Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
IMS. december 30, 6 Illetékesek válaszolnak Válasz Pálvőlgyi András „Lehet — nem lehet“ című cikkére A Népújság december 10—i számában Lehet — nem lehet címmel írás jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Sajben Sándor másodéves ipari tanuló nem jelent meg a gimnáziumban, azért, mert az ijparitanuló- iskola igazgatósága nem engedi. Szükségesnek tartjuk a következőket leszögezni: Az iskola vezetősége nem zárkózik el a fiatalok továbbtanulási lehetősége elől. Sőt mindent megteszünk, hogy ösztönözzük őket erre. Vannak azonban olyan tények, amelyeket a cikkíró nem ismer. Elsősorban azt, hogy a nevezett ipari tanulók elsődleges feladataként a szakmájuk megtanulását vállalták, azt, hogy eleget tesznek az iskola részéről rájuk háruló feladatoknak. A cikkíró nem győződött meg arról, hogy vajon eleget is tettek-e, pedig csak osztályfőnöküket kellett volna megkérdeznie. A cikkben említett tanulók tanulmányi fegyelmével bajok vannak. Az első félévben még a jók közé tartoztak, s azóta szemmel láthatóan visszaestek. Azonkívül a munkájuk sem kifogástalan. Másodszor: az iskola rendtartása előírja, hogy a foglalkozásokról csak betegség esetén maradhatnak távol a tanulók. De vajon kitől kértek engedélyt arra, hogy gimnáziumba járjanak? A továbtanulás miatt pedig el kellene őket engedni munkahelyükről. Az iskola vezetőségétől azonban nem kértek előzetes engedélyt erre, nyilr vánvalóan azért, mert itt sem tesznek eleget tanulmányi kötelezettségüknek. (Meg kell jegyezni, hogy a nevezetteken kívül többen, mint ipari tanulók járnak középiskolába.) Helytelennek tartjuk az olyan jellegű összehasonlítást is, mint ami a cikkben szerepel az 5+1-gyel kapcsolatban. A cikkírónak tudnia kell, hogy ez egy középiskolai oktatási forma, ám a középiskolások általa még nem lesznek szakmunkások. Az 5+1-es gyakorlat csupán előkészíti őket egy szakma megszerzésére. Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk, nem vagyunk ellene a fiatalok továbbtanulásának. Sőt, ha igénylik, segítjük is őket. De azzal semmi esetre sem tudunk egyetérteni, sem megengedni nincs módunk, hogy az eredetileg vállalt kötelezettség rovására történjék mindez. Tóth Pál MŰM 611. sz. Intézet I igazgatója JCi mihez M? Aranyi ismeretterjesztő műsor hangzik el rádióban, könyvtárban, művelődési otthonokban a különböző szakmákról, hogy a végén már mindenki odahaza kezd farigcsálni, fabrikálni. Kész ezermesterek leszünk. Ezt az igényt segíti elő Békéscsabán az Ezermester Bolt is. Ebben a boltban a vásárlók Januárban elkezdik a Hóvirág cukrászda korszerűsítését Gyulán A gyulai városi tanács építési és közlekedési osztálya a hét végén megadta az engedélyt a Hóvirág cükrászda átépítésére. A terveket már elkészítették, ezek szerint a Körös-partra kiugró részt építenek árkádos megoldással, a Balatonba nyúló badacsonyi Tátika cukrászdához hasonlóan. A járda a terasz alatt megmarad. A jelenlegi cukrászda bővül, hozzácsatolják a műhelyrészt. Teljesen új, a legmodernebb berendezést kapja az üzlet. A korszerűsítésre 650—700 ezer forintot fordítanak. VADÁSZ FERENC: ti’f&’tfofacii'fttcicLtslc bei (26) A Kőris utcában is Túli vasárnaponként rendszerint egy órával később kelt. Amikor megreggelizett, kisétált az Aréna úti újságárushoz, Népszaváért. A