Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-05 / 285. szám

IM3. december 5. Csütörtök A gyakorlati feladatok tekintetében a békeliarcosok közt teljes egyetértés uralkodik Dr. Sík Endre nyilatkozata a Béke-világtanács varsói ülésszakáról Dr. Sík Endre, a Béke-világta­nács varsói ülésén részvevő ma­gyar küldöttség vezetője nyilat­kozott Hegedűs Dánielnek, az MTI varsói tudósítójának áz ülésszak munkájáról. — A most lefolyt ülésszak je­lentősége — mondotta Sík Endre — véleményem szerint a Béke-vi- lágtanács minden eddigi ülésszaká­nak jelentőségét felülmúlja. Egy­részt azért, mert a tanácskozáso­kon a békeharcosok minden eddi­ginél szélesebb tömegeinek képvi­selői vettek részt: több mint 30 ország békeszervezetei és mozgal­mai küldték el képviselőiket — köztük most először vettek részt a BVT ülésszakán nagyobb számban afrikai békeharcosok, mintegy 20 különböző afrikai országból. Más­részt azért volt igen fontos az ülés, mert soha még a BVT eddigi ülés­szakain nem nyilatkozott meg a bé­ke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért és a békés egy­más mellett élés megvalósításáért küzdő szervezetek, mozgalmak, Il­letve egyes személyek nézeteinek, elgondolásainak annyi különböző árnyalata, mint ezen a mostani ülésszakon. — Ennek egyenes következmé­nye az, hogy a BVT egyetlen ko­rábbi ülésszakán sem voltunk ta­núi annyi és olyan szenvedélyes Vitának, mint most. Lehet, hogy vannak, akik ezt negatívan ítélik meg, véleményem szerint azonban ennek nagy pozitív jelentősége van. Hiszen a béke-világmozgalom egyik fő feladata éppen az, hogy a világ valamennyi békéért har­coló szervezetét, mozgalmát, a vi­lág valamennyi becsületes és bé- keszer;tő emberét — a köztük fennálló politikai és világnézeti különbségektől függetlenül — kö­zös céljuk, a béke és a leszerelés érdekében szoros együttműködés­re, közös harcra fogja össze. Ebi­nek pedig egyetlen módja: a kü­lönböző vélemények, nézetek, el­gondolások nyílt és őszinte kicse­rélése útján a közös célért folyta­tandó közös akcióprogram kidol­gozása. — A vita lényegében két fő kér­dés körül folyt. Az egyik a moszk­vai atomesend-egyezmény értéke­lésének kérdése. Az ülésszakon a részvevők óriási többségének az volt az egyértelmű véleménye, hogy a moszkvai egyezmény nagy fl csehszlovák nemzelgyiilés ratifikálta a csehszlovák—szovjet szerződést Prága Szerdán délelőtt Prágában An­tonin Novotny köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyes külsősé­gek között nyílt meg a csehszlovák nemzetgyűlés 22. ülésszaka. Na­pirendjén az 1963. november 27-én Moszkvában aláírt szerződés rati­fikálása szerepelt. Bevezetőben Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke méltatta a csehszlovák—szovjet barátság és együttműködés jelentőségét, majd Vaclac David külügyminiszter mondott beszédeit. Hangsúlyozta: az okmány meghosszabbítása újabb húsz évre mind Csehszlová­kia, mind pedig a nemzetközi po­litika szempontjából fontos ese­mény. Több képviselő felszólalása után a nemzetgyűlés viharos tapis köze­pette egyhangúlag ratifikálta a szerződés meghosszabbításáról Moszkvában aláírt okmányt. (MTI) Pizsamában, teázás közben elfogták az angliai nagy vonatrablás egyik elsőrendű gyanúsítottját pozitív előrehaladás, hiszen a nuk­leáris kísérleteknek éppen azt a fajtáját küszöböli ki, amely a leg­nagyobb veszedelmet jelenti az emberek milliói számára: a légkör radioaktív beszennyeződését Más­részt