Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-17 / 13. szám
V r Ml január 17. 5 Péntek Iskolatelevízió Merész vállalkozás Előző évben a bucsai úttörők színjátszó gárdája merész vállalkozásba kezdett. Elhatározták, hogy megtanulják és színre viszik Kacsóh Pongrácz: János vitéz című több felvonásos daljátékát. A sok szorgalmat és önfegyelmet követelő feladattal meg is birkóztak és az iskola udvarán felállított színpadon adták elő. A múlt esztendei siker fellelkesítette a kis színjátszókat, valamint pedagógus rendezőjüket, s elhatározták, hogy idén ismét kitesznek magukért. Nem kisebb fába vágták fejszéjüket, mint egy komoly drámának a színrevitelé- 1)0. A választás Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változatára esett. Már a téli szünetet követő első tanítási napon megtörtént a szereposztás. Okosan, vagyis úgy készülnek az előadásra, hogy az ne a tanulás rovására történjék. A jó idő beálltával ismét közönség •■lé állnak, hogy a szülőket és más érdeklődőket újabb kulturális élményben részesíthessék. Új vegyiüxem épül Körösladányhan Gondoskodnak a szakmai utánpótlásról A termelés fejlesztése követeli« az üzembővnést a Körösladányi ; Vegyipari KUz-ben. Különböző I gyártmányaik az ország minden : vidékén keresettek, de a fokozódó ' megrendeléseket a jelenlegi kapa- I citással nem tudja kielégíteni a | szövetkezet Ezért vezetői elha- l tározták, hogy a volt vásártér te- I rületén a következő években sa- I ját erőből új vegyi üzemet állíta- ! nak feL Ennek megvalósulása nagyban | hozzájárulna Körösladány iparosításához, ezért a község lakói és vezetői is mélyen egyetértenek vele. Az elmúlt évben a szövetkezet hatmillió forint értékű árut hozott forgalomba. A fenti elgondolás válóra váltásával ez az ősz- szeg megsokszorozódna, ugyanakkor újabb, mintegy száz nő részére nyílna munkalehetőség. Az üzemfejlesztéshez természetesen nemcsak anyagi feltételek szükségesek. Ezért a ktsz vezetői már most gondoskodtak arról is, hogy a termelés fokozatos növelésére megfelelő szakember kapcsolódhasson a termelésbe. Ebben az oktatási évben húszán jelentkeztek a vegyipari technikumba. A hallgatók között vannak jócskán fiatalok, zömük azonban 30— 50 év közötti. A technikum tananyagával, a kémia és a fizika alapvető fogalmaival a helyi művelődési otthonban szervezett tanfolyamon ismerkednek a hallgatók. A tanfolyam szervezéséhez és előadásainak lebonyolításához nagy segítséget nyújt Juhász Endre, a ktsz elnöke és Tiszai József általános iskolai tanár. ZlK :ÖJLTÖJE Hetven éve született Szőnyi István Nem szürke hír. Jelentős kulturális mérföldkő. Már az első visszhangjai is örömmel üdvözlik. Tulajdonképpen alapos elemzést érdemelne az a tudósítás, hogy 1964. február 5-én megkezdődnek az lskolatelevízió adásai. Mi ez? Őse különféle formákban a rádió volt. Nyelvtanfolyamokat, tudományos előadásokat, a kis- és a nagy diákok eredményesebb tanú. lását előmozdító adásokat hallottunk a rádióban eddig is. Az Is- kolatelevizió minőségileg összehasonlíthatatlanul fejlettebb változata ugyanennek az igénynek és törekvésnek. Azzal, hogy a hangot párosítja a képpel, a filmszerűséget a felnagyított szemléletességgel — a tanítás egyik legmodernebb és leghasznosabb eszközévé válik. Fejlődésének lehetősegei beláthatatlanok. Bármily rohamosan gazdagodik is új életünk, azt még nem sikerült elérnünk, hogy kivétel nélkül »tnden egyes iskolánk telítve legyen a legmodernebb iskolai szemléltető eszközökkel és fizikai