Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-15 / 294. szám

IMS. december 15«

2

Vasárnap

A társadalmi bírásEiod᧠tapasztalatai

ékéscsabán a párt végrehajtó bizottsága a közelmúltban megvizsgálta a város területén működő társadalmi bíróságok működését. Megállapította, hogy a társadalmi bíróságokat a tvr. ren_ delikezéseineik megfelelően választották, a társadalmi bíróságok vezetői, tagjai túlnyomó többségükben alkalmasak a feladatok ellátására. Azon vállalatoknál, ahol a szakszervezeti bizottság, a vállalat igazgatója felismerte a társadalmi bíróságok működésének jelentőségét, a dolgozók neve. lésében betöltött szerepét és segíti működésüket, ott már az elmúlt tíz hónap alatt születtek említésre méltó eredmények. Békéscsabán összesen 42 ügyben jártak el a társadalmi bíróságok és hoztak megfelelő határozatot. Különösen eredményes és színvonalas működést fejtett ki a forgácsoló szerszámgyár, a konzervgyár és a 8. számú Autóközlekedési Vállalat társadalmi bírósága. Ezeknél a vállalatoknál a társadalmi bíróság eljárásának színvonala, a vállalat dolgozóinak a tárgyaláson való részvétele, közreműködése aktív volt. Nemcsak végighallgatták a tárgyalást, hanem többen a konkrét ügyben nézetüket is nyilvánították. Altalá. nos tapasztalat az volt, hogy a jól megszervezett társadalmi bírósági eljárás lényegesen nagyobb nevelő hatással van a dolgozókra, mintha a vállalat igazgatója fegyelmi jogkörében járt volna eL A z eredmények azonban ko- rántsem általánosak. A Békéscsabán levő 28 társadalmi bíróság közül ez év 10 hónapjában mindössze 12 vállalatnál volt társadalmi bíráskodás. Ezek közül hat vállalatnál csak egy-egy ügyet tárgyaltak. Tehát tizenhat vállalatnál társadalmi bírósági eljárás az év első tíz hónapjában nem volt. Olyan nagy vállalatnál, mint a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmd Vállalat, a Békés megyei Allatforgalmi Vállalat, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat egyetlen társadalmi bírósági eljárás nem volt. Márpedig nem lehet azt fed,tételezni, hogy egy olyan ügy sem fordult volna elő, amelyet társadalmi bíróság elé lehetett volna utalni. Ellenkezőleg, a vizsgálat azt állapította meg, hogy ezeknél a vállalatoknál számos fegyelmi vétség fordult elő, amelyet társadalmi bíróság elé kellett volna utalni. Például a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnál ez év tíz hónapjában 27 fegyelmi eljárás volt, amelyből

4—5 ügyet társadalmi bíróság elé kellett volna vinni. Hasonló a helyzet a Békés megyei Allatforgalml Vállalatnál is, ahol 25 dolgozóval szemben volt fegyelmi el. járás, amelyből 5—6 ügyet társadalmi bíróság elé kellett volna áttenni. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál ez évben 19 fegyelmi, illetve szabálysértési eljárás volt, amelyből egyet sem utaltak társadalmi bíróság elé. Márpedig ezen vállalatnál gyakran előfordult szabálysértés (súlycsonkítás), fegyelmi vétség (munkaidő alatt leittasodás), amelyben különösen Indokolt volna a társadalmi bírósági eljárás.

Ahol eddig egy vagy két ügyet tárgyaltak, ott sem használták ki megfelelően a társadalmi bírásiko. dásban rejlő lehetőségeket. Például az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál ez évben 98 ügyben hoztak fegyelmi határozatot, amelyből mindössze egy ügyet utaltak a társadalmi bíróság elé, jóllehet, legalább 4—5 olyan ügy volt, amelyben a társadalmi bíróságnak kellett volna dönteni. Hasonló a he'yzet a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatinál is. jyj i az oka annak, hogy Békéscsabán a társadalmi bíróságok többsége nem működik megfelelően? Ennek oka elsősorban az, hogy a vállalatok szakszervezeti bizottságai, a vállalatok igazgatói többségükben még nem ismerték fel a társadalmi bíráskodás jelentőségét, nem látják annak a dolgozók nevelésében betöltött szerepét. Ennek következtében nem gondoskodnak arról, hogy a vállalatnál elkövetett fegyelmi vétségek közül az arra alkalmas ügyeket társadalmi bíróság elé tegyék át. Számos vállalatnál a vezetők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy gyorsabb és egyszerűbb a fegyelmi vétségeket az igazgató fegyelmi jogkörében elintézni, mint azt társadalmi bíróság elé utalni. Ugyanis a társadalmi bíráskodás előkészítése, megszervezése a szakszervezeti bizottságokra, a vállalat igazgató, jára külön többletfeladatot hárít.

A társadalmi bíróságok szervezése, működtetése és irányítása a szakszervezetek feladata. Ebből következik, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az egyes szakszervezetek területi bizottsága, a vállalati szakszervezeti bizottságok hatáskörébe tartozik a társadalmi bíróságok működéséről való gondoskodás. Ez év elején a szakszervezet részéről helyesen szervezték meg a társadalmi bíró. ságok elnökeinek, helyettes eJnösainak egyik sokat ígérő eredménye egy újonnan felismert fizikai jelenség alapján működő fényforrás, a lézer felfedezése. E felfedezés nyomán alig két-három éve kezdődtek meg külföldön a lézerrel kapcsolatos kutatások, és hamarosan bebizonyosodott, hogy az emberi kutató szellemnek ez az új vívmánya számos nagy távlatot nyújtó tudományos és gyakorlati eredmény elérését teszi lehetővé. A lazerrel ugyanis rendkívül nagy energiákat lehet a fény útján — tehát fénysebességgel — egyetlen keskeny sugárnyalábban igm nagy távolságokra továbbítani. A megfelelő berendezés ily módon

keinek és a szakszervezeti titkárok oktatását a társadalmi bírósó. gok működéséről. Ez azonban csak kezdete volt annak a feladatnák, amdly a szakszervezetekre hárul. A vizsgálat tapasztalatai azt bizonyították, hogy a szakszervezetek megyei szervei nem kísérik figyelemmel a társadalmi bíróságok működését, az eddigi működésük során nem ellenőrizték és nem segítették munkájukat. Márpedig a társadalmi bíróságok, különösen kezdeti időben, fokozottan igénylik a szakszervezetek segítségét.

Milyen feladatok vannak a társadalmi bíróságok működésének továbbfejlesztésében?

és legfontosabb feladat,

hogy a szakszervezetek — ezen belül a vállalatok szakszervezeti bizottságai — valóban legyenek gazdái a társadalmi bíróságoknak. Gondoskodjanak arról, hogy a vállalat dolgozói megismerjék a társadalmi bíróságok elé tartozó ügyeket Továbbá gondoskodjanak arról, hogy az arra alkalmas, jól kiválasztott ügyek a szakszervezeti bizottság határozata alapján a társadalmi bíróság elé kerüljenek. Alapos szervező munkával biztosítsák, hogy a társadalmi bíróságok tárgyalásain a vállalat dolgozói részt vegyenek és a konkrét ügyben mondják el véleményüket

A társadalmi bíróságok működésének fejlesztésében elsődleges feladat az, hogy tapasztalakat szerezzenek. Ehhez pedig arra van szükség, hogy feladatot kapjanak. A vállalatok igazgató bátrabban javasoljanak egyes fegyelmi ügyeket a társadalmi bíróság elé és szüntessék meg azt a’ helytelen nézetet, hogy minden fegyelmi ügyet igazgatói hatáskörben intézzenek éL

A fent írt feladatok megvaló^ isítása érdekében a vállalati párt-alapszervezetektől is kérjük, hogy fokozottabban ellenőrizzék a szakszervezeti bizottságoknak a társadalmi bíróságok támogatására vonatkozó tevékenységét és gondoskodjanak arról, hogy a szakszervezeti bizottságok mielőbb a szó igazi értelmében gazdái legyenek a társadalmi bíróságoknak.

I

A versenyző brigád

Bemutatjuk Karács Istvánná brigádját, mely a Szocialista brigád cimért versenyez a Gyulai Ilarisnyagyárban.

OOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

Mit mond a tudós?

Lámpafény a penészgombák ellen

Farkas Petemé, a Beloiannisz ges villanylámpával megvilágított

Dr. V&gi József

Híradástechnikai Gyár klímalabo- ratóriumáncik vegyészmérnöke a Híradástechnikai Tudományos Egyesületben új, egyszerűségében meghökkentő módszert ismertetett, amelyet munkatársaival a különböző iparcikkek penészedésének megakadályozására dolgozott ki.

Amint elmondotta, világszerte még mindig csak keresik ennek a feladatnak az „igazi” megoldását. Körülbelül egy éve a laboratóriumban újfajta védekezés lehetőségét kezdték vizsgálni. Feltételezésük az volt, hogy mivel napfényes, világos helyen ritkán fordult elő penészedés, a közönséges fénynek lehet valami olyan hatása, ami meggátolja a penészgombák növekedését és fejlődését. Egy éven át kísérleteztek úgy, hogy penészgombákkal fertőzött anyagokat olyan különleges kamrába helyeztek, amelyben a gombák számára a legkedvezőbb életfeltételeket teremtették meg. A kamra egyik sötétben tartott réI

szében a gombák tökéletes pusztítást végeztek, a másik, közönsérészében azonban sem növekedni, sem szaporodni nem tudtak. • Később az is bebizonyosodott, hogy a penészgombák még azt sem tudják elviselni, ha naponta csak néhány órán át éri őket a lámpafény. A laboratóriumban a jól bevált eljárást ellenőrizni fogják külföldi, trópusi viszonyok között működő telepükön is, mert a penészedés főleg ilyen vidékeken fenyegeti elsősorban a híradás- technikai, az elektromos, sőt aa optikai berendezéseket is.

Egyes részletkérdésekben ugyan további kutatásokra van még szükség, de úgy látszik, az elgondolás helyes, és a módszer alkalmazható lesz minden zárt, szekrényszerű berendezésben, amelynek belső világítása egy-egy égővel megoldható. A fényszükséglet pontos meghatározása még hátravan, de valószínű, hogy például egy televíziós készülékhez hasonló méretű berendezésben egyetlen, naponta hat órán át világító 10 Wattos lámpa is meg tudja akadályozni a penészedést. (MTI)

A termelés pártirányítása termelőszövetkezeteinkben

Magyar lázer a Központi Fizikai! Kutató Intézetben

Új magyar berendezéssel gazdagodott a Központi Fizikai Kutató Intézet

Az utóbbi évek fizikai kutatá- akár több centiméteres acéllemezt1

is úgy vág keresztül sok kilométeres távolságból, mint a kés a vajat. Felhasználható többek között a híradástechnikában, a gyógyászatban, a távmérésben, különböző miniatűr alkatrészek megmunkálásában, hegesztésében, stb.

Most már magyar szakemberek neve is rákerült a lézerrel sike- j résén foglalkozó kutatók listájára, j A Magyar Tudományos Akadó- * mia Központi Fizikai Kutató Intézete fizikai-optikai laboratóriumának munkatársai ugyanis kidolgoztak és a napokban sikeresen üzembe helyeztek egy gázlá- zert. (MTI)

A közeledő zárszámadások, az egész évi gazdálkodás tapasztalatainak felmérése időszerűvé teszi, hogy termelőszövetkezeti pártszervezeteink azt is elemezzék: hogyan járultak hozzá az eredményekhez a pártirányítás, a pártmunka eszközeivel, milyen tanulságokat kell levonni a jövőre nézve ?

A gyakorlat meggyőzően bizonyítja, hogy a termelés hatásos lendítő ereje a pártszervezet eleven, sokoldalú közreműködése. De az is köztudott, hogy tsz- pártszervezeteink még igen sok fogyatékossággal küzdenek s eléggé kiforratlanok a szövetkezeti termelés párti rányításónak módjai. A termelőszövetkezeti -mozgalom győzelme óta sokszor elhangzott, tsz-pártszervezeteink vezetői nemegyszer hallották, hogy minden politikai munka végül is a gazdasági eredményeket segitl elő, s fordítva: minden gazdasági siker erősíti a politikai célokat. Az egyes tszpártszervezetekben azonban felvetődik a kérdés, hogy a pártmunka milyen konkrét eszközeivel serkentse a termelést?

A termelőszövetkezetek gazdasági vezetésének megerősítésére irányuló céltudatos káder- politika például jó hatással volt a tsz-pártszervezetek fejlődésére is. A kihelyezett kommunista szakemberek többsége felismerte, hogy a gazdasági vezetés fejlesztése csak a tsz-pártszervezetek erősítésével haladhat előre. A gazdasági vezetés, különösen a szakvezetés erősödése azonban az alacsonyabb képzettségű, s főleg alacsonyabb szakképzettségű párttitkárokban, pártvezetőségi tagokban sok helyütt bizonyos kisebbségi érzést is kelt. Ügy érzik: nem egyenlő partnereik a gazdasági vezetőknek.

Az ilyen kisebbségi érzések eloszlatásának természetesen kitűnő módja az, ha valamennyi tsz-beli kommunista növeli gazdasági ismereteit, amely nélkül

egyébként is mind nehezebben képes helytállni. Hiba volna azonban úgy gondolkodni, hogy majd csak akkor javul meg a termelés pártirányítása, ha minden párttitkár vagy pártvezet ő égi tag egyben agronómus is lesz. Ha ezek az elvtársak csak a saját ismereteikre, tapasztalataikra támaszkodva próbálnak együttműködni a gazdasági vezetéssel, akkor az a bizonyos kisebbségi érzés tartóssá válik. Ám, ha az egész pártszervezet véleményének összegezésével; pártcsoportokban, a taggyűlésen kialakított állásponttal felvértezve ülnek össze a pártszervezet vezetői a gazdasági vezetőkkel — nem lesz többé kisebbségi érzésük.

A helyes irányítás egyik leglényegesebb feltétele a pártszervezet állandó, jó helyzetismerete, az, hogy világosan lássa a gazdálkodás gyenge pontjait, amelyek leküzdésére elsősorban kell mozgósítani a tagságot. A helyzet jó megismerésére és így megfelelő gazdasági elemzésre a tapasztalatok szerint azok a pártszervezetek képesek, ame-