nagyobb címeket az utcán átnézte, a többit otthon olvasta el, kényelmesen hátradőlve a székben, de gondos figyelemmel boncolgatva minden hírt és cikket, ami az ország, a főváros és a gyárak helyzetéről szólt. Mindig ilyen volt a vasárnap délelőtti programja. Így történt tegnap is. Elindult a domonkosok temploma felé. Tizenegyre beszélték meg a találkozót a Thököly út sarkán. Papp Feri várt rá Néhány perc múlva csatlakozott hozzájuk egy negyven'év körüli, pirospozsgás képű férfi. Látásból jól ismerték ezt a széles vállú, zömök embert. Gyakran találkoztak vele a Magdolna utcában. Sejtették — mert hallották beszélni is néhányszor —, hogy a baloldali munkások egyik fontos embere. Vincének szólították, egyikük se tudta, vezetéknév-e ez vagy csupán a keresztneve. — Örülök, hogy mindketten épségben megvagytok — üdvözölte őket széles gesztussal. Az első percben feltűnt mozgékonyságával. — Hói jártál tegnap este? — szögezte a kérdést Ferinek minden bevezetés nélkül. — Tudtommal ott kellett volna lenned a tanulócsoportban, ahol... Feri nagyon kényelmetlenül érezte magát. Megmondja? Ne mondja .meg? — Bálban voltam — vágta ki gyors elhatározással. — Ipartestületi táncmulatságra mentem. A kislány miatt, akinek udvarolok... Elakadt. Nem is mondok igazat — gondolta zavartan — akiért elmentem, annak csak udvaroltam, akinék udvarolok, az... — Katira gondolt, de hirtelen el- szégyeilte magát. Micsoda gyerekes, buta dolgok, amikor fontos ügyekről, politikáról van szó. — Mondtad valakinek, hogy odamész? | — Persze. Badantinak. — Tóni mit szólt? — Menjek. — És te? — fordult Túlihoz Vince. — Nekem nem volt semmiféle tanulócsoportom — vonta meg a vállát Túli. — Én a szabókhoz járok, az este is fenn voltam..: — Jól van, jól van — kapott a homlokához Vince — az egy harmadik, akire gondoltam. Néki is itt kellene lennie, összetévesztettelek. Az a telefongyári fiú, Zolinak hívják, az ott volt. Akkor hát csak hárman leszünk. Értetlenül néztek rá — Látom, ti nem tudtok semmit. Baj van, gyerekek. — Micsoda? — kérdezte ijedten Papp Feri. Az Abonyi utcához közeledtek. Vince hátratekintett, nem követik-e őket. Megállt. — Nem tudtam, hogy akár egyet is megtalálok-e közületek. Az este megrohanta a rendőrség a Pálma kávéházi tanulókört. Ha nem tévedek, vagy ötven elvtárs járt oda. Mindet lefogták. — Ejha — sápadt el Túli. — Akkor Tóni is köztük van. — Nem — mondta Vince —, egy-két emberről tudok, aki véletlenül nem volt ott. Szerencsére Badantinak is éppen máshol volt dolga. Papp Feri is megkönnyebbült némileg. Bár... — Cigi? — kérdezte. — ö nem volt ott? — Kurimszky? — kérdezte vissza Vince — a palotai? — Igen. ■— Ö sem. Nem járt oda. De Beke Zoli bent van. Meg Sollner Jóska a nemesfémesektől, aki lelke az egésznek. Mások is, a Kazinczy utcaiak közül... az ezüstművesektől — tette hozzá magyarázatképpen — meg építők. Szóval... nagy baj — ismételte. — Beke Zoli is — sóhajtott Papp Feri. Látszott, csak kicsinyenként értette meg a csapás jelentőségét. Leszakadt egy tető, sok barátjukat földre sújtotta, a zuhanás szele őket is megcsapta. Még szállt a por, nem látni, nem tudni, ki, mennyire sérült, ők maguk is épek-e, vagy... — És nem is a Pálma az egyedüli — folytatta Vince. — A Kőris utcában is volt egy helyiség, onnan is sok embert elvittek. Még nem ismerem a teljes névsort — mondta. — Annyi bizonyos, hogy sokan voltak. Elvitték Máté Jóska építőmunkást is, a szakszervezeti ellenzék egyik legjobb emberét. Többen a Mo- sonyi utcai toloncházban vannak, a legborzalmasabb tetves éheztetőben.:. Másra terelte a szót.