Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-06 / 286. szám
1963. december 6. 4 Péntek Megyénkben elsőnek teljesítette túl éves tervét a vegyesipari vállalat 140 százalékos eredményességgel dolgoztak — Háromszázezer forintot takarítottak meg újításokkal — Kétszeresére növelték a lakossági szolgáltatást Kevesen tudják, hogy a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat 26 szakmában segíti a lakossági szolgáltatást, s elégíti ki a közületek javítási, felújítási és építési igényeit. A megyeszékhely nyolc telephelyén helyezkednek el a vállalat különböző részlegei, amelyeket a városi rendeléseken túl a megye 20—30 községében lévő felvevőhelyek látnak el munkával. A kislákóházak építésétől a sírkövek készítéséig sokféle igénnyel fordulnak a vállalathoz, mégis a megye lakosságának túlnyomó része nem tudja még, hogy milyen' széles skálájú szolgáltatásit képes kielégíteni a vállalat Ennek következménye, hogy bár elsőnek a megyében teljesítették éves tervüket valamennyi üzem közül, mégis a helyi iparpolitikai tervfeladatokat ez a vállalat sem tudta megvalósítani. Annak ellenére, hogy a tavalyihoz képest az idén kétszeresére növelték a lakossági szolgáltatást, év végéig előreláthatóan kétmillió forint ér- tékű' elmaradással zárják a helyi iparpolitikai tervet. A vállalat mintegy 34« dolgozójának ennek ellenére nem kell szégyenkeznie az ez évi munkája miatt Már október 31-én egymillió forinttal túlteljesítették az 1963-ra szóló egész évi tervet. Ez nem a „laza” tervezés eredménye, hanem az átszervezésnek, s annak a lelkes munkaversenynek a babéra, amely a vállalat nyolc szocialista brigádja kezdeményezésére bontakozott ki, s amely magával ragadott minden dolgozót. Ezért tudták jelenteni a vállalat vezetői már két hónappal év vége előtt, hogy a tervezett 15 millió forintos tervvel szemben 16 millió forint termelési értéket realizáltak, s december 31-ig négy-ötmillió forinttal túlteljesítik az éves tervet. Valamennyi telephely negyedévről negyedévre egyenletesen megvalósította a tervfeladatokat. A hosszú tél miatt csupán az építők maradtak eh de a félév végéig ők is pótolták a mulasztást. Ezt nagyban segítette az átszervezés utáni tervszerűbb, szervezettebb irányítás. Jobbá vált az anyagfelhasználás, a brigádok élére képzett műszaki vezetők kerültek, az anyagokat idejében szállították a munkahelyekre, s az embereknek nem kellett tétlenül várakozni órákon át a korábbi szervezetlenségek miatt Ez a magyarázata annak is, hogy a vállalat az eredményességi tervét 140 százalékra valósította meg. Ilyen körülmények között akadályoztatások nélkül, bátrabban bontakozhatott ki a dolgozók alkotó kezdeményezése. Az újítások csaknem 300 ezer forint értékű megtakarítást biztosítottak a vállalatnak. A jelentősebbek közül csak kettőt említünk. A konzervgyár megrendelésére a faipari részlegnél korábban egyedi gyártással készítették el a fadugókat. Egy újítás révén áttértek a szériagyártásra, amely tízszeresére növelte a termelékenységet, s ugyanakkor mintegy 20 ezer forint megtakarítást jelentett munkabérben. A vállalat az ország különböző részébe szállít baggerkanalakat. Ennek országosan kialakult, s a központi szervek által jóváhagyott ára van. A vasipari részleg dolgozói elhatározták, hogy csökkentik a kanalak készítésének önköltségét. Egy elmés szerkezetet csináltak, amelynek segítségévéi ezt a céljukat meg is valósították. Az ez évi