maga az a tény, hogy ez a megegyezés létrejött — bármilyen korlátozott is — máris új atmosz­férát jelentett a nemzetközi élet­ben és jelentősen hozzájárult a feszültség enyhüléséhez. Az a néhány delegátus, aki az atomcsend-egyezményt negatívan értékelte, álláspontja Igazolására lényegében nem tudott lényeges érvet felhozni. — A második vitatott kérdés az volt, hogy mi fontosabb, mi el­sőbb rendű: a leszerelésért és bé­kés egymás mellett élésért folyta­tott harc vagy a nemzeti felszaba­dító harcok. Ennek a kérdésnek azonban már a felvetése is helyte­len. A kettőt egymástól elválasz­tani és szembeállítani nem lehet, ’.gyanannak a harcnak két oldalá­ról van szó. A békéért és leszere- ’ ésért folytatott harc és a népek függetlenségéért folytatott küzde­lem szoros kapcsolatban áll egy­mással, egyik a másik győzelmét mozdítja elő. A gyakorlati feladatok tekinte­tében a békeharcosok közt a vi­táktól függetlenül teljes egyetér­tés uralkodik. Ennek meggyőző bizonyítéka az a tény, hogy az egyes ég:tő aktuális problémák megoldására vonatkozó javaslatok — az ülésszak valamennyi rész­vevőjének egyértelmű helyeslésé­vel találkoztak és kivétel nélkül egyhangú határozatok formájában kerültek elfogadásra. Így pé'dául egyhangú határozat született Ku­ba, a dél-vietnami, a laoszi, a dél­afrikai, a malaysiai kérdésről, a portugál gyarmatokról és más fon­tos problémákról — hangsúlyozta nyilatkozatában dr. Sík Endre. Benyitok a szomszéd ajtaján, az asszony éppen most szedi fel a kamra egyik szegletéből a száraz kenyérdarabokat. Van közöttük félkilós darab is és sok olyan szelet, amelyikből csak csipegettek, aztán otthagy­ták reggelig az asztalon, amíg teljesen ki nem szikkadt, élvez­hetetlenné vált. Ezt a darabot azért nem tudtuk elfogyasztani, mert sületlen volt — mondja a háziasszony... Mi az a fél kiló kenyér? Mindössze másfél fo­rint. A fehérebből is csak egy- nyólcvan. Manapság észre sem veszi az ember az ily parányi kiadást. Ám. az országnak mintegy 2,5 millió háztartása van — s néz­zünk saját portánkra — minde­nütt ta'álnl effajta pazarlást. Így van ez falun is, ahol a meg­szárad a kenyér, azt mond iák: akkor sem megy veszendőbe, mert belekerül a jószág vályú­jába... Kenyérgond iáink van­nak, s a háztartásokban sok ton­na kenyér így pusztul naponta el, válik ebek harm'ncadjára. Nem drága, mondják, pedig legdrágább, legszükségesebb, legnélkülözhetetlenebb eledel mindannyiunk számára a ke­nyér. A földművelő mindig úgy mérte biztonságos helyzetét, hogy elegendő kenyere lesz-e év végéig. De ugyanígy mérik a lakosság mindennapi szükségle­te kie’égítettségének fokát a kü­lönböző országokban is. Sokszor jegyzik meg nálunk: jó földjeink vannak, azelőtt ex­portáltuk a gabonát, mqst mégis behozatalra szorulunk. Miért van ez? Azelőtt minden más­ként volt, s a kenyér mellé csak minden negyvenedik, ötvenedik családnak ju'ott zsírozó. Ruhá­ból a módosabbaknak sem volt több egy-két rendnél. Ke­nyérgabonával 1945 előtt négy­millió holdat vetettek be az or­szágban, most pedig csak 2,1 millió holdat. Azért, mert több föld szükséges ipari növények termesztésére, amelyek egyéb közszükségleti cikkeink alap­anyagai és amelyekből szintén bőséget akarunk. Több húsra, tejre, vajra van szükségünk, mint azelőtt, s a belterjes gaz­dálkodás fejlesztése is a takar­mánynövények termesztésének bővítését követeli. Kevesebb lett tehát gabona­termőföldünk, de a fokozott gé­pesítés, a