Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-24 / 19. szám
fitég proletárjai, agy átüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS' LAPJA' " NÉPÚJSÁG 1964. JANUAR 24., PÉNTEK Ara 6« fillér XIX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Támogassak a háztáji gazdaságokat I Tél az erdőn | Hasznos együttműködés | A rádió műsora | A hideg mérséklődik A termelés mozgatórugója A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a Szak- szervezetek Megyei Tanácsával együttesen tárgyalta meg a tanácsi vállalatok ez évi munkaverseny szervezésének irányelveit. Mint arról hírt adtunk, a megye helyiipa/ vállalatai a múlt évben sikeresen oldották meg a népgazdasági tervből rájuk háruló feladatokat 1964 azonban a második ötéves terv még fontosabb állomása, ezért a helyiipar előtt js fokozott tennivalók állnak. A tavalyival szemben ugyanis csaknem hétmillió forint értékkel magasabb termelést kell az idén nyújtaniuk, nagyjából azonos kapacitás mellett. Már elöljáróban meg kell mondani, hogy ez a terv reális, s mint ahogyan a tavalyit 12 százalékkal túlteljesítették, remény van arra, hogy az új évi terv teljesítésében sem maradnak adósak. Az elmúlt esztendőben a helyiipar termelésének igen hatásos tartalékaként jelentkezett a szocialista munkaverseny. Az üzenteken belül vetélkedtek egymással a dolgozók a jobb és mind több termékért, de az azonos iparágakban egymást is kihívták a vállalatok. E nemes vetélkedés kettős haszonnal járt. Egyrészt | növeLte a dolgozók átlagkeresetét, I másrészt a termelékenység fokozása révén negyedévről negyedévre biztosította a termelés gazdaságosságát, éves szinten pedig a tervek túlteljesítését. Most, a második ötéves terv harmadik évében, az eddigieknél magasabb tervfeladatok végrehajtása még inkább növeli a dolgozók széles körű részvételét a munkaverseny- mozgalomban. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa felmérte e mozgalom múlt évi helyzetét, s a tapasztalatok alapján kidolgozta azokat az irányelveket, amelyeket hasznce követni ebben az évben is. Főbb elveiben mik ezok a feladatok? Mindenekelőtt az, hogy a munka- versenyt ne „önmagáért” szervezzék a szakszervezetek, hanem az szorosan kapcsolódjék a termelés és gazdálkodás helyi problémáinak megoldásához. Segítse a műszaki színvonal emelését, az újítómozgalom kiszélesítését, ennek révén a termékek minőségének javítását, méghozzá úgy, hogy a legmesszebbmenőkig érvényesüljön a gazdaságos termelés egyik alapvető feltételének bitosítása: a takarékosság. Elsődleges cél természetesen valamennyi helyiipari üzemben, hogy az 1964. évi tervben meghatározott cikkeket, százszázalékos tervszerűség mellett, legyártsák és értékesítsék. Ebben szereped az exportcikkek megtermelése is. Ha a szakszervezetek és a vállalatvezetőségek jól tájékoztatják a dolgozókat a tennivalókról, akkor a verseny- és újítómozgalom egyik legfontosabb hivatását is betöltheti. Azt, hogy hazai alapanyagokkal, új technológiai eljárások bevezetése útján helyettesítsék sok helyen az importálással hazánkba kerülő anyagokat. Erre volt példa tavaly is megyénkben, s arra is volt, hogy az ország más vidékeiről szállítható alkatrészeket — mint például a vegyesipari vállalatnál — helyben állították elő s ezzel megtakarították a szállítási költségeket Nyilvánvaló, hogy az ilyen újítási feladattervek megvalósulása segíti a gazdaságosságot, a termelékenység növelését. Ilyen módon lehet elérni az építőiparban is, hogy az építési programban szereplő „kiemelt” építkezéseket határidőre átadják, illetve gondoskodjanak az építési időtartamok idejének csökkentéséről. A műszaki fejlesztés igen fontos területe az üzemszervezési feladatok megoldása, a gyártás folyamatossá tétele, az anyagmozgatás ésszerűsítése. Ha kellő gonddal erre irányítják a dolgozók figyelmét, a jó javaslatok, s nyomában a javaslattevők jó munkája segíthet megoldani ezeket a gondokat is. Annak azonban, hogy a munkaverseny mind hatékonyabbá váljon, feltétele a vállalatokon belül az üzemrészek jó együttműködése, de ugyanígy a jó szinkron a vállalatok, valamint az egyes vállalatok és irányító szerveik között. Világos dolog, hogy ha a termelési egységek vezetői nem biztosítják a termelés zavartalanságát, a tervek teljesítésének feltételeit, akkor ezt a mulasztást nem pótolja a még oly lelkes munkások versenykedve sem, hiszen vetélkedésük ingatag talajon áll. Más oldalról ugyanilyen eredménytelen lehet a dolgozók törekvése, ha a m unk a v ersen y-moz- gaknat a szakszervezetek nem értékelik kellően, elmulasztják eredményeinek rendszeres nyilvánosságra hozatalát. Meg lehet állapítani, hogy tavaly akadt jó néhány olyan helyiipari vállalat, amelyikben, mit sem törődtek a verseny folyamatos értékelésével, s emiatt a dolgozók előtt is érdektelenné vált a vetélkedés. Ezen feltétlenül változtatni szükséges mindenütt. Akkor lesz ugyanis valóban leghatékonyabb aranytartaléka a termelésnek a szocialista munkaverseny, ha megteremtik annak az előfeltételeit, biztosítják | hogy a brigádok, munkacsoportok egymás közötti vetélkedését — a gazdasági és szakszervezeti vezetők segítségével — maguk a versenyzők értékeljék. Ugyanakkor a helyi szakszervezeti bizottságok már maguk gondoskodjanak az élenjáró dolgozók kitüntetéséről, erkölcsi és anyagi jutalmazásáról, s azoknak az eredményeknek a termelési tanácskozáson történő ismertetéséről, amelyek a munkaverseny során születtek.. Aranytartalék Zárszámadás a végegyházi Szabadság Tsz-ben. Képes beszámoló a harmadik oldalon. ^WWVWVWWWWVWVWWW%>WWVVWWVVWWWWVWVVW\/' vwwwwv Tovább javul megyénk úthálózata Közismert, hogy megyénk, ezen beiül városaink, íalvaink útviszonyai nem a legkedvezőbbek, bár az elmúlt évben jelentős volt az útépítés, mert az 1963-as évben több mint 30 km utat építettek jelentős költséggel. A megyei tanács épftési és közlekedési osztályán elmondták, hogy ez évben még nagyobb útépítési program valósul meg. A programból kitűnik, hogy a tanácsi utak javítására, korszerűsítésére az idén megközelítőleg 20 millió forintot fordítanak. A terveket az UVATERV és a Békés megyei Tervező Iroda készíti. Nagyobb jelentőségű munkának ígérkezik Békéscsabán a Madách út — Kolozsvári út korszerűsítése. A Kazinczy utca burkolatának felújítása, a Szerdahelyi utca, a Derkovits sor, a Fürst Sándor utca, a Bocskai utca és a Kis Ernő utca korszerű sí lése. Gyulán és Orosházán is jelentős útépítési tervek vannak kidől, gozás alatt, a belterületi utak kor. szerűsí tésére. Ha a tervezéssel nem lesz baj, még ez évben Békésen 1 milliós beruházással megépítik a község belterületén áthaladó átkelési szakaszt. A tanácsi keretből az útépítésen kívül 20 kisebb hid átépítésére is sor kerül 1964-ben. Az erre vonatkozó tervek már elkészülték. Ez egyben azt. is jelenti, hogy néhány év múlva eltűnnek megyénkből az eléggé rozoga állapotba jutott falú dák. Minthogy az egyes utak nem a tanács kezelésében vannak, így a KPM csaknem 60 millió forintos költséggel járul hozzá a főbb útszakaszok korszerűsítéséhez. Ennek keretétien sor kerül Békéscsabán a Békési át szakasza beépítésére, a Széchenyi út átépítésére, valamint a Kazinczy utcától a vasúti felüljáróig tartó útszakasz korszerűsítésére. Befejeződik a békéscsaba—dobozi út építése, Szeghalmion is átépítik az átkelési útszakaszt. Megkezdik a Tótkomlós—Vésztő közötti út útA szülőotthonok, kórházi gyermekorvosok, bölcsődék számának növekedésével, a védőnői hálózat kiszélesítésével, a terhes pnya és csecsemőgondozás fejlesztésével, a terhes anyák, kismamák védelmének fokozása által közvetlenül az életszínvonal emelkedése, közvetett módon csökkent a csecsemőhalandóság megyénkben is. 1938-ban Békés megyében a cse- csemőhalálozáei arány 140 ezrelék — tehát 1000 élve született csecsemő közül 146 halt meg egyéves kora előtt! — míg az országos arány 131 ezrelék. A 26 évvel ezelőtti statisztika szemlélteti az akkori egészségügyi helyzetet általában, azon belül pedig a Viharsarok szociális viszonyainak elmatótkomlós—füzesgyarmat—karcagi útszakasz átépítését a megye határáig. Még ez évben befejezik a Tótkomlós—megyehatár közötti 137-es főközlekedési út építését Ezzel Békéscsaba és Makó között végig korszerű úton közlekedhetnek a járműveik. Bár az útépítési program még nincs jóváhagyva, de reméljük, hogy az illetékes szervek a programot jóváhagyják, s akkor az 1964-es évben megyénk úthálózatából sok kilométernyi korszerűsödik. H. F. 1953-ra már az 1938-as szintnek mintegy felére — 76 ezrelékre csökkent a megyében a csecsemőhalálozás. A statisztika 1959-ben 53,5 ezreléket mutat ki, ugyanekkor az országos átlag 53 ezrelék; 1961-ben a megyei csecsemőhalálozás 46,5 ezrelék, míg az országos átlag 44 ezrelék. Az elmúlt esztendőben az első, második és harmadik negyedévben a csecsemőhalálozási arány 40,9 ezrelék volt. Huszonhat év óta tehát körülbelül egyharmadára csökkent Békés megyében a csecsemőhalálozás. egyúttal pedig megyénk közelebb került az országos átlagszinthez is. P. A. építését, valamint az Orosháza— Huszonhat év óta egyharmadára csökkenlek a csecsemMiaiáiozások megyénkben ▼. D.
