nemcsak magánügyi Az elmúlt tíz év alatt megyénkben 2720 tűz keletkezett. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden napra jutott egy tűzeset, melyek következtében 7 728 141 forint kár keletkezett. A tűzesetek közül 2423 volt olyan, ami a tűzrendésze ti szabályok betartásával elkerülhető, megelőzhető lett volna. Ennyit mondanak a statisztikai . adatok, a rideg számok. De vajon mit éreznek azok a szülők, akik gyermekük elvesztésével fizettek gondatlanságukért, s erről szól egy másik statisztikai jelentés: évente átlag 87 tűzeset keletkezik megyénkben úgy, hogy a gyufa, a gyújtóeszköz gyermek kezébe kerül és a gyermek, aki a következményeket még nem látja, játszik azzaL Ezekben a hetekben az Önkéntes tflzoltótestületek közgyűléseken választják újra vezetőiket. Kevés szó hangzik mostanában róluk, azokról a fáradhatatlan emberekről, akik napi munkájuk elvégzése után a közösség életét és vagyonát védik. Szakmai oktatásokon vesznek részt, gyakorlatoznak, hogyha bármi adódik, a legrövidebb idő alatt a helyszínen lehessenek, s csírájában elfojtsák a keletkezett tüzet. Ök azok, akiknek munkájuk annál eredményesebb, minél kevesebb- szer látjuk szirénázva rohanni a piros autót. S a tűzoltómunka fő célja elsősorban a tűz keletkezésének megakadályozása. Megyénk területén 1963-ban a keletkezett 211 tűzeset miatt több mint 2 100 000 forintos kár keletkezett. A tűzkároknak rendkívül sok fajtája van, de legtöbb a gondatlanságra vezethető vissza. Megyénkben történt a következő eset Is: új istállót építettek az egyik gazdaságban. Teljesen elkészült, almot hordtak be, hogy másnap már ott helyezzék el az állatokat. De nem kerülhetett rá sor, mert az épület még aznap éjjel leégett gondatlanság, felelőtlenség miatt. Endrődön tüzes hamut öntöttek a szalmakazal közelébe. Kis idő múlva magasra csaptak a lángok. Eleken az egyik házban az ágyat forró téglával melegítették. Kigyulladt, s több száz forintos kár keletkezett. Egyik községünk utcáján haladó ember a cigarettavéget egy udvarra dobta. Tűz keletkezett, mert ott éppen egy szalmakazal volt. És véget nem érő sora van a különböző tűzeseteknek. A tűzkárstatisztika egyetlen pozitív adata, hogy csökken a gyermekek által okozott füzeit száma. Nagy gondot kell fordítani tehát mindenkinek a tűz keletkezésének megakadályozására. Erre vonatkozik az 1/1963. (VII. 5.) BM. számú rendelet egyik részlete: A megelőző tűzrendészet! rendelkezéseket, továbbá a tűzrendészetet érintő szabályokat az állampolgárok, a létesítmény vezetője, fenntartója, használója, kezelője vagy tulajdonosa a tűzrendészet! hatóság külön felhívása, vagy intézkedése nélkül köteles végrehajtani, folyamatosan megtartani, illetőleg a végrehajtást ellenőrizni. A tűzesetek megelőzése nemcsak magánügy, hanem fontos társadalmi követelmény, s kötelességünk mindent megtenni ennek érdekében, hiszen kilencven százalékban megelőzhetőek. Fokozott elővigyázatossággal, gondossággal és fegyelmezettséggel elérhetjük azt, hogy egyre kevesebbszer hangozzék el a kiáltás: tűz van! Vltaszek Zoltán Többen jöttek «1 gimnáziumi érettségivel a mezőgazdasági technikum levelezői közé, hogy szakmát tanuljanak. Dr. Kovács Andor húszéves szakmai gyakorlat után szerezte meg a mezőgazdasági technikumi képesítést. Szabó Imre saikadkeresztúri református lelkész most jár a mezőgazdasági technikum levelező tagozatának első évfolyamára, hogy elsajátítsa a legfontosabb ismereteket. A tanulási vágy az első év óta jelentősen nőtt a felnőttek között. 1959-ben mór szükség volt arra, hogy külön osztályokat létesítsenek egyes községekben. Kihelyezett osztály alakult Okányban, Szeghalmon, Csorváson, Mezőhegyesen és Nagyszénáson. Az oká- nyiak és a szeghalmiak az idén áprilisban végeznek a a negyedik évfolyam vizsgáin szerzik meg a mezőgazdasági technikumi képesítést. Jelenlég 1019-en tanulnak a levelező tagozatok kihelyezett osztályain, valamint Orosházán, a központi Iskola levelező tagozatán. Tavaly hétszázam jelentkeztek, s a lemorzsolódás elenyészően csekély. Különösen sok«» tanulnak megyénk termelőszövetkezeteinek tagjai és a párt, a tanács mező- gazdasági osztályainak dolgozói közül. A levelező oktatás népszerűségére vall az is, hogy több egyénileg gazdálkodó is jelentkezett az idén. A hallgatók között igen sokan kiváló eredménnyel vizsgáztak az utóbbi időben. A tanulásban példát mutat Bor Lajos, az orosházi Béke Tsz elnöke, aki 40 éves kora ellenére kiváló eredményt ért el. Kiss János, az orosházi Vörös Csillag Tsz elnöke az idén áprilisban végez. Göcző András, a csárvári Petőfi Tsz, valamint Iva- nios József, a Kossuth Tsz elnöke is igen jő eredményeket ért el az oktatási évben. A jelenlegi hallgatók közül is sokan úgy határoztak, hogy a technikum befejezése irtán továbbtanulnak. K. J. Átadták as új politechnikai műhelyt Sarkadkeresxtúron A sarkádkeresztúri általános iskolában tavaly kezdték meg egy régi épület átalakításával a politechnikai műhely építését. Eire a községfejlesztési alapból 15 ezer forintot fordítottak. Az általános iskola pedagógusai összesen 300 munkaórát teljesítettek társadalmi munkában, a felső tagozatú tanulók pedig 2000 órát dolgoztak a műhely építésénél. A helyi termelőszövetkezetek ugyancsak társadalmi munkában, fuvarral segítették az építkezésit. Az új politechnikai műhelyben az idén január 15-én megkezdték a foglalkozásokat. Képünkön Patkós Gábor, a barkácsoló szakkör vezetője oktatja a résztvevőket. A lányok varrni tanulnak. Novak Ernőné bemutatja a varrógép helyes kezelését. VADÁSZ FERENC: /í bei (49.) Amiről te álmodozol Másnap a Stefánia úton találkozott Katival — Ma nagyon komolyan akarok beszélni veled — tört iá minden bevezetés nélkül. — Miről? — lepődött meg a lány. Szokatlanul idegennek, hivatalosnak érezte Feri hangját. — Eddig is komolyan beszéltél velem. ' — Most másról van szó. Ne sértődj meg, nagyon összekeveredett körülöttünk minden. — Micsoda? — Ijedt meg Kati. — Hát ez az egész. Te és én, és a szüleid, és a te rendőrségi dolgod, meg... — Te nem tehetsz róla. — Nem, de mégis. Én vittelek oda, nélkülem nem kerülhettél volna ilyen kellemetlen helyzetbe. — Nem baj, legalább hozzád is közelebb kerültem. Feri érezte, hogy kedvességgel kellene viszonozni a lány szavait, mégis ez bukott ki belőle: — Ki tudja? Katinak rosszulesett. — Én tudom — mondta és könnyes lett a szeme. — Apád fél, hogy kellemetlensége lesz. — Miért lenne? Attól te ne tarts, könnyen segít magán. Ha kell, elzavar hazulról, de miattam nem kockáztat semmit. Ismerem én... Ferit meglepte a lány éles hangja. Így még sose beszélt. — A szüléidnél kell maradnod — mondta hideg tárgyilagossággal. — Nélkülem meglehetsz, de rájuk szükséged van. A lány elnémult. Amikor újra megszólalt, remegett a hangja: — Nem hiszel nekem? Ha hívnál, akárhová, veled mennék. Feri elérzékenyült. Miért kellett ez? Hiszen tulajdonképpen mást akart mondani. — Hova mennénk, drágám? — kérdezte nevetve. Megállt, két tenyere közé fogta a lány arcát Nézte és kínosan mosolygott. Legszívesebben azt mondta volna: tréfáltam, megijesztettelek. De a torkát köszörülte és újra komor ábrázatot öltött: — Tisztába kell tennünk mindent — Nem értelek. Miről beszélsz? — Hallottad, mit mondott a múltkor édesapád? Érvényesülés, biztos kenyér... behúzott nyakkal élni, neki ez az eszménye. Ez a tanácsa is. Én ezt nem fogadom éL — Mondtam már. Meg tudom is. Hiszen ismerlek. Örülök neki. Csalódtam volna, ha a békesség kedvéért ráhagyod. — Nem akartam vitatkozni. — De azért megmondtad. Anyámnak is. Büszke voltam rád. — Mit mondtak? — Kik? — A szüleid. — Leszidtak, amikor elmentél. — Engem? — Dehogyis. Engem. A mama csacsiságokat beszélt — Miket? — Ah, — legyintett Kati, — mondtam, csacsiságokat. — Hadd halljam. — Minek? Nevetségesek. — Akkor is. — De igazán ... — Mondd csak. — Hát, hogy szép vagyak, megcsinálhatnám a szerencsémet Hogy veled nem enged, mert te sose fogsz boldogulni. Az sose lesz, amiről te álmodozol. Apám kontrázott hozzá. — No látod... — Talán igazat adsz nekik? Most a lány emelte fel a hangját: — Azt hiszed, talán megijedtem tőlük? — Mit mondtál? — Mit? Hogy fütyülök a szerencsére. Hogy mindig a szívem után megyek, egész életemben, akárhogyan lesz is... — Ezt mondtad? — Igen. —- Ilonka hallotta? — Persze. — Mit szólt? — Azt, hogy hülye vagyok. — Te? Tudod-e, hogy... — Ferit elfogta a méreg. De hirtelen meggondolta magát. — Különben —, legyintett. — Mit akartál mondani? — Nem fontos. Ök mit mondtak még? Semmit. Abbahagyták. Meg. haragudtak rám... Valamit mondani akartál. — Én? Semmit. — De. Valamit elkezdték Ilonkáról. — Semmit. — De. Azt mondtad: Tudod-e, hogy... Azt akartad mondani, hogy Lakyval jár? — Láttam őket. — Láthattad. Mindennap találkoznak. (Folytatjuk)