jobb agronómia s nem utolsósorban szövetkezeti pa­rasztságunk szorgalma évről év­re növeli a termésátlagokat. Az idén október 35-re téliesítetté megyénk is az 5 százalékkal fel­emelt búzavetés tervet, s e fény mögött tíz- és tízezer szöve'ke- zctl gazda, á'lami ga-dasági dol­gozó, traktoros kemény és meg­feszített munkája van. Milyen groteszk emellé írni, hogy amíg mezőgazdaságunk mindent m g- tesz a termésátlagok növelésé­ért, a háztartásokban megen­gedhetetlenül pazarolják a ke­nyeret. Az Amerikai Egyesült Államokban egy főre, éves át­lagban 66 kiló őrleményből ké­szített élelmiszer jut. Nálunk 144 kiló! Nem mondhatjuk te­hát, hogy az elmúlt évtizedek után, amikor bolcHára vették a gabonát, jegyre adták a kenye­ret, rosszul élünk. De csökken­hetnének azzal is gabonaellátási gondjaink, ha minden háztar­tásban jobban takarékoskod­nának a kenyérrel, így segíte­nék azokat a törekvéseket, me­lyeket a mezőgazdaság tesz a holdankénti gabonaátlag foko­zására. V. D. 110 százalékra teljesíti ez évi áruértékcsítési tervét a békéscsabai Petőfi Tsz A békéscsabai Petőfi Tsz az idén 153 Mzó marha átadására kötött szer­ződést a Békés megyei Allatfoirgalnü Vállalattal. A tervezett mennyiségből december 15-lg még huszonkilencet ér- :ékesítenek, g ezzel a szövetkezet ele­get tesz szerződéses kötelezettségének. A leszerződött 627 sertésből már csak százat keli leszállítania. Pecsenyeba­rom fitxM a tervezett harmincötezer he­lyett negyvenötezret értékesített, tej­es tojástervét is teljesíti az év végéig a szövetkezet, London Köve,s Tibor, az MTI tudósítója írja: Négy hónappal a nagy angliai vonatrablás után London egyik legelőkelőbb negyedében letartóz­tatták John Daly régiségkereske­dőt, akiről azt gyanítják, hogy tag­ja volt a rablóbanda „agytrösztjé­nek”. Ealy, a világszerte körözött öt elsőrendű gyanúsított egyike októ­ber óta álnéven a Belgravia kerü­letben, London diplomáciai ne­gyedében lakott, ismert politiku­sok, iparmágnások tőszomszédsá­gában. A Scotland Yard brigádja ked­den késő délután fogta körül az fiaton téri házat. Daly pizsamában teázgatott felesége társaságában, amikor a detektívek meglepték. Ügy tudják, hogy a rendőrség alvilági besúgás alapján jutott a Scotland Yardtól alig két kilomé­ternyire lakó Daly nyomába. Szer­dán megkezdődött kihallgatása is. A rendőrség reméli, hogy a vezé­rek egyikének kézrekerítése el­mozdíthatja a holtpontról a hó­napok óta egy hely bein topogó nyo­mozást. „Fekete iorradalom, fehér ellenforradalom...” Közületek munkaerőigénye A M. sz. Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz budapesti munka­helyekre tsz-tagokat szerződéssel, to­vábbá kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. A vállalat a dolgozók kí­vánságára szerződést köt. Szállást, na­pi kétszeri étkezést, családfenntartók­nak különélést dijat biztosítunk. Munkaruha, tanácsigazolás, tsz-tagok- tuk a tsz-vezetőségtöl Igazolás szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15. 508 Mérnököt vagy építőiparban jártas technikust keresünk magasépítési munkáink vezetéséhez. Fizetés meg­egyezés szerint. Írásbeli jelentkezése­ket fizetési igény feltüntetésével a Biharugrai Halgazdaság, Biharugra címre kérjük megküldeni. 2447 A Békéscsabai Hizlalda 1. számú telepe vizsgázott stabil kazánfűtőt és Diesel-mozdonyvezetőt keres felvé­telre. 