-t- Mit tudtok a fémiemezipar- beli fejesek megbeszéléseiről? (Folytatjuk) életkora tíz évtől hetven évig terjed. Az üzlet vezetője, Bohus Pál nevetve meséli, hogy néha elképesztő dolgokat is kérnek tőle és, ha lehetőség van rá, még azt is beszerzik a vevőknek. Van azért néhány olyan cikk, amely csak itt kapható. Mikor legutóbb ott jártunk a boltban, a mezőbe ré- nyi gimnázium egyik tanára úttörősípot kért. — Sípot? — parancsoljon, szólt az üzletvezető felesége — tessék itt a blokk is. — De nem egyet kértem, hanem öt- venet. Valahogy így megy a vásárlás az Ezermester Boltban; Kenbacz Jancsi és Árendás Béla, az I-es számú iskola tanulói Pe- pülőmodellt vásároltak. — Modellezők vagytok? — Igen — válaszolta Klenbacz János —, én már építettem is repülőt. — Öh, én még csak fél éve modellezek, de jó szórakozás. Most meg a szünetben lesz is rá idő — teszi hozzá Árendás Béla. Sűrűn nyílik az ajtó, egymás után érkeznek a vásárlók. Csizmában, meleg sapkával a fején, két fiú áll a pult elé. — Kilián-próba jelvényt kérünk ... — Hova viszitek a jelvényeket? — kérdezem meg a fiúkat. — A köröstarcsai általános iskola irodalmi szakkörének. — Te is szakköri tag vagy? — kérdezem a kisebbik fiútól, aki inkább az asztalon elhelyezett játékot vizsgálgatja. — Én még nem. Ötödikes vagyok, csak fájt a fogam és a fogorvosnál voltunk — válaszolja Gyaraki Imre. A pulton rádiók, a polcokon könyvek, ezermester-felszerelések, s a vásárlók egy-egy rádiócsövet vagy éppen televízió-alkatrészt kémek, amit éppen odahaza építenek. Bukovszki Péter nyolcadik osztályos tanuló repülőgép-építőt kér, hogy odahaza az iskolai szünetben legyen mivel foglalkozni. Ki mihez ért? Az Ezermester Bolt látogatói és vásárlói talán mindenhez már. Legalábbis ezt bizonyítják azok a vásárlók, akik már rádiót vagy éppen televíziót építettek. (d. 1.) Tizenegymillió forinttal nőtt megyénk takarékszövetkezeteinek betétállománya Megyénkben húsz takarékszövetkezet és nyolc kirendeltség működik. A falusiak bankja egyre jobban kivívja a lakosság bizalmát s szívesen rakják be megtakarított forintjaikat, illetve kérnek kölcsönt nagyobb beruházásokra. 1963-ban például a tagság létszáma' 2900-zal gyarapodott s ezzel meghaladta a tizenöt és fél ezret. Ezenkívül több ezer olyan falusi lakos teszi pénzét a takarékszövetkezetbe, aki nem tag. Az ilyen betéteseket takarékos embe- -eknek nevezik. Megyénk falusi bankjaiban ebben az esztendőben tizenegymillió forinttal nőtt a betétállomány. Ezzel együtt harminchárommillió forintra emelkedett takarékszövetkezeteink tőkéje. Sokat segített a takarékszövetkezeteknek a termelőszövetkezetekkel való jó kapcsolat. Előlegfizetést több helyen magukra vállalták a falusi bankok, s ha már ott vannak, könnyebb a takarékba tenni a tagoknak a megtakarított forintokat, év végére nagyobb bevásárlásra összegyűjteni. Megyénkben a közeledő zárszámadáskor a tavalyi hét helyett már húsz takarékszövetkezet segít a pénzkifizetésben. ÚJ ÉVRE ÚJ JÁTÉKOT! Közlekedési játék 98.- Tolató mozdony 46.- Hikrolin vasút 230. Ft Ft Ft 4802