kísérletezésre alkalmas berendezésekkel. Az Iskolatelevízió, ha nem is véglegesen lezárt formában, de kielégítően megoldja ezt a problémát. Az Iskolatelevízió adásait száz iskola kötelezően veszi át, de minden iskola beiktathatja tantervébe, amennyiben tv-készülékkel rendelkezik. Az illetékes fórumok a tapasztalatokat feldolgozzák s ezek alapján a megkezdett munkát szakadatlanul tökéletesítik. Az iskolák február 5-én reggel 8 óra 5 perckor veszik át az első adást: egy 20 perces orosz nyelvleckét. A következő óra anyaga a környezetismeret. Minden adás után elegendő idő marad a téma helyi megbeszélésére. Havonta egyszer, szerdán, gyárlátogatásrs invitálja meg a hetedikeseket és a nyolcadikosokat az Iskolateleví- zió. Ez a módszer ■felfokozottan ‘árja fel a hasznos tudnivalókat és mindig piremier plánba állítja azt, amire a diáknak érdemes és szükséges felfigyelnie. Az Iskolatelevízió a gyárlátogatások kivételével a délelőtti adásokat délután megismétli. A felnőttek este tanulmányozhatják a fizikát az Iskolatelevízión keresztül. A tanulásnak ez az új formája — nemcsak perspektivikusan — az előn'yök egész sorát tartalmazza. Magas fokú a szemléltető ereje. Hatásosan segíti a pedagógusok munkáját. Állandó és rendszeres tanulásra ösztönöz kezdőt és haladót egyaránt. Alkalmazkodik az iskola tanmenetéhez. Eljuttatja a legmagasabb fokú tudást akár a legtávolabbi tanyaközpontba is. Ezért kívánatos, hogy a mű. velődési otthonok figyeljenek fel a lehetőségekre: tájékoztassák közönségüket az adottságról. Üzemeink és gyáraink klubjaiban szintén betölti hivatását az Iskolatelevízió, amelynek adásait a felnőttek számára vasárnaponként megismétlik. Nem túlzás azt mondani, hogy kulturális forradalmunk új lendületet kap az Iskolatelevíziótól. Űjabb tömegek számára nyitja meg a tanulás lehetőségét és kedvvel is szolgál hozzá. Az óesztendő búcsúztatásaként fejedelmi ajándékot nyújtott át a Magyar Nemzeti Galéria a képzőművészet barátainak: megnyílt Szőnyi István emlékkiállhása. Még élénken él emlékezetünkben a hatvanadik születésnapja tiszteletére 1954-ben rendezett gyűjteményes kiállítása: a tévedések és félremagyarázások közepébe vágott bele, s a tematikus naturac. alko’ásában is, mely e korszakának kiemelkedő alkotása. Ekkor készülnek monumentális aktképei is — ezekben plaszticitásra törekszik, a napfény ragyogását a levogő és az emberi test felfokozott értékeivel adja vissza. 1924-ben megházasodik és kiköltözik Zebegénybe. Ez döntő fordulatot hoz festészetében. Először csak a téma megváltozásában zárkózik. De a magány, a szépség már nem elegendő védelem: ez magyarázza festészetének pangását. Súlyos csapások is érik: elesik hőn szeretett fia, ő maga súlyos műtéten esik át. A bombázások megsemmisítik egy sor képét, másokat pedig csak nehéz munkával lehet restaurálni. A felszabadulás egy új, termékeny korszak kezdetét jelzi művészetéFilmankét Békésen Békésen, a Bástya filmszínházban a járási KISZ, a gimnázium és a filmszínház a Hégy állunk, fiatalember? című magyar filmből ankétot rendezett. A nagyszámú érdeklődő soraiban szülők, pedagógusok és sok fiatal foglalt helyet. Az előadó, Szőnyi Ernő népművelési felelős a film erényeinek ismertetése után, annak tartalmi problémáit fejtegette. Beszélt a felnőttek világának arról az oldaláról, amit az életben az ifjúság előtt kendőzni igyekez-1 nek; a hazudozásról, gyávaságról ős egyéb olyan gyengéről, ami nemcsak a gyermekek sajátja, és aminek megszüntetését éppen az eltusolás