Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. Ara 80 fillér 1063. DEC. 31., KEDD a 9 EKÉS MEGYEI HtruiSiiti UYULUi nlÜUASK IV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM j Mi kerül a történelembe 1883-ból? | Pillantás a küszöbről--------------------------------------- ■ __________ ■ C salád — otthon | Tizenharmadik tél | KÖRÖSTÁJ | Hideg idő 03ű!dőq új észténdöt! Az új esztendő alkalmával meleg szeretettel köszönti, sok sikert, személyes boldogságot kíván Békés m gyc minden kommunista és pártonkívüli munkásnak, termelőszövetkezeti gazdának, értelmiséginek, alkalmazót ínak és minden dolgozónak AZ MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA I" ÉTKÖZ n A P O K TT j esztendőt köszöntünk. Békét, boldogságot kivánva koccan majd mindenütt a pohár. Együtt ünnepel a család. S az ünnepség során akárhogy hozza a szó, a hétköznapok gondjai is helyet követelnek. A hétköznapoké, amikor a munkáé a szó, a hétköznapok gondjai, melyek az élet értelmét adják, az alkotás napjai, amelyek során megvalósulnak tervek, elképzelések a gyárakban, a földeken, s a szellemi munka műhelyeiben. Magunk mögött hagyjuk az ó- évet. Pontos összegezés még nem készült el. A gondokból minden Bzámítást mellőzve, sok volt. A megkésett tavasz, a rekkenő nyári hőség sok bajt, kárt okozott iparban, mezőgazdaságban. S mégis, számadásunk nagy könyvében a bevételi oldalon többet könyvelhetünk el megint, mint a korábbi években. Megyénk ipara — az építőipar, s néhány vállalat kivételével — teljesítette a tervet. Tovább szilárdultak a mezőgazda- sági nagyüzemek, s a tavalyihoz képest fele annyi a gyenge szövetkezet. Kenyémekvalónk puha hótakaró alatt pihen, s a mélyszántást is csaknem befejeztük a megyében. Mindez örömmel tölt el bennünket. Az új év azonban minden vonatkozásban többet vár melési tervek pontos teljesítésével valósulhat meg. A i új esztendő figyelmeztetően kopogtat be a mezőgazdasági üzemek kapuján, a mezőgazdasági dolgozók házainak ablakán, s több kenyérgabonát, több kukoricát, több tejet, tojást, húst követel. Figyelmeztetően szól a mezőgazdaságban dolgozókhoz: több búzát adjatok az országnak jövőre, mint az idén! Szól a felvásárló szervekhez: gondosabban' bánjatok az élelmiszerrel, hogy az idén a megtermelt jóból ne vesszen kárba semmi sem. Szól a termelő- szövetkezetek vezetőihez; úgy gazdálkodjatok, hogy az új évben tovább gyarapodjanak a termelő- szövetkezetek. ünnepiünk. S hétköznapokról, munkáról beszélünk. Az új évet köszöntő pohárcsilingelés közben talán furcsán hat? Sokan össze Is vonják szemöldöküket? Lehet. Pedig nincs igazuk! Hisz’ valójában minden a dolgos hétköznapokon dől el. Szorgos munkánk tette lehetővé azt is, hogy meleg hajlékban, ha nem is dínom-dánom módra, de bőséges az ünnepi asztal és a hétköznapi munkában születhet újabb bőség. Ebben a hétköznapi zsongásban alakul és válik új szocialista országgá hazánk, ebben alakulunk át és válunk új szocialista emberekké mi magunk és ebben a munkában teremthetYéglegesen megállapították j az épülő vízmű határait j Az építésre kerülő vízmű érdé- » keltségi területének határai nem ! azonosak a város belterületének ■ határaival, hanem azon túl tér- 5 jednek. A közelmúltban megtae- ■ tott küldöttgyűlés véglegesen ■ megállapította az építés határvo- ■ nalát. Eszerint kiterjesztik a vízmüvet * az ipartelepek céljára kijelölt te- • rületre, a TÜZÉP-től északra, ■ mintegy 500 méter hosszúságban. ■ Ezt a részt kilétről az Aranyág ■ szélső házsora, nyugatról a Csíkos- : éri dűlő határolja Ugyancsak ki- ; terjesztik a vízmüvet a város délnyugati részén lévő területre, amelyen ipari és kertészeti üzemek, lakóházak és sportlétesítmények vannak. Ennek határa nyugaton a Jász Lukács utca meghosszabbításában húzott vonal a Kígyósi út és a városi körgát keresztezéséig, innen délkeleti irányban a városi körgát a Kétegyházi kövesútig, onnét a Kétegyházi út a sporttelepig és a sporttelep délnyugati oldala a beépített területig. Különböző hírek terjedtek el a máriafalvi új településre vonatkozóan. Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak, mert az új települést, azaz a Mikszáth Kálmán utca mindkét oldalát a Radnóti utcáig bekötik az épülő vízműhálózatba. (Fotó: Kocziszky) A végrehajtó bizottság és «állandó bizottságok jövő évi ímwkatcrvét tárgyalta a tanácsülés December 29-én tartotta ez év utolsó ülését a városi tanács. Napirenden a végrehajtó bizottság lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló . jelentés, a tanácsi bizottságok munkájának értékelése, a helyi iparpolitikai terv végrehajtása ég a következő évi feladat szerepelt. Foglalkozott az ülés a város tanácsának és vég- j ton lévő ügyekhez hozzászólások rehajtó bizottságának jövő évi j hangzottak el, majd több bejek zottságok tervjavaslataival. Megtárgyalták a járási vb ellenőrző bizottság 1964 első fél évének munkatervét, értékelték a lakóbizottságok munkáját és meghallgatták a vízmű társulat beszámolóját az 1963-ban végzett munkáról és a soron következő feladatokról. A tanács ülésén a tárgysorozamunkatervével, az állandó bi- | tésre került sor. tőlünk, mert csak így lehet kielégíteni a növekvő igényeket, /\ éves tervünk — amelynek harmadik évébe léptünk — alapvető célja: tovább fokozni a nép életszínvonalát, a szocializmus törvényszerűségeinek megfelelően. Hiszen a terv szerint 1965- re, 1960-hoz képest, négyszer any- nyi magángópkocsi, ezer családonként hétszer annyi televízió, több mint kétszer annyi mosógép, háromszor annyi porszívó, hétszer annyi hűtőszekrény jut. öt év alatt 13 milliárd forint értékű bútort kell forgalomba hozni a kereskedelemnek. Ez a terv az állandóan növekvő igényekkel, és nem utolsósorban azzal számol, hogy az ipari termelés évről évre a tervnek megfelelően növekszik. ötéves tervünk azt várja hát iparunk minden dolgozójától, hogy a maga munkahelyén az új esztendő első munkanapjától kezdve végig állandóan szem előtt tartsa ezt a követelményt. Ha nem hajtjuk végre heti, havi és éves terveinket, akkor veszélyeztetjük a fő célt: az életszínvonal megfelelő emelkedését, amely csakis a térjük meg azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mindörökre békések legyenek a hétköznapok. A most következő napok szocialista építésünk megalapozásának befejezésére, és a béke erősítésére irányuló erőfeszítéseink hétköznapjai, amikor mind messzebbre látunk, amikor naponként válhat derűsebbé a horizont, az ország, s valamennyi dolgozó család számára. Ezt a derűt azonban mi teremtjük. S úgy látunk majd egyre messzebbre, ahogyan nő a képességünk. Ügy lesz derűsebb számunkra a holnap, ahogyan a gyakorlatban és az iskolákban szerzett nagyobb képességünkkel és nagyobb szorgalmunkkal, két kezünk munkájával létrehozzuk a növekvő jólét, az elégedettség anyagi feltételeit. agy tisztesség olyan korban élni, mint a miénk. S ha már nekünk a szocializmus házának felépítése jutott osztályrészül, legyünk jó alaprakók, jó építők, s boldogulásunkhoz használjuk ki legjobb tudásunk szerint az új év hétköznapjait. Deák Gyula i Karácsony éjszakáién történt Küzdelem jéggel, faggyal, életveszélyekkel Ezen az éjszakán talán senki sem gondolt' rájuk, akik kint a hideg sötétben, az országutakon, a volán mellett töltötték a karácsony ünnepi óráit. — Mire besötétedett, már alaposan ki voltam merülve, hajnali négy óra óta ültem az autóbusz volánja mellett — meséli Ráfi János, aki a nevezetes estén kalauztársával egymaga bonyolította le a gyulai utasforgalmat. Az ő buszukon kívül egyetlen egy sem ért be időre a városba. Némelyik órák óta küszködött a szinte járhatatlanul síkossá vált, városba vezető utakon, a vonatokról pedig valósággal özönlöttek a hazaigyekvő utasok még este tíz órakor is. Akkor senki sem panaszkodott az autóbusz zsúfoltsága miatt, de nem is maradt le senki. A viszonylag rövid városi útvonal azonban alaposan próbára tette idegeimet — emlékezett a buszvezető. Még most, napokkal utána is szorongással ráncolta homlokát. A túlzsúfolt gépkocsi lépésről lépésre táncolva csúszott előre a kihalt utcákon. Valaki az utasok közül könyörögni kezdett, valamivel tovább vezessem a buszt, mint a menetrend kívánja. És kórusban kezdték kérlelni, miközben minden erejével a meg-meg- billenő jármű volánjára feküdt. — Továbbment? — Igen. Néhány órával később fejeztem be azt a napot, de alig hiszem el még ma is: nem volt balesetem. Ennyit mondott a buszvezető. Az éjszaka másik gyulai történetét a mentőállomáson hallottuk. A mentősök már megszokták, hogy versenyt fussanak az idővel a bajba jutott életekért s a gyakran lehetetlennek tűnő helyzetekből is kimentsék, kórházba vigyék a betegeket. — Hogy nehezebb volt-e a karácsony éjszakai szolgálat, min a többi? — kérdezte kicsit csodálkozva Petrovszki István, aki a nevezetes órákban teljesített szolgálatot a gyulai mentőállomás egyik mentőautójának volánja mellett. — Valóban cudar éjszaka volt. Okányból kaptunk sürgős hívást: egy embert elütött a vonat. Aki ismeri az Okány felé vezető út kanyarjait és száguldott már a jeges országúton, tudja, mit jelent ilyenkor gépkocsit vezetni. Idejében érkeztünk. Veres Gyula, a mentős társam a kocsiban nyújtott elsősegélyt a szerencsétlenül járt embernek. A beteg az egész úton eszméletlen volt, a nagy vérveszteségtől teljesen elgyengült. Azóta túl van az életveszélyen, — mondta a fiatal mentőautós és csendesen hozzátette: Csak ennyi volt az egész... Wegroszta Sándor
