Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-04 / 284. szám
IMS. december 4, 3 Szerű* Javult as anyagellátás, mégis lassan halad a sertésfi asta tők téliesítése A Földművelésügyi Miniszterien Állattenyésztési Főigazgatósága ez évben — az előirányzott építési költségen belül — tizennégy és fél millió forintot biztosított a sertésfiaztatók korszerűsítésére, téliesítésére. Frankó János elvtárstól, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának termelés-szervezési csoportvezetőjétől arra kérünk választ, hol tartanak tsz-eink ezzel a munkával? — A téliesítés azt jelenti, hogy a sertésfiaztatók falait ötven centiméterre vas tágítják. A légteret nádpadlóval szűkítik s a kutricák addigi padozatát bitufára cserélik — mondja. — A rendelkezésünkre bocsátott összeget a járások között a meglévő kutricaíérőhe- lyek arányában osztottuk el. A téliesítés és korszerűsítés költségeinek fedezésére elsősorban a törzstenyésztő gazdaságok és azok a szövetkezetek kaptak nagyobb összeget, ahol jelentős a sertés- hizlalás. — A fiaztatók korszerűsítésére és téliesítésére a háromnegyedévi felmérések alapján a termelőszövetkezetek a tizennégy és fél millió forintból hétmilliót használtak fel. Az FM későn biztosította az összeget, s a nagyobb arányú fel- használást sokszor az anyaghiány is gátolta. Néhány helyen, így a szarvasi járás szövetkezeteiben már befejezés előtt áll ez a mun- k^, Az év utolsé két hónapjában javult az anyagellátás. Most már a szövetkezeteken múlik: hogyan használják ki a hátralévő időt — fejezte be kérdésünkre adott válaszát Frankó elvtárs. (d. s.) A jó szövetkezetek közé kerültek A szarvasi Táncsics Termelőszövetkezetről eddig nem sok hírt hallottunk. Nem csoda. A bajokkal nincs mit dicsekedni, azokat csak leküzdeni lehet, ha van hozzá elég erő és akarat. Baj volt bőven ebben a szövetkezetben, s hosszú utat tettek meg, míg odáig jutottak, hogy így — múlt időben — beszélhetnek ezekről. Nem mintha most nem akadna gond elég, de ahogyan néhány évvel ezelőtt éltek, dolgoztak és gazdálkodtak, az akkori gondokhoz képest a mostaniak eltörpülnek. Gyenge vezetés — hiányzó munkakedv Az Űj Élet Tsz-szel való egyesülés után, 1961-ben a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben még jobban csökkent a munkaegység értéke. Nemcsak azért, mert az Űj Élet igen rosszul gazdálkodott az előző évben — 1960- ban csak 13 forintot fizetett egy (lénnyel jsir gépállomás Jé együttműködése Sok eredi a tsz és a I termelőszövetkezetek egy részének teljes gépesítése — ami 1961-ben szervezetlenségével rossz hatást gyakorolt a tavaszi munkák megkezdésére, a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolatára —, 1963-ban a körültekintő, jó szervező munkával megvalósult. A gépállomások a kétegyhá- zi, majd a Medgyesegyházi Gépállomások kezdeményezése alapján megtalálták „új helyüket” a mezőgazdasági termelésben. Tisztázódott, hogy a gépállomások eddigi szántó-vető munkája mellett — a teljes műszaki ellátás vállalásával — .üzembiztossá tudja tenni a termelőszövetkezetek gépparkját. Ez a módszer még új, de ennek ellenére is a maximálisát adják. A Mezőberényi Gépállomás a már korábban is jól gépesített ka- srvuti Béke Tsrmelőszövetkezettel kötött elsőnek teljes műszaki ellátásra szerződést ez év június 5- én. Szerződéses kapcsolatunkét július hónapban felülvizsgáltuk, s eredményesnek minősítettük. A fejlődés azonban mindig hoz valami újat. Most is így történt. Az elvégzett munkák után a termelőszövetkezet utókalkuláció alapján fizetett. Szerződésünket úgy módosítottuk, hogy a javítási költség függvénye lett a gépek teljesítményének, ami azt jelenti, hogy a teljesített normálholdak után az előkalkulációban megállapított főjavítási költség 50 százalékát — tekintettel az állam által nyújtott kedvezményre — fizeti a termelő- szövetkezet. Így alakult ki a „normálholdas” javítási rendszer. Ez az elszámolási módszer véleményünk szerint azért fejlődő, mivel mindkét fél érdeke a gépek kapacitásának jobb kihasználása. Ezt a szerződéses kapcsolatot a jövőben azzal kívánjuk még eredményesebbé tenni, hogy a termelőszövetkezetnek a javítás alatt álló gépe helyett — a javítás idejére — cseretraktort biztosítunk. Ez a szerződéses viszony új volt, ezért igen óvatosan,- de egymásban kölcsönösen bízva láttunk hozzá e feladatok végrehajtásához. Mivel meggyőződésünk volt, hogy ez a módszer eredményes, kölcsönösen minden erőfeszítést megtettünk, hogy üzemképes gépeket biztosítsunk a termelőszövetkezet részére. Hogy ez mennyire sikerült és a termelőszövetkezeti tagok odaadó, szorgalmas munkájukkal milyen eredményt értek el, néhány adattal szeretnénk érzékeltetni. A termelőszövetkezet augusztus 10-re befejezte a cséplést, s más tsz-ekben is segített aratni. Nem egy termelőszövetkezeti traktor- vezető teljesítése haladta meg aratógéppel a négyszáz katasztrális holdat Minden terményünket optimális időben betakarítottuk és november 13-al 2728 katasztrális holdon a mélyszántást elvégeztük, amivel az őszi munkák befejezésére pontot tettünk. A kinti munkákról még annyit, hogy 30 kh. dugványpetrezselymet már kiültettünk. Szántógépeinkkel a szomBevált a köztestermesztés Eleken A Lenin Termelőszövetkezetben négy éve foglalkoznak a kukoricában köz tes - tér mész t issei. Ebből a célból a kukoricát az idén is a Kolbay-féle eljárás szerint, ikersorokba vetették. A nagy sortávolságba sárgarépa, petrezselyem, dughagyma, zöldbab, uborka került s jobb eredménnyel termelték, mintha főnövényként vetették volna. Zöldbabból és uborkából a Békéscsabai Konzervgyárnak adtak el igen jelentős tételt. A konzervgyár körzetében az elek! Lenin Tsz bizonyult az egyik legjobb szállítónak az említett két növényből. Most az őszi betakarítás után összesítették a köztes-termesztésből származó hozam értékét. Az ikersoros kukorica csövesen 45 mázsájával fizetett, s emellett 30 mázsa zöldbabot adtak át holdanként a konzervgyárnak. szédságunkban lévő Hunyadi Termelőszövetkezethez mentünk segíteni. Hogy ezeket a komoly feladatokat időben ég jé minőségben el tudtuk végezni, a szervező munkán kívül tagságunk, traktorosaink, szerelőink lelkes munkájának és nem utolsósorban gépeink jó műszaki állapotának köszönhető. Gazdálkodásunk igen lényeges mércéje a jövedelem alakulása. A tervezett munkaegységek mennyiségét mintegy öt százalékkal túllépjük. A betervezett 38,60 forint munkaegység az előzetes számítások szerint 41—42: forint lesz. Igen komoly fejlődés''tapasztalható a termelőszövetkezet állattenyésztésében, ami szintén terven felüli eredménnyel zár. Az itt jelentkező eredményekért dicséret illeti az állattenyésztésben dolgozókat. Ügy a termelőszövetkezet, mint a gépállomás kollektívája lelki- ismeretesen kivette a részét a feladatok megoldásából és igen nehéz dicséretképpen személyeket külön megnevezni. Mégis meg kell említeni a termelőszövetkezet Petőfi üzemegység kollektívájának kiemelkedő teljesítményét, s közülük Hidas József üzemegységvezetőt, Lipták Mátyás növénytermesztőt, ifj. Püski Imre és Kertész Gábor traktorvezetőt, a gépállomás kihelyezett szerelői közül Bácskai István fáradságot nem ismerő munkáját. flz eredmények aleplán megállapíthatjuk, hogy ez a kapcsolat jó volt, amit a jövőben a követelményeknek megfelelően erősíteni és fejleszteni kell. Igen komoly feladat áll még előttünk, a gépek jó kijavítása. Következő évi munkánk alapja az üzemképes gépek biztosítása. Bízunk a gépállomás kollektívájának szakszerű munkájában és reméljük, hogy a következő évi értékelésünk megint pozitív lesz. Balogh Sándor a kamuti Béke Tsz elnöke Vhrin Béla a Mezőberényi Gépállomás igazgatója Arra is gondoltak, hogyan javítsák a munkafegyelmet. Aki havonta két napnál többet igazolatlanul nem hiányzott, annak öt munkaegységet írtak jóvá hó végén. Ez segített. A tagok többsége rendszeresen és jól dolgoswtt. Az állatállomány ma mér ötszöröse a réginek Az állattenyésztésben volt korábban a legtöbb baj. Olyan ser- tésfiaztatója volt a szövetkezetnek, ahol tömegével pusztultak a malacok. Elsősorban ezt telepítetháttérbe szorultak, s éppen ezért | té* át. ep „«lenem is bíztak kellően ebben. Nem | ®ebb épületbe. Ma mar 145 anyadolgoztak