Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-06 / 286. szám

1963. december 6. 4 Péntek Megyénkben elsőnek teljesítette túl éves tervét a vegyesipari vállalat 140 százalékos eredményességgel dolgoztak — Háromszázezer forintot takarítottak meg újításokkal — Kétszeresére növelték a lakossági szolgáltatást Kevesen tudják, hogy a Békés­csabai Vegyesipari Vállalat 26 szakmában segíti a lakossági szol­gáltatást, s elégíti ki a közületek javítási, felújítási és építési igé­nyeit. A megyeszékhely nyolc te­lephelyén helyezkednek el a vál­lalat különböző részlegei, ame­lyeket a városi rendeléseken túl a megye 20—30 községében lévő fel­vevőhelyek látnak el munkával. A kislákóházak építésétől a sírkövek készítéséig sokféle igénnyel for­dulnak a vállalathoz, mégis a me­gye lakosságának túlnyomó része nem tudja még, hogy milyen' szé­les skálájú szolgáltatásit képes ki­elégíteni a vállalat Ennek következménye, hogy bár elsőnek a megyében teljesítették éves tervüket valamennyi üzem közül, mégis a helyi iparpolitikai tervfeladatokat ez a vállalat sem tudta megvalósítani. Annak elle­nére, hogy a tavalyihoz képest az idén kétszeresére növelték a la­kossági szolgáltatást, év végéig előreláthatóan kétmillió forint ér- tékű' elmaradással zárják a helyi iparpolitikai tervet. A vállalat mintegy 34« dolgozó­jának ennek ellenére nem kell szé­gyenkeznie az ez évi munkája miatt Már október 31-én egymil­lió forinttal túlteljesítették az 1963-ra szóló egész évi tervet. Ez nem a „laza” tervezés eredménye, hanem az átszervezésnek, s an­nak a lelkes munkaversenynek a babéra, amely a vállalat nyolc szocialista brigádja kezdeményezé­sére bontakozott ki, s amely ma­gával ragadott minden dolgozót. Ezért tudták jelenteni a vállalat vezetői már két hónappal év vége előtt, hogy a tervezett 15 millió forintos tervvel szemben 16 mil­lió forint termelési értéket reali­záltak, s december 31-ig négy-öt­millió forinttal túlteljesítik az éves tervet. Valamennyi telephely negyed­évről negyedévre egyenletesen megvalósította a tervfeladatokat. A hosszú tél miatt csupán az épí­tők maradtak eh de a félév vé­géig ők is pótolták a mulasztást. Ezt nagyban segítette az átszerve­zés utáni tervszerűbb, szervezet­tebb irányítás. Jobbá vált az anyagfelhasználás, a brigádok élé­re képzett műszaki vezetők ke­rültek, az anyagokat idejében szál­lították a munkahelyekre, s az em­bereknek nem kellett tétlenül vá­rakozni órákon át a korábbi szer­vezetlenségek miatt Ez a magya­rázata annak is, hogy a vállalat az eredményességi tervét 140 száza­lékra valósította meg. Ilyen körülmények között aka­dályoztatások nélkül, bátrabban bontakozhatott ki a dolgozók alko­tó kezdeményezése. Az újítások csaknem 300 ezer forint értékű megtakarítást biztosítottak a vál­lalatnak. A jelentősebbek közül csak kettőt említünk. A konzervgyár megrendelésére a faipari részlegnél korábban egyedi gyártással készítették el a fadugókat. Egy újítás révén át­tértek a szériagyártásra, amely tíz­szeresére növelte a termelékeny­séget, s ugyanakkor mintegy 20 ezer forint megtakarítást jelentett munkabérben. A vállalat az or­szág különböző részébe szállít baggerkanalakat. Ennek országo­san kialakult, s a központi szer­vek által jóváhagyott ára van. A vasipari részleg dolgozói elhatá­rozták, hogy csökkentik a kanalak készítésének önköltségét. Egy el­més szerkezetet csináltak, amely­nek segítségévéi ezt a céljukat meg is valósították. Az ez évi rende­lések alapján ezzel az újítással 210 ezer forint megtakarítást biztosí- jtottak a vállalatnak. Természete- ]sen ennek megfelelően díjazták is az újítókat. (v. d.) Az első „jeges" nem Nyílt levél Takarékbélyeggyűjtés sok akadállyal A pedagógus sokrétű munkája közé tartozik a takarékbélyeg árusítása, s az ezzel járó adminisztráció is. Az egész forgalmazott összeg után jutalmat is kap, már nem tudom hány százalékot. Nekem például 2500 forint után 59 forint járt. Ezért 10 hónapon át leveleztem, számoltam, postáztam és vállaltam a rizikót azért, hogy elszámolom magam vagy elveszítem a bélyegeket, vagy ami nem ritkaság, el Is lopják, ha ottfelejtem szünetben az asztalo­mon. De hát csinálom most is, nem a keresetért, hanem a gyer­mekek kedvéért. Annál bosszantóbb, ami most már második éve történik ve­lem, amióta az OTP csorvási fiókjától kapom a bélyegeket. (Mi­ért onnan, mikor nekem Békéscsaba van a legközelebb? Viszont Telekgerendáson kell mindent elintézném, ha bélyegeket rendelek!) Amikor ideérkeztem új munkahelyemre, néhány nap múlva ajánlott levélben 500 .forint értfkű bélyeget kaptam Csorvásról. Ugyanígy ennek a tanévnek az elején is, anélkül, hogy azt meg­rendeltem volna vagy Csorváson tudnák, hogy név szerint ki is van a kerek! tanyai iskolában, ki veszi át a küldeményt és ő lesz-e a bélyegfelclős? t)e azután, hogy eladom az első 4—500 forint árú bélyeget és megrendelem a többit, máris szigorú levél érkezik Csorvásról! A bélyeget csak az általuk kiadott rendelő-űrlapon lehet megrendel­ni (néha hetekig nincs nyomtatványom, hiába küldöm a levelet!). A nyomtatványon rajta kell lenni az iskola bélyegzőjének, és az igazgató aláírásának. Én ugyan már hét levélben közöltem, hogy a tanyai iskolák bélyegzővel nem rendelkeznek, hogy ide Telekgerendás 7 kilomé­ter és csak gyalog vagy kerékpárral közelíthető meg (autón is, ha majd veszek!). En oda csak akkor megyek, ha múlhatatlanul szük­séges. De az sem biztos, hogy olyankor az igazgatót és a bélyegzőt megtalálom, lévén más dolga is! (Mármint az igazgatónak! A bé­lyegző a bezárt fiókban pihen.) Tehát 10—12 napba is beletelik míg mindent beszerzek, pos­tázok és az új bélyegcsomag megérkezik. Részben ez is az oka, hogy sokkal kevesebb bélyeget adok el, mint lehetne. A másik az, hogy sohasem azt küldik, amit kérek. Például a 10 és 5 forintosokat leginkább fizetéskor tudom eladni, minden hónap 10-én. Ennek ellenére nem a kisebb címletűeket küldik, hanem azt, amit ők jó­nak látnak. Mivel leveleimet a címzett már a második esztendeje figyel­men kívül hagyja és sokszorosított kislevelekkel bombáz — „üzlet- szabályzatukra” hivatkozva — így a nagy nyilvánosság előtt kérdem: Mi a fontosabb? A pecsét és igazgatói aláírás vagy as, hogy több takarékbélyeg fogyjon el? A bélyegfelelős igazgatói aláírás nélkül is felelős a rábízott pénzért és bélyegekért, az igazgatónak meg van úgyis elég sok más és fontosabb dolga, mint az igénylőlapok aláírkálása. Huszár Istvánná, a telekgerendás! kerek! iskola takarékbélyeg-felelőse. A UxenUaitnacUU tél VADÁSZ FERENC: 7, A Pálma kávéház A szokatlanul kemény fagy és a vele érkezett heves, dunai szél pirosra csípte a Váci úti já­rókelők arcát Az emberek fá­zósan nyitottak be az ötven- egyes házba, a Pálma kávéház tölgyfaajtaján, jólesően melen­gették gémberedett ujjaikat a töredezett kályha virágmin.tás csempéin. ■ Bajkai János jó fél órával, ko­rábban érkezett a megbeszélt időpontnál. Monorról jött. Tag­baszakadt ember volt, negyven felé járt Vörösesszőke bajusza, egészséges színű, kerek paraszt- képéről magabiztosság sugár­zott Amikor benyitott a hátsó he­lyiségbe, négy—öt ünneplő ruhá­ba öltözött fiút és lányt pillan­tott meg az ablak mellett. Ahogy közelebb ment, hallotta, arról beszélgettek, nem bánnák, ha ma kissé hamarabb feje­ződne be a tanulás, mint más­kor, szeretnék elérni a farsangi bálon a nyitó csárdást ^ Rajtuk kívül csak egy isme­rős fiatalember volt a szobában: Beke Zoli. Bajkai tudta róla: őt sose lehet megelőzni a szokásos keddi és pénteki összejövetelen. A kályha melletti asztalnál ült, a Népszavát böngészte. — Szervusz professzorom — hajolt fölé Bajkai. — Mi új­ság a nagy politikában? Zolit nem áldotta meg a sors túlságosan nagy humorérzékkel. Összeráncolt homlokkal vála­szolta. — Emlékszel, mit ígért a kor­mány? Azt, hogy télen nem lesz kilakoltatás. És mi a vége a nagy fogadkozásnak? Nézd — bökött az újságra —> naponta hetven családot pakolnak ki az utcára. A szükséglakások zsúfoltak. Apró gyermekek fagynak meg az éjszakában. Te, mit gondolsz János, mi lesz ennek a vége? — Világforradalom — mond­ta Bajkai. — Ez olyan világos, mint a kétszer kettő. — Elkomo- rodott. — Vidéken se jobb. De addig kell még egy kicsit brusz- toini. A megyében tízezreknek kellene segély. De hiába járt küldöttség Károlyi Gyulánál, a vén csibész a füle botját se mozgatja. Zoli tudott a küldöttség-já­rásról. Benne volt a Népszavá­ban. Sejtette: Baj kainak bizo­nyosan van valami köze a do­loghoz. Preszly Elemér, Pest me­gyei főispánhoz készültek depu- tációba a szociáldemokraták. A földnélküliek családonként tíz kiló gabonát kaptak havonta a megyétől. Ez volt a „segély”. Egynapi inségmunkát kellett végezni érte. Mennyi kenyeret lehet ebből sütni? Jó krumplisán legfeljebb tizenhárom kilót. Negyven deka jut belőle naponta egy családnak, fejenként átlag tíz deka. No, meg egy vöröshagy­ma. Bajkai viszi faluról falura a Iá. zadás szellemét, ő választott ki két megbízottat a küldöttségbe. Azzal kezdődött, hogy néhány nappal előbb Baj kait találkozó­ra hívta egy ismeretlen ember. Nem ment volna el, ha az üze­nethozó nem lett volna régi, ki­próbált ismerőse. Abban meg­bízott. Pontos személyleírást ka­pott tőle egy bizonyos Gabiről. Gabi azon a szombat estén pontosan fél nyolckor Színházi Élet-et tartott a kezében a Kör­útnak tartó villamos Boráros téri járdaszigetén. A szikár, jó megjelenésű, kissé sápadt, harmincöt körüli férfi fekete télikabátot viselt. Bajkai­nak kellett megszólítania. — Bocsánat, ismerősnek tet­szik lenni Budapesten? — Csak itt, Pesten nőttem fel. — Jó, akkor menjünk a So­roksári út felé. — Menjünk — egyezett bele az idegen, aki Kőbányáról jött, ott lakott a Család utca ötven­háromban. Ettől kezdve már fő­leg ő beszélt. Mik a kilátások? Az akcióval, persze... Monorról talán nem, de Pilisről^ Irsáról lehetne valaki a küldöttségben. Megoldható? Jól van... Harcos, bátor emberek legyenek, de fegyelmezettek. Az érződjék a fellépésükből, hogy — Petőfit idézve — Még kér a nép, most adjatok neki... Kimon­datlanul is érződjék a levegő­ben, ha ott lesznek a mi embe­reink. A Soroksári úton elhallgatott. — Ennyi volt a közölnivalóm. A párt részéről így képzeljük el részvételüket az éhségakcióban. A közvetlen cél, hogy kenyeret szerezzünk a nyomorgó falusi­aknak. Baj kain volt a sor, hogy el­mondja, mit tapasztal jártában* keltében, (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents