Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

Körösiái I Család—Otthon | E érfi dolog | Hideq idő ■ Karácsony, a kéke ilanepe Megyénk lakossága a husza­dik békés karácsonyra készül a felszabadulás óta. Készül az ünnepre, mely bensőséges, ér­telmet árasztó. Karácsony a békesség, a szeretet, a bizako­dás ünnepe. E nap estéjén szé­pek a karácsonyfa fényei, jól­esik az ajándékozás, sok örö­met szerzünk a szeretteinknek és önmagunknak. Nem mindig volt örömmel, szeretettel, bizakodással, bé­kességgel telített a karácsony ünnepe. Nem is olyan régen az idősebb emberek jól emlé­keznek rá — szinte nem volt olyan család, amely együtt ün­nepelt volna. Akkor, nem öröm, béke, hanem gyász, bá­nat, félelem ült az emberek arcán. Sokan nem tudják, hogy mit jelentett a háború, borza­lom, a családtól valahol távol a futóárokban, a halál árnyé­kában gondolni a szeretteikre, ök már a békés karácsonyi ün­nepeket ismerték meg. A békesség ünnepének mély tartalma van. Az élet megtaní­tott bennünket arra, hogy ne csak a felszíni jelenséget lássuk, hanem nézzük meg mé­lyebben, s karácsonykor lássuk meg azt is, hogy milyen tör­vényszerű összefüggés van az egyén — család és az emberi­ség békéje között. Csak akkor ünnepelhetünk karácsonyt iga­zán, ha elemezzük életünket, problémáinkat és újra és újra állást foglalunk a háború és a béke nagy kérdésében. A haladó emberiség 1917 óta küzd tudatosan a békéért, a békés egymás mellett élés meg­valósításáért. Ebben a küzde­lemben az emberiség nagyko­rúvá vált a háború és béke nagy ügyében. Ma már a béke erejét egész népek képviselik, s egyre növekszik azok száma, akik világosan látnak. Akik a saját munkájukból élnek a Föld bármely pontján, nem a hábo­rút, hanem a békét ákarják. A szocialista tábor egyre nö­vekvő politikai, gazdasági és katonai ereje, a nemzetközi békemozgalom állandó erősö­dése ma a béke biztos alapja. Tekintsünk vissza az ez évi eredményekre. Ha egy mondattal akarnánk jellemezni 1963-at, ezt az eseméhydús és mozgalmas évet, csak azt lehetne, hogy az atom­csend esztendeje volt. öt éven át tartó nehéz tárgyalássoro­zat, sokszor késhegyre menő he­ves viták után a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia szerződést írtak alá a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyver­kísérletek eltiltásáról. Egyez­ményükhöz tömegesen csatla­koztak a Föld országai. Az atomcsend-egyezmény je­lentősége, hogy a második vi­lágháború befejezése óta első ízben sikerült megállapodást kötni a leszerelés tárgykörében, s az osztrák államszerződés mellett ez volt ebben az idő­szakban a második igazán lé­nyeges kelet—nyugati meg ■ egyezés. Az atomcsend-egyez­mény alapján kialakult „moszk­vai szellem” annak kifejezése, hogy földünkön minden nehéz­ség ellenére is utat tör magá­nak a békés egymás mellett élés gondolata.- Ez jótékonyan hatott a legutóbbi ENSZ-beli tanácskozásokra, amelyeknek jelölésére nem véletlenül hasz­nálták ezúttal az új időszámí­tást. Nem tizennyolcadik ülés­szakként emlegették, hanem az atomcsend utáni első ülésszak­ként. A világszervezetben a vi­ták nem csendesedtek el, de a kimondottan hidegháborús kér­dések feltétlenül háttérbe vo­nultak. Megállapodás született a világűr atommentesítéséről, amely újabb lépést jelentett előre. Az atomcsend-egyezmény semmi esetre sem jelenti az út végét, kezdeti szerény lépés csupán az általános és teljes leszerelés irányában. A szocia­lista tábornak és a nemzetközi békemozgalomnak sokat kell még tenni, hogy az első lépést kövesse a második és a többi, az általános és telies leszerelés megvalósulása útján. Mi békében akarunk élni, dolgozni, felépíteni a szocialista társadalmat. A mi pártunk és kormányzatunk politikája, kül­politikája találkozik az egész dolgozó népünk akaratával. Annak a társadalomnak a meg­teremtői vagyunk, amely sze­reti az embert, gyűlöli és le­győzi az embertelenséget, ahol törvény az emberméltósáe tisztelete. Nálunk az egész tár­sadalom megfeszíti erejét, hogy olyan viszonyokat teremtsen, amelvek között mindenki jólé­te növekszik. Minden erőnk odaadásával helytállunk mindannyian a ma­gunk posztján. Túllátunk a magunk portáján, a falu hatá­rán, az egész ország gazdájá­nak tekintjük magunkat. Aki pedig tovább lát a falu határá­nál, az túltekint az ország ha­tárain is, s nemcsak az ország dolgait, hanem az egész világ haladását, békéjét a saját ügvének tekinti. Erősen össze kell fognunk mindazokkal, akik velünk vannak a háború és bé ke kérdésében. A kivívott békesség lesz a mi humanizmusunk legszebb igazolása. Erre gondoljunk ma este, amikor meggyúlnak az ünnep gyertyái, melyekből so­ha azelőtt nem égett annyi a magyar otthonokban, mint amióta a szabadság fénye vilá­gítja be a mi népünk életútját. A karácsonyi ajándékozásnál gondoljunk arra, hogy a legna­gyobb ajándék az lesz, ha há­ború és félelem nélküli világot hagyunk örökül. Egy hét múlva már 1964-et írunk. Kezünk tele lesz munká­val és megvan minden rémé nyünk, hogy békességben él­hetünk az új esztendőben is. Rusznák János Viláz proletár iái, egyesüljetek! 1963. DEC. 24., KEDD Az 1SS4. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: Amint arról a sajtó korábban már hírt adott, a Minisztertanács jóváhagyta az 1964. évi népgazda­sági tervet. A kormány megálla­pította: a népgazdaság 1963-ban összességében eredményesen fejlő­dött. A terv teljesítése a népgazda­ság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak szerint alakult. 1963-ban az ipar teljes termelé­se körülbelül 7 százalékkal halad­ja meg az előző évit, azaz. ösz- szességében megfelel a tervezett­nek. A bányászok áldozatos mun­kájának eredményeként a szénbá­nyászat több mint 1 millió ton­nával ' túlteljesítette tervét. Az előirányzottnál többet termel a könnyű- és az élelmiszeripar, vi­szont a gépipar a népgazdaság és az export szempontjából fontos néhány termékben — részben ren­deléshiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzottnál több munkást és alkalmazottat foglal­koztatott. Ezzel függ össze, hogy a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett a termelékenység. Je­lentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány-összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsítés követelményeivel. Több ipari ter­mék minősége nem javult a kö­vetelményeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésé­nek értéke alacsonyabb ugyan a tervezettnél, de így is 4—5 száza­lékkal meghaladja az előző évit. Egyes termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően ala­kult, másoké — különösen a zöld­ségeké és egyes gyümölcsöké — meghaladta a tervezettet. A ke­nyér- és a takarmánygabona 1 zama viszont alacsonyabb volt tervezettnél, s mivel a kenyérg. bona vetésterülete is elmaradt t tervtől, az ország jelentős meny- nyiségű gabona behozatalára szo­rul. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja az 1963-ra tervezett összeget s mint­egy 12—13 százalékkal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több területe — főleg a mezőgazdaság és az építőipar — a tervezettnél több gépet kapott. Az építőipari elmaradások következtében ez évre tervezett néhány építkezést csak jövőre fejeznek be. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy a bérből és fize­tésből élők egy főre jutó reáljö­vedelme az idén a tervezettnél va­lamivel nagyobb mértékben emel­kedik. Növekedett a mezőgazda- (Folytatás a 4. oldalon.) VIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Első a járásban a gerendási Petőfi Tsz j gépcsoportja Az orocházi járás termelő?2ö- S vetkezeteinek gépcsoport vezet ói • és legjobb traktorosai az elmúlt i napokban tanácskozást tartottak, S amelyen értékelték az 1963-ban j végzett munkát, s megbeszélték a : téli gépjavítás kü'őnböző teen- j dóit. A gépcsoportok közötti éves S vetélkedő értékelésénél kitűnt, : hogy a legjobb eredményt a ge- : rendási Petőfi Tsz traktora ai, : szerelői érték el. A tanácskozáson i kiváló munkájukért sok trakto- : rost elismerő oklevéllel jutalmaz- : tak. Január 10-én me^e?d^úiH a járás szövetkezetei zárszámadásának fe üvizsgélása Jól halad az orosházi járás szö­vetkezeteiben a zárszámadásra való felkészülés. így már a mező- gazdasági osztály január 10-én megkezdheti az elkészült zár- számadási adatok, kimutatások felülvizsgálatát. Ezt megelőzően azonban a szövetkezeti főkönyve­lőket december 27-én megbeszé­lésre hívja össze, ahol megtár­gyalják a zárszámadással kapcso­latos teendőket és problémákat. MenWmazzált a len’eftb művészeti csoportokat Az Orosházi Városi Tanács mű­velődésügyi osztálya a Petőfi Művelődési Ház legújabb művé­szeti csoportjait egynapos szegedi jutalomkirándulásban részesítet­te. A Petőfi-énekkar és a színját­szó csoport tagjai már jártak Szegeden. Megtekintették a Móra Ferenc múzeumot, sétát tettek a városban, este pedig színházi elő­adáson vettek részt. Az egész nap igen jó hangulatban telt el és a résztvevők sok élménnyel gazda­godva tértek haza Orosházára. Hasonló jutalomkiránduláson vesz részt a madrigál-kórus és a nép tánc-csoport. Fotó: Kocziszky Lászl Az út'őiők k-ubja januárban a járás községeiben bénul’aló foglalkozást tart Az Orosházi Petőfi Művelődési Ház úttörőklubjának hattagú ve- j zető csoportja a József Attila ál- ; talános iskola Rózsa, őrs tagjainak ! sorából került ki. Mind a hatan több alkalommal tartottak már teljesen önállóan klubfoglalkozást és sok elismerést arattak. A foglalkozás három részből áll: társasjátékból, szellemi vetél­kedőből, melyen az iskolai tan­könyvek anyagából tesznek fe kérdéseket, végül pedig filmve­títésből. Ez utóbbi tárgya rend­szerint valamelyik kötelező olvas­mány. Az úttörők klubja januárban a járás községeiben is tart bemu­tató foglalkozást, melynek célja: lássák az úttörővezetők, hogyan célszerű ezt megszervezni. Először Tótkomlóst, Nagyszénást, Csor- vást és Gádorost keresik fel. APA i FOßirt?

Next

/
Thumbnails
Contents