jól, elhanyagolták a munkát. Természetesen így nem lehetett jobb eredményt elérni. Az egyesülés első évét így hát munkaegységre —, hanem azért Is, mert a vezetés gyenge volt s a tagság munkakedve csökkent. Hosszú ideig beteg volt az elnök és a főagronómus, s a vezetőség vajmi keveset törődött a gazdaság irányításával. Az állatállomány elenyészően kevés volt. Főleg növénytermesztéssel foglalkoztak. A kevésbé jövedelmezőket termesztették. A vezetőség többféle módszerrel próbálkozott, hogy előbbre lendítse a szövetkezet szekerét. Többek között bevezették az eredményességi munkaegységet, de ez nem vált be. A növénytermesztők gyengén zárták. Mindössze 18 forintot ért egy munkaegység. Az anyagi érdekeltség előtérbe kerül Az év végén új elnök állt a tagság élére. A vezetőség néhány tagja is kicserélődött. Szakemberek jöttek a szövetkezetbe, többek között egy agrármérnök. Űj premizálási formát dolgoztak ki s 1962-ben az anyagi érdekeltség előtérbe került. A növényápolásnál határidőhöz és minőségi feltételekhez szabták a munkaegységet. Ha valaki — mondjuk — a cukorrépa növényápolását határidőre és jó minőségben elvégezte, holdanként 150 forint prémiumot kapott. Az állattenyésztésnél is hasonló premizálást vezettek be. Történetesen: a tehenészek minden 100 liter kifejt tej után 0,0 munkaegységet és 15 forint különpré- mlumot kaptak. A hízó marhánál minden 100 kiló súlygyarapodás elérése után 3,5 munkaegység és 17 forint járt. kocájuk van. A sertéshizlalásnál áttértek a táp etetésére. Bevált. Az idén 1140 hízót adnak át az államnak. Baromfitenyésztésük szintén nagyon gyenge volt. Csupán csirkét neveltek s ennek is a 48 százaléka baromíikolerában elhullott. Az állatorvos javaslatára gondosán fertőtlenítették az ólakat és a baromfiállományt átcserélték. Az eredmény várakozáson felüli volt. Az első évben 8—9 százalékra csökkent az elhullás, ma pedig mindössze négy százalék. Az idén 30 000 csirkét neveltek s adtak eb Próbálkoztak a pulykatenyésztéá- sel is. Sikerrel. Tavaly 10 000 pulykát szállítottak a baromfifeldolgozó vállalatnak, s az állatok jó minőségéért elismerő levelet kaptak. Az idén 15 ezret szállítanak. Libát is tartanak, a halastavat így hasznosítják. Jövőre 15 ezer hízott libát és 10 000 gyöngyöst adnak át az államnak. Az állatállomány ma már ötszöröse a réginek. Nőtt a szövetkezet jövedelme. A tagság is elégedett. Az idén áttértek a pénz- beni elszámolásra. A múlt évek nehéz küzdelmei után ezzel a gyorsabb fejlődés útjára léptek. Kasnyik Judit Rövidesen befejezik az őszi nagy halászatot Szervezik a lakosság halellátását A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet tagjai a Körösök vízrendszerén — élő. és holtágakon — rövidesen befejezik az őszi nagy halászatot. Eddig csaknem 20 vagon hal került hálóikba. Az idei hal termés igen jó minőségű. A kifogott halaik jelentős része süllő és harcsa. A korábbi telepítések hatása most már konkrétan érződik. A tavasszal telepített 200 mázsa tükörponty kifogott példányai — 40—80 dekáról — elérték a 2—2,5 kilót. De nem ritka a 3,5 kilós tükörponty sem. A mostani halászatok megerősítették a haltelepítés fontosságát. Az élővízben 5—10 dekás pontyivadékok úszkálnak több millió számra. ' A tavalyihoz képest csaknem 50 százalékkal csökkent az úgynevezett szeméthalak aránya. Űjabb telepítéssel a nemes halak arányát tovább növelik. . w ■ A szövetkezet köröstarcsai ha. lastaván majd csak akkor halásznak, ha a holtágak és az élővizek kijelölt szakaszait meghúzták. A köröstarcsai tavakról 8 vagon halat várnak a szövetkezetiek. A megye lakosságát a htsz a tavalyinál sokkal szervezettebb haL ellátáshoz juttatja. Békéscsabán a közeljövőben egy külön halárusító helyet nyitnak. Egy hasonló üzlet már működik Gyulán. A falvak halellátását tűrajáratokkal, "a földművesszövetkezeti üzletek közbeiktatásával akarják megoldani. A SZARVASI ÉPÍTŐIPARI KISIPARI TERMELŐ SZÖVETKEZET keres mielőbbi felvételre építésztechnikust építésvezetői beosztásba. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodáján, Szarvas, Bajcsy-Zsilinszky út 1. Telefon: 1—55.
