Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
1968. december XL s rSALAD-OTTHQN cÁ Iw i'g áiszé- lúd. t wwvv^ Téli gondok — töli gondolatok ALAP MS S JL L A vadnyugat lovasok nyakában látható színes kendő nemcsak dísznek szolgál. Gyors vágtánál az orruk alá kötik úgy, hogy a szájuk és a nyakuk fedve legyen és az erős légáramlás ne élje közvetlenül a hőmérséklet ingadozásra érzékeny torkokat Sárguló pergamentek Is feljegyzik, hogy lovas őseink hasonlóan gondoskodtak egészségük védelmének e fontos módjáról. A tapasztalt lovasok tudták, ha a levegő megcsapja őket különféle betegségeiket kaphatnak és különösen a makacs köhögés kínozza majd azokat akik nem védik kellően torkuk környékét A harmincéves háborúban Wallenstein Albrecht, kiváló hadvezér Horvátországból toborozta híres lovasait. A horvátok, akiket németesen kroatéknak nevezték, ugyancsak selyemkendőt kötöttek a nyakuk köré. Róluk lett e viselet neve kroate, majd kravat- te. Ebből a szóból származik a nyakkendőnek régi magyar neve, a kravátli. A francia forradalom idején a divatos férfiak már hosszú kendőket tekertek a nyakuk köré, később, amikor a múlt század elején megjelent a kemény gallér, a nyakra tekert kendőből pedig külön viselet alakult ki, a ma is kedvelt sál A hőmérséklet ingadozásra olyan érzékeny torkunk tájának a védelme különösen téli időben fontos. Amikor a jól fűtött szobából kilépünk a szabadba, kellemes védelmet nyújt a nyaknak a sál, a fejnek a kalap vagy más, a fejet befedő, megfelelő viselet Viszonylag kevesen vannak, akik alaposan meg nem magyarázható okból, fedetlen fővel, szabadon hagyott nyakkal, kihajtott inggallérral járnak télen is. Azt hiszik, hogy viseletűkkel az egészségüket szolgálják. Azt hirdetik, hogy a kalap viselete kopaszságra vezet A kopaszságnak számos oka van. Kétségtelen, hogy ennek a helytelen kalapviselet is oka lehet, de ki kell emelnünk, hogy a hangsúly a helytelen szón nyugszik. A kalapot és a sálat sokan célszerűtlenül viselik. A meleg fejfedő és a nyakat beborító kendő vagy sál akkor sem kerül le róluk, amikor jól fűtött helyiségbe lépnek. Különösen faluhelyen szokásos a meleg kendőt és a kucsmát a nyakon, a fejen „felejteni”. A fej bőre védekezik , a nem kívánatos melegforrás ellen, izzadni kezd. De hasonló mófion izzadtságot termelnek nemcsak a befedett, hanem a szabadon maradt testfelületek verejtékmirigyei is. Ha az ilyen módon kiizzadt ember kimegy a hideg, esetleg szeles szabad levegőre, fedetlen arcbőre hirtelen hűl le és szervezete ilyenkor fokozottan fogékonnyá válik olyan kórokozókkal szemben, melyek rendes körülmények között nem ártanak neki. A fokozott izzadtság káros hatású. Különféle betegségeknek, közöttük többfajta gombás ártalmaknak a gyors terjedését segítheti elő. Nyakunk és fejünk védelme hideg időben rendkívül fontos, de ne a divathoz, hanem elsősorban a szükségletekhez igazodjunk. A kalap és a sál úgy hasznos, ha akkor viseljük, amikor az időjárási viszonyok azt indokolttá teszik. Csupán néhány mozzanatot vetettünk fel az öltözködéssel kapcsolatos egészségügyi problémákról, de akiket részletesebben érdekel a kérdés, olvassák el dr. Grubieh Vilmos Az időjárás és az ember című könyvét, amely erről a kérdésről sok hasznos tanácsot ad. dr. V. P. SZÖVEG — RPJ Z: Gyakorlati érsek A* autóbuszról leszáll egy asz- szony. A kalauz utánakiált: — Asszonyom, nem fog hiányozni a csomagja: — Ne nyugtalankodjék, kérem: Borsi Darázs József: VERSENY Lóvonta szán fut a havon. Versenyt fut vele az alkony; Melyik ér előbb a célhoz, Miből illatot a szél tun. Ml a cél? A disznó tora. Odatart a vendég lova. Az alkonyt már este váltja, Mire célhoz ért a szánka. A tér hangja akkor Is zeng, Mikor a nap megjelent fent, És csak nézte, csak csodálta; Mennyi finom volt a tálba’! a férjem a talált tárgyak raktárában dolgozik, ebben a csomagban van a reggelijei Az egér és az elefánt Az egerek és az elefántok csapata barátságos labdarúgó-mérkőzést játszik. Az egyik elefánt véletlenül rálép az egyik egérre. Rettenetesen szabadkozik, de az egér megnyugtatja: — De kérem, tudom, hogy véletlen volt. Velem is épp úgy megeshetett volna. „Buli- szobákká!" épült lakótömbök Az Egyesült Államok Regina nevű kisvárosában (Saskatchewan) egy építési vállalkozó olyan lakóházakat emeltet, amelyekben külön helyiségek állnak rendelkezésre „házibulik” megtartására. A bérlőknek jogában áll éjszakai mulatozásaikat az erre a célra fenntartott, hangszigetelt szobákban lebonyolítani. Jancsi alig várta a vasárnapot, hogy elmehessen apukával horgászni. Mihelyt a partra ért, fogott egy darab kenyeret, s szaladt a vízhez: hátha ismét előfon régi pajtása, a kis keszeg, s újra mesél valami érdekeset haltestvcreiről. Nem is csalódott, mert ahogy beszórta az első morzsákat a vízbe, máris megjelent a pajtása. Jancsi nagy örömmel üdvözölte, s miután a halacska jóllakott, megkérte, hogy meséljen valamiről. — Mesélek én szívesen — válaszolta a jóllakott halacska. — Szeretnél hallani azokról a halakról, amelyek — akárcsak te, Jancsikám — horgászni szoktak? — Horgászni?! A halak!? — nézett nagyot Jancsi. — Bizony, vannak olyan halak. Hallgass csak meg. Messze- messze innen, a nagy tengerekben élnek ezek a testvéreim. Ügy is hívják őket: horgászó halak. Több fajtájuk van. Az egyiket például ördöghalnak nevezik. Olyan csúnya állat, hogy elképzelni sem tudod. Nagy feje van, szinte az egész hal egyetlen hatalmas fej. Persze, a szája is nagy, s hosszúak, élesek a fogai is. Na, ennek a halnak a szája körül — meg a testén másutt is — sok kis bajuszszála van, Belefúrja magát az iszapba, hogy csak a szája legyen szabadon, s azok az élő bajuszkáM igen vígan lebeghessenek a vízben. Amikor aztán a közelébe kerül valamilyen másik hal, az bizonyára növénynek gondolja, s nyugodtan úszkál tovább. Csakhogy ekkor az ördöghal elkezdi mozgatni a horgát. Bizony, a horgát, ahogyan mondom, mert egyik testrésze olyan, mint a valóságos horog, s még a csalétek is rajta van. Nos, mozgatni kezdi azt a féregformájú csalétket, mire a közelben levő hal gyorsan odaúszik, hogy lenyelje a mozgó falatot, de erre előpattan az ördöghal, éles fogaival megragadja, s lenyeli vigyázatlan zsákmányát. — És van másfajta horgászó hal is? — kérdezte Jancsi. — Van bizony — folytatta a halacska. — Az ördöghalnál is érdekesebbek azok, amelyek a nagyon mély tengerek fenekén élnek. Kicsi állatok, de roppant ügyesen szerzik zsákmányukat. Nekik nemcsak horguk, hanem még lámpásuk is van, amelyiknek a fénye ugyancsak arra. szolgál, hogy a közeibe csalogassa az áldozatot. A horogcsá- pú halnak például olyan hosz- szú a „horgászbotja”, mint a saját teste. Á végén van a „horog”, s e feleit helyezkedik el az élő kis lámpás. A zsákfejű csalogató halnak a fejéről felfelé nyúlik a „horgászbot”, a végén a kanál alakú, világító csalival. — És mondd, halacska — érdeklődött Jancsi —, ők honnan veszik a horgukat? — Nem veszik sehonnan, Jancsikám, mert a horgászbot, a zsinór, s még a világító csali is, egyszerűen hozzájuk tartozik, a testük része, akárcsak neked at ujjad. És ezek az élő horgászszerszámok még jobbak is mint a tiéd, mert, ha a te felszerelésedről leszakítja a hal a horgot, akkor az már elveszett, de ha a horgászó halak horgát csípi le valamelyik élelmes ellenség, akkor sincs semmi baj: az élő horog újra női! Jancsi hitetlenkedett egy darabig, de" amikor otthon elővette apuka egyik könyvét, s abban is megtalálta a horgászó halak leírását és még a fényképüket is, akkor végre elhitte, hogy akármilyen csodálatos, mégiscsak igazat mesélt a kis halacska. Receptek Borban sült csirko A megtisztított, apróléktól megszabadított csirkét hosszába« kettévágjuk. Füstölt szalonnával bélelt tepsibe tesszük, bőrével lefelé fordítva. Egy deci fehér bort, kevés vizez öntünk alá éa előmelegített sütőben megsütjük, közben gyakran locsoljuk. Ha megpuhult, megfordítjuk és tálra rakjuk. Levét tejföllel elkeverve külön mártásként tálaljuk.' Hollandi kotlett Tyúk melle húsát felszeletelj ük, besózzuk, megszórjuk liszttel és zsírban kisütjük. Zsírozott tűzálló tálba rakjuk. Zsírból, lisztből készített világos rántást felöntünk tejjel és sűrű mártássá főzzük. Ráöntjük a húsra és 20 percig forró sütőben sütjük. Uborkasalátával tálaljuk. Francia rakott kotlán Vékony, kerek MnsaseSetetot hérte ter kisütünk, ma)<l zsírozott tűzálló tálba rakjuk, ráhalmozunk zsíron párolt gombát; sóval, borssal, petrezselyem- zölddel fűszerezzük és leöntjük tojással elhabart tejföllel. Pár percig forró sütőben sütjük. Pontyhasé JOszáTkázottj megumllo» pontyot Bea késsel apróra összevágunk. Bgy tejben áztatott, kinyomkodott zsemlével, 1 nyers tojással, 1 evőkanál tejföllel, kevés reszelt hagymával, késhegynyi piros paprikával, Ízlés szériái sóval, törött borssal összedolgozzuk; gombócokat formálunk belőle, habart tojásán és morzsában forgatjuk és forró zsírban kisütjük. (MHMMIIIHHIIIIUMHIIMHiniUlinMf JAMES COOC 1778 JÚNIUS 19.-ÉN ALASZKA PA RT VI- OéKÉNéí TALÁLKOZIK POTAP ZAJKOV OROSZ UAIASZCOOC KtMAjÓZOir A BERING TENGERRE, MAJD É - SZAR-KELETI IRÁNYBAN ELÉRTE AZ AMERIKAI PARTOKAT. NÉHÁNY NAP MÚLVA éroekes Tünemény RAGADTA MEG A FIGYELMÉÉ ISZAPOS ÉS ÉDES A' V/Z ! UT EGY NAGY FOLyÓNAK KELL BELEÖMLEN! A TEN- GERBE ! COOC KOVETKEZTETE- SE HELYES VOLT. A . ***% YUKON FOLYÓ TORKÚ-SaT LATVIDÉKÁN JÁRT, DE A SOK ZÁTONYTÓL AZ * ÖBÖLBE NEM TUDOTT BENAjÓZNf. A CSENDES ÓCEÁN ÉSZAKI RÉSzÉrSl DÉLRE A SANOYYtCH SZIGETEK IRÁNYÁBA TARTÓSAK AZ ANGOL HATÓK, FÁRADHATATLANUL KERESVE AZ ÁTJÁRÓT •