gátolja. Az ily módon felszínre kerülő ellentmondásos-1 säg a mindent élesen figyelő, a felnőtteknek nemcsak az erényeire, de a hibáira is reagáló fiatalságban bizonytalanságot, zavart okoz. Az előadó és a hozzászólók egyaránt hangsúlyozták, hogy a kamaszkorúak felnőtté válási erőfeszítései jogosak, életük természetes velejárója, amit nem elfojtani, hanem szocialista szellemben kibontakoztatni kell. Az ankét résztvevői a film vitája során azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy a mi fiatalságunk a felnőttek társadalomépítő törekvésének nem pusztán szemlélője, hanem aktív részese akar lenni és ebben a nevelés, a kultúra, az oktatás minden eszközével segíteni kell őket. — hr — Minden postakézbesítőnél, postahivatalban és hírlapárusnál kapható az OKOS KATA X 1 aLmdáj'iumt, a Hők Lapja 1964. évi képes, 224 oldalas naptáia ARII: 10 FORINT 1 36 Eladó a borjú. Szőnyi István temperafestménye lizmus festői ellenségének uralma után a festőiségnek „kért eget’ a piktúrában. Akkor becsmérlés számba ment őt Munkácsyval egy sorban emlegetni — ma már nyugodtan beszélhetünk arról, hogy Szőnyi István piktúrája a magyar festészet legszebb, legszínesebb fejezetei közé tartozik, s neve méltón sorakozik a két világháború közti időszak nagy művészegyéniségei: Derkovits Gyula, Eg- ry József, Berény Róbert, Med- gyessy Ferenc, Bernáth Aurél és a többiek mellé. 1894. január 17-én született Újpesten; középiskoláinak elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke lesz; a nyarakat ösztöndíjasként Nagybányán tölti. Tanulmányait a háború szakítja ketté, s csak 1919- ben Réti István tanítványaként .udja folytatni azokat. Erősen hat rá ez időben Uitz Béla monumen- ális piktúrája: ennek láthatjuk nyomait többek közt a Hegytetőn látjuk ennek nyomát, majd festésmódja is változik. A nagy kifejező formák helyét a dekoratív szépségű körvonal, majd a színek gazdag, változatos skálája veszi át; később a foltíestés, a színnel mintázás lesz uralkodó stílusában. Ekkor születnek a Zsuzsa-képek, az Anyám, az Átkelés a Dunán, az Eladó borjú s a híres Zebegé- nyi temetés. Mind jobban beletemetkezik a falu hangulatába; de ebből nem az ellentéteket érzékeli, hanem a csendet, a nyugalmat. A természet rendjének lassú, egyenletes fordulásait vetíti ki a ialu embereinek életére, a parasztság életének nyugodt, egyenletes ritmusát emeli jelképpé s ezt közvetítik a harmincas években született, csodás színekben pompázó temperaképei: az Este Zebegényben, az Este, a Szürke a Duna, az Uszályok. A feltartóz- iathatatlanul háborúba rohanó ország viharai közepette magányába, a szépség birodalmába ben; monumentális elgondolásai kifejezési lehetőséghez jutnak; freskómegbízásokat kap, hétrészes pannót fest a parasztság új életéről, melyet 1957-ben fejez be; ugyanekkor adja át a csepeli posta részére készített freskóját is. Egyre nehezebben viseli súlyos betegségének terhét; 1960 augusztusában végleg eltávozott az élők sorából. A magyar nép a színek költőjét vesztette el benne; festészetünknek azt a vonalát vitte tovább, melynek kezdetén Ferenczy Károly neve áll; ez a piktú- ra a világ szépségeinek észrevétte- tésére törekszik: a nap csodás ragyogását, a vízparti bokrok csábító nyugalmát, a test szépségét énekli — s ezek a csendes örömek éltetik, ezek táplálják. A Pataky Dénes és P. Molnár Zsuzsa rendezte emlékkiállitás most, születésének 70. évfordulóján teljes pompájában és gazdagságiban idézi elénk életművét. Lánca Sándor