92756 A Gádorost Földművesszövetkezet felvételre keres képesített könyvelői oklevéllel rendelkező dolgozót főköny­velő-helyettest állás betöltésére, meg­határozatlan időre. Ugyancsak felvé­telre keres középfokú tervstatisztikai képesítéssel rendelkező dolgozót, pénzügyi csoportvezetői munkakör be­töltésére, meghatározott időre. Jelent­kezni lehet: Gádoros, Marx Károly utca 3 szám alatt, 88962 Amerika négerjei egyenjogúsá­got alkarnak. Harcukat „Fekete forradaloménak nevezi az Econo­mist, az angol tőkések lapja, és „Fehér ellenforradalom”-nak a fajüldözők ádáz mesterkedéseit. Drámai küzdelem, amelynek az első négerlincselésektől a bir­minghami bombamerényletig, a civil Rights Actof 963 elnevezésű Kennedy-féle törvényjavaslattól a dallasi gyilkosságokig számtalan fejezete van. Felmerül azonban a kérdés, miért éppen napjainkban vált ennyire kihegyezetté a kon­fliktus? Vajon, mi ment végbe a „néger lélekben”, hogy se bomba és golyó, se rendőrkutya és börtön — semmiféle terror nem képes többé visszariasztani követeléseitől? Nos, a helyzet megértésének kulcsa a néger munkásosztály számbeli növekedése és politikai aktivizálódása. Az a hajtóerő, amely az amerikai néger munká­sok növekvő osztálytudatában je­lentkezik, meghatározó új elem az egyenjogúságért folyó perdöntő küzdelemben. Ez a tény, termé­szetesen, nem csökkenti az egyéb tényezők jelentőségét, csak mó­dosítja. De a módosulás mértéke éppen nem jelentéktelen. Vitathatatlan, hogy az ameri­kai néger burzsoázia támogatja az amerikai összmégerség modem szabadságharcát. Ez a fellépése egyértelműen halad. De az ame­rikai néger burzsoázia, mint ka­pitalista tényező, irtózik a radi­kális megoldásoktól és lényegé­ben egyetért a nem néger ki- zsákmányolók általános politiká­jával. Ez a kétarcúság elvtelen kompromisszumokat szül s ezzel, de facto, késlelteti a probléma megoldását. A néger értelmiség szerepe po­zitívabb, noha illúziói vannak a néger egységről. Azt vallja: „minden néger elnyomott, min­den néger együtt szabadul fel.’’ Nem látja tehát egyfelől a néger burzsoázia kétarcúságát, és nem látja másfelől az osztállyá szer­veződő déli néger munkásság di­namikus mozgását. A néger értel­miség képviselői között a Luther King típusú papi vezetők a legbe­folyásosabbak. Oka: sok néger a különféle vallási szektákba mene­kült az üldözések elől. Ami a jenki burzsoáziát illeti, az már nem egységes a néger kér­dés megítélésében . sem. Egy ré­sze lényegében „szellemi atyja” a Ku-Klux-Klan, a John Birch társaság, a Minuteman és egyéb szervezetek négerellenes terrorjá­nak. A másik része, amely „je­zsuitább eszközökkel akar előre­törni a neokolonializmus útján, s megpróbálni teret nyerni a színes bőrűek világában, engedékenyebb­nek mutatkozik a saját színesei irányában. Legalább a szabadság látszatát hajlandó megadni nekik, hogy „kamat fejében” új gyar­matrendszert teremthessen Feke- te-Afrikában és másutt. Ezzel a törekvésével — akaratlanul bár, de segíti a néger mozgalmat. Csakhogy a jenki burzsoázia nemcsak neokolonialista érdeked­nek szolgálatában befolyásolja a néger szabadságharcot, a fekete forradalmat, hanem saját sírásói­nak kitermelésével is. Az történt ugyanis, hogy az amerikai nagy­tőke felfedezte a maga belső gyar­matát, a déli államokban parla­gon heverő olcsó néger munka­erőt. Odaáramlóit és iparosított, más oldalról nézve a jelenséget, nagy tömegekben a városba csá­bította a néger mezőgazdasági dolgozókat s ezzel elindította ipa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents