Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-22 / 17. szám
3981. Január 28. 9 Szerű* Gépi rciinlíadíjhcdvezinényck a termelőszövetkezeteknek Korszerű mezőgazdasági nagyüzemet el sem lehet képzelni gépek nélkül. Világosan látják ezt a termelőszövetkezeti tagok is, ezért törekszenek arra, hogy minél több munkát gépek végezzenek el földjeiken. Sőt, a legutóbbi években egyre.'óbb társas gazdaság igyekszik növelni saját gépeinek számát A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy sok előnye van annak, ha a tsz saját gépparkkal rendelkezik, nem a gépállomás szolgáltatásait veszi igénybe. Államunk módot adott arra, hogy a termelőszövetkezetek traktorokat és másféle gépeket vásároljanak maguknak. Minden megyében lehetővé tette azt is, hogy gépádlomási gépeket vegyenek át a tsz-ek. A szövetkezetek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Míg 1958-ban mindösssze 1257 traktor volt a közös gazdaságok tulajdonában, addig 19G3-ban már 18 103 saját traktorral rendelkeztek a szövetkezetek. Ez a folyamat —a tsz-ek saját gépesítése — ebben az évben is tovább tart. A 3004/6-os kormányhatározat kimondja, hogy a szövetkezetek változatlanul kedvezményes áron vásárolhatnak maguknak gépeket s állami támogatást kapnak gépkarbantartó műhelyek építéséhez. Annak ellenére, hogy a gépesítés fejlődésének fő iránya ma már a tsz-ek saját gépparkjának növelése, igen jelentős az a munka, amelyet a gépállomások végeznek a szövetkezeteknek. Mindenekelőtt a gazdaságilag még meg nem erősödött tsz-ek dolgoztatnak a gépállomásokkal. Nem közömbös tehát, hogy az állam miképpen alakítja ki a gépállomás! díjtételeket, mennyit kell fizetniük a szövetkezeteknek a szántásért, a vetésért, a növényápolásért, a betakarításért, a szállításokért stb. A 3Ö04/6-OS határozat és a végrehajtásról szóló miniszteri rendeletek részletesen foglalkoznak azzal is, hogy milyen munkáért, mekkora összeget kérhetnek a gépállomások a termelőszövetkezetektől. Az 1964-re megállapított díjtételek szerint a szántás díja — a mély- és a mélyítő szántás kivételével — normálholdanként 100 Ft. A traktorral (egy pótkocsival) végzett szállításért óránként 40 forintot fizet a tsz. A kombájnaratás díját 180, az aratógéppel való aratásét pedig 130 forintban állapították meg holdanként. A mély- és a mélyítő szántás, valamint a gabonacséplés díja azonos a tavalyival. A gépállomási munkadíjak nem magasak. Államunk azonban ezen a téren is fokozott kedvezményeket nyújt a rászoruló termelőszövetkezeteknek. Vannak olyan közös gazdaságok, amelyek a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt még nem erősödtek meg. Ezekben a tsz-ekben az átlagosnál magasabb költséggel, az átlagosnál alacsonyabb hozamokat érnek el. A népgazdaságnak szüksége van az említett tsz-ek területének termésére is, az ő anyagi helyzetük azonban megkülönböztetett támogatást tesz indokolté. Ezért írja élő a 3004/6-os határozat, hogy a rossz adottságok miatti gyenge szövetkezetek részére végzett gépi munkák díját húsz százalékkal olcsóbban számlázzák a gépállomások. További 20 százalékos díj- csökkentés illeti meg a hegyes, szik- vagy homokterületen gazdálkodó gyenge tsz-eket Intézkedik a kormányhatározat arról is, hogy az állami gazdaságok és erdőgazdaságok, továbbá más állami vállalatok, szervek ugyanazokat a kedvezményes díjtételeket kötelesek alkalmazni, ha termelőszövetkezetnek dolgoznak, mint a gépállomások. Az a földművelésügyi miniszteri rendelet, amely a mezőgazdasági gépi munkák megállapításáról szól, tartalmazza a vázolt kedvezmények nyújtásának feltételeit is. Egyebek között azt, hogy a gépi munkadíjkedvezmények csalt akkor illetik meg a termelőszövetkezeteket, ha legkésőbb február 15- ig éves szerződést kötnek a gépi munkákra a gépállomással. Érdeke minden tsz-nek, hogy ezt a feltételt teljesítse, mert egyébként számottevő előnyöktől esik el. De még nagyobb kárt, veszteséget jelenítene, ha a szerződéskötés elmulasztása miatt nem állnának idejében a termelőszövetkezet rendelkezésére a gépállomási gépek. A kellő időben és jól végzett gépi munka ugyanis holdanként mázsákkal növeli a terméshozamot, éppen ezért az egyik legfontosabb eszköze a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, amivel természetesen együtt jár a szövetkezeti tagok jövedelmének gyarapodása is. Gulyás Pál Félévi vizsgák A Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban is megkezdődtek a félévi vizsgák. Képünkön: Szebegyinszky György másodéves, kultúrtcchnikából vizsgázik. Hartyányi László tanár ötösre minősíti feleletét. A fejlődő megyeszékhelyhez méltóan Napjainkban sokkal fontosabb dolgok is vannak a gyomai Viharsarok Halászati Tsz békéscsabai Halászcsárdájának korszerűsítésénél. Azonban ez is foglalkoztatja az embereket már évek óta. ősz óta, amióta megkezdték a csárda rozzant épületekkel tűzdelt, tanyasi széjjelségre emlékeztető udvarára az építkezési anyagok szállítását, sokan jegyzik meg: végre, csakhogy sor kerül erre is! Az ilyen és hasonló megjegyzések után természetesen találgatják: vajon csak toldoz- nak-foldoznak rajta, avagy úgy korszerűsítik, modernizálják a csárdát, hogy az méltó lesz a rohamosan fejlődő megyeszékhely többi reprezentatív vendéglátó- ipari egységéhez, az egyre növekvő helyi igények kielégítéshez, s az idegenforgalomhoz. Sokak kíváncsiskodására választ adni akarással kérdeztük meg a halászati szövetkezet elnökét: Mik az elképzelések az átalakítást illetően? A válaszból nem valami sok derűlátás sugárzott A szövetkezet elég szűkös anyagi körülmények között van. A csárda korszrűsítése úgy, hogy legalább másfél—két évtizedig kielégítse az igényeket, félmillió forint körüli összegbe kerülne. Azért, mert új konyha, előkészítő, raktár, iroda és egyéb helyiségeket kell építeni, az étterem falait újra kell szigete’ni, a padozatot pedig lényegesen felemelni, mert nagyobb eső esetén a járdáról és az udvarról beomlik a víz.De nem is az a lényeg most, hogy mi mindent kell csinálni, hanem az, hogy sokba kerül, s a szövetkezet saját erőből, hit:-l nélkül nem tud megbirkózni a költségekkel. A bővítési és korszerűsítési terv elkészítésére vállalkozóknak is azt mondta az elnök: Nem tudom, milyen értékben tervezhetnek. Nekünk az ideszállított 70 ezer forint értékű építkezési anyagunkon kívül nem sok pénzünk van, a benyújtott hiteligényünkre p dig nem valami bizakodást keltő választ kaptunk. Mi tagadás: az ilyen kilátások miatt nem ereszthetik szabadjára a tervezők elképzeléseiket, még a legszükségesebb épületrészeket is csak félve vagy sehogy sem vázolják fel a tervrajzra. Segítség, megfelelő összegű hitel kellene a halászati szövetkezetnek, mert a csárda nemcsak tol- dozásra-foldozásra érett meg, hanem teljes korszerűsítésre. Annál is inkább, mert az ország hasonló jellegű tíz szövetkezeti csárdájával együtt, ez is hosszabb távra kapott működési engedélyt. Kellene a segítség, a hitel, hogy ha már költenek rá, akkor any- nyit költsenek, hogy hosszabb időre méltó legyen a Halászcsárda a fejlődő megyeszékhely arculatához, s kielégítse mind a helyiek, mind pedig az ország más részéből és a külföldről idelátogatók igényeit is. K. 1. ti brigád alakult a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazdaság Il-es számú baromfikeltető üzemének nyolc dolgozója Béke néven brigádot alakított a Hazafias Népfront 1964. évi kongresz- szusa tiszteletére. A brigád tagjai célul tűzték ki a Szocialista brigád cím elérését és munkavállalásukban, hasonlóan más Szocialista brigád címért küzdő kollektívához, a termelés növelésén kívül több olyan feladat teljesítését vállalták, amely elősegíti egy kollektíva összekovácsolódását. A Béke-brigád tagjai vállalták, hogy évi tervteljesítésüket két százalékkal túlteljesítik, az önköltséget pedig öt százalékkal csökkentik. Takarékoskodnak az anyaggal és az üzemanyag, valamint alkatrész felhasználását 10 százalékkal csökkentik. Vállalták a balesetmentes munkát is és hogy ezt teljesíteni tudják, részt vesznek a munkavédelmi oktatásban. Ezenkívül munkavédelmi őrséget is felállítanak. A brigád vezetőjévé Pilán Mi- hálynét választották. Iz Orosházi Gépjavító Állomáshoz csatolták a Táikomlósi Gépállomást Megkezdték a fejtrágyázást Az Orosházi Gépjavító Állomáson nemrég megkezdték a Szuper-Zetorok szalagjavítását. A munkagép, k közül először a műtrágyaszórók kerültek sorra. Az állomás 12 gépéből már kilenc üzemképes. Ezekből a csorvási Ady Tsz-ben 6, a pusztaföldvári Aranykalász Tsz-ben pedig három erőgéppel megkezdték a fejtrágyázást. Amint a hátralévő három gépet rendbe hozzák, ezeket is azonnal munkába állítják, hogy a fejtrágyázást február 15- ig mindenütt be tudják fejezni. A tsz-ek műtrágyaszóró gépeinek a javítása is hamarosan megtörténik. Az Orosházi Gépjavító Állomáshoz csatolták a Tótkomlósi Gépállomást, amely üzemegységgé alakult. Itt főként a munkagépeket és a szovjet T—28-as univerzál traktorokat javítják. A múlt év december elején kezdődött traktorvezetői tanfolyam Iránt a vártnál nagyobb az érdeklődés. A négy helyen létrejött iskolákban a tervezett 35 helyett átlag 40 a hallgatók száma, akik nagy szorgalommal, törekvéssel készülnek a márciusban megtartásra kerülő vizsgára. A vetőmag A hőmérő higanyszála még jóval a nulla fok alatt van, a határ is téli álmát alussza, de a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, a tanácsok mezőgazdasági osztályain és még ki tudja hány helyen már a tavaszra gondolnak. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Békés megyei Kirendeltsége is már felkészült a tavaszi munkákra. Schmidt János, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy a múlt év végéig a tervezett 34 419 hold helyett 35050 holdra kötöttek vetőmagtermesztési szerződést. Néhány növényféleségtől azonban idegenkednek a szövetkezetek, s az előirányzottnál mintegy 2300 holddal kevesebb területen termelnek szarvasi bamacirok-, ka: kirendeltség is felkészült a tavaszra páslucerna- és bokorbab-vetőma- got. A vállalat termelési felügyelői a termelőszövetkezetekben most dolgoznak a sikeres vetőmagtermesztés előkészítésén. A tsz-ek adottságait ismerve már a területeket kijelölték, hogy hol, milyen növényfajta vetőmagját termelik. Felvilágosítják a szövetkezeteket az egyes magvak termesztéséhez szükséges agrotechnikai eljárásokról és munkaerő-igényükről. Felügyelőik ellenőrzik, hogy a tsz-ekben szabályszerűen tárolják-e a különböző rendeltetésű, fémzárolt vetőmagvakat. A napokban kezdik el a korai vetésű magvak (olajlen, étkezési borsó, mustár) kiszállítását a közös gazdaságokba. Az idén összesen huszonnyolcféle vetőmagot termeltetnek s az összterülethez szükséges 175 vagon ólomzárolt vetőmagot rövidesen a tsz-ek rendelkezésére bocsátják. A megyei vetőmag kirendeltség más árutermeltető szervekkel — MÉK, Békéscsabai Konzervgyár, malomipari és terményforgalmi vállalat — szerződésben álló mezőgazdasági üzemeknek is szállít vetőmagot. Ugyancsak a megyei kirendeltség elégíti ki az állami gazdaságok szükségletét. A tavaszi vetőmagakcióban a termelőszövetkezetek takarmánytermesztéséhez a vetőmag kirendeltség huszonhárom növényfajtából összesen 44 vagon vetőmagot biztosított, amit a központi készletből idejében kiszállítanak. (ds) Termelőszövetkezetekkel kedvező feltételek mellett kötünk sörárpára, napraforgóra értékesítési szerződést. A szerződésileg lekötött és minőségileg megfelelő sörárpáért métermázsánként 298,— Ft-ot térítünk. Ezen felül az átadott sörárpa után métermázsánként 30 kg céltakarmány-juItatást biztosítunk állami eladási áron. A szerződésileg lekötött és átadásra kerülő napraforgó felvásárlási ára métermázsánként, krasznodári fajtánál 420,— Ft, irregi és lovászpatonai fajtánál 360,— Ft, egyéb hazai fajtáknál 340,— Ft. Az alapáron felül további 10,— Ft/q szerződéses felárat is térítünk és megilleti a termelőt az átadott napraforgó után métermázsánként 30 kg céltakarmány-ju.tatás hatósági áron. Napraforgónál kölcsön vetőmagot biztosítunk. Részletes felvilágosítást járási kirendeltségeink adnak, ahol a szerződés is megköthető. BÉKÉS MEGYEI MALOMIPARI ÉS TERMÉNYFORGALMI VALLA LAT BÉKÉSCSABA 93028