rendelések alapján ezzel az újítással 210 ezer forint megtakarítást biztosí- jtottak a vállalatnak. Természete- ]sen ennek megfelelően díjazták is az újítókat. (v. d.) Az első „jeges" nem Nyílt levél Takarékbélyeggyűjtés sok akadállyal A pedagógus sokrétű munkája közé tartozik a takarékbélyeg árusítása, s az ezzel járó adminisztráció is. Az egész forgalmazott összeg után jutalmat is kap, már nem tudom hány százalékot. Nekem például 2500 forint után 59 forint járt. Ezért 10 hónapon át leveleztem, számoltam, postáztam és vállaltam a rizikót azért, hogy elszámolom magam vagy elveszítem a bélyegeket, vagy ami nem ritkaság, el Is lopják, ha ottfelejtem szünetben az asztalomon. De hát csinálom most is, nem a keresetért, hanem a gyermekek kedvéért. Annál bosszantóbb, ami most már második éve történik velem, amióta az OTP csorvási fiókjától kapom a bélyegeket. (Miért onnan, mikor nekem Békéscsaba van a legközelebb? Viszont Telekgerendáson kell mindent elintézném, ha bélyegeket rendelek!) Amikor ideérkeztem új munkahelyemre, néhány nap múlva ajánlott levélben 500 .forint értfkű bélyeget kaptam Csorvásról. Ugyanígy ennek a tanévnek az elején is, anélkül, hogy azt megrendeltem volna vagy Csorváson tudnák, hogy név szerint ki is van a kerek! tanyai iskolában, ki veszi át a küldeményt és ő lesz-e a bélyegfelclős? t)e azután, hogy eladom az első 4—500 forint árú bélyeget és megrendelem a többit, máris szigorú levél érkezik Csorvásról! A bélyeget csak az általuk kiadott rendelő-űrlapon lehet megrendelni (néha hetekig nincs nyomtatványom, hiába küldöm a levelet!). A nyomtatványon rajta kell lenni az iskola bélyegzőjének, és az igazgató aláírásának. Én ugyan már hét levélben közöltem, hogy a tanyai iskolák bélyegzővel nem rendelkeznek, hogy ide Telekgerendás 7 kilométer és csak gyalog vagy kerékpárral közelíthető meg (autón is, ha majd veszek!). En oda csak akkor megyek, ha múlhatatlanul szükséges. De az sem biztos, hogy olyankor az igazgatót és a bélyegzőt megtalálom, lévén más dolga is! (Mármint az igazgatónak! A bélyegző a bezárt fiókban pihen.) Tehát 10—12 napba is beletelik míg mindent beszerzek, postázok és az új bélyegcsomag megérkezik. Részben ez is az oka, hogy sokkal kevesebb bélyeget adok el, mint lehetne. A másik az, hogy sohasem azt küldik, amit kérek. Például a 10 és 5 forintosokat leginkább fizetéskor tudom eladni, minden hónap 10-én. Ennek ellenére nem a kisebb címletűeket küldik, hanem azt, amit ők jónak látnak. Mivel leveleimet a címzett már a második esztendeje figyelmen kívül hagyja és sokszorosított kislevelekkel bombáz — „üzlet- szabályzatukra” hivatkozva — így a nagy nyilvánosság előtt kérdem: Mi a fontosabb? A pecsét és igazgatói aláírás vagy as, hogy több takarékbélyeg fogyjon el? A bélyegfelelős igazgatói aláírás nélkül is felelős a rábízott pénzért és bélyegekért, az igazgatónak meg van úgyis elég sok más és fontosabb dolga, mint az igénylőlapok aláírkálása. Huszár Istvánná, a telekgerendás! kerek! iskola takarékbélyeg-felelőse. A UxenUaitnacUU tél VADÁSZ FERENC: 7, A Pálma kávéház A szokatlanul kemény fagy és a vele érkezett heves, dunai szél pirosra csípte a Váci úti járókelők arcát Az emberek fázósan nyitottak be az ötven- egyes házba, a Pálma kávéház tölgyfaajtaján, jólesően melengették gémberedett ujjaikat a töredezett kályha virágmin.tás csempéin. ■ Bajkai János jó fél órával, korábban érkezett a megbeszélt időpontnál. Monorról jött. Tagbaszakadt ember volt, negyven felé járt Vörösesszőke bajusza, egészséges színű, kerek paraszt- képéről magabiztosság sugárzott Amikor benyitott a hátsó helyiségbe, négy—öt ünneplő ruhába öltözött fiút és lányt pillantott meg az ablak mellett. Ahogy közelebb ment, hallotta, arról beszélgettek, nem bánnák, ha ma kissé hamarabb fejeződne be a tanulás, mint máskor, szeretnék elérni a farsangi bálon a nyitó csárdást ^ Rajtuk kívül csak egy ismerős fiatalember volt a szobában: Beke Zoli. Bajkai tudta róla: őt sose lehet megelőzni a szokásos keddi és pénteki összejövetelen. A kályha melletti asztalnál ült, a Népszavát böngészte. — Szervusz professzorom — hajolt fölé Bajkai. — Mi újság a nagy politikában? Zolit nem áldotta meg a sors túlságosan nagy humorérzékkel. Összeráncolt homlokkal válaszolta. — Emlékszel, mit ígért a kormány? Azt, hogy télen nem lesz kilakoltatás. És mi a vége a nagy fogadkozásnak? Nézd — bökött az újságra —> naponta hetven családot pakolnak ki az utcára. A szükséglakások zsúfoltak. Apró gyermekek fagynak meg az éjszakában. Te, mit gondolsz János, mi lesz ennek a vége? — Világforradalom — mondta Bajkai. — Ez olyan világos, mint a kétszer kettő. — Elkomo- rodott. — Vidéken se jobb. De addig kell még egy kicsit brusz- toini. A megyében tízezreknek kellene segély. De hiába járt küldöttség Károlyi Gyulánál, a vén csibész a füle botját se mozgatja. Zoli tudott a küldöttség-járásról. Benne volt a Népszavában. Sejtette: Baj kainak bizonyosan van valami köze a dologhoz. Preszly Elemér, Pest megyei főispánhoz készültek depu- tációba a szociáldemokraták. A földnélküliek családonként tíz kiló gabonát kaptak havonta a megyétől. Ez volt a „segély”. Egynapi inségmunkát kellett végezni érte. Mennyi kenyeret lehet ebből sütni? Jó krumplisán legfeljebb tizenhárom kilót. Negyven deka jut belőle naponta egy családnak, fejenként átlag tíz deka. No, meg egy vöröshagyma. Bajkai viszi faluról falura a Iá. zadás szellemét, ő választott ki két megbízottat a küldöttségbe. Azzal kezdődött, hogy néhány nappal előbb Baj kait találkozóra hívta egy ismeretlen ember. Nem ment volna el, ha az üzenethozó nem lett volna régi, kipróbált ismerőse. Abban megbízott. Pontos személyleírást kapott tőle egy bizonyos Gabiről. Gabi azon a szombat estén pontosan fél nyolckor Színházi Élet-et tartott a kezében a Körútnak tartó villamos Boráros téri járdaszigetén. A szikár, jó megjelenésű, kissé sápadt, harmincöt körüli férfi fekete télikabátot viselt. Bajkainak kellett megszólítania. — Bocsánat, ismerősnek tetszik lenni Budapesten? — Csak itt, Pesten nőttem fel. — Jó, akkor menjünk a Soroksári út felé. — Menjünk — egyezett bele az idegen, aki Kőbányáról jött, ott lakott a Család utca ötvenháromban. Ettől kezdve már főleg ő beszélt. Mik a kilátások? Az akcióval, persze... Monorról talán nem, de Pilisről^ Irsáról lehetne valaki a küldöttségben. Megoldható? Jól van... Harcos, bátor emberek legyenek, de fegyelmezettek. Az érződjék a fellépésükből, hogy — Petőfit idézve — Még kér a nép, most adjatok neki... Kimondatlanul is érződjék a levegőben, ha ott lesznek a mi embereink. A Soroksári úton elhallgatott. — Ennyi volt a közölnivalóm. A párt részéről így képzeljük el részvételüket az éhségakcióban. A közvetlen cél, hogy kenyeret szerezzünk a nyomorgó falusiaknak. Baj kain volt a sor, hogy elmondja, mit tapasztal jártában* keltében, (Folytatjuk)
