Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
1964. Január 19. 4 Vasárnap S joSiIi felelősségei szervezzük a pártoktatást J£ ét hónap telt el a pártolta- J senek csoportok, hanem segítsék' vetkezeti élet mai kérdéseinek, a t PCI At7 Oft \r o a a o PaI IrÁAm't 1. .. — 1! jC _ i / __ 1 „ 1— • _ '1 f_ t ási év megkezdése óta. Ez időszak alatt szervezett propagandánk a legtöbb h lyen stabilizálódott. A hallgatók megjelenése a foglalkozásokon — mint például Kondoros, Doboz, Szeghalom. Békéscsabai Kötő.tárugyár és pályafenntartás. Mezőhegyes —. általában elfogadható, néhol pedig meg emelkedett is a kezdő létszámhoz képest. Az okányi Alkotmány és Petőfi Termelőszövetkezetben a 20 helyett 30-pn, a sarkpdi Kossuth Tsz-ben 20 helyett 26-an, a Vizesfási Állami Gazdaságban 20 hallgató helyett 45-en vesznek részt rendszeresen a foglalkozásokon. Egyes pártszervezetek azonban nem fordítanak kellő gondot a pártoktatásra s ezért jelentős a lemorzsolódás. A bélmcgyeri Aranykalász Tsz, a kétsopronyi Hunyadi Tsz, a Békéssámson és Gerla községi, s az eleki Lenin így válik lehetővé azoknak a téves nézeteknek a leküzdése, amelyek jelenleg a párt politikájának végrehajtása kapcsán fellelhetők. 19 ropagandamunkánkban hasznos eszmecserék a falusi téli tanfolyamok is, amelyeket januárban és februárban 143 helyen működtetünk. E tanfolyamoknak az a célja, hogy közvetlen beszélgetéseket folytassunk a termelőszövetkezetek tagságával a kül- és belpolitikai kérd lsekről, a termelőszövetkezetek belső életéről és feladatairól s ezzel elő'egítsük a termelőszövetkezetek zárszámadásának politikai előkészítését. Ebből következően arra van szükség, hogy pártszervezeteink nagy gonddal kezeljék ezeket a tanfolyamokat. Tegyék tömegjellegűvé, de kerüljék a párhuzamosságot. Tsz-b n az időszerű kérdések tan- j Azokat a szövetkezeti tagokat folyamán igen nagy a hiányzás, vonják be o tanfolyamokra, akik rendszertelen a fog’alkozásokon ' a párt oktatás szervezett formái- való részvétel. Néhol egész hó- j ban nem vesznek részt. Emellett napban nincs pártoktatás. A Gyű- szükséges gondoskodni a tanfo- lai Cipész Ktsz-ben és Zsadány lyamok működésének feltételeiről, községben a szervezett oktatásban Ajánlatos az a módszer, amit a részt vevőket decemberben nem sarkad! járá'ban tesznek. A járási tudták érdemlegesen a tanfolya-1 pártbizottság az oktatási alosz- xnokra mozgósítani. Kötegyánban az amúgy is igen alacsony létszáa propagandisták fel készültségét, közeli és távolabbi céljainak meg- tájékoztatását, az olyan légkör értetéséhez. A tanfolyamok ak- mogteremtését, amely az elvi po- \ kor lesznek eredményesek, ha litikai vitát tovább fokozza. Csak megbeszélik és elősegítik a gaz1 tállyal felmérte a pártszervezetek ez irányú munkáját s vezetőivel mű hallgatóság közül mindösz- S2: 9—10 fő jár el rendszeresen a foglalkozásokra. Hasonló jelenségeket másutt is tapasztalni. Éppen ezért nagyobb fele’ősséget várunk pártszervezeteinktől a pártoktatás résztvevőinek megszervezésében, ugyanakkor a hallgatóságtól is elvárjuk kötelezettségeik teljesítését. foglalkozások tanpsztsiatai azt bizonyítják, hogy megnőtt az érdeklődés a politikai és ideológiai kérdések iránt. A hallgatók mind gyakrabban vitatkoznak, kérdeznek, aktív politizá’ást folytatnak a hazai és nemzetközi kérdésekről, a gazdasági és kulturális problémákról. A fiw<*cc»var- mati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 129 résztvevővel szervezett kéthónapos foglalkozásán 107 hozzászólás volt. A sz m’náriumi résztvevők élénken érdeklődnek a háború és béke, a békés egymás mellett élés politikája, a fe’szaba- dult gyarmati népek fejlődésének perspektívája, az imperia’ízmus megváltozott taktikája a KGST- vél s más korunkat érintő és jellemző kérdések iránt. A nemzetközi élet problémáival egyidejűiig országunk, megyénk, az adott község, tsz helyzete is állandó beszéd- és vitatémát képez. Igen sokan fejtették ki véleményüket például a kenyérgabona-termesztés s az ezzel kapcsolatos feladatok, a háztáji gazdaságok árutermelése és tartalékai, valamint a közös és a háztáji gazdaság kapcsolata dolgaiban. A hallgatóik megnövekedett aktivitásának, érdeklődésének kielégítése döntően a propagandisták felelősségteljes munkáján múlik. A hallgatók politikai, általános és szakmai színvonalának növekedése még képzettebb, tudását állandóan gyarapító propagandistákat követel. S ma már egyre több az ilyen propagandisták száma és mind kevesebb a felkészületlen, rutinból élő. Akadnak azonban még olyanok is, akik nem kellően tájékozottak és ennélfogva az egyes kérdésekre adott válaszuk felszínes, sematikus, ezért foglalkozásaik szürkék és unalmasak. Pártszervezeteink megá'lapodott abban, hogy ki, miért fele1 ős a falusi téli tanfolyamok megszervezésében. A pártbizottságoknak. párt- szervezeteknek kü’önöen segíteniük kell a téli tanfolyamok előadóit. Rend^’kezésükre kell boc'ájtani minden oiyan anyagot és tájékoztatni .kell őket mindarról, ami hozzájárul a termelőszödálkodás színvonalának, a termelőszövetkezeti demokráciának, a vezetés és tagság viszonyának, a demokrácia érvényesítésének, a munkafegyelemnek, a jövedelem- elosztásnak, a háztáji gazdaságnak gabona kérdésnek s más napi problémáknak problémáit s mozgósítanak azok megoldására. Természetesen ezek mellett szükséges, hogy a nemzetközi helyzet és belső fejlődésünk egyéb kérdéseit is megbeszéljék. Különösen fon'cs az osztályviszonyok változásáról, az osztályharc sajátos problémáiról, a szövetségi politikáról, az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamatáról, a falusi politikai és kulturális nevelő munkáról köte'len. őszinte eszmecserét folytatni. Ezzel kapcsolatban merül fel annak szükségessége, hogy a megye által adott témákat sehol ne tekintsék sablonnak, egészítsék ki azt az adott termelőszöve' kezeiben legfonto-1 sabbnak, leghasznosabbnak látszó I politikai és gazdasági kérdésekkel. Ez különben egész pártpropagandánk követelménye is. ¥ rányítsuk úgy pártoktatásunkat. hogy az hatékonyan segítse termelési, gazdasági fel-; adataink eredményes végrehajtását és az egész lako-ság szocialista nevelését. Rajtunk á'l, hogy ennek mennyiben teszünk eleget. Kovács Ferencné, Karkalik András, a megyei pártbizottság egH. prop. oszt. muinkaitáirsai Kinek az érdeke? Bizonyára sok olvasónk volt már úgy, hogy baráti beszélgetés során elhangzott a kérdés: kinek az érdeke? Legyen szó akár társadalmi munkáról vagy akár személyes ügyről, mindig találkozunk ezzel a kérdéssel. Szerkesztőségünk nem régen kapott levelet K. J. szarvasi olvasónktól, aki leírja, hogy a mezőberény— szarvasi útvonalon a Hovan-tanya megállónál a környékbeliek saját érdekükben társadalmi munkában várótermet akartak építeni. K. J. nem tudta, hogy milyen munkát vállalt magára, mikor hozzákezdett a szervezéshez. Mert kiderült, hogy nem olyan egyszerűen megy a váróterem megépítése, az „tanácsi feladat”. Valóban tanácsi feladat az autóbusz-váróterem megépítése Szarvason és bárhol másutt is, de nehéz lenne eldönteni, hogy kinek van igaza akkor, mikor nem engedi meg, hogy a lakosság építési anyaggal és társadalmi munkájával járuljon ehhez hozzá. Annyiszor írtunk már, s annyiszor beszéltünk a társadalmi munka jelentőségéről, hogy szinte kár a szót vesztegetni, hiszen minden tanácsi vezető, tanácstag és minden állampolgár tudja, hogyha valamit közös ős ze fogással építünk meg, az mindnyájunk érdeke. Furcsa lenne, ha ezt nem tudnák éppen Szarvason, ahol az elmúlt években ugyancsak sok minden valósulhatott meg éppen azért, mert a lakosság szívesen vett ré«zt a feladatok megoldásában. Mert lehet, hogy a Hovan- tanyánál majd mégis megépül valamikor állami erőből az autóbusz-váróterem, de bizonyára a mezőberény—szarvasi útvonalat esztétikailag sem tette volna tönkre, ha a lakosság saját erejéből, saját téglájából, két keze munkájával húzott volna fel csak olyan egyszerű helyiséget, ahova éppen nem fújt volna be a szél vagy megóvta volna őket a lehulló csapadéktól. Talán még annyit: csak a napokban adtunk hírt arról, hogy a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elfogadta a város parkosítási tervét. Ebben a tervben jelentős szerep jut a társadalmi munkának és a vb-ülésen mindenki arról beszélt, hogy a parkosítás, a város szépítése mindenkinek az érdeke. Nyilván erre rájönnek majd mások is, mint ahogy az elmúlt évek bizonyították, hogy azért sokan cselekedtek, sokan tettek saját községükért, városukért. Dóczi Imre Munkában a csatornaépítők A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mélyépítő részlegének dolgozói az elmúlt télen, a Bizonyára csak napihír lehelne az újság hasábjain, ha any- nyit írnánk meg, hogy az elmúlt napokban Békéscsabára látogatott Haiman György, a Nyomdaipari Tröszt igazgatója. A látogatás természetesen nemcsak a szűk szakmának szólt, hiszen, amiről beszélgettek, az ^mások számára is érdekes. Miről is volt szó ezen a találkozáson? Elsősorban a nyomdaipar jövőjéről, lehetőségeiről. Az külön érdekességet adott ennek a találkozónak, hogy ezen nemcsak a Békési Nyomda vezetői vettek részt, hanem ott volt a városi pártbizottság titkára, a város tanácselnöke és egy országgyűlési képviselő is. A találkozás színhelyéül nemcsak az egyik tanácskozótermet nevezték ki, hanem a hútőházban arról beszélgettek a nagy csarnokban, hogy vajon a nyomda bővítésénél lehetne-e alkalmazni az itteni építési módokat. A konzervgyári látogatáson ugyancsak szó esett az építési lehetőségekről és összehasonlításokat tettek a már új, modem nyomdaüzemben is. Nagyon szép történetet lehetne kerekíteni abból, hogy vajon Békés megyében mióta van hagyománya a nyomdaiparnak, és ez hogy hat az egész szakmára, és miként kapcsolódik a távolabbi jövőhöz. Mindazok, akik a beszélgetésben részt vettek, nem kész terveket mondottak el, s nemcsak forintokról beszéltek, hanem a lehetőségekről és arról, hogy közös összefogással mi mindent lehetne elérni... Igen... mi mindent lehetne elérni? A tröszt igazgatója szakmájáengedjék, hogy emiatt széles-jnak is tekintélyes művelője, nemcsak ismeri a megye hagyományait, hanem becsüli is, és sokra tartja. Így nemcsak a köteles udvariasság mondatta vele nyilván a következőket: — A Békési Nyomda a legutóbbi években elért fejlődése az egész szakmának büszkesége, és ebben külön kiemelkedő pozitívum az, amit az utánpótlás nevelésében elértek. A meglévő tradíciók és a jelenlegi adottságok mellett úgy gondoljuk, hogy a Békési Nyomdára, a gyomai nyomdára továbbra is lehet számítani, és keresni kell a lehetőségét, hogy további fejlesztésüket a népgazdasági tervekbe szervesen beillesszük. Ta’án többször is hírt adtunk lapunkban, hogy a Békési Nyomdában milyen fontos szerepet tulajdonítanak a szakemberutánpótlásnak, az érettségizett tanulók további fejlődésének. A beszélgetésben részt vevőket örömmel töltötte el, mikor a városi tanácselnöke kijelentette: — Igaz, a meglévő lehetőségeink elég korlátozottak, de a közeljövőben új gimnáziumot adunk át a város tanulóifjúságának. Ügy érzem, hogy keresnünk kell a lehetőségét annak, vajon Békéscsabán hogyan lehetne létrehozni egy nyomdaipari szakisko“I lát? Mi, a már meglévő létesítményeinkben is helyet biztosítanánk akár ilyen iskolának, de akár egy nyomdaipari főiskolának is! — Valahol el kell kezdenünk — mondotta rögtön a Békési Nyomda fiatal főmérnöke. És ehhez mindenki örömmel csatlakozott. Valóban a megyében meglévő nyomdászhagyományok és lehetőségeink szinte kínálják azt, hogy UTÄM a magasabb szintű oktatás bölcsője legyen Békéscsaba, és ezt a gondolatot nemcsak a megyeszékhely szeretete diktáltatta a résztvevőkkel, hanem az is, hogy reálisan látják a meglévő adottságokat és számolnak azzal. Márpedig, ha ezt kellő időben és kellő helyen felhasználjuk, úgy valóban megnyílik a lehetősége annak, hogy új iskolával gyarapodjon a város. Bizonyára sokakat érdekel, hogy vajon bővül-e a Békési Nyomda és ml lesz a sorsa a híres gyoma1 Kner-nyomdának? Konkrét Ígéret a trösztigazgató részéről sem hangzott el. Nem dobálódzott a milliókkal, de a beszélgetés során azért szó esett arról is, hogy a Minisztertanács korábbi határozata szerint: csökkenteni Budapest túlzsúfoltságát, talán majd azt is jelenti, hogy ily módon is bővülhet a Békési Nyomda. — Mindannyian keressük továbbra is a lehetőségeket, úgy a nyomda bővítéséhez, mint a szakmai utánpótlás neveléséhez. Ehhez mi a magunk részéről minden segítséget megadunk és szeretnénk, ha Békés megye nyomdaipara még tovább bővítené eddig kivívott hírnevét — mondotta a városi pártbizottság titkára. ízt hiszem ezzel mindenki egyetért. És bizonyára, ha még a ‘alálkozás után nem is következnek be látványos események a Békési Nyomda és a Kner-nyom- da életében, majd az elkészülő tervekben már ott tükröződnek a beszélgetésben elhangzottak. di zord időjárás és a hiányos téliesí- tés miatt alig dolgoztak valahoL Az idei télen a munkások 70 százaléka dolgozik rendszeresen, dacolva a hideggel, fagyos földdeL Békéscsabán, a Szent István téren a múlt hét végén kezdték meg a készülő MÁVAUT-állomás és a Tókai Színház szennyvízlevezető- esa tornáiénak építését. A munkások — Kojnok János művezető irányításával — két méter mély csatornát készítenek. A föld fagyos kérgét csákánnyal, ásóval, kompresszorral lazítják, de így is nehezen haladnak. Péntekig egy vidékről bejáró brigád dolgozott a csatornánál, de a vonatkésések, buszkésések miatt általában késve kezdhette el munkáját. A rész. legvezetőség lecserélte a brigádot és békéscsabai mélyépítőket irányított helyére. Az új csoport reggel 7 órakor kezdi a munkaidőt. Ha enyhül az idő, nagyobb létszámmal dolgoznak. A hideg ellenére a részleg dolgozói folytatják a tótkomlósi csatornahálózat és az Orosházi Üveggyár mélyépítési munkáit is. ITaívan ország kiállítói a lipcsei tavaszi vásáron Az 1964. évi lipcsei tavaszi vásárra hatvan ország kiállítóit és 90 ország látogatóit és üzletembereit várják. A szocialista országokból eddig körülbelül 25 ezer mérnök, tudós, külkereskedelmi és más szakember jelentette be részvételét. A kapitalista országokból 25 ezer üzletembert, bevásárlót és látogatót várnak.
